Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-20 / 43. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. FEBR. 20. • Magyar-román külügyminiszteri találkozó készül Magyarországi román közvetítés A Magyarországi Koinánok Szövetsége kész köz­vetítő szerepet vállalni a magyar és a román kor­mány között, a két ország alapszerződése kapcsán felmerült nézetkülönbségekben. A szövetség elnöke, I'etrusán György lapunknak nyilatkozva elmondta: kezdeményezésükre március végére valószínűleg sikerül megszervezni a két ország külügyminisz­terének találkozását Gyulán. — Miután az alap­szerződéssel elindult politikai folyamatot a magas politika egyelőre nem képes kimozdítani a holt­pontról, a Magyarországi Románok Szövetségében elhatároztuk: megpróbáljuk elősegíteni a meg­merevedett álláspontok feloldását - mondta a szövetség elnöke. • A román oldalon mit tart az alapszerződés legna­gyobb akadályának? - Azt, ahogyan a kisebbségi kérdéshez viszonyulnak. A bukaresti politikában ma is döntő az a túlhaladott elkép­zelés, hogya nemzetiségek helyzete belügynek tekintendő, s ahhoz kívülről senkinek nem lehet észrevétele. Romániában ma is azt állítják, hogy e téren nincs megoldatlan probléma. Az elutasítás, ami ebből követ­kezik, eleve kizárja a dialógus lehetőségét. A magunk részé­ről Iliescu elnöktől is, a román kormánytól is azt várnánk: ha nem értenek egyet velük, határolják el magukat a szél­sőséges nacionalista irányza­toktól. Nem is annyira maga a nacionalizmus mérgezi a tár­gyalás légkörét, mint az, hogy a tárgyalók a maguk részéről nem képesek eléggé elkülö­nülni tőle. • Gondolom, az alapszer­ződést illetően, a magyar külpolitikáról is van véle­ménye... - Ha Romániában a nemze­tiségi ügyeket kell tisztázni, akkor itthon azt a nézetet kel­lene tudatosítani, hogy a tér­ségben immár vége a hunga­rocentrikus kultúrfölénynek. Magyarország egyike, és nem kiemeltje a térség országainak. Ne higgyük, hogy a Nyugat támogatását élvezi az az elkép­zelés mely szerint a keleti or­szágok csak úgy sorakozhatnak fel az európai régióha, ha Magyarország révén fogadják be a nyugati értékeket. Ez helytelen. Segíteni kell őket, hogy a maguk egyedi kultúrája révén zárkózzanak fel. Véle­ményem szerint a magyar kül­politika itt követett el hibát. Céljaihoz a külföldi magyar­ságot használta fel, segíteni nem tudott rajta, de ezzel fel­gerjesztette a környező orszá­gok nacionalista törekvéseit. • Érez-e javulást a buda­pesti külpolitikában? - A tárgyalási készséget emelném ki. Míg Románia következetesen elutasítja, hogy az RMDSZ képviselői részt vegyenek az alapszerződésről folyó tárgyalásokon, Magyar­ország nem ragaszkodik már a kölcsönösség elvéhez. Je­szenszky Géza külügyminisz­ter személyesen ígérte meg, hogy a magyarországi romá­nokat bevonja a tárgyalásokba • Hogyan képzelik el köz­vetítő szerepüket? - Össze kell fognunk mind­azokkal, akik érdekeltek a két ország közötti biztos szerződés megkötésében. Egyeztetjük véleményünket, és azt a nyil­vánosság előtt fejtjük ki. Véle­ményünk szerint a társadalom­nak végül is ki kell tudnia kényszeríteni a politikusokból az együttműködés helyes nor­máinak elfogadását. Ennek érdekében vettük fel a kapcso­latot a két külügyminisztérium­mal, és az egyeztetés egyik láncszemeként a közeljövőben az RMDSZ legfelsőbb vezetői­vel is találkozunk majd. Ezen kívül terveinkben szerepel még egy magyar-román vegyes­bizottság megszervezése, amely a tárgyaló politikusok munkáját segítené. Benne magyarországi románok és a romániai magyarok is részt vennének. Az elképzelést ma­gyar részről már elfogadták, a román válaszra pedig most várunk. Panek Sándor • Bosznia, mint külön terület a X. század közepén már léte­zett. A Boszna, Ráma és Drina folyók közötti terület Szerbia állam része volt. A X. század második felében Horvátország és Dalmácia uralkodó hatalma alá került. A XII. század végén önálló államszervezete is van, báni vezetéssel, aki Magyar­ország, Horvátország és Dal­mácia királyainak vazallusa, a XIII. század végétől a XIV. század elejéig pedig a Subic horvát hercegek közvetlen uralma alatt volt. A XIV. szá­zad húszas éveiben a boszniai bán önálló lett a Subic herce­gektől, és hatalmába került több környező terület is. A XV. században önállóak lettek vazallusai és. különösen a keleti részeken, akiknek földjét Hercegovinának nevezték el. 1436-ban Bosznia, 1482­ben Hercegovina a Török Csá­szárság részei lettek. A mai Bosznia-Hercegovina más ré­szei a XVI. század elején kerültek a török uralom alá. Ezen a területen a Száva folyótól délre a XVII. század végétől egységes igazgatási terület alakult ki boszniai-beg­lerbegluk név alatt, amíg 1878­ban meg nem szállta az oszt­rák-magyar hadsereg. 1908­ban az Ósztrák-Magyar Mo­narchia annektálta, de e terület továbbra is egységes maradt, külön igazgatással. Ilyen volt 1918. október 29-én is, amikor csatlakozott a Szerb-Horvát­Szlovén Királysághoz. A má­sodik világháború után Bosz­nia-Hercegovina Köztársaság lett a volt Jugoszláviában, amelyet három nép alkot: a muzulmánok, szerbek és hor­vátok. 1992. április 7-én az Európai Közösség, Ausztria és USA elismerték Bosznia-Her­cegovina függetlenségét. A muzulmán nemzet szüle­tése hosszú ideig tartott. Musz­lint arab nyelven iszlám vallás­hoz tartozót jelent. A volt Ju­goszlávia területén muzulmá­noknak nevezték a szláv szár­mazású iszlám vallásúakat, akik hosszú idő után etnikailag és nemzetiségileg nem érezték magukat többé sem horvátok­nak, sem szerbeknek. Valószí­nű, hogy valamikor a török hó­dítások idején ők vagy horvá­tok, vagy szerbek, illetve mon­tenegróiak voltak, de néhány évszázad elteltével önálló nem­zetté alakultak. A muzulmán név sok kétséget hívott ki, mi­vel ez egy valláshoz tartozást jelent, nem néphez. A török uralom alatt bosnyákoknak nevezték őket, az osztrák­magyar monarchia alatt pedig mohamedánoknak. A XV. századtól a szlávok egy része átvette az iszlám vallást és civilizációt, és saját kulúrát alkotott, differenciá­lódva a bosznia-hercegovinai szerbektől (pravoszlávoktól) és horvátoktól (katolikusoktól). Ez a differenciálódás még erő­Wallenberg még élt 1955-ben? Simoné Lucki, a Raoul Wal­lenberg eltűnését vizsgáló nemzetközi bizottság főtitkára az Európai Parlament brüsszeli székhelyén mutatta be újság­íróknak Natalja Scsikarenko asszonyt, aki 25 évet töltött az említett fogolytáborban, s aki határozottan állítja, hogy 1955­ben találkozott itt Wallenberg­gel. Az idős asszony a sajtó­értekezleten bemutatott egy 28 személyt ábrázoló csoportké­pet, amelyen állítása szerint Wallenberg is rajta van. Simo­né Lucki a maga részéről meg­erősítette, hogy belga rendőr­ségi szakértők összevetették a képet egy 1942-es, Wallenber­get ábrázoló fotóval, emellett anatómiai elemzést is végez­tek, és bizonyítottnak tűnik, hogy az 1955-ös fényképén Kilenc évvel állítólagos halála után, 1955-ben egy Gorkij környéki fogolytáborban látták Raoul Wallenberget, és a szemtanú ebből az időből származó fényképpel is rendelkezik a mindmáig tisztázatlan módon eltűnt egykori budapesti svéd diplomatáról. ugyanaz a személy látható. Scsikarenko asszony, elmon­dása szerint, 1954-ben hallott először Wallenbergről, amikor az addig csak női rabokból álló fogolytáborba néhány férfit telepítettek, köztük egy osztrák katonatisztet. Ez utóbbi mesélt neki arról, hogy a svéd kor­mány keres egy Wallenberg nevű személyt, majd a tábor­ban többeknél is érdeklődött az eltűnt diplomata után. Nem • „Bosnyákok" Példakép - csataterekkel muzulmán többség relatív abszolút .Sri^b többség relatív abszolút horvát többség relatív ÜÜÜ abszolút Bosznia-Hercegovina etnikai képe a háború előtt Bosznia-Hercegovina ma a legfontosabb témakörök egyike a világpolitikában. Mindennap tanúi vagyunk a vérontásoknak, amelyek ott történnek a muzulmánok, horvátok és szerbek között - akiket közös néven bos­nyákokként ismerünk. Amíg a szerbek és horvátok közötti rossz viszonyok részben már ismerősek, azt, hogy miért harcolnak egymás ellen a Bosznia-Hercegovinában élő muzulmánok, szerbek és horvátok - a magyarság számára ismeretlen. A sajtó az ottani háborút „balkáni törvényszerűségnek", „vallási háborúnak" stb. is magyarázza. Hogyan került sor a mai vérontásra? sokkal később a tiszt tisztá­zatlan körülmények között meghalt, hírek szerint injekciós tűvel megölték. Valamivel később egy na­gyobb férficsoport érkezett a táborba, közülük egy soknem­zetiségű, alkalmi zene- és énekkar is alakult. Az egyikük német dalokat adott elő, és Scsikarenko - aki maga is jól beszél németül - utána érdek­lődött, ki az illető. Azt a vá­sebb lett a múlt század máso­dik felétől, amikor a szerbek, illetve horvátok erőteljesebben részt vettek saját nemzeti moz­galmaikban. így három külön etnikai közösség született. A muzulmán nevet Titó Ju­goszláviájában sem használták 1961-ig, amikor a hivatalos statisztika bevezette mint etni­kai kategóriát. 1968-ban a Bosznia-Hercegovina Kommu­nista Párt Közpnti Bizottsága is elvetette a bosznia-hercego­vinai muzulmánok vallási kö­zösségnek tekintését, akiknek addig horvátnak, szerbnek, vagy montenegróinak kellett nyilatkozniuk. így nemsokára ez után a boszniai muzulmá­nok nemzeti státusa is alkot­mányos elismerést nyert. Bosznia-Hercegovinát laszt kapta, hogy Raoul Wal­lenbergnek hívják, benne pedig felrémlett, hogy hallotta már ezt a nevet. A férficsoportot hamarosan tovább szállították, de hátramaradt egy, az ének­karról készült fotó, ami utóbb Scsikarenko tulajdonába ke­rült. Kiszabadulása után az asszony elfeledkezett az eset­ről, egészen addig, amíg Ki­jevben a televízióban látta Wallenberg nővérét, aki fel­hívást tett közzé testvére fel­kutatására. Ekkor próbált kap­csolatokat keresni, eljutva végül Simoné Luckiig és az eltűnést vizsgáló nemzetközi bizottságig. Az új fejlemény megisme­rése után Lucki asszony - a belga külügyminisztérium támogatásával - levélben kért meghallgatást Alekszandr Ruc­koj orosz alelnöktől, amelyre hamarosan sor kerülhet. hosszú időn keresztül példa­képpen mutatták be, mint olyan térséget, ahol békésen és toleranciával egymás mellett él a nyugati (horvát, osztrák, ma­gyar) és keleti (szerb) civilizá­ció az iszlám világgal. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a török birodalom kora óta Bosznia-Hercegoviná­ban a három nép többször állt már egymással szemben. A maiakat megelőzően a legvére­sebb megtorlások a második világháborúban történtek. Ek­kor a mai Horvátország és Bosznia-Hercegovina terüle­tein (kivéve Dalmáciát. Iszt­riát) Független Horvát Állam létezett, amely az usztasák vezetése alatt volt. Szörnyű gyilkolásokat, megtorlásokat követtek el a szerbekkel, zsi­dókkal, cigányokkal szemben, de azokkal a horvátokkal és muzulmánokkal szemben is, akik nem értettek egyet a tet­teikkel. Ezekben a gonosztet­tekben részt vettek a muzul­mánok is. Másrészt a szerb, montenegrói csetnikek is go­nosztetteket követtek el a hor­vát és muzulmán lakossággal szemben. A legerősebb véron­tások Hercegovinában történ­tek, ahol az usztasák, illetve csetnikek egész falvakat irtot­tak ki. Ezeket a kegyetlensé­geket soha nem felejtették el egymásnak az ottani lakosok. Ezért a mai eseményekben so­kan a második világháború folytatását látják. Érdekes, hogy a horvátok a muzulmánokat „horvát virá­goknak" tekintik, illetve mu­zulmán vallású horvátoknak, a szerbek pedig eltörökösödött szerbeknek. Igaz, hogy vannak a muzulmánok között sokan, akik horvátoknak vagy szer­beknek vallják magukat, de mégis a muzulmánok többsége önálló nemzetként szeretne élni Bosznia-Hercegovinában mint független országban. Heka László - Szondi Ildikó Magyai-malajziai egyezmények Magyarország és Ma­lajzia gazdasági együttmű­ködésének kiszélesítése szempontjából nagy jelen­tőségűnek ítélte Tomaj Dé­nes a Kuala Lumpurban pénteken aláírt beruházás­védelmi egyezményt. A külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki tagja a Malajziában ven­dégeskedő Göncz Árpád kíséretének, kiemelte: - A beruházásvédelmi egyez­mény jelentősége túlmutat a szerződésben rögzítette­ken. A dokumentum alá­írásának ténye jelzésér­tékű az üzleti körök szá­mára abban a tekintetben, hogy a két kormány támo­gatja az egymás országai­ba irányuló beruházásokat. Tomaj Dénes kitért a légügyi egyezményre is. amely a különböző célú re­pülőtéri használatot és átrepüléseket szabályozza a két ország között. Ezen­kívül lehetőséget ad a Kuala Lumpur és Buda­pest közötti közvetlen re­pülőjárat beindítására is, de erről már a két érintett légiforgalmi vállalat dönt majd. A harmadik, a ví­zummentességi megálla­podás teljes körű, tehát bármely típusú útlevéllel utazó szántára biztosítja ezt a lehetőséget. Csak egy tekintetben tartalmaz kor­látozást: csupán 90 napig érvényes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom