Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-12 / 266. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. Nov. 12. 4. • tanuli ^•Pá óY-m A Szegedért Alapítvány felhívása díjakra és pályázatokra I. A Szegedért Alapítvány egyik fő rendeltetése, hogy alapítványi díjak révén elismerésben részesülhessen azok tevékenysége, akik kiemelkednek a város szellemiségének alakításában, tudományos, kulturális, művészeti és társadalmi életének gazdagításában, értékei megóvásában, akik hírt és megbecsülést szereznek Szeged városának. Az alapítvány a következő díjakat adományozza: 1. A Szegedért Alapítvány fődíja, 250 ezer forint támogatással. A fődíj adományozásának célja olyan személyiség életútjának elismerése, akinek eredményei Szeged városának fejlődését szolgálják, aki a városért múlhatatlant alkot, akinek hírneve a várost gazdagítja. 2. A Szegedért Alapítvány kuratóriumi díjai (tudományos, művészeti, társadalmi-állampolgári) egyenként 200 ezer forint támogatással. A kuratóriumi díjak adományozására alapul szolgálhat minden egyedi alkotás, eredmény a következő területekről: - a műszaki, az orvosi és a természettudományok; - társadalomtudomány, bölcsészet, publicisztika; - a művészetek minden ága; - olyan elismerésre méltó emberi teljesítmények, melyek nem sorolhatók e kategóriákba, de méltánylásuk összhangban áll az alapítvány eszméjével. A fődíj és a kuratóriumi díjak átadására ünnepélyes keretek között 1993. március 12-én, a szegedi nagy árvíz, a város újjászületésének évfordulóján kerül sor. A Szegedért Alapítvány elnöksége és kuratóriumai felkérik a szegedi jogi és magánszemélyeket, közösségeket, hogy tegyenek javaslatot az ismertetett alapítványi díjak adományozására. A személyi adatokat tartalmazó, és az adományozás feltételeit figyelembe vevő, részletesen indokolt javaslatokat 1993. január 15-ig kérjük eljuttatni az alapítvány titkárához (Szeged, Szent Mihály u. I. sz. 6721). II. A Szegedért Alapítvány pályázatot hirdet 1993-ra a város társadalmának alakításában, tudományos, kulturális, művészeti életének gazdagításában, hagyományainak ápolásában, értékeinek megóvásában kiemelkedően tevékenykedő szegedi polgárok és közösségek részére. A pályázattal elnyerhető támogatás formái a következők: 1. ösztöndíjak. Pályázhatnak azok a 35. életévüket be nem töltött szegediek, akik hazai oktatási intézményekben tanulnak, vagy továbbképzésben vesznek részt. 2. Tartós támogatás. Ezt egyének, kutatócsoportok és alkotóközösségek nyerhetik el az alapítvány céljait szolgáló tevékenység támogatására, legfeljebb kétévi időtartamra. 3. Céljellegű támogatás. Egy ízben kaphatják egyének vagy csoportok, akiknek munkájukhoz vagy kutatásaik továbbfejlesztéséhez valamely meghatározott eszközre van szükségük. 4. Tanulmányutak támogatása. Igényelhető kül- és belföldi tanulmányutak, kölcsönös vendéghallgatói, vendégoktatói és kutatói llapodások céljára. Pályázni az alapítvány titkárságán (Szeged. Szent Mihály u. 1. sz., 6^21) beszerezhető űrlapon lehet. Az alapítvány tudományos, művészeti ós 4rsadalmi-állampolgári kuratóriumai a pályázatokat két alkalommal, az 19^ január 15-ig beérkezőket 1993. február hónapban, az ez után beérkezőket 1993. május hónapban bírálják el. A kuratóriumok által odaítélheti ijályázati támogatásokra összességében kb. 3 millió forint áll majd rendel^^h|^7ért a kuratóriumok elsősorban magánszemélyek és alkotóközösségel^Pfczatát várják, intézmények finanszírozását nem vállalják fel. Egy pályazi támogatása nem haladhatja meg a kuratóriumi díj összegét (200 ezer for%). A Szegedért Alapítvány elnöksége és kuratóriumai Szeged A dóm orgonája Európa egyik legjelentősebb orgonája, mely méltán lehetne a város, az ország büszkesége, de ennek a szerepnek jelenleg meszsze nem tud megfelelni. A 80as évek elején megkezdett lelkes rekonstrukciós munka csak az üzemben tartáshoz legszükségesebb munkálatokat tette lehetővé politikai és az utóbbi időben anyagi okok miatt. A jelenlegi műszaki állapota nem éri el az 1930-as szintet, pedig azóta a technika jelentőset fejlődött. A koncertek során beragadt hangok, meg nem szólaló billentyűk, a darabok közti hosszú regisztrációs szünetek azok, amit a közönség is hallhat. Amit viszont az orgonista ezen felül tapasztal, az a lerobbant játszóasztal. A játszóasztal cseréje önmagában 8-10 millió forint, melyet a dóm elkezdett gyűjteni a Pro Organo koncertsorozattal. Ennek keretében magyar és külföldi művészek honorárium nélkül koncerteznek az orgona javára, de ez csak néhány százezer forintot hozott eddig. Azonban tudnunk kell, hogy ha nem kerül sor a cserére, akkor bármelyik pillanatban működésképtelenné válhat az orgona. Honnan lesz meg a szükséges összeg? Felsővárosi templom: az orgona 1928-as építésű pneumatikája lényeges javítás nélkül üzemel azóta, így az állaga „rozzantnak" tekinthető. Nem beszélve arról, hogy a pneumatikus vezérlés önmagában elavult. A mechanikus vezérlés és egy modern hangzás kialakítása minimum 6-8 millió forintba kerülne. Alsóvárosi templom: bár néhány évvel ezelőtt sor került az elektromos vezérlés beépítésére, ez is csak tűzoltómunka minőségű volt, csak a működés fenntartására volt elegendő. Itt a ferences rend komoly elképzelésekkel rendelkezik az orgona rendbehozatalára, de természetesen ez is milliók kérdése. Zsinagóga: bár az orgonáját KUL1 URA 3 A hódmezó'vásárhelyi református templom orgonája az orgonák fővárosa... ...volt a 30-as években nája eredeti állapotában maradt meg, de ez is teljes felújításra szorul. Ehhez már számos alkatrész megvan. A felújítás itt 3-4 millió forintot jelent. Szintén Kovács orgona a dorozsmai templom hangszere, mely műszaki érdekességeket is magában foglal. A barokk építészeti technika nyomait hordozza. Szintén felújításra és szakszerű restaurálásra vár. A felsorolásunk nem lehet teljes, mert minden templomban van kisebb vagy nagyobb orgona. Célunk a figvelem felhívása volt arra, hogy egy viszonylag kis területen menynyi nagy értékű, országos jelentőségű és különleges arculatú hangszer van. Az utóbbi időkben egyre-másra felbukkanó elektromos orgonák a templomokban nem jelentenek alternatívát. Az akusztikai viszonyok mások, a sípok hangja más hangzásélményt nyújt, mint a szintetikusan más orgonáktól „kölcsönvett" hangok. Tehát a templomi orgonák mindenképpen megőrzendők. Mivel az orgonák „lakhelyei", a templomok maguk is mostoha sorsot éltek meg az elmúlt évtizedekben, így az egyházközösségek nem túl bő anyagi eszközeit elsőként az épület állagmegóvására (beázások, hulló vakolat, tornyok stb.) kényszerülnek torűítani. 1 ísztában vagyunk azzal, hogy csak az itt felsorolt orgonák felújítási költsége, mely minimum 70-80 millió forint (az elmúlt évtizedek mrtr.-7ő.nH)> nagyon nehezen teremthető elő. De szeretnénk azt, hogy ezek a nagy értékű hangszerek és műkincsek s egyben ipartörténeti remekek visszanyerjék funkciójukat és megfeleljenek a mai kor zenei és műszaki követelményeinek. Az egyre agresszívebbé, anyagiasabbá és embertelenebbé váló világunkban mind nagyobb szükségünk lesz az orgonazene szellemiségére. Nemzeti kulturális örökségünk egyik komplex értékeket hordozó területe a különböző felekezetű templomokban lévő orgonák. Ezekről a nagy értékű műtárgy-zeneszerszámokról az előző rendszer mostoha gyermekeiként nem gondoskodtak, „klerikális beállítottságuk" épphogy megtűrtté tette őket. A jelen társadalom bár kezdi felismerni értéküket és jelentőségüket, megromlott anyagi helyzete miatt keveset tud (akar?) tenni állagmegőrzésükért s sajnos, számos esetben megmentésükért. Ezért figyelemfelhívásként szeretnénk néhány példán keresztül bemutatni a katasztrofálisnak mondható helyzetet. a felújítási munkák során szintén javították, ma gyakorlatilag használhatatlan a szakszerűtlen munka miatt. Rókusi templom: bár nemrégiben felújították az orgonát, nem lett maradéktalan s minősége elsősorban a szűkös anyagi keretek miatt. Szentesi református nagytemplom: országos jelentőségű orgona, melynek sípanyaga kiemelkedően jó. Az Angster cég fénykorából való és a ropiantikus orgonaépítészet remeke. Az egész hangszer 1909-es megépítése óta generáljavítás nélkül működött, holott maximum 50 éves élettartam lett volna elvárható 10 évenkénti javítás és rendszeres karbantartás mellett. Ezt csak 1948-ig végezték el. Most szeptemberben lett volna egy koncert, mely elmaradt az orgona nagymérvű meghibásodása miatt. Működőképességének helyreállítása 1-2 millióba, generáljavítása 8-10 millióba kerülne. Hódmezővásárhelyen a református újtemplomban van a környék legöregebb orgonája, mely a szegedi Kovács István mester 1839-es műve. A hangszer gyakorlatilag érintetlenül működik építése óta. A felújításra elkészültek a tervek az érték megőrzésére, mely egyben modernizálást is jelentene. Ennek költségei 2-3 millió forintot tesznek ki. Szintén Vásárhelyen az ótemplomban van egy Sukenik orgona a század legelejéről. Itt is a szerkezeti részek elhasználódása teszi kérdésessé a megszólaltatást. Csongrádon a Nagyboldogasszony-templom Rieger orgoMOGYOROSI PETED. - PlSKER JÁNOS Tények a képzésről és kutatásról A Program Novemberi első számában ismét tényekkel, hírekkel jelentkezik a képzés és kutatás világából A Program. Érdekes témák a tartalomból: - írásbeli felvételi tesztek az idei felvételiről, történelemből, angol és német nyelvből, táblázattal, amely a dolgozat pontjait vizsgapontokká számítja át, - Az előző számban közölt magyar irodalom írásbeli teszt értékelési útmutatásai. - Vallató a magyar és történelem szóbeli vizsgákról, - Mi legyen az érettségi után? oktatásszervezési gondok, - Kollégiumi férőhelyek a régióban, - Fókuszban a Szegedi Biológiai Központ, - Mi lesz a TEMPUS-pályázatok jövője? - jelentkezési minta a Phare-programokhoz, - Jelenkori „kényes" történelmünk tankönyvekben. A Programból általános és középiskolások, szülők és tanárok, egyetemi hallgatók és oktatók egyaránt információkhoz juthatnak bel- és külföldi pályázatokról, tankönyvekről és szakfolyóiratokról, ötleteket meríthetnek szakdolgozati témákhoz éppúgy, mint a felvételihez. Megjelenik havonta kétszer, s az alábbi szelvény beküldésével megrendelése is egyszerű. Bármely postaládába bedobható, vagy bármely postahivatalban térítésmentesen feladható A PROGRAM DELMAGYARORSZAG KFT. I I I I I I r SZEGED I STEFÁNIA 10. | 6722 Megrendelőlap Megrendelem az A PROGRAM című folyóiratot. Előfizetési díja 1992. októbertől, 1993. júniusig: 900 Ft NÉV, INTÉZMÉNY: CÍM, IRÁNYÍTÓSZÁM: MEGJELENÉSENKÉNT HÁNY PÉLDÁNYBAN? aláírás Kiadónk bankszámlaszáma: OKHB Rt. 280-11 336. A befizetett összegről számlát kérek: igen nem i Oltárkövek a múltból Régészbúvárok a Dunában A szegedi könnyűbúvárok a Dunáig juttottak el. No nem vízi úton, az egy kissé hosszadalmas és veszélyes lett volna. Szárazföldön kellett megtenni az utat Bölcskéig, a Dunaföldvár melletti kisfaluig. Néhány évvel ezelőtt a Duna itteni szakaszán szerencsétlenül járt egy hajó. A víz ugyanis, 50-80 méterre a parttól, romokat rejt. A helybeliek sokáig azt hitték, a Káli templom maradványai azok, mígnem kiderült, a negyedik század első felében épült római erődítményről van szó. A régészeti feltárás természetesen nem történhetett a szokásos módon. Búvárokra volt szükség. Az első években a katonaság segített. Időközben azonban megalakult a Művészettörténeti és Régészeti Társaság búvár-régész szakosztálya, és az együttműködés alapján hívták meg Gajó Gusztáv Istvánt, a szegedi könnyűbúvár sportklub elnökét, valamint társát. Jakus Lászlót. A szegedi búvárok három napig kutattak a meglehetősen hideg, októberi vízben. A Duna ugyanakkor meglepően tiszta volt. a sodrás viszont erőteljes. A szegediek két-három méter mély vízben kutattak és három feliratos oltárkövet juttattak a felszínre. A folyó elterelése, lévén a vízállás meglepően alacsony, érdekes módon szintén segítheti ezekben a napokban a feltárást. Az erőd egykor közvetlenül a parton állt, illetve csak egy rés/e nyúlt a vízbe, s csak később, miután a Duna megváltoztatta a medrét, került teljesen vízszint alá. Ha szabadon lenne,- az egyik leglátványosabb régészeti hagyatékunk lehetne. így azonban az erős sodás miatt gyors pusztulásra van ítélve. Pedig az eddigi kutatások azt erősítik, hogy a rómaiak itt egy több lépcsőben építettek, és a korábbi nézetektől eltérő limesvonalat alakítottak ki. Néhány római település neve is kérdésessé vált. Valószínű, hogy Alta Ripa nem Tolnát, hanem a magasparton fekvő dunakölmlődi települést, Lussonium pedig Bölcske elődjét jelölte egykoron. A szegedi búvárok több értékes videofelvételt is készítettek a romokról, melyek között rengeteg bélyeges tégla, egészben maradt oltárkő, sírkő és dombormű található. DAL