Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-12 / 266. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. Nov. 12. ? A makói éhségsztrájkoló fölkutatására érkeztem a városba, ám hinni se mertem, hogy éppen a piacon, eme ínycsiklandozó kör­nyezetben bukkanok önkéntes éhezőkre. Karácsony Sándorral ugyan elkerültük egymást, két földeáki sorstársával azonban ott hozott össze a véletlen. Arra kér­tem a hófehér karfiolokban, ká­posztafejekben gyönyörködő Gu­lyás Józsefet, a Szegények Nem­zeti Szövetsége elnökét és a kíséretében lévő Sinkovicz Jenőt, húzódjanak velem félre a piac valamely nyugodalmasabb sarkába egy kis eszmecserére. Jobb helyet nem lelvén, a lángossütő üres polcára támaszkodva beszélget­tünk. „Három napja nem eszem..." - Gálád dolog, hogy éppen itt horgonyoztunk le. nem szenvednek ezektől a pompás illatoktól? ­kérdezem az önszántukból koplaló férfiakat. - Egyelőre jól bitjük - hangzik a felelet. Csak kávét, vizet iszunk, vitaminokat szedünk, az orvosnak különben is bejelentettük akción­kat, fgy ha valami történne, ő azonnal segftségünkrc lenne. Ettől egyelőre nem kell tartanunk. - Mi késztette önöket, hogy csatlakozzanak a bicskei, Létmi­nimum Alatt Élők Társaságának kezdeményezéséhez ? - Követeléseikkel egyetértünk. Mi is tiltakozunk a kétkulcsos ÁFA bevezetése ellen, az OTP­lakáshitelek kamatainak emelése, az egyoldalú szerződésszegés miatt, azért, mert a munkaadók monopolhelyzetben vannak a munkavállalókkal szemben. Köve­teljük, hogy Kupa miniszter úr mondjon le - tájékoztat a sze­gények pártjának elnöke. - És ha nem teszi, ha semmi se változik? Meddig akarják kávén, vizén meg dohányfüstön tengetni életüket? - Én öt napot vállaltam, de ha mások is csatlakoznak hozzánk, \ folytatom én is, míg el nem érjük a *Isélunkat, vagy kórházba nem kerülünk. - Ön szerint ki a szegény ma MagyiMmrígon ? Ak^MBfcjlnapra kénytelen EGÉSZSÉG 7 Belepusztulni nem akarnak élni. Akinek átlagos munkás­jövedelme van, aki munkája után, csalás nélkül csak.tengődni tud... - Ön saját magát szegénynek tartja? Úgy tudom, rokkant­nyugdíjas, emeletes háza, gépko­csija van... - Ennek ellenére szegény va­gyok. Nemcsak a kukások tartoz­nak közénk. Igaz, többszintes házam van, '87-ben vettük, félkész állapotban, amikor nyolctagú volt a családom, az épületnek 4 tulaj­donosa volt. - Megkérdezhetem, most mennyiből élnek? - Nekem 9000 forint a rok­kantnyugdíjam, az élettársam 12 ezret keres, a nagymama nyugdíja 9000. Ebből az OTP, a rezsi elvisz 13-14 ezret... - Ön mint újdonsült politikus mit tenne másként, ha történetesen döntési helyzetben lenne? - Az elgurult dollárok nyomába erednék... - Azok a volt Szovjetunióban vannak... - ... meg a dél-afrikai bankok­ban. Ha a banktitkot nemzet­közileg is föloldanák, vissza lehetne szerezni. Aztán sok-sok munkahelyet teremtenék és fillérre elszámoltatnám a volt rendszer haszonélvezőit. - Nem fél a szociális demagó­gia vádjától, a visszarendeződés veszélyétől? - Visszarendeződi abszolút nem akarunk. Tudjui.. most üt vissza, hogy akkor viszonylag jobban éltünk, bár nekünk akkor is a morzsa jutott. Igaz, akkör pártot se tudtunk volna alapítani. Túl sok a teher Sinkovicz Jenő fejbólintással jelzi egyetértését. Elvált fiatalem­ber, elektroműszerész, a szüleivel él, a vásárhelyi kórházban dolgozik. - Nem fizetés az, amit kézhez kapok, és nem élet, ahogyan élek. Bruttó 13 ezret keresek, ügyelettel együtt 7 ezret viszek haza és gyerektartást is fizetek. Naponta 60 kilométert utazom, sötétben indulok, sötétben érkezem... - Mióta nem evett? - Két napja kezdtem az éh­ségsztrájkot, 4 napra vállalkoztam, úgy érzem, kibírom. Ha közben dolgozom, szakaszosan csatlako­zom társaimhoz. - Úgy hiszi, célravezető ez a módszer? - Nézze, próbálkoztunk levele­zéssel. Hol válaszoltak, hol nem, ha igen, köntörfalaztak. Most a népjóléti minisztériummal érdemi tárgyalásokat folytatunk. Lakner Zoltán államtitkár hajlandónak mutatkozik a segítségre. Fölmérjük a térségben, kik szorulnak gyors­segélyre, létrehozunk egy válság­kezelő központot. ígéretet kaptunk, hogy a külföldi segélyek beszállí­tásának költségeit fedezik. - Ez ok az éhségsztrájk fölfug­gesztésére? - Ez részmegoldás, nem indok az evésre. Túl sok a teher a polgári lakosságon. Az „ütemezett etetés" ellen Furdalt a kíváncsiság, vajon mi késztette eme polgári lakosok egyikét. Karácsony Sándor telepü­lési képviselőt, a lakásgazdál­kodási bizottság volt elnökét, jelenlegi tagját, a Szegények Nemzeti Szövetségének elnökségi tagját, hogy tiltakozásképpen napokon át megvonja szájától a falatot. Otthonába hívatlan és váratlan látogatóként toppanok be. A vakolatlan, tetőtérbeépltéses ház hátsó udvarában épp a moslékot keveri a jószágoknak: nem is titkolja, rosszkor érkeztünk fotós kollegámmal. - Ne zavartassa magát ­mondom tegye a dolgát. Az állatoknak enniük kell, ha itt az etetés ideje, őket nem érdekli semmiféle ideológiai megfontolás. Megvetettem vékony talpú cipőben didergő lábam egy sártengerből kikandikáló fűcsomón ,és megkérdeztem: - Önt egyéni indokok vagy az együttérzés csatlakoztatta az éhségsztrájkotokhoz ? - Mindkettő. Olyan társadalmi feszültség van az országban, amelyet nem érzékel a Parlament. - Önnek egyéb lehetősége is lenne az ellenvetésre. - Tudja, én már annyi „üte­mezett etetés"-nek voltam a tanúja, hogy ez ellen minden lehetséges módszerrel tiltakozom. Elítélem, hogy ma is szubjektiven, az elvek lefektetése nélkül, a nyilvánosság kizárásával osztanak el bizonyos pénzeket az önkormányzati hatóságok. - Úgy tudom, ön is ilyen pénzosztó pozícióban volt... - ...az önkormányzatnál nem értem el,, hogy elég pénzt kapjunk a lakásépítési támogatásokra a költségvetésből. - Saját magának azért kiutalt belőle... - Még 1988-ban kértem ezt a tanácstól, akkor nem kaptam. Miután én is képviselő lettem, már nekem is jutott... Tudom, etikailag ez kifogásolható, ezért váltam meg a lakásgazdálkodási bizottság el­nöki tisztétől. Fenyeget az árverés réme - Említette, hogy egyéni oka is van az éhségsztrájkra. Szegénynek tartja magát? - Gépkocsim nincs, nyaralni nem járok, nem tudom fizetni az adósságaimat, itt lebeg a fejem fölött a veszély, hogy elárverezik a házamat. - Miből adódik a család jö­vedelme? - Mezőgazdasági kistermelő vagyok, vállalkozói igazolványom nincs. A képviselői tiszteletdíjból, feleségem fizetéséből élünk két gyermekünkkel és a nagypapával. OTP és egyéb hitelem is van, amelyet törlesztenünk kellene... - ...fiatal ember, mezőgazda­sági szakképesítéssel. Erejét, idejét annyira fölemészti a politizálás, hogy emellett nem tudna állást vállalni? - Fogyatékos gyermekem nevelése is külön gondot jelent számunkra... - Meddig szándékozik folytatni az éhségsztrájkot? - Tiltakozásom jelzésértékű, nem akarok belepusztulni. Várnak a további feladatok is: gyűjtjük a jogvédő ligának a kamatadóval kapcsolatos aláírásokat. Elébe kell mennünk a dolgoknak, különben elindulnak a végrehajtások. Megköszönöm a beszélgetést, búcsúzom. Nyikkanva jajdul a kertkapu mögöttem... CHIKÁN ÁGNES A világ legjobbgyógyszergyárából Szegedre * Uj szer a prosztata­nagyobbodás ellen A Fortune című gazdasági magazin tizedik alkalomal készítette el a szakemberek által legjobbnak tartott amerikai nagyvállalatok listáját. Az élen a hatodik egymást követő évben a Merck gyógyszeripari cég végzett. E világviszonylatban elismerésnek örvendő vállalat most Szegeden, a SZOTE urológiai tanszékét kérte fel, több európai ország hasonló profilú intézménye mellett, egy új gyógyszer európai alkalmazhatóságának vizsgálatára. A SZOTE urológiai tanszé­kének vezetője, dr. Scultéty Sándor professzor elmondta, hogy a szegedi tanulmá­nyozásra kapott tabletta az idősebb férfiakat veszélyez­tető, népbetegségnek számító prosztata növekedés gyógyí­tására szolgál. A prosztata nagyobbodás a férfiaknál az 50. életéven túl jelentkezik, s a 60 éves férfiak közül minden negyedik-ötödik szenved e vizelési problémát is okozó kórban, amit előrehaladott állapotban már csak műtéttel lehet orvosolni. Amennyiben a most vizsgá­lat alá vetendő Merck-féle gyógyszer beválik, akkor a szegedi orvosok is olyan szer birtokába jutnak, amely meg­gátolná a prosztata növeke­dését, elkerülhetővé tenné a műtéti beavatkozást. Eleddig nem volt olyan tabletta, amely a prosztata nagyobbodás gyó­gyítására szolgálna. Az új tablettát az USA-ban már alkalmazzák, így az európai vizsgálatsorozat célja nem a gyógyszer hatásos­ságának bizonyítása. A Merck cég arra kíváncsi, hogy az európai vizsgálatok során is beigazolódnak-e azok a jó eredmények, amelyek már Amerikában bizonyságot nyertek. A gyógyszeripari óriás vál­lalat igen szigorú kritériumokat ír elő a gyógyszer vizsgálatára, s ezért meglehetősen nehéz minden feltételnek megfelelő pácienseket találni. A II. kór­házban levő urológia tanszék ambulanciáján várják olyan be­tegek jelentkezését, akik vál­lalkoznak gyógyszervizsgálat­ra. Közülük tudják majd kivá­logatni a feltételeknek meg­felelő pácienseket, minimum harminc embert. A pácien­seknek az feladata, hogy két éven keresztül folyamtosan szedjék a tablettát, s mindössze nyolc alkalommal kell megje­lenniük ellenőrző vizsgálaton. Az új tablettának mellék­hatása nincs, ezt bizonyították az amerikai vizsgálatok, s ga­rancia erre a világhírnevét megőrizni szándékozó Merck cég is. KALOCSAI - A éhező meddig érzi, hogy éhes? - Ha teljes az éhségsztrájk, akkor három-négy nap múlva megszűnik az éhségérzet, még­pedig az acidózis, a testnedvek savanyodása miatt, ami ét­vágytalanságot okoz. Ha az ember nem teljes mértékben éhezik, hanem bizonyos meny­nyiségű kalóriát vesz magához, akkor nem alakul ki az aci­dózis, s ezért végig megmarad az éhségérzet. - Ezek szerint az éhség­sztrájknak különböző formái vannak. - Igen. hiszen van, aki csak táplálékot nem vesz magához, van aki sem táplálékot, sem folyadékot, s lehet áványvízet. vitamintablettát, szőlőcukrot fogyasztani, tehát bizonyos kalória biztosítása mellett éhségsztrájkolni. A magyar­országi éhségsztrájkolók fo­lyadékfelvétel melletti teljes éhségsztrájkot folytatnak. - így meddig lehet bírni? - Egyszerű számítások alap­ján megmondható, hogy körül­belül 40 napig. Az embernek naponta körülbelül 10 ezer kiloJoule a kalóriaszükséglete. Egy átlag embernek 10 kg zsír van a testében. Egy kg zsír az 40 ezer kiloJoule, tehát 10 kg zsír az 400 ezer kiloJoule kalóriának felel meg. Ha ezt elosztjuk a tízezerrel, ami egy napi kalóriaszükséglet, akkor megkapjuk, hogy az átlagos testalkatú ember zsírkészlete 40 napra elegendő. Klinikailag fenn lehet tartani lényegesen hosszabb ideig, gondoljon csak az úgynevezett 0 kalóriás diétára fogott elhízott embe­rekre, akiket hónapokig éhez­etnek. Úgy tűnik, az öngyilkosok országából az éhségsztrájkolók országa lettünk. Bár utóbbi tekinthető az öngyilkosság egy módjának, hiszen éppenolyan destruktív, önromboló magatartás, mint az önkezű halál. Az országon végigsöprő éhségsztrájk hullám okait valamennyien ismerjük. Ki vitatja, s azt mondja értelmetlen útra viszi az erőt, ki egyetért a tiltakozás és egyben védekezés e módjával. Arról azonban még kevés szó esett, milyen megpróbáltatás az emberi szervezet számára az étel megvonása. Er.ről kérdeztük a SZOTE Élettani Intézetének professzorát, dr. Benedek Györgyöt. - A nagyobb zsírkészlettel rendelkező, a kövérebb ember tehát tovább bírja az éhezést, mint soványabb társa? - Gyakorlatilag egyenes arányosság van a rendelkezésre álló zsírmennyiség és a kalóriatartalék között. Akinek 40 kg feleslege, plusz zsírja van, annál nyilván tovább elég a felhasználható tartalék. - S ha az illető folyadékot sem vesz magához? - Az ember testsúlyának 10 százalékát kitevő folyadék­vesztés, - tehát 7-8 liter víz vesztése - veszélyezteti az életet. Tekintettel arra, hogy az ember naponta elveszít leg­alább egy liter vizet, de inkább kettőt, ez azt jelenti, hogy körülbelül öt nap alatt éri el a kritikus tíz százalékot. A folyadékmegvonás egy hét alatt biztosan halálhoz vezet. - A folyadékfelvétel melletti éhségsztrájknak milyen fázisai vannak? - Az első tíz napban a szervezet a szénhidrát és fehéje tartalékait elégeti. Ebben az időszakban általában egy kilogrammot fogynak, aminek a háromnegyed részét a vízvesztés teszi ki. E fázisban kritikus az éhségérzet fokozó­dása, illetve a nagymértékű folyadékvesztés miatt fellépő tünetek, mint például a kerin­gési zavar. Ezt megakadá­lyozandó fogyasztanak ásvány­vizet. A ti^negyedik naptól, a második fázisban, a szervezet teljes mértékben a zsírtar­talékait égeti. Ilyenkor már csak napi 30-40 dekát fogy az illető. Elkezdődik a testnedvi folyadékok savanyodása, el­tolódik a vérben az ásványi anyagok szintje. Mindezek következtében az ember lelas­sul, fekve tölti az időt, az érdeklődése csökken, ingerült és depressziós lesz. Mivel a zsírtartalék e fázisban drasz­tikusan fogy, csökken a szer­vezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége. A harma­dik fázisban történik a létfon­tosságú szervek - a szív, az agy, a vese - fehérjéinek a bomlása, s ekkor kerül élet­veszélybe az ember. Az angol törvények szerint, akkor lehet az éhségsztrájkolót kórházba szállítani, s infúziót adni neki, amikor elveszti az eszméletét. - Ha e pillanatban az illető orvosi segítséget kap, akkor még megmenthető? - Ez a fázis már vissza­fordíthatalan is lehet. - A korábbi fázisokban is történhet tragédia? - Amennyiben nem fo­gyaszt folyadékot, akkor az első időszakban is felborulhat a keringés. Ha vesz magához ásványvizet, akkor az első tíz nap - az egészséges ember számára - veszélytelen. A második fáziban pedig a fertőzések elleni védekezőké­pesség gyengülése jelent ve­szélyt, illetve az acidózis miatt szintén a keringési összeomlás fenyeget. - Milyen betegségben szen­vedők számára különösen veszélyes az éhségsztrájk? - A legveszélyeztetettebbek a szívbetegek, hiszen nekik könnyebben összeomolhat a keringésük. De az éhségsztrájk az egészséges szervezetet is megterheli, rombolja, károsítja. KALOCSAI KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom