Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-11 / 291. szám

PÉNTEK, 1992. DEC. 11. A VÁROS 3 Tanácskozott az önkormányzat Megválasztott, felmentett, lemondott igazgatók A Bartók Béla Művelődési Központ igazgatójának megvá­lasztása volt az első napirendi pont. A két legtöbb szavazatot kapott jelöltet - Hajdú Gézát és Török Józsefet - három szavazási körben sem sikerült érvényes szavazattöbbséggel megválasztani. így újabb pá­lyázat kiírása után döntenek majd az intézmény vezetőjéről. Következőkben már vi­szonylag simábban ment a dolog, hiszen a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatójává Kiss Ernőt, a Szegedi Bábszín­ház igazgatójává dr. Kövér Bélát, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatójává Csicsai Antalt, a Szegedi ípari Vásár- és Piacigazgatóság igazgatójává Csonka Gábort nevezték ki. E káder megol­dások körül is volt némi vita. de végül azután mégis meg­egyeztek a képviselők. A következő lépésben a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat igazgatójának kineve­zését kellet volna megoldani. Nem ment. A szavazásnál a jelöltek egyike sem kapta meg a szükséges voksmennyiséget. Ugyanez a helyzet állt elő a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatójának személye körül is. így azután megegyeztek ab­ban, hogy az ebédszünet után újfent visszatérnek a dologra. Estefelé vissza is tértek. Két esetben ekkor sem született döntés, de az SZKV igazga­tójának a személyében a má­sodszori szavazás már ered­ményt hozott, mégpedig a Nemes László - Dr. Kovács Gábor kettős közül az előbbi javára. Ezt kifogásolandó, Ko­ha Róbert MDF-es frakció­vezető bejelentette, hogy Közgyűlési keresztapák A cím alapján sokan gondolhatnák, hogy a maffia szegedi szálaira bukkantam rá. A dolog prózaibb, valódi kereszt­apákról van szó. A szegedi közgyűlés nagyjai megelégelték, hogy a függetlenek frakciója ezt a - szerintük - rendkívül megtévesztő nevet viseli, hiszen soraikban vannak minden­féle párt tagjai, így felszólították őket a névváltoztatásra, s hogy addig se legyen bonyodalom ebből, a „súlyosabb konf­liktusok megelőzése érdekében" maguk már hivatalos leve­leikben is a mindenki számára világos „ Harmadik frakció" nevet használják. Az ötlet nagyon megtetszett, és arra gondoltam, hogy tovább kellene fejleszteni. Mi volna, ha Clinton felbuzdulva választási sikerein felszólítaná a republikánusokat, hogy ne használják a megtévesztő nevet, hiszen a megválasztott elnök is a köztársaság híve. Majd erre válaszképpen Bush követeli a demokratáktól, hogy ők használjanak más nevet (pl. a Második Párt elnevezést), hiszen hát ők is a demokrácia hívei. De itthon is kamatoztathatnánk ezt a kiváló ötletet, hisz a parlament független képviselőcsoportjában is több párt tagja ül, így őket is az igen találó hetedik vagy a még találóbb „futottak még " névvel lehetne illetni. De ne álljunk meg félúton. Jó volna, ha Szabad György is nevet változtatna, hiszen sokan azt hihetik, hogy szabad­demokrata pl. Magyar Györgyre, cserébe Magyar Bálint a Szabad Bálint névvel segítené a publikumot a tájékozó­dásban. De félre a tréfával, a függetlenek nem fogadták meg a ta­nácsot és nem változtattak nevet, hiszen továbbra is füg­getlenek lesznek a két nagy frakció ilyen és ehhez hasonló ötleteitől. Szeműk Árpád MSZP képviselő, a Függetlenek Frakciójának tagja törvényességi óvást nyújt be, mert a polgármester úr addig szavaztatta a képviselőket, amig nem született eredmény. Dr. Lippai Pál a bejelentést tudomásul vette. Ezután valamivel békülé­kenyebb hangnemben folyt a vita, de az újabb személyi kérdéseknél ismét szócsaták következtek. A közgyűlés ugyanis december 10-i ha­tállyal felmentette tisztségéből Vida Mihályt, a VTV megbí­zott vezetőjét, s helyére új ve­zetőt kellett kinevezni. Dr. Vá­nyai Éva alpolgármester Csala Gabriellát, a VTV szerkesz­tőjét javasolta, később pedig a Kulturális és Közművelődési Bizottság Koroknai Károly operatőrt. A kiadós vita után a testület december 11-től Csala Gabriellát nevezte ki a VTV megbízott vezetőjéve. A városatyák még egy ká­derkérdésről döntöttek, jelesül felmentették tisztségéből dr. Kovács Lászlót, a Deák Ferenc Gimnázium igazgatóját, aki saját kérésére más munka­helyre távozik, helyére pedig Kirsch Attilát nevezték ki, egyidejűleg pedig az említett munkahelyre pályázat kiírásá­ról is döntöttek. * Rövid bensőséges ünnepség előzte meg a szegedi képvise­lő-testület tegnapi ülését. Napi­rend előtt ezúttal nem bejelen­tések és módosító javaslatok érkeztek, hanem dr. Salgó László megyei és dr. Szőke Péter rendőrfőkapitány által adományozott oklevelet és aranygyűrűt adták át négy sze­gedi és csongrádi rendőrnek. Koha Róbert, a szegedi ön­kormányzat közbiztonsági ta­nácsnoka a Szeged Közbizton­ságáért Alapítvány nevében át­adta annak hat kiváló rendőr­nek a fent említett kitüntetést, amelyet, amint ő fogalmazott, a polgárbarát rendőrség érde­melt ki. A munkájukban ki­emelkedő eredményt felmu­tatott rendőrök a város címe­rével díszített aranygyűrűt vehették át Koha Róbert közbiztonsági tanácsnoktól. Volfort István, Révész László, Széli János, Herceg Szilveszter rendőr főhadnagyok, Géci István és Farkas Ferenc rendőr törzsőrmesterek kitüntetéséhez dr. Lippai Pál polgármester is gratulált. KISIMRE FERENC MA DR. EKE KÁROLY or­szággyűlési képviselő foga­dóórát tart 8-12 óráig Csongrádon, 14-15 óra kö­zött Csanyteleken, 16-17 óráig Tömörkényben a vá­ros-, illetve községházákon. INGYENES JOGI TA­NÁCSADÁS lesz 16-18 óráig a Független Kisgazdapárt Teleki utca 3. szám alatti székházában. Különösen a KÖZÉLETI NAPLÓ kárpótlással kapcsolatos vitás kérdésekben állnak a lakosság rendelkezésére. KÖZÖS FOGADÓÓRÁT tart Rózsa Edit, Hága An­tónia, Fáklya Csaba és And­riska Géza országgyűlési képviselő 17 órától, az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti helyiségében. AZ MDF székházában (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos tart jogi tanács­adást. HOLNAP DR. EKE KÁROLY or­szággyűlési képviselő 9-10 óráig Balástyán, 10-12 óráig Kisteleken, 13-14 óráig Ópusztaszeren, 15-16 óra között Bakson, a község- il­letve városházán fogadóórát tart A FÜGGETLEN KIS­GAZDAPÁRT makói szer­vezete 17 órakor a városháza dísztermében gyűlést tart, melyen részt vesz a Magán­gazdák Országos Szövetsé­gének Csongrád megyei szervezete is. MIRŐL IRT A DM? DÍLMAGYARORSZAG 75 A szerető A színházi iroda jelenti: Bródy Sándor témáért mindig az élethez fordul és az embert vizsgálja, aki a drámát felidézi. Bródy szeme és fantáziája kell aztán hozzá, hogy az események egyéni színben bonta­kozzanak ki a néző előtt. Nem minden drámai esemény ragadja meg Bródy Sándor figyelmét, de amelyik érdekli, az pazar gazdag­sággal színesedik ki a fantáziájában s oly módon tátja elénk, hogy ben­nünket is érdekelni és gyönyör­ködtetni tud. A szeretőben is az el­ven életbe markolt bele, hogy szem­be állítsa a régi kontrasztot, drámák örök forrását, a két szerelmest, kik közül az egyik a polgári társadalom gyermeke, a misik a legfelsőbb kö­rök exkluzív világából való. A mesterien felépített ragyogó ékes­szólással megirt jelenetek biztos teknikával sorakoznak egymáshoz az izgalmas befejezésig. Az irót elsősorban a szerető alakja és sorsa inspirálta, a hatalmasan megkonst­ruált szerep Vajda Ilona művészi képességeit fogja megszólaltatni. (1917. dec. 11.) DÉLMAGYARORSZÁG 50 éve Másodszor is megsemmisítette a tábla az elsőfokú Ítéletet a halottnélküli temetés ügyében (A Délmagyarország munkatár­sától) A mult esztendőben nagy feltű­nést keltett Szegeden az a temetés, amelyről kiderült, hogy a koporsóban a holttest helyett kő- és tégladarabokat hantoltak el egyházi szertartás mellett. A megindult vizsgálat kiderítette, hogy a közkórházban elhunyt Talpai Mihálynénak egyik ismerőse Hegedűs Béla temetkezési vállalkozónál az elhunyt utolsó akarata szerint megren­delte a temetést, a költségeket előre ki is fizette, azonban a lezárt koporsót holttest nélkül tégladarabokkal meg­rakva temették el a Dugonics-tem­tőben. A törvényszék elsőfokon hozott ítéletében bűnösnek mondotta ki a temetkezési vállalkozót és hathónapi börtönre, valamint 500 pengő pénz­büntetésre ítélte, két alkalmazottját. Hajnal Ferencet és Kaliczka Józsefet pedig fejenkint 3-3 hónapi fogházra ítélte. Fellebezés folytán a táblához került az ügy. amely az elsőfokú bíró­ság ítéletét megsemmisítve, uj tár­gyalásra utasította a törvényszékel. A másodszori tárgyalás eredményeképen a törvényszék Hegedűs Bélát a vád- és következményei alól fölmentette. Hajnalt 100, Kaliczkát pedig 50 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. A tábla Elcmy-tanácsa csütörtökön foglalko­zott ismét az üggyel és a törvényszék ítéletét ismét megsemmisítve, ugy határozott, hogy visszaküldi az ira­tokat a törvényszékhez ujabb eljárás lefolytatása céljából. (1942. dec. 11.) VÉL-MAGYAÜOÜSIÁG 25 eve A testvérvárosi szerződés előkészítése A drezdai tanácsi küldöttség látogatásai Szegeden A Szegeden tartózkodó drez­dai tanácsi küldöttség elláto­gatott a Tömörkény gimnázium­ba, majd felkereste a városi ta­nácsot, hogy tárgyalásokat foly­tasson a testvérvárosi kapcsola­tok elmélyítéséről. A megbeszélés eredménye­képpen megállapodás született arról, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között fennálló barátsági és kölcsönös segítség­nyújtási szerződés alapján a két város hivatalossá teszi és kiszé­lesíti kapcsolatait. Ezért 1968 májusában Drezdában testvérvá­rosi szerződést írnak alá, mely­nek keretében ezentúl évről évre közös munkatervben biztosítják az együttműködést. (1967. dec. 11.) Vásároljon hűtéstechnikai szaküzletünkben Zanussi hűtőt, fagyasztóládát, hűtőkamrát, fagylaltgépet, hűtő­^^^^^^^ vitrint, hűtőpultot már 140 000 Ft-tól. Ahol az árak legolcsóbbak. Fekete Sas u. 28. Tel.: 314-108. Kriminalizálódó közélet? Az SZDSZ elnöke és szakértői Szegeden Pető Iván, az SZDSZ elnöke és Kuncze Gá­bor szabaddemokrata képviselő voltak a ven­dégei a tegnapi Talent Center-béli üzleti regge­linek. Pető Iván kifejtette, a jelenlegi rendszer hibá­ja, hogy kétféle, egymásnak ellentmondó, egy­mást gyengítő gazdaságpolitikai koncepció létezik; az élénkítő és a restrikciós. Ezek mellett egy harmadik, érzelmi szemlélet is egyre erőtejlesebben érvényesül, mely szerint külföldi tőke és nyugati kapcsolatok nélkül magunk oldjuk meg gondjainkat. * Mit gondolnak a felsőoktatás gubancos ügyeiről a legilletékesebbek, az abban résztvevő egyetemi-főiskolai polgárok, oktatók és hallgatók? A Rózsa Eí/tf-vezette beszélgetésből is jól érzékelhető volt, de az SZDSZ-képviselők nem is rejtették véka alá, hogy elsősorban ezt akarták „kitudni", ezért kérték-szervezték a találkozót tegnap a szegedi intézmények képvi­selőivel. A legtöbb szót az elmúlt napok viharait támasztó, s a felek megállapodásával végződött „tandíj-menet" kapta. Bár mindenki hangsúlyoz­ta, hogy a tandíj bevezetése, vagy be nem veze­tése részletkérdés, a felsőoktatás globális prob­lémáit a tandíj-ügy eldöntése önmagában nem fogja megoldani - a beszélgetők rendelkezésére álló egy órában mégis újra és újra előkerült a téma. Ami leginkább politikai szempontból tanulságos; mutatja, mennyi energia pazarlódik el, mindahányszor meggondolatlan, megbeszé­letlen, megalapozatlan, tehát felelőtlen döntés születik. * Az SZDSZ ha kormányra jutna, azonnal feloszlatná a Regionális Oktatási Központokat ­mondotta tegnap Bretter Zoltán, a szabad­demokraták oktatáspolitikai szóvivője. Az országgyűlési képviselő egy találkozón nyilat­kozott így, amelyen a szegedi általános és kö­zépiskolák pedagógusai vettek részt. * Általános panasznappá alakult a szabadde­mokraták Munkaügyi Tanácsban tett tegnapi látogatása. A munkaadói, a munkavállalói és az önkormányzati oldal szinte egymás szavába vágva sorolta sérelmeit a törvényekkel, a ható­ságokkal, a pénzügyi lehetőségekkel kapcso­latban. Csak a munkaügyesek nem panaszkod­tak. hiszen a központ jól működik, a munkanél­küliségen a foglalkoztatáspolitika pedig legfel­jebb enyhíteni tud, megoldást csak a gazdaság­élénkülés hozhat. Pető Iván, Kuncze Gábor és Kóródi Mária erre azt válaszolta, az elmon­dottak nagy részével egyetértenek, de a részt­vevőknek be kell látniuk; az ellenzék mozgás­tere viszonylag kicsi. * „Megindult a politikai élet kriminalizálása" - állította Pető Iván, az SZDSZ elnöke azon a nagygyűlésen, melyen népes közönség előtt a párt országgyűlési képviselői - Kuncze Gábor, Kóródi Mária, Bretter Zoltán - „szabad demok­rata szemmel" értékelték a belpolitikával, a gazdasággal, az önkormányzatokkal és az okta­tásüggyel összefüggő történéseket. A JATE aulájában rendezett fórum háziasszonya Rózsa Edit, szegedi országgyűlési képviselő volt. Közéletünk demokráciát súroló jelenségeiről Pető Iván szólt. A médiaháborút első helyen em­lítette. A kormány kliensteremtő politikája is igazolja - a szabaddemokrata képviselő szerint -, hogy a koalíció nem túri az alkotmányos kor­látokat. A kapkodó, logikátlan kormányzás okát abban jelölte meg, hogy „a koalíciós pártok el­képzelése csak abban egyezik meg, hogy keresz­tényi, nemzeti elkötelezettségűnek mondják magukat". „A költségvetés: a gazdasági prob­lémák fókusza." Ami nem azért rossz, mert az ország helyzete reménytelen, hanem azért, mert a kormány elmulasztott lényeges döntéseket. Pető példaként említette, hogy az államháztartás működését kellett volna megváltoztatni, a nagy elosztási rendszerek (a társadalombiztosítás, a szociálpolitika) reformját megvalósítani. „A kormány a vonzó politizálás helyett hatalmi esz­közökkel lép, ami előrevetíti annak lehetőségét, hogy - ha 1994-ben lesznek a választások, amiben bízom, akkor - dur\'a, személyeskedéstől sem mentes légkörben zajlanak" - fejezte be mondanivalóját Pető. Az előadásokat követő kérdések részben iga­zolták ezt az előrejelzést. Ezekre reagálva fej­tette ki Pető, hogy a szabaddemokraták miért tartják technikai okok miatt értelmetlennek, jogi megfontolások okán aggályosnak, politikai szempontból veszélyesnek a most kezdődő alá­írásgyűjtést, melynek célja, hogy népszavazás le­gyen a Parlament feloszlatásáról. A választási szereplés esélyeit taglalva, a szóba jöhető szö­vetségesekről szólva jelentette ki a pártelnök: „az SZDSZ mindkét végén nyitott szervezet", azaz. a szélsőséges, demokráciát fenyegető po­litikai erőkön kívül minden más tömörüléssel kész az együttműködésre. A szakértőknek cím­zett kérdéseken kívül óvatoskodóan, de mégis felbukkantak a pártelnök személyét érintő, már bírósági ítélettel is cáfolt rágalmak. Úgy tűnik, ez a stílus már nálunk is a nyilvános szereplés­hez tartozik. Erre mondta Pető: „Megindult a politikai élet kriminalizálása." Az elnök es hallgatósága FOTÓ: SCHMIDT ANDREA

Next

/
Oldalképek
Tartalom