Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-20 / 43. szám

SZOMBAT, 1993. FEBR. 20. BELÜGYEINK 3 Mit mond az A villamosnak nincs ajtaja Harmadik nap. Jelentésem: olyan ez a sztrájk, mintha nem is volna. Kicsit zsúfoltabbak a buszok, de nem lógnak fürtök­ben az emberek. Még a 83­ason sem, pedig ez a nagykö­zönséget tipikusan olyan vá­rosrészből szállítja, amelynek közlekedését egy fél láb felére építették: villamosüzemre és az SZKV-ra. Ezzel a busszal csak a piacig lehet bejönni, a 84-es pedig Újszegedre fuvaroz, Tarjánon keresztül. De hát miért mennénk reggel vagy délelőtt Taijánba? Megállókban lődörögve figyelem a népet. Figyeljék önök is! A nép mindig akkor a legőszintébb, ha nem kérdezik. A Mars téri megállóban a leg­nagyobb hangja egy kisnyug­díjas csoportnak van. De ez sem hallatszik két méternél messzebbre. Drapp kabátos asszony viszi a szót. - Azt mondják, kevés a fizetésük. De hát a nyugdíj sem sok! (A nép mindig összehasonlít és összefüggést keres.) - Ha kifogjuk a villamost, akkor persze gyorsabb. Most kerül­nöm kell, de így... Itt a 76-os! - iramodik el beszélgetőpart­nere mellől egy fiatalos, piros arcú asszonyság. (Mert a nép mindig berendezkedik.) A rendőrség felé veszem az utat. A tegnapi újságban azt írtuk, elvétve lehet csak villa­most látni. Hát én nagyon el­vétettem. mert a Kossuth su­gárút-Nagykörút sarkáról 8 óra tájban kettőt látok - egyszerre. „Egy darab közlekedik majd körbe-körbe" - emlékeztetem magam, de akkor ennek a fénysebesség közelében kel) csörömpölnie, hogy miközben a rókusi kisállomás felé megy, akkor egyúttal már jön is, önmagát követve, a nagyállo­más irányába. Ahogy továbh erőltettem a szememet - nem is olyan sokkal azután, hogy tanúja lehettem a fentebb leírt jelenségnek - újfent összeve­Fotó: Nagy László Megtörték a sztrájkot? Nemes László elmondta, az érdekvédelmi szervezet tisztségviselői kisebb huza­vona után hajlandóak voltak átadni a sztrájkolok névso­rát (a résztvevők nyilatko­zatot írnak alá a munkabe­szüntetésről, még akkor sem érheti őket retorzió, ha a bíróság jogszerűtlennek ítéli a sztrájkot), s így az igazga­tó szűkebb munkacsoportja elkészítheti a vezénylést, összeállíthat egy csapatot, amely dolgozhat - akár a sztrájk teljes ideje alatt, bármeddig is tartson. Ne­mes László új kompromisz­szumot készít elő: a 240 milliós bérkeretet ugyan nem lépi túl, de azon belül a bérfejlesztésre szánt 27 mil­liót igyekszik megemelni, a munkavállalók kicsit ide­genkednek az úgynevezett mozgóbértől, ezért innen von el valamekkora össze­get a biztos pénznek tartott alapbér javára. Diszpécserek, indítók, helyszínelők, adminisztráto­rok - természetesen a meg­felelő jogosítvány birtokban - ültek a kocsikra, nyilat­kozta Bedőcs Lajos, a sztrájkőrség parancsnoka. A sztrájkoló járművezetők ezután sem vesznek részt a Nemes László javasolta szolgáltatási minimum biz­tosításában. tette hozzá. A Munkástanács elfogadhatat­lannak tartja az igazgató ja­vaslatát, azért is, mert to­vábbra sem terjed ki a bér­emelési szándék mind a 817 dolgozóra, csupán 65l-re. A munkástanácsi vezető úgy érezte, még csak az esemé­nyek elején járnak, kijelen­tette, amennyiben az önkor­mányzat nem használja fel a hétvégét, hogy újra átgon­dolja a történteket, és persze a vállalati támogatás mérté­két, akkor a város lakossága hétfőn ugyanezzel a hely­zettel találkozik. rődött négy-öt ember a rókusi templom előtti megállóban. - Újra járnak a villamosok? - szólítom meg az egyik vára­kozó hölgyet. - Kétes - feleli. - A trolisok sztrájkolnak, de a villamosokból jár egy-kettő. A Kossuth sugárút mélyén feltű­nik a sárga tuja. Közeledik, látjuk, hogy üres. Újabb csoda, így sztrájk idején. Ilyenkor bizonyosan sűrűbb az idő. Aztán kiderül, van ebben hu­mor. A villamosnak az utasok felőli oldalán nincs ajtaja. ­Pedig az előbb a szemközti megállóból elvitte a népet ­jegyzi meg egy asszonyka, miközben buzgón kapirgálja sorsjegyét. De ez nem nyert. A következő azonban igen, s így kisvártatva felkapaszkodom a villamosra. Irány Rókus, meg­tudni, mi az oka e közlekedési fénytöréseknek. A végállo­máson készségesek. - Mikor jön a következő? - Húsz perc múlva. - Hány villamos köz­lekedik? - Kettő. Visszafelé jövet már tudom, hogy félreértés áldozata va­gyok. A Mars téren (tetszik, nem tetszik, ez a központ, nem hiába volt ez régen Marx tér) egyszerre áll be a kenyeres­bódé elé a 9-es és az 5-ös troli, kék busznak álcázva (10 óra 00 perc). Igazán kiterjedhetne a sztrájk arra is, hogy ezek végre egyszer ne konvojban közle­kedjenek. Legalább sztrájk idején ne! Az életben semmi sem felülmúlhatatlan. A Mik­száth Kálmánon 15 perc múlva a 9-es és az 5-ös csorog a körút felé. Újabb tíz perc, újabb 9-es, ugyanabba az irányba. (Erköl­csi dilemma előtt állunk: lehetünk-e hálásak a sztrájk­törőknek? Mert ilyen természe­tű volt a törés, mint később megtudom.) Vége van a sztrájknak. Akkor is, ha nincs vége. Sőt! nem is volt sztrájk. Ez a kijelentés nem bátorság kérdése. A Volán 60 százalé­kot bonyolít a helyi tömegköz­lekedésből. Ha sűríti járatait, mint tette az elmúlt napokban, 80 százalék fölé mehet. A maradék tíz-egynéhány száza­lék lehet, hogy nem is tervezett aznapra utazást. Ennyi. Bol­sevista logikával arra gondo­lok, ennek a városnak a közle­kedését egyetlen vállalat aligha béníthatja meg. Ha mégis, az nem az SZKV. Ez volt az utca a februári tö­megközlekedési sztrájk idején. 0. J. Függetlenedik az Akadémia • A Csongrád Megyei Mun­kástanács Szövetség felhábo­rodással értesült a médiákból, hogy az önkormányzat (mint tulajdonos) elhatárolja magát a Szegedi Közlekedési Vál­lalatnál levő sztrájkkal kap­csolatban, azt vállalati bel­ügynek tekinti. Ezzel kapcso­latban meg kívánjuk jegyez­ni, hogy ennél etikátlanabb lépést egy tulajdonos nem is tehetett volna. Az 1993. február 18-i Dél­magyarországban megjelent béradatok alapján az alábbi­akra hívnánk fel szíves fi­.gyelmüket: - Az SZKV 1992. évi bá­zis bértömege 223 millió forint. - Az SZKV Munkástaná­A munkástanács nyílt levele csa által követelt 273 millió forintra történő növekedés 22,4 százalék bruttó növeke­désnek felel meg, amely 11,87 százalék nettó növeke­dést eredményezett volna. - A Munkástanács az alku során a 263 millió forintra történő növekedést már elfo­gadta volna, ez 17,94 száza­lék bruttó növekedésnek felel meg, mely 9,5 százalék nettó növekedést eredményezett volna. - Az SZKV igazgatója (az önök alkalmazottja) 240 mil­lió forintra történő növeke­dést ajánlott, mely 7,62 szá­zalék bruttó növekedésnek fe­lel meg, mely 4,05 százalék nettó növekedést eredmé­nyezne. És ez utóbbi számra nyo­matékosan hívjuk fel vala­mennyiük figyelmét! A kormányzat az érdek­képviseletek többszöri nyo­mására megszüntette a bér­szabályozást. Ezt kihasználva országos jelenséggé válik, hogy a munkavállalóknak 7-8 százalék bérfejlesztést kínálnak. (A nyugdíjasoknak a kormány 14 százalék nettó növekedést fogadtatott el a parlamenttel!) Kérdésünk az önkormány­zat minden felelősen gondol­kodó képviselőjéhez, hogy milyen erőknek áll érdekében a munkavállalókat tömegesen az utcára vinni? És az aktív keresőket nyugdíjasainkkal szembeállítani? Kérjük, levelünket szíves­kedjék az Önkormányzat Közgyűlésével megismer­tetni. Köszönettel: Csongrád Megyei Munkástanács Szövetség Fodor Imre elnök Lesz rendőrsztrájk is? Az MTI érdeklődésére Rek­vényi László, a Független Ren­dőrszakszervezet (FRSZ) főtit­kára elmondta, hogy az ORFK továbbra is merev álláspontot képvisel a közalkalmazottak ruhapénzével kapcsolatban. A Belügyi Dolgozók Szakszerve­zete és a Független Rendőrszak­szervezet tárgyalási alapként 20 ezer forintot igényelt erre az évre, míg az ORFK csak 6700 forintot ajánlott. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány rá­adásul intézkedésben szabályoz­ta a 6700 forint kifizetését, noha ezt a kérdést kollektív szerző­Nem született megegye­zés az Országos Rendőr­főkapitányság és a szak­szervezetek pénteki egyez­tető találkozóján. désben kellene rendezni - muta­tott rá a főtitkár, hozzátéve, hogy ezért minden bizonnyal bíróság­hoz fordulnak. Rekvényi elmondta: még az érdemi tárgyalások megkezdése előtt Pintér vezérőrnagy arra kérte az FRSZ-t, hogy vonja vissza felhívását az aláírás­gyűjtésre, illetve a demonstrá­cióra. Erre a szakszervezet nem volt hajlandó, és e kérdésekről hamarosan testületi állásfoglalás várható, mert a korábbi felhívás még nem számít hivatalos állás­pontnak. A főtitkár hozzátette még. hogy a pénteki tárgyaláson csak érintették az 50 százalékos béremelési követelést, mind­össze az. álláspontokat tisztázták. Arra a kérdésre, hogy felhí­vásuk milyen visszhangra talált a rendőrök körében, Rekvényi elmondta, hogy több helyen elfogyott a szakszervezeti belé­pési nyilatkozat, olyan nagy számban jelentkeznek az új ta­gok. • Mint emlékezetes, a discó­hajón a bűncselekmény idő­pontjában évadzáró rendez­vény volt, amelyen részt vettek Szegeden tanuló arab diákok és más külföldiek is. Éjfél után tömegverekedés tört ki, amely­nek során Watad Ayman Sub­hi, az elsőrendű vádlott - aki palesztin nemzetiségű és jor­dán állampolgár - mellkason szúrta Vojnic Zelic Ladistav jugoszláv állampolgárt. A sér­tett - aki két dános karatemes­ter volt - a szívszúrás követ­keztében meghalt. Az elsőren­dű vádlott egy másik dulako­dásban hátba szúrta H. Zsoltot, aki életveszélyes sérülést szen­vedett. A bűnügyben a Bács-Kis­A kormány hamarosan az Országgyűlés elé terjeszi a Magyar Tudományos Akadé­miáról szóló átdolgozott tör­vénytervezetet - jelentette be Láng István akadémiai főtitkár a kabinetülés döntéseit ismer­tető pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A most előter­jesztett törvénytervezet válto­zatlanul fenntartja azt az előző változatban is szereplő alap­elvet, hogy az Akadémia ön­kormányzattal rendelkező köz­testületként működjön, vagyis - a kormánytól függetlenedve - maga állapítsa meg alap­szabályait, szervezetét, műkö­dési rendjét és jelölje vezetőit. Az Akadémia elnökét ezentúl a közgyűlés választja, tisztében a köztársasági elnök erősíti meg. Megszűnik tehát a kormány joga a vezetők kinevezésére. A törvénytervezet azt is kimond­ja, hogy az Akadémia saját tulajdonnal rendelkezhet. Az egyes kutatóintézetek az állam tulajdonában maradnak, de az Akadémia használatában lesz­nek. Az anyagi döntéseket ­decentralizáltan - kuratóri­umok hozzák. • Thürmer Gyula Csanádpalotán A Munkáspárt nélkül nem lehet Fotó: Révész Róbert • Hevesen bírálta a kormányt, amiért az a gazdaság állapotát a valóságosnál kedvezőbb színben állítja be, s amelyet manipulált statisztikákkal igyekszik alátámasztani. Thür­mer Gyula elismerte, hogy volt fejlődés az elmúlt időszakban, de abból az egyszerű embe­reknek, a bérmunkásoknak igen kevés hasznuk volt. A jelenleg is folyó privatizáció pedig nem más, mint az ország kiárusítása, javaink idegen kézbe adása. Thürmer úgy vélte, elhibá­zott az ország gazdaságpoli­tikája - a jelenlegi rendszer óriási bűne, hogy három év alatt tönkretette a mezőgazda­ságot -, s elhibázott a nagy csinnadrattával beharangozott világkiállítás is, amelyből nem lesz semmi, hiszen az építkezé­sek még el sem kezdődtek. Thürmer Gyula szerint az or­szág építéséhez inkább az oktatás és az infrastruktúra fej­lesztésére kellene fordítani a milliókat, mert ezek nélkül nincs jövője Magyarországnak. Az ország politikai helyzetét értékelve úgy vélte, sem a kon­zervatív, sem a liberális, sem a szociáldemokrata pártok nem lesznek képesek egyedül meg­birkózni az országot sújtó krí­zissel. A megoldás Thürmer szerint a társadalom minden rétegét képviselő parlament, amely nemcsak jogászokból állna, mint a mostani. A vá­Tegnap Csanádpalotán, délután 5 órától a művelő­dési házban tartott fóru­mot Thürmer Gyula, a Munkáspárt első embere. A 100-150, főleg az idősebb korosztályhoz tartozó ér­deklődő előtt a pártelnök a Magyarországon uralkodó politikai és gazdasági vál­sághelyzetet elemezte. lasztási törvény módosításának terve pedig olyan bűvészkedés, amely azt célozza, hogy minél kevesebben menjenek el az egyszerű emberek szavazni, s helyettük inkább a külföldön élő magyarok döntsenek. A Munkáspárt nélkül többé már nem lehet kormányt ala­kítani - folytatta a pártelnök ­mert a többi parlamenti párt bebizonyította, hogy érzéketlen a társadalmi problémák iránt. Ha pedig a kétségbeesett em­berek az utcákra vonulnak, el­szabadulhat a pokol. A Mun­káspárt szerint az egyetlen jár­ható út a „tisztességes rend­szer", amely az ország demok­ratikus fejlődésének egyetlen biztosítéka. Józan politika segítségével olyan országot kell teremteni, ahol minden állampolgár jól érzi magát ­zárta beszédét Thürmer Gyula. P. T. P. föföMNHMMMNMNHNNNMM ítélet a diszkógyilkosságban A Legfelsőbb Bíróság pénteken jogerős Ítéletet hirdetett az 199(1. október 6-án éjjel Szegeden, a Szőke Tisza discó-hajőn törté: j gy ilkossági iigy ben. j í : i kun Megyei Bíróság az első­rendű vádlottat erős felindu­lásban elkövetett emberölés és életveszélyt okozó testi sértés miatt 8 évi börtönbüntetésre és a Magyar Köztársaság terüle­téről való kiutasításra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési tárgyaláson az elsőrendű vádlott vonatkozá­sában a bűncselekmény jogi minősítését emberölésre vál­toztatta meg, az első fokon kiszabott büntetést pedig hely­benhagyta. A másodfokú ítélet indokoiasában elhan ott: a Legfelsőbb Bíróság a vádlottra kiszabott büntetés tekintetében enyhítő körülményként érté­kelte a sértettnek a vereke­désben való részvételét, a bűn­ügyben játszott közreható ma­gatartását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom