Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-12 / 266. szám

4 BELPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. NOV. 12. A HÉT KÉRDÉSE Borisz Jelcin Magyarországon Egyenrangú félként tárgyalhattunk Göncz Árpád és Borisz Jelcin megbeszéléséről Faragó András, az elnök szóvivője tájékoztatta az újságírókat, kiemelve, hogy a beszélgetés kiindulóalapját a magyar köztársasági elnök október 2022-i moszkvai magánlátogatása jelentette. A magyar államfő emlékeztetett arra: Borisz Jelcin látogatásának különös jelentóséget ad az, hogy Oroszország nagyhatalom, a térség stabilitásának tényezője és Magyarország gazdasági partnere. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy Magyarország közvetítő láncszem és nem ütköző-zóna szeretne lenni Európa keleti és nyugati része között, ennek érdekében hazánk már eddig is sokat tett, és a jövőben is tenni kíván. Göncz. Árpád e kérdéskör kapcsán megemlítette, hogy Oroszország integrálása Európába létfontosságú, mert a földrész kollektív biztonsági rendszere a kelet-európai nagyhatalom nélkül elképzelhetetlen. Magyarország arra törekszik, hogy megkössön Oroszországgal is minden olyan kétoldalú megállapodást, mint amilyeneket más országokkal kimunkáltunk. A megállapodások egyszerre jelentik a múlt lezárását és a kapcsolatok fejlődésének új alapjait és néhány dokumentum ezek közül gazdasági, illetve kulturális területen példamutató. Külön kiemelte a köztársasági elnök azt az aláírásra váró nyilatkozatot, amely a nemzeti. Magyarország közvetítő láncszem és nem ütközőzóna kíván lenni Kelet- és Nyugat-Európa között - mondta Göncz Árpád szerdán délelőtt azon a megbeszélésen, amelyet Borisz Jelcin orosz államfővel folytatott. Az orosz elnök kedd este érkezett Londonból a magyar fővárosba, hogy eleget tegyen Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök meghívásának. A magas rangú orosz politikust a megbeszélés előtt ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással fogadták a Kossuth Lajos téren. etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogainak biztosítását szorgalmazza. A közép-kelet-európai térség gondjairól szólva Göncz Árpád kifejtette: a régióban együtt figyelhetők meg az integrációs és dezintegrációs folyamatok, az utóbbira példaként említette Jugoszláviát és Csehszlovákiát. Magyar részről nem ellenzünk semmilyen átalakulást, azon az állásponton vagyunk, hogy mindenkit megillet a függetlenség, de alapvető fontosságú. 60 69 44 HOROSZ/W IP} CSÜTÖRTÖKI nyerőszámai hogy a/ átalakulás békésen menjen végbe. Göncz Árpád kérte Jelcin elnököt, hogy Oroszország ennek érdekében fejtse ki erőfeszítéseit. Antall József kormányfő és Borisz Jelcin orosz elnök tárgyalásain minden fontos kérdésben sikerült megállapodásra jutni. A szovjet csapatkivonással kapcsolatos elszámolás kérdésében az az egyezség született, hogy a két fél kölcsönösen lemond egymással szemben támasztott követeléseiről. Ezzel együtt Magyarország vállalta, hogy ellenszolgáltatás nélkiil. humanitárius segítségnyújtásként mintegy 10 millió dollár értékben gyógyszereket szállít az orosz hadsereg számára. Budapest megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy teherbíró képességének arányában miként segíthetné a Magyarországról kivont katonák oroszországi lakásépítését. Jelcin beszédet mondott a Parlment plenáris ülésén. Emlékeztetett arra. hogy 1956ban Budapest utcáit szovjet tankok szabdalták, s ekkor az emberiség leckét kapott abból, hogy a zsarnokság soha nem marad meg egy ország határain belül. Látogatása során az orosz elnök megkoszorúzta a Szabadság téri szovjet emlékművet, és az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékművét egyaránt. Nyomra vezetett a benzinkutas Elfogták szerdán azokat a fegyveres rablókat, akik kedden este fél nyolc körül Vas megyében, a kámi benzinkútnál egy világos színű Fordból kiszállva, harisnyaálarcban és pisztollyal támadtak a benzinkutasra. hogy adja át a napi bevételt. Tolnai Zoltán 48 éves és Orsós Tibor 25 éves zalaújlaki lakosoknál megtalálták a pisztolyt, mellyel megfenyegették a benzinkutast. és egy szőke parókát, amit a gépkocsivezető viselt. Lehetnek-e még jók az orosz-magyar kapcsolatok? Politikai és gazdasági téren egyaránt sok minden megváltozott az elmúlt években a két ország kapcsolatában. Kivonultak a 45 évig ideiglenes itt állomásozó Nagy Testvér csapatai, a Szovjetunió szétbomlásával mára már közös határa sincs Magyarországnak és Oroszországnak. A statisztika szerint az erőteljes visszaesés után gazdasági kapcsolataink újra erősödni látszanak. E heti kérdésünknek Jelcin orosz, elnök látogatása volt az apropója. Kutnyik Pál, a Generál Biztosító munkatársa: - Azt hiszem, az volna természetes, ha jó volna a két ország közötti kapcsolat, főleg a gazdaság, de a politika vonalán is. Szurkolok azért - azt hiszem, ez a jövőnket is kedvezően befolyásolná hogy az óriási, jelenleg kihasználatlan orosz piac kínálta lehetőségekkel élni tudjunk. A kultúra területén is lehetne bővíteni hagyományos kapcsolatainkat, de a legfontosabb volna a megrekedt gazdasági együttműködést, főképp az élelmiszeriparra alapozva, fellendíteni. Jelcin elnök látogatása igen pozitív lehet, reményeim szerint pontot tesz a már régóta bonyolódó és húzódó úgynevezett nulla megoldás ügyére is. Major Tibor tanuló: - Gazdasági kapcsola- T taink feltétlenül erősödhetnek a jövőben, jó le- ' ™ hetőségeket kínál az orosz piac. Az viszont biztos, hogy mély nyomot hagyott az emberekben a szovjet katonaság itteni 45 éve. Aki közelebbi kapcsolatba is került velük, biztos másképp látja őket, az oroszokat és a velük kiépítendő kapcsolatok lehetőségeit, mint az, akinek nem voltak ilyen élményei. Az irodalom és egy sor tudomány területén azonban feltétlenül tisztelnünk kell az oroszokat, és el kell ismernünk eredményeiket. A két országnak és lakóinak közelebb kell kerülni egymáshoz, de hogy mi módon, azt jórészt a politikusok határozzák meg és nem mi, egyszerű emberek. Murka Istvánná ügyintéző: - Szétszakadt a Szovjetunió, utódköztársaságaival feltétlenül fenn kell tartanunk valamiféle kapcsolatot. Jelcin Oroszországával is mind a kultúra, min a gazdaság területén fejlesztenünk kell az együttműködést. Nézőpont kérdése, hogy van-i ellenszenv az oroszokkal szemben. Hiszen ot sem a tömegek csinálták a politikát. Orosufírszágban is csak emberek élnek... Elképzelhető, hogy Jelcin elnök látogatása is a kap< álatok javítását célozza, talán szimpá^M^t kelteni nálunk az országa iránt. Konkrétan ma nem is®Hek olyan negatív példát mondani, amely beárnyékolhatná ü két ország kapcsolatát. Bár sok orosz menekült van nálunk, és imitt-amott fel is tűnik Magyarországon valamiféle oroszoUCl álló maffia. Mindenki érdeke a kapcsolatok rendezése írru valósítani, ha mindkét fél akarja. a il t. ;Z r: Imelyet meg is lehet P. T. P. Kisteleki szerencsekerék Hétfőn délután 17 óra 10 perckor telefonbe jelentés érkezett a Kisteleki Rendőrkapitányságra. A helyi gyógyszertár vezetője kérte a segítségüket, ugyanis a Szerencsejáték Rt. helyi kirendeltségét fegyveres rabló támadta meg... A kiszálló rendőrök a „sértett" hölgy kihallgatása előtt orvosi segítséget kértek, ugyanis a kirendeltségvezető idegállapota ezt indokolta. A tanúvallomásnak induló beszámoló szerint 17 óra körül a kirendeltség ajtaján a Zárva táblát helyezte el, magát az ajtót azonban nem zárta be. Az ügyfélfogadó kisablak mellett számolta a bevételt az egyedül levő Sz. L.-né, aki a kétszemélyes kirendeltségen két hete egyedül dolgozott, mivel a munkatársa szabadságon volt. Ekkor - elbeszélése szerint körülbelül 175-180 cemtiméter magas, vékony testalkatú, 3035 év körüli férfi lépett a terembe. Bajuszt és szakállt nem viselt, viszont kalap volt a fején. Pisztolynak látszó tárggyal röviden megfenyegette a tisztviselőnőt, s ennyit mondott: pénzt! Átadta a 300 ezer forintot, a férfi zsebébe tűrte s távozott. Mindezt a tegnapi sajtóértekezleten dr. Horváth Sándor százados, a Kisteleki Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője hozta a sajtó képviselői tudomására. Folytatták a „sértett" kihallgatását. Feltűnt: Sz. L.-né állításával ellentétben a Nyitva tábla állt az üzlet ajtaján. Másrészt a kisteleki nagyáruházzal szemben, forgalmas helyen képtelenségnek tűnt, hogy valaki álarc nélkül megtegye azt a vakmerő lépést, ami a rabláshoz vezetett. A pénztári naplók ellenőrzése során kitűnt, hogy két hete nem volt befizetés az OTP-be, s arról is tudomást szereztek, hogy a dolgozó anyagi háttere eléggé zilált, nem felelt meg az igényeinek. Míg a nyomozók egy része a terepen próbált a leírt személy nyomára bukkanni, a kétes elemeket a hölgy elé tárták a rendőrök, ami beismerő vallomásához vezetett. A pénzt hazavitte. A 17 óra 10 perces bejelentést követően, éjfélkor tette meg a beismerő vallomást Sz. L.-né. Nem oldódik meg most se a „keleti kérdés", de azért előkerestem kedvenc karikatúrámat, ami 1876-ban jelent meg Londonban. Az orosz medve látható rajta, amint hatalmas sziklái közül, csöpögő nyállal tekint India kecses kupoláira, hátában pedig nagyra tátott szájjal, hegyes fogakkal a brit oroszlán. Áz aláírás szerint az erőteljes angol állat India biztonságát óvta, no meg persze a magáét is, hiszen ő akkor már ott volt a szubkontinensen. Aztán a medve még egyszer bekészült Indiába, akkor már nem cári, hanem SZKP színekben: az afganisztáni háború idején. Cimborám, aki abban az időben a moszkvai diplomataszakon a leendő nagyköveteket tanította, önfeledten lelkendezett: „Nekünk már csak pár száz kilométer az Indiai-óceán. Ott állnak a tankjaink a határon." És akkor most az orosz elnök barátsági szerződést kötött a még mindig nagyhatalom Britanniával. Büszkén tehette, hiszen némelyik orosz megye még most is nagyobb, mint az egész Nagy-Britannia, az összes szigetével együtt, csakhát a dolog viszszája is igaz. Egy angol megye hatékonysága nagyobb, mint az egész Oroszországé. És ugye az a nüansz nem kerülte el senki figyelmét, hogy nem John Major ment barátsági szerződést A mi medvénk is? ZELEI MIKLÓS kötni Moszkvába, hanem fordítva. Keleti kérdésen se azt értjük ma, amit a múlt század második felében. Nekünk magunknak is megvannak a saját keleti kérdéseink, még olyan csalafinta módon is, hogy egyik közülük északnyugaton, a magyar-szlovák határon forralja az indulatokat. Érdemes azon törni a fejünket, hogy mit jelent nekünk, mit hozhat Magyarországnak az oroszlán és a medve új dokumentuma? Ha például a nyugat közreműködik abban, hogy Oroszországban a gazdasági dzsungelben el lehessen igazodni, s bozótvágó kés nélkül is előre lehessen jutni, az nekünk jó. Az állapotok ugyanis egyelőre katasztrofálisak. Nemrég egy moszkvai olajipari tanácskozáson fölszólalt egy dán olajos szakember. Elmondta, majdnem két éve van már az orosz fővárosban, az ott töltött időt arra fordította, hogy megtudja, mi legális, és mi törvénytelen. Majd azzal fejezte be hozzászólását, hogy egy centit se haladt előre. Ha ez változik, az nekünk se rossz. Ne restelkedjünk kimondani: megnövekedik rá az esélyünk, hogy továbbgörgessük a szegénységünket. Egy dollár ma már ötszáz rubelt ér az orosz piacon. Ez többek között azt is jelenti, hogy egy közepes méretű magyar vállalat is már irodát nyithat, kereskedelmi ügynököt tarthat bárhol Oroszországban, havi ötven-százezer forint körüli összegből. Olyan helyen, ahol akármit el lehet adni, s bármennyire furcsa is: bármit meg lehet vásárolni. Csak a pénzforgalom helyes irányán tartsa rajta a kereskedő a szemét... De ki tudja, mi kavarog az orosz mélységekben? Talán Jelcin se. Elolvasgattam néhány orosz regényt, újakat, olyanokat, amelyek - ronda, de kifejező szóval - „újraábrázolják" a közelmúlt eseményeit. Például a második világháborút. Nehezen tudom feledni azokat a lelkendező oldalakat, amelyek arról szóltak. hogy végre találkoztak a szovjet katonák Tito partizánjaival s összeölelkezve, együtt énekelték a szlávok himnuszát. Egy jó kis pánszláv nótát, magyarán szólva. És csacskaság volna azt hinnünk, hogy az orosz közvélemény nem figyel Kis-Jugoszlávia szomorú eseményeire. Költőtalálkozót tartottak mintegy két hete Belgrádban. A szerb fővárosból hazafelé tartva Budapestet is útba ejtő orosz költővel elég sokat beszélgettem. Elmondta, az orosz és ukrán fiatalok között nagyon sokan készen állnak arra, hogy a pravoszláv értékeket önkéntesként is megvédjék. ha kell. Tessék ebbe belegondolni egy kicsit... Bízzunk abban, hogy a vallásháborúk nem fognak ebbe az irányba is kiterjedni. Nyugodt körülmények között szövetségest is találhatunk az oroszokban. Mióta olyan nagy számú orosz került kisebbségi, nemzetiségi helyzetbe, azóta, a csekélyke erdélyi kétmillióval, elvesztettük európai elsőbbségünket. Ma már nem a magyarok Európa legnagyobb kisebbségei, hanem az oroszok. Közösen is harcolhatunk a nemzeti kisebbségek jogaiért. A Londonból Budapestre érkezett Borisz Jelcin csomagjában bizonyára erről is vannak dokumentumok. Ezen pedig az se változtat sokat, hogy nem lehet biztos tudomásunk arról, hogy a Budapestről majd Moszkvába visszaérkező Jelcin helyzete hosszú távon milyen lesz.