Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-20 / 43. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. FEBR. 20. • Magyar-román külügyminiszteri találkozó készül Magyarországi román közvetítés A Magyarországi Koinánok Szövetsége kész közvetítő szerepet vállalni a magyar és a román kormány között, a két ország alapszerződése kapcsán felmerült nézetkülönbségekben. A szövetség elnöke, I'etrusán György lapunknak nyilatkozva elmondta: kezdeményezésükre március végére valószínűleg sikerül megszervezni a két ország külügyminiszterének találkozását Gyulán. — Miután az alapszerződéssel elindult politikai folyamatot a magas politika egyelőre nem képes kimozdítani a holtpontról, a Magyarországi Románok Szövetségében elhatároztuk: megpróbáljuk elősegíteni a megmerevedett álláspontok feloldását - mondta a szövetség elnöke. • A román oldalon mit tart az alapszerződés legnagyobb akadályának? - Azt, ahogyan a kisebbségi kérdéshez viszonyulnak. A bukaresti politikában ma is döntő az a túlhaladott elképzelés, hogya nemzetiségek helyzete belügynek tekintendő, s ahhoz kívülről senkinek nem lehet észrevétele. Romániában ma is azt állítják, hogy e téren nincs megoldatlan probléma. Az elutasítás, ami ebből következik, eleve kizárja a dialógus lehetőségét. A magunk részéről Iliescu elnöktől is, a román kormánytól is azt várnánk: ha nem értenek egyet velük, határolják el magukat a szélsőséges nacionalista irányzatoktól. Nem is annyira maga a nacionalizmus mérgezi a tárgyalás légkörét, mint az, hogy a tárgyalók a maguk részéről nem képesek eléggé elkülönülni tőle. • Gondolom, az alapszerződést illetően, a magyar külpolitikáról is van véleménye... - Ha Romániában a nemzetiségi ügyeket kell tisztázni, akkor itthon azt a nézetet kellene tudatosítani, hogy a térségben immár vége a hungarocentrikus kultúrfölénynek. Magyarország egyike, és nem kiemeltje a térség országainak. Ne higgyük, hogy a Nyugat támogatását élvezi az az elképzelés mely szerint a keleti országok csak úgy sorakozhatnak fel az európai régióha, ha Magyarország révén fogadják be a nyugati értékeket. Ez helytelen. Segíteni kell őket, hogy a maguk egyedi kultúrája révén zárkózzanak fel. Véleményem szerint a magyar külpolitika itt követett el hibát. Céljaihoz a külföldi magyarságot használta fel, segíteni nem tudott rajta, de ezzel felgerjesztette a környező országok nacionalista törekvéseit. • Érez-e javulást a budapesti külpolitikában? - A tárgyalási készséget emelném ki. Míg Románia következetesen elutasítja, hogy az RMDSZ képviselői részt vegyenek az alapszerződésről folyó tárgyalásokon, Magyarország nem ragaszkodik már a kölcsönösség elvéhez. Jeszenszky Géza külügyminiszter személyesen ígérte meg, hogy a magyarországi románokat bevonja a tárgyalásokba • Hogyan képzelik el közvetítő szerepüket? - Össze kell fognunk mindazokkal, akik érdekeltek a két ország közötti biztos szerződés megkötésében. Egyeztetjük véleményünket, és azt a nyilvánosság előtt fejtjük ki. Véleményünk szerint a társadalomnak végül is ki kell tudnia kényszeríteni a politikusokból az együttműködés helyes normáinak elfogadását. Ennek érdekében vettük fel a kapcsolatot a két külügyminisztériummal, és az egyeztetés egyik láncszemeként a közeljövőben az RMDSZ legfelsőbb vezetőivel is találkozunk majd. Ezen kívül terveinkben szerepel még egy magyar-román vegyesbizottság megszervezése, amely a tárgyaló politikusok munkáját segítené. Benne magyarországi románok és a romániai magyarok is részt vennének. Az elképzelést magyar részről már elfogadták, a román válaszra pedig most várunk. Panek Sándor • Bosznia, mint külön terület a X. század közepén már létezett. A Boszna, Ráma és Drina folyók közötti terület Szerbia állam része volt. A X. század második felében Horvátország és Dalmácia uralkodó hatalma alá került. A XII. század végén önálló államszervezete is van, báni vezetéssel, aki Magyarország, Horvátország és Dalmácia királyainak vazallusa, a XIII. század végétől a XIV. század elejéig pedig a Subic horvát hercegek közvetlen uralma alatt volt. A XIV. század húszas éveiben a boszniai bán önálló lett a Subic hercegektől, és hatalmába került több környező terület is. A XV. században önállóak lettek vazallusai és. különösen a keleti részeken, akiknek földjét Hercegovinának nevezték el. 1436-ban Bosznia, 1482ben Hercegovina a Török Császárság részei lettek. A mai Bosznia-Hercegovina más részei a XVI. század elején kerültek a török uralom alá. Ezen a területen a Száva folyótól délre a XVII. század végétől egységes igazgatási terület alakult ki boszniai-beglerbegluk név alatt, amíg 1878ban meg nem szállta az osztrák-magyar hadsereg. 1908ban az Ósztrák-Magyar Monarchia annektálta, de e terület továbbra is egységes maradt, külön igazgatással. Ilyen volt 1918. október 29-én is, amikor csatlakozott a Szerb-HorvátSzlovén Királysághoz. A második világháború után Bosznia-Hercegovina Köztársaság lett a volt Jugoszláviában, amelyet három nép alkot: a muzulmánok, szerbek és horvátok. 1992. április 7-én az Európai Közösség, Ausztria és USA elismerték Bosznia-Hercegovina függetlenségét. A muzulmán nemzet születése hosszú ideig tartott. Muszlint arab nyelven iszlám valláshoz tartozót jelent. A volt Jugoszlávia területén muzulmánoknak nevezték a szláv származású iszlám vallásúakat, akik hosszú idő után etnikailag és nemzetiségileg nem érezték magukat többé sem horvátoknak, sem szerbeknek. Valószínű, hogy valamikor a török hódítások idején ők vagy horvátok, vagy szerbek, illetve montenegróiak voltak, de néhány évszázad elteltével önálló nemzetté alakultak. A muzulmán név sok kétséget hívott ki, mivel ez egy valláshoz tartozást jelent, nem néphez. A török uralom alatt bosnyákoknak nevezték őket, az osztrákmagyar monarchia alatt pedig mohamedánoknak. A XV. századtól a szlávok egy része átvette az iszlám vallást és civilizációt, és saját kulúrát alkotott, differenciálódva a bosznia-hercegovinai szerbektől (pravoszlávoktól) és horvátoktól (katolikusoktól). Ez a differenciálódás még erőWallenberg még élt 1955-ben? Simoné Lucki, a Raoul Wallenberg eltűnését vizsgáló nemzetközi bizottság főtitkára az Európai Parlament brüsszeli székhelyén mutatta be újságíróknak Natalja Scsikarenko asszonyt, aki 25 évet töltött az említett fogolytáborban, s aki határozottan állítja, hogy 1955ben találkozott itt Wallenberggel. Az idős asszony a sajtóértekezleten bemutatott egy 28 személyt ábrázoló csoportképet, amelyen állítása szerint Wallenberg is rajta van. Simoné Lucki a maga részéről megerősítette, hogy belga rendőrségi szakértők összevetették a képet egy 1942-es, Wallenberget ábrázoló fotóval, emellett anatómiai elemzést is végeztek, és bizonyítottnak tűnik, hogy az 1955-ös fényképén Kilenc évvel állítólagos halála után, 1955-ben egy Gorkij környéki fogolytáborban látták Raoul Wallenberget, és a szemtanú ebből az időből származó fényképpel is rendelkezik a mindmáig tisztázatlan módon eltűnt egykori budapesti svéd diplomatáról. ugyanaz a személy látható. Scsikarenko asszony, elmondása szerint, 1954-ben hallott először Wallenbergről, amikor az addig csak női rabokból álló fogolytáborba néhány férfit telepítettek, köztük egy osztrák katonatisztet. Ez utóbbi mesélt neki arról, hogy a svéd kormány keres egy Wallenberg nevű személyt, majd a táborban többeknél is érdeklődött az eltűnt diplomata után. Nem • „Bosnyákok" Példakép - csataterekkel muzulmán többség relatív abszolút .Sri^b többség relatív abszolút horvát többség relatív ÜÜÜ abszolút Bosznia-Hercegovina etnikai képe a háború előtt Bosznia-Hercegovina ma a legfontosabb témakörök egyike a világpolitikában. Mindennap tanúi vagyunk a vérontásoknak, amelyek ott történnek a muzulmánok, horvátok és szerbek között - akiket közös néven bosnyákokként ismerünk. Amíg a szerbek és horvátok közötti rossz viszonyok részben már ismerősek, azt, hogy miért harcolnak egymás ellen a Bosznia-Hercegovinában élő muzulmánok, szerbek és horvátok - a magyarság számára ismeretlen. A sajtó az ottani háborút „balkáni törvényszerűségnek", „vallási háborúnak" stb. is magyarázza. Hogyan került sor a mai vérontásra? sokkal később a tiszt tisztázatlan körülmények között meghalt, hírek szerint injekciós tűvel megölték. Valamivel később egy nagyobb férficsoport érkezett a táborba, közülük egy soknemzetiségű, alkalmi zene- és énekkar is alakult. Az egyikük német dalokat adott elő, és Scsikarenko - aki maga is jól beszél németül - utána érdeklődött, ki az illető. Azt a vásebb lett a múlt század második felétől, amikor a szerbek, illetve horvátok erőteljesebben részt vettek saját nemzeti mozgalmaikban. így három külön etnikai közösség született. A muzulmán nevet Titó Jugoszláviájában sem használták 1961-ig, amikor a hivatalos statisztika bevezette mint etnikai kategóriát. 1968-ban a Bosznia-Hercegovina Kommunista Párt Közpnti Bizottsága is elvetette a bosznia-hercegovinai muzulmánok vallási közösségnek tekintését, akiknek addig horvátnak, szerbnek, vagy montenegróinak kellett nyilatkozniuk. így nemsokára ez után a boszniai muzulmánok nemzeti státusa is alkotmányos elismerést nyert. Bosznia-Hercegovinát laszt kapta, hogy Raoul Wallenbergnek hívják, benne pedig felrémlett, hogy hallotta már ezt a nevet. A férficsoportot hamarosan tovább szállították, de hátramaradt egy, az énekkarról készült fotó, ami utóbb Scsikarenko tulajdonába került. Kiszabadulása után az asszony elfeledkezett az esetről, egészen addig, amíg Kijevben a televízióban látta Wallenberg nővérét, aki felhívást tett közzé testvére felkutatására. Ekkor próbált kapcsolatokat keresni, eljutva végül Simoné Luckiig és az eltűnést vizsgáló nemzetközi bizottságig. Az új fejlemény megismerése után Lucki asszony - a belga külügyminisztérium támogatásával - levélben kért meghallgatást Alekszandr Ruckoj orosz alelnöktől, amelyre hamarosan sor kerülhet. hosszú időn keresztül példaképpen mutatták be, mint olyan térséget, ahol békésen és toleranciával egymás mellett él a nyugati (horvát, osztrák, magyar) és keleti (szerb) civilizáció az iszlám világgal. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a török birodalom kora óta Bosznia-Hercegovinában a három nép többször állt már egymással szemben. A maiakat megelőzően a legvéresebb megtorlások a második világháborúban történtek. Ekkor a mai Horvátország és Bosznia-Hercegovina területein (kivéve Dalmáciát. Isztriát) Független Horvát Állam létezett, amely az usztasák vezetése alatt volt. Szörnyű gyilkolásokat, megtorlásokat követtek el a szerbekkel, zsidókkal, cigányokkal szemben, de azokkal a horvátokkal és muzulmánokkal szemben is, akik nem értettek egyet a tetteikkel. Ezekben a gonosztettekben részt vettek a muzulmánok is. Másrészt a szerb, montenegrói csetnikek is gonosztetteket követtek el a horvát és muzulmán lakossággal szemben. A legerősebb vérontások Hercegovinában történtek, ahol az usztasák, illetve csetnikek egész falvakat irtottak ki. Ezeket a kegyetlenségeket soha nem felejtették el egymásnak az ottani lakosok. Ezért a mai eseményekben sokan a második világháború folytatását látják. Érdekes, hogy a horvátok a muzulmánokat „horvát virágoknak" tekintik, illetve muzulmán vallású horvátoknak, a szerbek pedig eltörökösödött szerbeknek. Igaz, hogy vannak a muzulmánok között sokan, akik horvátoknak vagy szerbeknek vallják magukat, de mégis a muzulmánok többsége önálló nemzetként szeretne élni Bosznia-Hercegovinában mint független országban. Heka László - Szondi Ildikó Magyai-malajziai egyezmények Magyarország és Malajzia gazdasági együttműködésének kiszélesítése szempontjából nagy jelentőségűnek ítélte Tomaj Dénes a Kuala Lumpurban pénteken aláírt beruházásvédelmi egyezményt. A külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki tagja a Malajziában vendégeskedő Göncz Árpád kíséretének, kiemelte: - A beruházásvédelmi egyezmény jelentősége túlmutat a szerződésben rögzítetteken. A dokumentum aláírásának ténye jelzésértékű az üzleti körök számára abban a tekintetben, hogy a két kormány támogatja az egymás országaiba irányuló beruházásokat. Tomaj Dénes kitért a légügyi egyezményre is. amely a különböző célú repülőtéri használatot és átrepüléseket szabályozza a két ország között. Ezenkívül lehetőséget ad a Kuala Lumpur és Budapest közötti közvetlen repülőjárat beindítására is, de erről már a két érintett légiforgalmi vállalat dönt majd. A harmadik, a vízummentességi megállapodás teljes körű, tehát bármely típusú útlevéllel utazó szántára biztosítja ezt a lehetőséget. Csak egy tekintetben tartalmaz korlátozást: csupán 90 napig érvényes.