Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-02 / 257. szám

8 KRÓNIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. NOV. 2. Családi események A felrobbantott régi híd Híd a Tiszán I • Hamarosan felújításra szorul Szeged fejlődése már a múlt század derekától egyre sürgetőbbé tette állandó hfd építését a Tisza fölé. A folyó két partja között ugyan volt kompjárat, sőt a törökök kiűzése utáni évben hajóhidat is építettek. A Lánchíd mintájára szerettek volna állandó hidat építeni. Félmillió forintra lett volna szükség, de nem sikerült előkeríteni. Zsótér János, a hajóhíd vámjövedelmének bérlője 1844-ben nyújtott be javaslatot kőhíd építésére. A terveket Fest Vilmos (1815-1879) - aki részt vett a pesti Lánchíd építkezéseiben is - elkészítette. Pénz azonban nem lévén, a híd ügye megoldatlan maradt. Az első állandó hidat Szegednek csak a vasúti híd (1857) jelentette, amelyet ma már csak az újszegedi hídfőn emléktábla örökít. A vasúti híd egyben meghosszabbította a hajóhíd életét, mert még negyed század telt el, mire az új közúti híd félépült. Közben 1861-ben Haynald István mérnök fahíd építésére készített tervet, de ebből sem lett semmi. Maradt a hajóhíd az úgynevezett százlábú híddal. Ez az ártéri cölöpjármos feljáró híd, amelyet Vedres István tervezett, a hajóhíddal együtt jól szolgálta a közúti átkelést, jobb híján. Állandó híd újabb tervezésére az 1879-et követő rekonstrukció kezdetén került sor. A kiírt pályázatra 23 tervet küldtek be, és ezek közül a francia Gustav Eiffelét fogadták el kivitelezésre. A híd a Tisza medrét egy, az árteret három nyílással hidalta át. Hossza 401, szélessége 11 méter volt, a következő tagozódással: 7 méteres kocsiút és 2-2 méter széles gyalogút. A hajózást is figyelembe véve, a folyómeder középvonalától 10-10 méterre, a Tisza 0pontja felett 13,75 méteres szabad nyílást alakítottak ki. A kőpart és a híd kereszteződésénél aluljárót létesítettek, hogy a teherpályaudvar és a hajóállomás közötti forgalom itt bonyolódjék. Az újszegedi oldalon a védőtöltésen vezették át a hídfeljárót. Az alapozási munkálatokat Szeged újjáépítésében élenjárt norvég származású Guilbrand Gregersen (a centenáriumi emlékmű egyik posztamense örökíti) végezte, és az építészeti terveket Schikedanz Antal készítette. Az építkezési munkálatokat 1880 decemberében kezdték, és a hidat 1883. szeptember 1jén adták át a forgalomnak. Szeged népe az egész építkezés alatt nagy figyelemmel kísérte a híd formálódását, még aznap birtokába vette, és mindjárt az első napon, déltől estig 12 787-en mentek át rajta. A híd építését a Lechner Lajos vezette műszaki osztály részéről Feigelstock Gyula és Gruber Antal ellenőrizték. Az. első szegedi állandó közúti híd könnyed megjelenésű volt, jól illeszkedett az újjáépített városképbe, és a kor közízlését is messzemenően kielégítette. A bírálóbizottság így nyilatkozott róla: „Bármely világvárosnak is díszére válhatna." Építése egymillió 700 ezer forintba került. A hatvanéves híd jól bírta a megpróbáltatásokat: a kedvezőtlen talajviszonyokat és a Tisza erős sodrását. Azonban 1943-ra már pillérmozgásokat észleltek. A felújítási munkálatok közben a visszavonuló hadak a hidat 1944 októberében felrobbantották. A jelenlegi híd Mihailich Győző, Majoros Sándor és Haviár Győző tervei szerint épült, kétpilléres, egyik végén konzolos merevítőtartójú acél ívszerkezet. Az új hfd építésekor figyelembe vették a régi megqtaradt feljáróit és pilléreit. A régi híd szerkezetéből és rendszeréből leszűrt tapasztalatok felhasználásával mellőzték a pillérek megterhelését. Az új hidat 1948 őszén adták át a forgalomnak. Sokáig az a téves hit uralkodott Szegeden, hogy a hidat valóban Gustav Eiffel tervezte, és csak „Eiffel-híd"nak nevezték. Az igazságot Lósy Schmidt Ede, jeles technikatörténészünk tárta fel 1933-ban. A tervpályázatra 23 munka érkezett a legkiválóbb magyar, francia, belga, osztrák, olasz, német és holland vasszerkezeti gyárakból. Ezek elől elvinni a pálmát óriási nemzetközi sikernek számított. A kiírt feltételek értelmében magánszemély nem pályázhatott, csak olyan cég, amely a kivitelezési munkákat is elvállalja. Feketeházy János tervét először magyar cégnek, a MÁVAG-nak ajánlotta fel, de elutasították, majd ezután fordult a párizsi Eiffel-céghez. Gustav Eiffel ekkor saját tervét visszavonta és Feketeházyét nyújtotta be. Úgy szólt a megállapodás, hogy a bírálóbizottság döntéséig, mindkét fél érdekében, titokban tartják, hogy a tervet nem Eiffel készítette. Ezt a titkot, ami később alapja lett a tévhitnek, egyedül Gyengő László mérnök, az Eiffel-cég magyarországi képviselője ismerte, de ő is hallgatott. Feketeházy János, a vasszerkezetek tervezésének nagy alkotómérnöke 150 éve, 1842. május 16-án született Vágsellyén (Nyitra vármegye) egy kilencgyermekes községi tanító családjában. Bécsben és Zürichben tanult, ott szerzett diplomát. Előbb az OsztrákMagyar Államvasutaknál dolgozott, majd a MÁV-nál. Úgyszólván egyedül ő tervezte korában a MÁV valamennyi új hídját. Tervei szerint épült a Vám-palota (ma Közgazdaságtudományi Egyetem), az Állam Operaház, a budapesti Keleti pályaudvar, a Központi Fűtőház stb. tetőszerkezete, több vasúti mozgó vasszerkezet. Tervei szerint építették az első déli összekötő vasúti hidat Budapesten, a szolnoki Tisza-hidat, a poroszlói Tiszahidat, a komáromi Duna-hidat, a nagyváradi Körös-hidat, a győri Rába-hidat és a Fővám téri Duna-hidat (Ferenc József híd, ma Szabadság híd) könnyed, szinte légies megjelenésűre, a városképet formáló építménnyé, a szecesszió jegyében. Feketeházy János, akit a legnagyobb magyar mérnökök között tartunk számon, aránylag fiatalon, 50 éves korában ment nyugdíjba a MÁV-tól, főmérnöki rangban. Ezután anyagi okok miatt visszaköltözött szülőfalujába, ahol először egy baleset miatt egyik lábát amputálták, majd orbáncot kapott. A vasszerkezettervezés kiemelkedő mérnöke, a nemzetközileg is elismert magyar hídépftészet egyik óriása Vágsellyén 1927-ben halt meg. Amikor kiderült, hogy ő tervezte a szegedi Tisza-hidat is, a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1935-ben a híd újszegedi hídfőjénél Feketeházy emlékművet helyezett el. Ma, 1967 óta a híd szegedi hídfőjében szerény emléktábla örökíti nagyságát, zsenialitását. BÁTYAI JENŐ Házasság Bóné József és Bobály Klára Erzsébet, Laczi András és Flórián Emóke, dr. Szentpáii Károly Pábés Lakatos Gabriella, Tot Attila és Süli Szibilla, Gombkötő József és Szalma Erzsébet, Király László Bálint és Vörös Beáta, Christ Cai Olivér és Nagy-Pál Amália, Mangó Zoltán és Farkas Andrea, Nagy Péter Zoltán és Farkas Erika, Petrov László és Sándor Mónika, Pipicz András és Masa Beáta, Szabó Ferenc Zoltán és Gyuris Zsuzsanna, Cank Tibor István és Török Rita, Horváth Gábor Mihály és Vajda Mariann házasságot kötött. Születés Tusjak Jánosnak és Tóth Juditnak Beáta, Heiler Istvánnak és Matolcsi Éva Gabriellának Enikő Gabriella, Kapás Nándor Oszkárnak és György Ritának Róbert Ádám, Kovács Mihálynak és Kis-Szabó Zsuzsannának Mihály, Vágó Tibor Péternek és Paliaga Krisztinának Ádám, Kónya László Józsefnek és Dobos Erikának Roland László, Csillag Józsefnek és Kispéter Gabriellának Vivien, Kunstár László Jánosnak és Máriaföldy Erzsébetnek János Balázs, Rádóczi Józsefnek és Konkoly Erzsébetnek Bettina, Bodó Dánielnek és Marton Gizellának Elvira, Németh Imrének és Lázár Évának Lilla, Simon Zoltánnak és Szigeti Saroltának Zoltán, Tóth Istvánnak és Lőcsei Klárának Bettina, Soós Zoltánnak és Pap Katalinnak Kitti Katalin, Kovács Zsoltnak és Bere Katalin Rózának Réka, Kovács Attilának és Mihály Jolánnak Annamária, Ocskó Ferenc Zoltánnak és Herczeg Editnek Csaba Ferenc, Nóvák László Tibornak és Szénási Ildikó Erzsébetnek Zoltán, Kovács Attilának és Scheibel Andreának Ádám, Gajdán Pálnak és Farkas Máriának Alexandra Mária, dr. Kicska Zoltán Tibornak és Nagy Erzsébetnek Bence Dávid, Romhányi Lászlónak és Magony Editnek Ákos, Csókási Zoltán Jánosnak és Rácz Erikának Erika, Polyvás Péter Csabának és Kérdő Ágnesnek Csaba Péter, Rigó Lászlónak és Tóth Mária Ibolyának Renáta, Szopka Andrásnak és Szabó Katalinnak Katalin, Petrecz Mihály Istvánnak és Kostyán Margitnak Raul Márk, Molnár Antalnak és Göbölyös Judit Katalinnak Antal Máté, Megyeri Károlynak és Ónozó Katalinnak Károly Dániel, Héjjá Jánosnak és Hell Erzsébetnek János, Magony Jánosnak és Borda Anikónak Anikó, Bóna Vilmosnak és Tóth Juditnak Anett, Révész Péternek és dr. Szabó Ildikónak Gábor Ádám, Sólya Zoltán Józsefnek és Moszheim Erzsébetnek Zsolt, Ladányi János Károlynak és Molnár Éva Katalinnak János, Csonka Lászlónak és Berényi Anikónak Nikolett, Kristó Zoltánnak és Rácz Magdolnának Zoltán, Németh Jánosnak és Molnár Erzsébetnek Tamás, Lehoczki Jánosnak és Fekete Zsuzsannának József György, Gárgyán Istvánnak és Gárgyán Erikának Gréta, Virág Gábornak és Varga Piroskának Gábor, Mészáros Attilának és Ökrös Ildikónak Judit, Kovács Rafael Istvánnak és Vadászi Erikának Dominika, Kazi Józsefnek és Gycnes Zsófiának Nikolett, Fülöp Jánosnak és Győri Évának Dániel, Kander László Győzőnek és Németh Györgyi Zsuzsannának Bence, Tari Szilárdnak és Szécsi Andrea Ilonának Tamás, Perneki Istvánnak és Szebenyi Arankának Ildikó, Nagy-György Péternek és Győri Erzsébetnek Péter, Sigmond Ferencnek és Erős Andreának Zoltán, Faragó Vilmosnak és Rostás Ildikónak Mátyás, Horváth Gábornak és Kucsora Piroskának Anett, Király Istvánnak és Gyuris Erzsébetnek Anna, Fodor Szilveszternek és Lajkó Gizellának Ádám, Széli Sándornak és Király Gizella Ilonának Vivien Gizella nevű gyermeke született. Halálozás Újvári István, Molnár Lajos, Steigervald László, Eszteró Lajos Józsefné Desgyek Rozália, Lengyel István, Csamangó Imréné Nádházi Erzsébet, Lengyel István, László János, Bodzái Istvánné Szabó Anna, dr. Komlóssy Pétemé Németh Margit Mária, Szente Sándorné Molnár Emma, Márkus Józsefné Tóth Terézia, Bodor Kálmán, Kiss Károly, Dudás János, Domonkos László, Balog Jenő, Kószó Tamásné Szűcs Erzsébet, Dér Pál, Pribék Tiborné Mészáros Terézia, dr. Magyarka Ferenc, Rácz Péter Pál, Ábrahám Istvánné Mankóvics Ilona, Gera Jánosné Tülkös Eszter, Jankó József, Lele Lajosné Bozóki Rozália, Somogyvári Magdolna, Bertényi Sándor, Pintér Béla, Pataki András, Gál Andrásné Pölös Rozália, Nagy Emőné Silbermann Erzsébet, Prónay Gyula, Szűcs Sarolta, Kádár Ferenc Zsolt, Pető Sándor, Bodó Géza, Tóth István Lászlóné Karácsonyi Irén Veronika, Juhász Jánosné Frank Mária, Makra Gyuláné Mayer Irma, Miklós Sándor, Peták Pétemé Neuhauser Gizella, Kurucz Károlyné Gyulai Rozália, László Imre, Simon Vilmosné Rácz Viktória, Balogh Ferenc, Balogh Ferencné Béres Éva, Czirok Sándor, Juhász Ferenc meghalt. I hermo Slar DC(?e SZAKÜZLETÜNK AJANLATA: -QUADRIGA amerikai bojlerek és kazánok (hosszú élettartam, kedvező ár) - Padlófűtéscsövek és -szerelvények - Radiátoros fűtések elemei - Vaillant, FÉG kazánok és vízmelegítők. - Dunaferr-Lux, Romantik és Vogel radiátorok (megrendelésre) - Rothenberger szerszámok Szeged, Gutenberg u. 19. T.: 351-653 1992Í. ri&vcmber 2-4. lkai Haz SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KIÁLLÍTÁS Apple Macintosh iiil Építészeti szoftver: ArchiCAD • Brother nyomtatók II S. sgt. 17. Magyar operációs rendszer, billentyűzet és kézikönyv. 12-353. SZÁMÍTÓGÉPALKALMAZÁSOK OKTAl ÁSBANuÉ&IRQDÁ IHetrt (qjydasoft n | SZÁMÍTÁSTECHNIKA | MacPal Ptilb,Ki l Kfl. Szeged, nm'fiS. sgl. 17 TIBTF ! . ; 'IV '