Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-04 / 259. szám

SZERDA, 1992. Nov. 4. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Mit tud egy Teleki utcai magánház? Vállalkozás a „nagy építőipar" árnyékában Lázár János: Nem az számít, mekkora a cég Amikor először jártam a szegedi Patent Fővállalkozó Kft.-nél, még egy Bajza utcai bérleményben szorongtak az alkalmazottak. Ma a vállalkozóké a Teleki és a Sóhordó utca sarkán álló régi magánház, amely kívülről nézve is megmozgatja az ember fantáziáját. Pedig sejteni sem lehet, hogy odabent üvegintarziás veranda, gyönyörű belső udvar és kert csatlakozik az irodaként funkcionáló házhoz. Noha egyáltalán nem az ingatlanra, hanem a Patent Kft.-re, s az ügyvezető, Lázár János vállalkozói szemléletére voltam kíváncsi, egy jóidéig csak a házról beszélgettünk. Előkerültek ugyanis azok a tervrajzok, amelyek „továbbálmodják" a belvárosi ingatlan sorsát. - Elvi építési engedélyt kaptunk egy irodiház.és egy panzió kivitelezésére, a meglévő épületre alapozva. A létesítmény háromszintes lenne, tetőtérbeépítési lehetőséggel. Irodaházként szintenként önálló életet élhetne, külföldi cégek helyi képviseletére alkalmas szobákkal, sőt: a földszinten kisebb pénzintézet is elférhetne, ügyfélfogadóval együtt. Az udvarban parkolókat alakítanánk ki az amúgy is üzleti negyednek kikiáltott, két körút közötti részen. - Mi az akadálya az álom megvalósításának ? - Ha mi magunk építenénk föl, akkor hitelhez, mégpedig olcsó hitelhez kéne jutnunk, ami a mai gazdasági környezetben elképzelhetetlen. Társakat viszont azért nem könynyű találni, mert mindenki kész irodát szeretne vásárolni. Senkinek sincs ideje minimum egy évet várni. - Ott tartunk a beszélgetésben. amerre irányítani szerettem volna az interjú menetét: hogy él meg manapság egy építőiparra szakosodott cég? - A helyzet semmivel sem jobb, mint amikor kezdtük: 1989-ben. Négy tulajdonos dobta össze a kft.-alapításhoz szükséges 1 millió forintnak a felét, az 500 ezret. Ketten még személyi kölcsönt is fölvettek, s garanciabiztosítással vállalták a kockázatot. Mindannyian az építőiparban dolgoztunk, nekem az utolsó munkahelyem a Szövterv volt. Érzékeltük, hogy fővállalkozóként, a tervezéstől a kulcsátadásig érdemes munkákat fölvállalni, ám rögtön nehézségekbe ütköztünk. Kiderült, hogy a pályázatokon általában azokat a cégeket vették komolyan, amiknek nevük volt, nagyobb alaptőkével rendelkeztek, vagy amelyeknek a hitelképességét elfogadták. Például az egyik munkát a szolnoki ÁÉV vitte el az orrunk elől, amelyik később csődbe ment, s félbe is maradt az építkezés. - A Patent mégiscsak talpra állt... - Egy idő után megtört a jég. Referenciamunkáink lettek - például a SZOTE Pulz utcai épületei, az anatómiai intézet, jelenleg a 900 négyzetméteres mőrahalmi óvoda - , s a szemlélet is változott: a megrendelők rájöttek, nem az számít, mekkora a cég, hanem az, hogy amit elvállalunk, felépül. - Hogy ítéli meg a mai gazdasági környezetet? - Még mindig szűk a piac. S kell a tőkeerő, különben nem lehet elvállalni a beruházást. Az alapok lerakásáig ugyanis nekünk kell megfinanszírozni az építkezést. - A Patent név a hirdetésekben egy hatalmsa esernyő mellett szerepel. Miért? - Létrehoztunk egy kivitelezéssel foglalkozó saját kft.-t, amelynek erőssége a tetőfedés, bádogozás. A pincénkben különben bádogos műhely tevékenykedik. A cég a lapostetők szigetelésére a megyében szinte kizárólagos joggal alkalmazza a Grabodach technológiát. Évi 10 ezer négyzetmétres felüleletet takarunk be ezzel a speciális anyaggal. - Mekkora árbevétellel dolgozik egy kicsi, ha jól tudom. 20 alkalmazottal dolgozó építőipari vállalkozás? - Körülbelül 100-120 millió forint a bevétel. De ennél nem állunk meg, új technológiákba invesztálunk tőkét. Társtulajdonosai vagyunk a Biokoncept Kft.-nek, amely termálhőhasznosító kútépítéssel foglalkozik. A Mol Rt. tulajdonában lévő meddő olajkutakat alakítjuk át termálkutakká, olyanokká, amelyeknek energiatakarékos a működtetése. Azzal, hogy nem az építkezések korát éljük, nem mondok újat. Ha nincs haszon, az meg természetesen a vállalkozó baja. Lázár Jánosék azonban úgy gondolják, Szeged városától legalább annyi támogatást elvárhatnának, hogy a helyi pályázókat (és az itteni dolgozókat) részesítsék előnyben. Mint mondják, ez nem mindig van így. Fekete Klára Nehezebb lesz a feketemunka Szigorítják a foglalkoztatási törvényt - tudtuk meg a múlt heti munkaügyi konferencián Kiss yula minisztertől, maximálják a járadékot, növelik a jár ékot, csökkentik az ellátás idejét, az ellenőrzésbe pedig a íben he kívánják vonni az állampolgárokat és a/ kormányzatokat. A tervezett módosításokról Wladis/ vlyev Andrást, a Csongrád Megyei Munkaügyi K< oont igazgatóját kérdeztük. - Mennyire lehet hatékony az ellenőrzésnek az a códja, amelyik az állampolgárok bejelentésein alapul? - Ez a módszer az olyan kis lélekszámú telepi) eken lehet hatékony, ahol az emherek jól ismerik e-.: lást, tudják, ki részesül munkanélküli ellátásban és ki .égez feketemunkát. A munkaügyi központok mcL t az önkormányzatok jegyzőihez is el lehet jut. ii a bejelentéseket. Természetesen még tisztázásra orul néhány dolog; például, hogy feketemunkának szái e, ha valaki a saját kertjében, vagy a szomszédjánál k;r ihan dolgozik. - Külföldön létezik ez az ellenőrzési mód? - Hogyne, az állampolgárok nagyon komolyan szik ezeket a szabályokat, mert tudják, aki feketemunka égez, a többieket károsítja. Az érdekvédelmi szervezetek riagy szerepet vállalnak az ellenőrzésben. - Az önkormányzatok mit szólnak ahhoz, h< y be akarják vonni őket az ellenőrzésbe? - A tervezet szerint az önkormányzatok megáll.>. -dúst köthetnek a munkaügyi központokkal, mely •< rint megkapják azt az összeget, amit a fokozottabb cllei éssel takarítunk meg. Ez az összeg nem lesz nagy; a mód- rnek inkább a visszatartó ereje lesz a jelentős. A ii obb városok önkormányzata valószínűleg nem fog élni /.el a lehetőséggel, apparátusuk sincs az ellenőrzésre. A sebb településeken ez könnyebben megoldható. - Mi történik azzal, aki munkanélküli ellátás 9lett végez feketemunkát? - Kizárjuk az ellátásból, és három hónap tílva jelentkezhet újra a munkaügyi központban. A mu iadó viszont nem vonható felelősségre, mert a jel legi rendszerben, munkakönyv nem lévén nem tudhatja. >gv a munkavállaló részesül-e munkanélküli ellát. ban. Németországban dolgoztak ki erre egy olyan meg lást, anti nálunk is használható volna. Mindenkinek v;j-i egy mágneskártyája, amit ott ad le, ahol a TB-járulékot tizetik utána. így ellenőrizhető, ki munkanélküli és ki nem. - A munkaügyi miniszter azt mondta, társadalmi igényt elégítenek ki akkor, amikor csökkentik a járadékot és az ellátás időtartaniát. - Valóban van ilyen társadalmi igény, emellett azonban feltehetően a kültdségvetés helyzete is szerepet játszik a döntésben. Külföldön is van arra példa, hogy a munkanélküliek csak egy évig részesülnek járadéki) -i, ott viszont az azt követő szociális ellátásból is meg lehet> ii. i „ezer Jelentősen megélénkült a forgalom a bankközi devizapiacon szeptemberben, illetve októberben. Pásztor Csaba, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy júliusban és augusztusban a napi forgalom a bankközi devizapiacon még csak 30 millió dollár körül alakult. A kereskedelmi bankok nem igazán készültek fel a kereskedésre, s ezzel magyarázható, hogy nyáron még viszonylag kicsi volt a kereskedés értéke. Szeptemberben illetve októberben a napi forgalom háromszorosára növekedett. Jelenleg a piacon a bankok naponta mintegy 80 millió dollár értékű devizát adnak el, illetve vásárolnak. Az eladatlan devizát a Magyar Nemzeti Bank továbbra is felvásárolja. Az MNB havonta, nettó értékben mintegy 100 millió dollár értékű devizát vásárol meg. Ez annak a következménye, hogy a külkereskedelemben illetve az idegenforgalomban a deviza bevételek jelentősen meghaladják a kiadásokat. A többlet a devizapiacon csapódik le úgy, hogy a piacon folyamatosan a kínálat meghaladja a keresletet. Amennyiben az MNB nem vásárolná föl a többletet, úgy a forint folyamatosan felértékelődne. Pásztor Csaba elmondta, hogy egyes nyugat-európai valuták válsága nem érintette a magyar bankközi devizapiacot. A forint a piacon továbbra is erős maradt. Az MNB arra számít, hogy a devizapiacon a forgalom gyorsan növekszik a következő hónapokban is. A Magyar Nemzeti Bank szerepe egyre kisebb a piacon, a kereskedelmi bankok mindinkább egymás között bonyolítják üzleteiket. Pályázat államkötvényre Az államkötvény-tranzakció lebonyolítására kiírt pályázatot a Postabank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt., valamint a Tálentum Rt. nyerte. A PRO Értképapfr Kft., a Kulturvest Befektetési Kft. és a Nordline Értékpapír Rt., mint co-managerek szintén részt vesznek a kibocsátásra szerveződő konzorciumban - tájékoztatta a Pénzügyminisztérium illetékese csütörtökön az MTI-t. A beérkezett ajánlatok alapján véglegesítette a Pénzügyminisztérium a most kibocsátásra kerülő kötvények kondícióit. Egész Kelet-Európában ez lesz az első nyilvános kibocsátású, fix kamatozású államkötvény. A kötvény évi 16 százalékos kamatozású, futamideje 5 év, amely 1992 decemberében kezdődik és 1997 decemberéig tart. A mostani államkötvény kibocsátás eredményeként összesen 7 milliárd forint értékű papír kerül piacra. A Pénzügyminisztérium szeretné, hogyha a co-manageri, a garanciavállaló és a jegyzési helyre szojó pozíciókra a többi pályázó is jelentkezne, hiszen a pályázati idő lejártáig 35 értékpapírforgalmazó cég köztük gyakorlatilag valamennyi a magyar értékpapírpiacon jelentős szerepet játszó brókerház - jelezte, hogy részt kíván venni a kibocsátásban. A Szegedi Nemzeti Színház mecénásai Kölcsönös haszonnal kecsegtető együttműködés kezdődött a színház és a helyi üzleti élet szereplői között. Az új színházi vezetők kezdeményezésére páholyokat béreltek az üzletemberek, s új, Mecénás elnevezésű, hat előadásra szóló bérletet indítottak számukra. A Mecénás bérleti előadásokra jegyeket is árulnak korlátozott számban. Az előadások napján klubszerű keretek között szerveznek találkozókat neves közgazdászokkal, bankárokkal, miniszterekkel. A szinházi és az üzleti élet sikeres összekapcsolásának első példája volt az október 31-én megtartott Figaroelőadás, amely előtt Lengyel Lászlóval találkoztak a Mecénás bérletek tulajdonosai. Az alábbiakban a mecénás cégek névsorát közöljük: Apáthi és Társa Kft., Arcél Reklámügynökség, Belvedere Kft., Budapest Bank Rt., Délmagyarország Kft., Ega Trade Kft., Euroméh, Éliker, Florin Rt., Forrás Menedzser Klub, dr. Győri András - dr. Hadfi János ügyvédek, Hági Étterem, Hanti Oil, Kábel Művek Szegcdi Igazgatósága, KISOSZ, Mariann Bt., MATAV, MÉH, MTV Szeged, Partiscum Kft., Patent Kft., Pick Rt., Postabank Rt., Rózsa és Társa Bt., Secab Rt., „3 S" Service, Tisza Volán, VassKardos ügyvédi iroda, Westel. A színház támogatói: Generáli Biztosító, MATAV, OTP Bank, Papiron Rt., Pick Rt., Secab Rt., Takarékszövetkezeti Bank Rt„ Tejipari Vállalt, Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet, Imperial Casino. FOTÓ: NAO LÁSZLÓ