Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-16 / 295. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1992. DEC. 16. Privatizációs lassítás Amennyiben a Monopoly Csoport javaslatára a Parla­ment életre hívná a privatizá­ciós bizottságot, az jelentősen lassítaná a tulajdonváltás üte­mét Magyarországon - mon­dotta Slosár Gábor egy kérdés­re válaszolva az ÁVÜ Igazga­tótanács ülését követő tájékoz­tatón. Kifejtette: véleménye sze­rint az Országgyűlés ezzel egy olyan fellebbezési fórumot te­remtene, amely működésképte­lenné tenné a privatizációt, lelassulna a döntéshozatal. Ez akkor is így lenne, ha az ÁVÜ Igazgatótanácsának döntéseit a kormány felülvizsgálná. Az igazgatótanács lehet, hogy hoz később vitatható döntéseket, ám senkinek sem lenne jó, ha a döntéshozatali fórumot egyre „feljebb" csúsztatnák, mert ak­kor a tényleges munka lelas­sulna. Ilyen megoldást egyéb­ként a német privatizáció során sem alkalmaztak - mondotta Slosár Gábor, aki közölte azt is: jelenleg nincs realitása egy ilyen parlamenti bizottság lét­rehozásának, de természetesen ha a képviselők úgy döntenek, az ÁVÜ tudomásul veszi a honatyák akaratát. Ev végi sürgés-forgás a FORD Capitolnál Nemcsak a kiskereskedőket jellemzi a karácsonyi vásár ün­nepi forgalma, hanem a FORD autószalont is. Az eladóteret zsúfolásig megtöltik a csillogó Fiesták, Escortok és Orionok, olyannyira, hogy az ugyancsak közkedvelt Transitoknak már jószerével csak a szabad téren jutott hely. De itt sem várakoz­nak sokáig: jönnek a vevők, próbaútra gördülnek a kocsik és máris beállítják helyükre az új, még rendszám nélküli 1992-es és jövő évi modelle­ket. Természetes is ez, hiszen je­lentősek az árkedvezmények is a FORD Capitolnál. A legnép­szerűbb kiskocsit, a Fiestát már 940 ezer forintos áfás áron megkaphatják a vásárlók (ben­zines, 1,1 típus) és a dízeles változatára is 80 ezer forint ár­kedvezmény jár. Az Escortok 1992-es típusaira 100 ezer fo­rint. a Sierre turbó dízelre pe­dig már 110 ezer forint megta­karítás jut. A Transitoknál so­kan élnek a viharvert Barka­sok, vagy Zukok árának beszá­mításával (ezek így 120 ezer forintot érnek); a körablákos haszonjárművek - 2 milliós bruttó áron az idén - most jó befektetésnek ígérkeznek. A „megerősített" eladói stáb azon dolgozik, hogy a megyé­ben legolcsóbban itt beszerez­hető FORD gépjárművek szál­lítási, vizsgáztatási és (lízing, részlet) ügyintézési határidejét a lehető legrövidebbre csök­kentsék. FORD Autószalon és Szerviz Szeged, Dorozsmai út 12. Tel: 62/325-587 Nyitva hétköznap este 6-ig, szombat-vasárnap 15 óráig. SZÁMÍTÓGÉPET KARÁCSONYRA, ELÉRHETŐ ÁRON A A PCM TRADE KFT.- tői AT-286-12/16 Mhz, 1Mb RAM, 2S/2P 1,44 MB FDD, 12" mono monitor 101 gombos billentyűzet 26 000 Ft+áfa A FENTI KONFIGURÁCIÓ + 40 MB HD + 52 MB HD + 80 MB HD 42 000 Ft+áfa 43 000 Ft+áfa 47 000 Ft+áfa /yánó*l murdut isit tálnál, ítzcléíntl, írspénzi íatalólnal, s mindenikei, alg számitástccímláraiszeretne ismerledni. Várjál Ont szombaton Ár vasárnap is 9-13-if a Dafonics téri izletinlbe*. PGM BÜRO. Szeged, Dugonics tér II. Tel.: 322-372. PGM COMPUTER. Szeged, Csongrádi sgt. 22. Tel.: 314-38«. Pető Iván kifejtette, a jelenlegi rendszer hibája, hogy kétféle, egymásnak ellent­mondó, egymást gyengítő gazdaságpo­litikai koncepció létezik; az élénkítő és a restrikciós. Ezek mellett egy harmadik, érzelmi szemlélet is egyre erótejlesebben érvényesül, mely szerint külföldi tőke és nyugati kapcsolatok nélkül magunk oldjuk meg gondjainkat. A döntésekben a gazda­ságtól teljesen idegen, politikai motivá­ciók érvényesülnek. A kormányzat nem­igen tud megbarátkozni a piacgazdaságban az államra osztott éjjeliőr-szereppel, sze­retne mindent maga ellenőrizni. Pedig a gazdaságnak az a része, amely ma jól mű­ködik, vagyis a vállalkozói szféra, teljesen független a kormányzattól. Az, hogy a KGST összeomlását túléltük, hogy jó a külkereskedelmi mérlegünk, nem tudatos kormányzati gazdaságpolitika eredménye, inkább az egyének ügyességén múlik. Ez­zel együtt viszont a régi rendszerből át­mentódik az a nagyon szerencsétlen gya­korlat, hogy a vállalkozás és az illegális gazdasági tevékenység összemosódik, a betarthatatlan szabályozók mellett min­denki kiskapukat keresgél. Ezért mondják sokan, hogy nem a nyugati tipusú piacgaz­daság felé tart az ország, hanem a dél­amerikai modellhez közelít, ahol léteznek Pető Iván, az SZDSZ elnöke és Kuncze Gábor szabaddemokrata képviselő voltak a vendégei a legutóbbi Talent Center-béli üzleti reggelinek. Mivel az efféle találkozókra leginkább vállalkozók hivatalosak, a legtöbb szó a gazdaságról esett. ugyan a piacgazdaság és a parlamentariz­mus alapvető intézményei, mégsem mű­ködik a rendszer. Egy kérdésre válaszolva Pető Iván el­mondta, a humán szférából csak akkor le­het pénzt átcsoportosítani a vállalkozások­hoz, ha a nagy elosztási rendszereket áta­lakítják. Ezzel adós maradt a kormányzat, az oktatás, a társadalombiztosítás ugyanis pazarlóan, de nem hatékonyan működik. A költségvetési deficit nagy része is ebből származik. No meg a költséges államappa­rátusból - tette hozzá Kuncze Gábor. Mint mondta, a szabaddemokraták minden költ­ségvetési vitánál benyújtanak egy javaslat­csomagot arról, hogyan lehetne lefaragni a költségeket. Az idei beadványuk szerint 15-20 milliárd forinttal lehetne csökkente­ni az államapparátus kiadásait. A javasla­tokat azonban rendszeresen visszautasít­ják, folyamatosan hozzák viszont létre a milliárdokat emésztő újabbnál újabb hiva­talokat, amelyek megszüntetését az ott dolgozókon kívül talán senki nem venné észre. Kuncze Gábor válaszolt arra a kérdésre is, lesz-e haszna Kelet-Magyarországnak a világkiállításból. A képviselő kifejtette, az expóval az a baj, hogy vállalkozói alapon megvalósuló, az egész országot bevonó kiállítást terveztek, ehelyett úgy tűnik, Bu­dapest egyetlen kerületébe szoruló állami nagyberuházás lesz belőle. Félő, hogy a kiállítási kapun belül csodát művelünk, a látogatók viszont egy működésképtelen fővárosba érkeznek. Az expora előirány-* zott 51 milliárd forintból a vidéknek egyetlen fillért sem szánnak, a pár hónapra fellendülő idegenforgalomból pedig nem fognak megtérülni a vidéki beruházások. Az idő is sürget, hiszen még egyetlen ten­dert sem írtak ki, két év pedig kevés lesz a tervezett beruházások megvalósítására. Mivel a hazai vállalkozók részvételéhez hiányoznak a megfelelő hitel- és kamatfel­tételek, valószínű, hogy az expo nem a magyar, hanem a nyugati gazdaságokat fogja élénkíteni - fejtette ki a szabadde­mokrata képviselő. Keczer A szakminiszter ekkor hívta életre, most már önállóan, a monarchia közös postájától függetlenül. Ekkor nevezték ki a Magyar Posta első önálló igazgatójává Gervai Mihályt, aki korábban a nagyváradi igazgatóságot vezette. A posta­ládákról leszedték a kétfejű sast, és a fekete-sárga színt pi­ros-fehér-zöldre festették át. A kiegyezés értelmében a ma­gyar felelős kormány ekkor vette át a magyarországi (ben­neértve erdélyi) távíróberende­zéseket, amelynek összes vo­nala ekkor 16 ezer 738 kilomé­ter volt. A török utáni idők első sze­gedi szervezett postaszerveze­tét 1717-ben - 275 éve ­hozták létre, és ezután hetente kétszer, csütörtökön és vasár­nap indult meg a postajárat vá­rosunkban. Azután, 1849-ben idehelyezték a temesvári pos­taigazgatóságot, a Kossuth La­jos sugárúti volt Kirschner­házba. A távirdai szolgálat ek­kor még külön állt, a Boldog­asszony sugárúti Pálfy-házban működött. Hegenbarth Lajos irányításával. Az árvíz utáni újjáépítés a Postajubileum A Postaügyi Világunió (alapították Bernben, 1874­ben, ma az ENSZ keretében működik) által meghirdetett postai világnap ébresztett arra a tényre, hogy a Magyar Posta (ma Vállalat) most 125 éves. Deák Ferenc bölcs politikáját követően létrejött kiegyezéssel (1867) egyidejű a Magyar Posta. posta számára is új palotát emelt a Széchenyi térre. A ter­veket Meixner Károly és Ney Béla készítette, s a kivitelezés vállalkozói versenytárgyalását Léderer Ede és Nádai Antal cége nyerte el, 1881-ben. A kezdő lépésekről a Szegedi Híradó 1881. október 29-én így ír: „A posta-, távirda- és folyammérnökségi palota épí­tési munkálatai megkezdődtek. Az épület telkét képező négy­szög a váracs telkén, az űj Ma­yer-féle házzal átellenben elké­szítetvén, az új alapozások fo­lyamatba vétettek. A díszes kétemeletes palota a közleke­dési minisztérium ügyköréhez tartozó összes állami hivatalok számára épül, s el fognak ben­ne helyeztetni a posta-, a táv­író-, az államépítészeti és a fo­lyammérnökségi hivatalok..." A szegedi telefonhálózat ek­kor még nem itt üzemelt, ma­gántulajdonban működött, s ezt még maga Puskás Tivadar lé­tesítette, de nem ment sokra velo» majd csak amikor már száznegyven előfizetője volt, 1893-ban államosították. A szegedi posta- és távirda­hivatal hamarosan nagy forgal­mat bonyolított le, s már 1886­ban a postajövedéki bevételt tekintve Budapest és Fiume után a harmadik helyen állt az országban. Már a kezdő évben több millió küldeményt továb­bítottak, és a táviratok száma meghaladta a százezret. Az egyre növekvő forgalom és az igények kielégítésére 1928-ban a Szolcsányi és Ta­kács építési vállalkozók az áremerősítő-terem és mellék­helyiségei részére az épület ud­vari részén emeletráépítést vé­geztek, s különféle átalakításo­kat hajtottak végre. Az épület utcai frontjaira a harmadik emeletet az ötvenes években emelték. Érdemes említésre, hogy a postafiók-rendszer az USA és Svájc után harmadikként Sze­geden alkalmazták, az előfize­tők legnagyobb megelégedé­sére. Ez a postapalota (ma az 1. számú hivatal) a Széchenyi tér keleti oldalán álló házsor leg­szebb ékszerdoboza. Bátyai Jenő Kereskedelmi tanácsadó irodát nyitott tegnap, kedden a Kárász utca 15. szám alatt a Donatella Bt. Dr. Vinkler Fe­renc, a cég egyik munkatársa kicsit félve osztotta meg velem régi megfigyelését, miszerint egy vállalkozás halála akkor kezdődik, amikor irodát (iro­daházat) épít. Persze hozzá­tette: reméli, ez náluk nem így lesz. A Donatella Bt. 1991. no­vemberében jött létre, négy magánszemély a tagja: Belei Tamás (ügyvezető). Mészáros Zoltán, Mitrik László és dr. Vinkler Ferenc. Egy-egy fela­Donatella, a tanácsadó dat megoldásán ennél többen dolgoznak, hiszen számos kül­ső szakértőt foglalkoztatnak. A cég az alakuláskor kizárólag kozmetikai és háztartás­vegyipari cikkek negykereske­delmével foglalkozott, a kez­deti sikerekben nagy szerepet játszottak a szakmában kiala­kult korábbi személyes kapcso­latok. Ezeken felbuzdulva vál­lalta föl a bt. az új profilt, a ta­nácsadást, az elfekvő készletek értékesítését, a piackutatást, az üzletkötők képzését, s a vál­ságmenedzselést. Ez utóbbi nagyon divatos foglalatosság mostanában. Hogy a Donatella mit is ért ezen? Például vállalja a profil­tisztítást, avagy az elfekvő készletek gyors értékesítését. Vagyis: a suszter marad a kap­tafánál, s azzal foglalkozik, amiben profi - a kereskedés­sel. Beszélgető partnerem, dr. Vinkler Ferenc elmondta még: sok tanácsadó cég elszakad a gyakorlattól, irodájából próbál a praktikus kérdésekre választ adni. A Donatella nem hagyja föl azt a tevékenységet, amihez ért, tehát továbbra is kereske­dik. Emellett szeretné pénzre váltani azokat a tapasztalatokat - tanácsadás formájában - , amelyeket hosszú évek alatt megszerzett. Ez nagyjából tük­röződik is a munkamegosztás­ban: „nappal dolgozunk, este tanácsokat adunk". Magától értetődik, hogy az ügyfél nem a cégtábla láttán esik be a Ká­rász utca 15. szám alatti irodá­ba, hanem azért, mert jókat hallott a cégről. F. K. Szeged belvárosában - az Arany János u. és Dázsa György u. sarkán ­amerikai beruházásban épülő irodaházban irodák még leköthetők. Érdeklődni: MINOR LIMES RT. 1122 Budapest, Városmajor u. 12. Telefon: 202-0522 LIMIT KFT. 6721 Szeged, József A. sgt. 2. I. e. 6. Telefon: 62/325-182

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom