Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-12 / 266. szám

8 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. Nov. 12. Köszönet az önzetlenségért Férjemet, aki taxisofőr, szeptember 21-én nagyon súlyos baleset érte, önhibáján kívül. Kocsija totálkáros lett, mi ott álltunk kocsi és pénz nélkül, lelkileg összetörve, nem tudtuk, mit hoz a holnap. Állapota nagyon súlyos volt. És akkor jöttek a kollégák! Megmozdult, egy emberként, az egész Tempó taxisok nagy családja, akik anyagilag is segítettek és férjemet rendszeresen látogatják, így segítve gyógyulását. Könnyek nélkül nem tudom megköszönni mindenkinek a segítést, ezért az újságon keresztül fejezem ki hálámat azoknak, akik anyagi vagy erkölcsi támogatásukkal segítik férjem gyógyulását. Kívánom, hogy balesetmentesen közlekedjenek. A magam és családom nevében: Mojzes I.ajosné „Felújított szívbőr jövő hála A dr. Kovács Gábor egyetemi professzor vezette adjunktusoknak, tanársegédeknek, orvosoknak és kisegítő személyzetnek fáradságos, önzetlen munkájáért, határtalan jóindulatáért hálásan köszönöm, hogy életemet meghosszabbították és elviselhetőbbé tették. Kívánok mindannyiuknak jó egészséget és kitartást, hogy minél több szenvedő sorstársamon sikeresen segíthessenek. Köszönettel és tisztelettel: Bögözi Benedek Székelyudvarhely Felejthetetlen percek Október 15-én a Csongrád megyei Önkormányzat Szakosított Szociális Otthona (Vakok Otthona) lakói számára ünnepségen emlékezett meg a fehér bot napjáról. Évek óta visszatérő vendégeink - a Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai és hallgatói - felejthetetlen perceket szereztek műsorukkal: Varga György, Farkas Mátyás, Fekete Imréné, Demeter Lászlóné. Szelezsán Istvánné tanárok és Pokorny Gabriella, Galiba Gerda, Rózsási Ajnácska. Ezúton köszönöm nekik kedves figyelmességüket. Lázár Sándorné igazgató A munkanélküliséget mérsékelni kellene! Sajnos, hazánkban a rendszerváltásban sok-sok ember a saját hibáján kívül az utcára került. Vannak, akik keresik a sürgős megoldást más-más munkaterületen, de az nem mindig jár sikerrel. Leginkább ott szeretnének dolgozni, ahol már tíz-húsz, talán harminc évet töltöttek. A változások korában a termelőszövetkezetek is széthullóban vannak, több ember saját gazdaságot próbál kialakítani. De a kezdet nehéz, mindent elölről kell kezdeni, a rettenetes beruházási árakat van aki bírja, van aki nem. Megfizethetetlen a gépi megmunkálás, a műtráA dorozsmai kábelteveről A kiskundorozsmai kábeltévé rendszer műszaki átvétele a Managers Kft. hibájából mindeddig meghiúsult, ugyanakkor augusztus óta a kft. az üzemeltetési és karbantartási munkákat nem gyakorolja. A zavartalan működés biztosítása érdekében a KábelTv Építőközösség saját anyagi erő felhasználásával a rendszer üzemet és a befejezéshez szükséges munkákat folyamatosan végzi. A korábban meglévő, valamint a naponta jelentett hiányosságok kijavítása felHévízi tavi rózsák A Délmagyarország október 30-án megjelent Vágási István mérnök úr „Meztelen a király" című írásában a következőket állítja: kiderült, hogy Hévíz és Nyirád között nincs geológiai kapcsolat." 1951 óta rendszeresen járok Hévízre. Abban az időben a tó vi/e olyan meleg volt. hogy télen is fürödtünk, és tele volt gyönyörű tavi rózsákkal (vagy lilommal? - a hévíziek így is, meg úgy is hívják, de nem ez a lényeg). Az évek folyamán a tó kezdett kihűlni és a virágok kezdtek elfogyni. A nyolcvanas években a fürdőző emberek már dideregtek 10-15 perc után, a tó annyira lehűlt és a virágokból csak hírmondó maradt! Most szeptemberben is voltam Hévízen. A tó ismét meleg, a forrásnál a legmelegebb, és a tóban annyi a gyönyörű, kinyílt virág, hogy azok levelei szőnyeget alkotnak a víz. felszínén, és az indák majdhogynem akadályozzák a mellettük úszókat. Ha tovább terjeszkedik a virágjlzőnyeg az ottaniak szerint - ritkítani is kell azokat. A véleményem nem szakmai, hiszen jogász és közgazda lévén ehhez, nem értek. Elgondolkoztató azonban, hogy nincs'-'e mégis geológiai kapcsolat Hévíz, és Nyirád között, hiszen a bauxitbánya bezárása után cca 3 évvel a már kihűlő tó ismét meleg lett és'a kipusztult virágok ismét megjelentek (túlzottan is)? " Dr. Szabó Emil OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉI.MAGV ARORSYÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 12-825. gya, vetőmagvak, permetszerek, s ráadásul a forró nyár... Hát van gondja, nemcsak az állam vezetőinek, hanem az ország valamennyi dolgozójának. A bőrünkön érezzük a még ma is befejezetlen átalakulás bizonytalan kimenetelét. Vannak a mezőgazdaság területén olyan szakemberek, akik kapa-kaszanyéllel a kezükben tapasztalták meg, hogyan is kell felemelkedni és a kátyúból kievezni. Meg kellene őket is hallgatni, hogy mielőbb helyrebillenjen a magyar mezőgazdaság. K. F.-né gyorsult, egyre kevesebb bejelentés érkezik. (A TV1 csatorna zavarásának megszüntetése folyamatban van.) Kérjük, hogy a még nem jelzett, vagy a jelentés ellenére eddig el nem hárított hibákat a 361-905-ös telefonszámon szíveskedjenek bejelenteni, hogy a hideg idő beállta előtt a rendszert megfelelő állapotba hozhassuk és a sikeres műszaki átadásra felkészüljünk. A Kábel Tv Építőközösség képviselői Elrabolják földjeinket?! Régóta hirdetjük, hogy a kárpótlási törvény, vagy másképpen licittörvény az orgazdaság törvényerőre emelése, egész társadalmunk durva arculcsapása, de főleg nemzetmegtartó parasztságunk jogos tulajdonából való teljes kiforgatása. Ráadásul végrehajtását lépten-nyomon gátolják a tszmaffiák, az élősdi bürokrácia s a magyarellenes érdekeket judáspénzért kiszolgáló liberálbolsevista apparátus. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ha mindenki visszakapná is az összes földjét s vagyonát, aligha lenne képes boldogulni a jelen feltételek között. Ahhoz ugyanis, hogy gazdaságosan működni tudjon, elsősorban be kell ruháznia (vetőmag, trágya, gép, takarmány stb.), másodsorban pedig el kell adnia (tisztes haszonnal!) a megtermelt javakat. Azaz visszafizethető, alacsony kamatozású hitelekre, illetve jól szervezett, becsületes felvásárlókra, piacokra van szüksége. Az egyéb kedvező feltételekről, anyagi dotációról és bátorító intézkedésekről most ne is beszéljünk. Ezek bármelyikének egyedi vagy csoportos elmaradása, sőt szándékos elsikkasztása óhatatlanul maga után vonja a magángazdaságok ellehetetlenülését, eladósodását és totális csődbe jutását. Azt már megtanulhattuk a 40 éves diktatúra s a „rendszerváltás" 30 hónapja alatt, hogy semmi sem véletlen. Legfeljebb az okokat, a mögöttes erőket nem látjuk azonnal tisztán. Ezért kötelességünk felhívni parasztságunk figyelmét a rá leselkedő legújabb veszélyekre. Több éve gátlástalanul folyik Magyarország értékeinek kiárusítása, idegen kézbe adása. Ez a gyalázatos átjátszás már a ^Németh-kormány idején megkezdődött, de a jelenlegi vezetés alatt tovább szélesedett és gyorsult. Természetesen a nemzetnek mindebből még közvetett előnye sincs, hiszen a „privatizáció" során befolyt összegek nem a gazdaságélénkítés hatékony eszközei, hanem nyomtalanul eltűnnek a külföldi adósságcsapda feneketlen gyomrában. Napjainkra úgyszólván már semmink sem maradt, csak a termőföldjeink vannak még magyar kézen. Ezért szabadon választott kifosztóink és láthatatlan támogatóik most ezek elrablásán fáradoznak. Vizsgáljuk meg hogyan, s azt is, miképpen védekezhetnénk ellene. Tudomásunkra jutott, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a szétvert mezőgazdaság hitelezésének jogát a külföldi bankokra bízza. Azonban magánszemélyek hitelfedezete csak ingatlan vagyon lehet, így fizetésképtelenség esetén a jelzáloggal megterhelt termőföld automatikusan kerül idegen tulajdonba. Mivel földtörvényünk még most sincs, a dolog lényegében csak egy pénzügyi-jogi csűrés-csavarás függvénye. Létezik ugyan már egy félrevezető bejelentés az idevágó törvénytervezetről, mely szerint külföldiek nem vehetnek termőföldet Magyarországon, de a föntiek értelmében nem nehéz átlátni, hogy egy egyszerű fiskális kerülő úton a tulajdonjog vásárlás nélkül is idegen kézbe juthat. Arra pedig álmunkban se gondoljunk, hogy a külföldi pénzvilág hiénái megértőbbek és kevésbé korruptak lesznek, mint hazai kollégáik. Ha ez az „üzlet" beindul, teljessé válik gyarmatosításunk. Másképpen fogalmazva: e hazaárulással egy újabb Trianon fenyeget bennünket, vagyis földönfutók leszünk a saját országunkban! Éppen ezért egyértelműen ki kell mondanunk, hogy nem magyar állampolgár vagy intézmény magyar termőföldre, erdőre stb. tulajdonjogot semmilyen jogcímen nem szerezhet! Települések közigazgatási határain belül is csak akkor, ha a helyi lakosság döntő többsége (kellő felvilágosítás után) nem ellenzi. A jelenleg tervezett 99 éves bérleti időtartamot pedig legfeljebb 10-15 évben szabad maximálni. A mezőgazdaság finanszírozását a hazai bankokkal kell megoldani. A lehetőleg alacsony kamatozású, hosszú lejáratú hitelek nyújtásához igénybe kell venni a közel ezer milliárd forintos lakossági betétállományt, melyet jelenleg semmilyen hasznos célra nem fordítanak. A kormány és a Parlament törvénnyel vegye elejét a közigazgatási, jogi és pénzügyi bűnözés lehetőségének! Továbbá azonnal tiltsák meg, hogy bármelyik választott közjogi tisztségviselő egyúttal külföldi gazdasági szervezetek alkalmazottja, tulajdonosa vagy képviselője legyen, illetve indítsanak vizsgálatot annak földerítésére, hogy kik állnak jelenleg is külföldi gazdasági szolgálatban. A magunk részéről a mezőgazdaságnak eddig adott külföldi bankhiteleket (a fönálló ex-lex állapot miatt) semmisnek nyilvánítjuk. Felszólítunk mindenkit, hogy csak magyar bankoktól fogadjon el hiteleket, ugyanakkor önsegélyezéssel, gazdabankok, kereskedelmi és hitelszövetkezetek létesítésével is támogassa a mezőgazdaság újrakezdését, a magyar falvak talpraállását. Felkérjük a vidék településeinek vezetőit és értelmiségét, hogy minden eszközzel segítsék közösségüket; valamennyi fórumon tegyék ismertté a fönti tényeket, s széles körű összefogással akadályozzák meg további kiárusításunkat és földjeink elrablását. Nyughatatlan ellenségeink megint egy ördögi hálót szövögetnek körénk. Rajtunk múlik, hogy fönnakadunk-e rajta. Rajtunk múlik, hogy annyi év után szabad magyarok leszünke végre a saját birtokunkon. Siklósi András, az FKgP nagyszegedi titkára Tisztelt HBO! Nagyon tetszett a próbaidőben sugárzott műsoruk. Sajnos, akármennyire is teíszett, nekünk. kisnyugdíjasoknak magas az előfizetési díj. A mai növekvő árak mellett nem tudjuk megfizetni. Ezért megkérdezzük: lehetséges volna-e, hogy az a család, ahol a férj és •a feleség is nyugdíjas, csak fele díjat fizessen? (Á Magyar Televízió a '70 éven felüliektől. Levél a főszerkesztőnek Tisztelt Dlusztus Ur! 1992. október 30-án, lapjának 3. oldalán, kormánypárti képviselők leveléhez Irt sorai valóban meggyőzőek. A különbség érzékelhető, pontosan akkora, mint Orweil állatfarmján: az ön szerkesztői tevékenysége „objektívebb" a kormánypártiak objektivitásához képest. Én is remélem, hogy humorérzéke nem hagyja cserben, és soraimat ugyanúgy elfogadja közlésre, mint Király képviselő úr telefonba bediktált véleményét. Továbbá remélem, hogy akik nem olvasták Orweil müvét, élnek jogaikkal és utánanéznek az egyenlő és egyenlőbb (objektív és objektívebb) közötti különbségnek. Horpácsy András önkormányzati képviselő U. i.: Éljen a szólásszabadság, és éljen a szólás lehetősége, az ezrekhez szólásé méginkább! Az illetékes válaszol Az ingatlan eladható Tisztelt F. J. Hargita utcai Olvasó! A Délmagyarország október 16-i számában megjelent panaszára a következőket válaszoljuk: Szeged város hatályos általános rendezési terve a Hargitai-Radnóti-Asztalos-Torockói utcák által határolt tömb esetében a tömbbelső feltárását irányozza elő. Ennek eredményeként a telekbelsőkből önálló építési telkek alakulhatnak ki távlatban. Jelenleg a tárgyi tömbbelső Szeged város egyik tartalék lakóterülete. Beépítés szempontjából az általános rendezési terv szerint 40 méter mélységű telekrész vehető figyelembe. Ezen terület építési övezeti besorolása III-SzK, a lakóépéület homlokzatmagasságát 3,5-6,5 méterben határozza meg az álalános rendezési terv. Eszerint az építési tilalom csupán a telekbelsőre vonatkozik. Az ingatlan eladása nincs korlátozva. Az említett tömbfeltárásra házhelyrendezési tervet kell készíttetni. Az önkormányzat nem tervezi a telekbelsők kisajátítását, a szóban forgó városrendezési elképzelést a tulajdonosoknak önerőből kell megvalósítaniuk. Amennyiben az érintettek egyezségre jutnak a területi önkormányzati képviselő útján (Csillag János Szeged, Fő fasor 126/B), úgy irodánk az önkormányzat költségére elkészítteti a házhelyrendezési tervet. Orosz Bálint irodavezető Ahol a minimális követelmény: a maximun Válaszlevél B. Al.-neU \ / Október 30-án olvashattunk egy olvasói levelet, melyben kifogásolták cégünk egyik szlogenjét. Természetesen bármikor szívesen veszünk minden kritikát. Bárki Mondja. Hiszen nyilvánvalóan mi sem lehetünk tökéletesek, noha minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy ne kövessünk el hibákat. Az építő jellegű kritikák hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy tévedéseinket mindinkább lecsökkenthessük. Minden olvasó és állampolgár joggal várhatja el, hogy átgondolt, kidolgozott információk, reklámok, szlogenek stb. jussanak el hozzá. így az információt nyújtó, reklámozó vállalkozások, cégek is joggal várhatják el. hogy az őket bírálók is pontos, segítő szándékú kritkákkal. és ne félremagyarázásokkal, pontatlan idézetekkel, a cég és az ott dolgozók lejáratásával próbálkozzanak. Cégünk szlogenje sohasem jelent meg így: „ahol a minimum a maximum". Minden esetben „Ahol a minimális kövtelmény: a maximum"-ként szerepelt, és ebben a megfogalmazásban - kettősponttal vagy anélkül - még némi rosszindulatl;iUP hehéz a múlt heti olvasóilevél írója szerinti értelmezéyi?) elfogadni. Mellesleg ayÜvfogásolt - központozás nélküli - szlogen március elején jelent meg. Majd azt követően jónéhány alkalommal helyesen. Miért várt tisztelt B. M. mostanáig levelével? Érthetetlen számunkra az említett levélben szereplő újabb pontatlanság is: kft.-nk sosem bonyolított milliárdos forgalmat. Aki olvasta a DM-ben megjelent cikkünket, az minden bizonnyal pontosan értelmezte: „A SZÜV-csoport évente 2,5-3 milliárdos forgalmat bonyolít...", mi a SZÜV Tisza Kft., a SZÜV-csoport egyik tagja vagyunk csupán. Hely (és szándék) hiányában a többi pontatlanságra nem térnénk ki. csupán egy gondolat a végére: vajon mi késztette tisztelt B. M.-et e kritikája (?) megírására? Unalom? Esetleg szakmai féltékenység? Nem tudni. Mi mindenesetre a nevünket adjuk e levélhez. Tisztelettel: Polyák László, ügyvezető igazgató SZÜV Tisza Kft. A helyes viselkedésről nem kér pénzt a szolgáltatásért.) Mivel nem telik más szórakozásra, ennyit talán meg tudnánk spórolni, és a fél díjjal talán Önök sem járnának ross/u|. A választ - mivel sok családot érint a dolog - a Délmagyarországban várom, több nyudíjas család nevében. Bernát Gáspár Tisztelt Név és cím a szerkesztőségben ! Amit Ön a Délmagyarország október 30-i számában „Ha megdobnak kenyérrel" című cikkében leírt. hát... Enyhén szólva nem egészen úgy történt, ahogy azt Ön állítja. Többen nem hallották, hogy köszönt volna, pedig az a két munkás külsejű ember is csak ember, és megérdemel legalább annyit, hogy üdvözöljék. Úgy látom, gyermekkorában nem tanították meg, hogyan kell viselkedni, ha egy idegen helyre belép, hát én elmondom Önnek: . - Kopog az ajtón. - Ha behívják, leveszi a sapkáját és köszön, pontosan, érthetően. (Még akkor is, ha akivel találkozik, munkás külsejű.) - Bemutatkozik. - Ha szót kap. előadja jövetele célját. Valahogy így, és ha Önt ezt így csinálta volna, és nem fölényes hangon rivallt volna rá a munkás külsejű emberre, hogy ..ne oktasson Maga engem!", biztosan állíthatom, hogy egy ..udvarias férfihang" köszöntötte volna. Tisztelettel: Hatvani Zoltán, a Kisgazda párt munkás külsejű szegedi elnöke, aki nem tagadja meg a származását, és nem idegen tőle a pvc-ragasztás. sem egyéb. Ön által lenézett fizikai munka, sőt ha kell, még a trágyát is kihordja