Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-04 / 259. szám

GAZDASÁGI MELLÉKLET IV. SZERDA, 1992. Nov. 4. Dél-Alföldi Magazin - újra A madame nem cseréli le a lányokat Mi lesz veled, magyar vidék? címmel közöl beszélgetést a legfrissebb DAM Magazin, a vidék kiadványa. A lapban Nagy Tamással és Nagy Húszéin Tiborral, az Agrárszövetség vezetőivel beszélget az újságíró, nem titkolva azt a célt, hogy orientálja olvasóit: nemsokára választások lesznek Magyarországon. A kampány máris elkezdődött, a mezőgazdaságból élők pedig eldönthetik, jó-e mindaz, ami eddig, a kormánykoalíció agrárpolitikája elmén történt velük. A két neves agrárpolitikus nem rejti véka alá a véleményéi. Nagy Tamás azt mondja: bocsánatot kellene kérnie jó néhány honatyának; tévedtem és szánom-bánom. Erről viszont szó sincs. Hetente viszont újabbnál újabb halva született ötletekkel jönnek elő. Legalább saját pártján belül adná át a helyét olyannak, aki ért a szakmához. Akkor legalább a zuhanást megállíthatnánk." Nagy Húszéin Tibor: „Elképzelhető, hogy leváltsák a rossz kormányosokat, de nem véletlen, hogy ők kerültek arra a posztra. Ha ugyanis ez véletlen lenne, akkor a jobbításra adódna mód. Ám olyan ez, mint a madame esete, ha adódnak is problémák, nem áll érdekében, hogy lecserélje a lányokat. Nekik osztottak lapot két évvel ezelőtt. Tudomásul vesszük, de tegyük hozzt^ hogy a felelősség is az övék." A Dél-Alföldi Média Kft. legújabb, hagyományosan kék borttóval megjelent száma megpróbál a létező legtöbb kérdésre választ adni írásaival, amelyek a mezőgazdaságból élőket érdekelhetik. Hogy csak néhány elmet említsünk még: Mekkora bográcsból eszünk?; Kié lesz a Déli Autópálya?; Pusztaszeri dilemmák; Segélyezett mezőgazdaság; Piacgazdaság és szövetkezetek. Még valamit megtudhat az olvasó a Dél-Alföldi Magazinból: hogyan lehet valakiből milliomos. Hátha a lap tippje az összes ötlet közül a legkézenfekvőbb... F.K. Szlovén vendégeket vár a kamara A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara meghívására szlovén üzletember delegáció érkezik Szegedre a jövő héten. A november 10-én 10 órai kezdettel sorrakerülő találkozón konkrét üzleti tárgyalásokra is lehetőség nyílik - ígéri a rendező gazdasági kamara. A rendezvényen részt vesz a Ljubljanai Kereskedelmi Kamara igazgatója, valamint a ljubljanai magyar kereskedelmi tanácsos mindketten hasznos információkkal szolgálhatnak a szlovén gazdaságot és a két ország kereskedelmét illetően. A helyszín: a Tantusz Művelődési Ház, jelentkezni pedig a 321-343-as telefonon lehet. MNB devizaárfolyamok Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 124,24 12439 124,94 ausztrál dollár 55,40 5535 55,70 belga frank (100) 252214 253,42 254.00 dán korona 1*51 1334 1337 finn márka 16,40 16,45 1630 francia frank 1531 1535 1539 holland forint 46,14 4635 4636 Irfont 13635 13637 137.19 japán ven {100) 64,98 65.13 6538 kanadai dollár 64,60 64,77 64.94 kuvaiti dinár 269,78 270.47 271,16 német márka 51.93 52.05 52,17 norvég korona 12,72 12.75 12.78 olasz Ifra (1000) 6038 6034 60.70 osztrák schilling (100) 73831 739.91 741.61 portugál cscudo 1100) 58.21 5835 58.49 spanyol peseta (100) 73.04 73.23 73.42 svájci frank 5831 5835 58.49 svéd korona 13,78 1331 1334 tr.es cl.rubel 27,43 2730 2737 USA dollár 8031 80.41 80,61 ECU (Közös Piac) 10133 102,08 10233 MNB valutaárfolyamok Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol ront 12335 124.65 126,05 ausztrál dollár 5431 55,43 56,05 Irclga frank (1001 251.11 253,44 255,77 dán koronu 13.41 1334 13.67 finn márka 16,25 16,45 16.65 francia frank 15,19 1533 15,47 görög drachma (106) 39,67 40,09 4031 holland forint 45,76 46,19 46.62 fr font 13530 137,10 138.40 japán yen 1 IIMl 6437 64.97 6537 kanadai dollár 63,93 64,63 6533 kuvaiti dinár 267.66 270,41 273,16 német márka 5130 51,98 52.46 norvég korona 12,65 12.77 K.89 olasz líra (IIMM)) 60.11 60.75 6139 os/lrák schilling (100) 732,13 738,93 745,73 por tugál escudo 1100) 57.68 58,23 58,78 spanyol peseta (1001 72,95 73.71 74.47 sv ájei frank 57,76 58.30 58.84 svéd knrona 13,67 13,80 • 13,93 1 SA dollár 7936 80.34 81.12 ECU (Közös Piac) 101.17 102,15 103.13 „Recordot" szeretnének javítani A magyar cipőipar válságát a számok érzékletesen kifejezik. Míg három éve 47 millió pár cipő hagyta el a gyártósorokat, most a várható teljesítmény 20 millió köriili. Egyrészt a hagyományos keleti piacok estek ki, másrészt az olcsó délkelet-ázsiai import belföldön is erős konkuirenciát teremtett. A korábban Április 4., ma Record Cipőipari Szövetkezetnek ebben a környezetben is sikerült állni a sarat. Az általuk alkalmazott módszer, akár általános is lehetne, s „kaptafául" is szolgálhatna. A Cserzy Mihály utcában lévő üzemben eddig sikerült elkerülni az elbocsátásokat. Itt is mérséklődött ugyan a létszám, de csak a a természetes fogyásra alapozva. Az viszont mindenképp a jövőbe vetett hitet jelzi, hogy a 130 dolgozó mellett 180 ipari tanulót foglalkoztatnak. Farkas Imre, a szövetkezet elnöke szerint több jel mutat a konjunktúra kezdetére. A volt keleti piacon mindig is becsülete volt a magyar cipőnek. A barter üzletek élénkülésével egyre többen ragaszkodnak a cipőhöz, mint ellentételhez. Másrészt a gazdaságilag fejlett országokban az előállítási költségek folyamatosan nőnek, s ez egy fokon a könnyűipar súlypont eltolódásához vezet. Magyarországon még megfizethető a Súlyponteltolódás. Sikerült állni a sarat „kézműves" ipar. Ugyanakkor az importot drágító intézkedések közvetett módon iparvédelemként működnek. A tapasztalatok szerint a kereskedők kezdenek visszatérni a honi partnerhez, ha az képes korszerű terméket kínálni. Aki mostanában cipőboltban járt, találkozhatott azokkal a tetszetős cipőkkel, ami itt gyáron belül a sikeres termékfejlesztés eredményeként tartanak számon. Ezt továbbfejlesztve a mokaszin termékcsalád női változatára most adták be az OMFB pályázatot. Ebből is látható, a fejlesztéshez még mindig fellelhetők nem túl drága pénzügyi források. Sőt az útkeresés sajátos módjáról is itt hallhattam. Farkas Imre augusztusban Amerikában járt, de nem turistaként. A Talent Alapítvány, valamint amerikai párja, a Spedd Inc. az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében szervezi ezeket az utazásokat. A „cipős" tárgyalás nem túl biztatóan kezdődött. Mindkét fél bemutatta a kollekcióját, s pár szó után kiderült, eladni szeretne. A Maytown cipőgyár ebben az időszakban épp állt, mert annak ellenére nem volt megrendelésük, hogy termékeik kiváló minőségűek.Az amerikai piacot is elöntöte az olcsó délkelet-ázsiai import. A valamelyest drágább európai cipők részaránya még a behozatal tizedét sem éri el. A sikeres tárgyalások alapfeltétele csakis az lehetett, ha harmadik piacban gondolkodtak. Megtették. A megállapodás lényege, hogy az amerikai partner közreműködésével a Record Mexikóban gyárttat olcsó cipőfelsőrészt, melyből idehaza készít cipőt. így versenyképes áron, közösen megpróbálkozhatnak bejutni a FÁK országaiba. Az ottani nagy tételek miatt helyben telepített gyártósorokjs szerepelnek az elképzelésben. Az amerikai tulajdonos a tőkét adná, a szegediek a modellekben megtestesülő szellemi tőkét. Megállhat a lábán az a tervük is, hogy kölcsönösen menedzselik egymás termékeit. T. Sz. I. Magyar gazdaság: befóliázva? Csomagolni pedig kell(ene) Ha a csomagolástechnika az ország mindenkori gazdasági állapotának fokmérője - ahogyan azt a szakemberek állítják -, akkor igen csak szomorú képet mutat hazánk ipari termelése. Végigsétálva az elmúlt héten Kőbányán megrendezett Budatranspack csomagolási és anyagmozgatási szakkiállításon legalábbis ez volt az ember benyomása. A résztvevők, bár szép számmal megjelentek a seregszemlén, hiszen 81 hazai és 28 külföldi kiállító mutatkozott be négyezerötszáz négyzetméteren, vajmi kevés újdonságot vonultattak fel. A hazai csomagolástechnikában még mindig a környezetidegen műanyagok uralják a terepet - nem is mindig a legesztétikusabb kivitelben. Ellenpélda persze akadt a kiállításon is: a Tetrapack újrahasznosított „dobozos" csomogalóanyagai. A gazdasági-piaci változások mindenesetre sarokba szorították a csomagolástechnikát is. Az iparág termelése az elmúlt egy-két évben visszaesett: elsősorban a műanyagok területén látszik ez; a papír, fa és fém anyagoknál szerencsére - kevéssé. Az is igaz, hogy a KGST-piacok összeomlása a hazai élelmiszeripart súlyosan érintette, amely iparág a csomagolóanyag-gyártás 40 százalékát szívta fel. A hazai termékek exportjánál továbbra is igaz az, hogy sok - egyébként jóminőségű - árút azért nem tudunk eladni a világpiacon, mert a csomagolása nem megfelelő. A válságban lévő csomagolási ágazat megpróbált ugyan előrelépni az elmúlt években - ezt bizonyítja a kiállítás is -, de nem biztos hogy a legjobb irányba. Miközben Nyugat-Európában már szinte alapkövetlemény a környezet védelme, a természetbarát anyagok használata, addig idehaza a szintetikus csomagolóanyagokra igyekeznek berendezkedni a gyártók. Ráadásul a külcsín továbbra is jócskán hagy kívánnivalót maga után. A tervezők, grafikusok fantáziája nem szárnyal igazán, de az is lehet, hogy csak az alapanyagok importálási nehézségei tartják kordába fantáziájukat. ízlésesen csomagolt kozmetikumok, szemet vonzó parfümös dobozok, vidám szappanok vonták magukra a figyelmet a bejárat mellett. Nem is kell talán mondani: a francia kiállítók standján egyedi, esztétikus megoldásokkal lehetett találkozni. A magyar tervezők fantáziájából mindössze annyira futotta, hogy két üveg tokai aszút „belevarázsoltak" egy szürke diplomatatáskába. Egyszóval továbbra is hozzuk a papírformát: bőröndben. Rafai \Y. 1 %-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS