Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-12 / 266. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. Nov. 12. A VÁROS 3 A felsőoktatásról a városházán Tandíjas a jövő évi költségvetés Tájékozódni és véleményt kérni jött Szegedre, mondotta Sasvári Szilárd (Fidesz) or­szággyűlési képviselő, a Parla­ment Tudományos és Felsőok­tatási Albizottságának veze­tője, aki a szegedi tudományos és felsőoktatási intézmények vezetőivel találkozott tegnap a városházán. A felsőoktatást is érintő 1993-as költségvetés kapcsán mindjárt egy kényes kérdésről esett szó: a felsőok­tatásból és a kutatásból május­ban elvont összegekkel csök­kentett bázisra - a JATE-tól 18, a JGYTF-től 6 milliót von­tak el - épül a jövő évi költség­vetés tervezete. Sasvári egy Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumból származó friss keltezésű levelet említett, amelyben a tárca lényegében elismeri a báziscsökkentésre alapuló büdzséjavaslat létét, amely annak ellenére született, hogy a kormányzat a prioritá­sok között az első négybe so­rolta a felsőoktatást és a tudo­mányos kutatást. Dr. Csirik Já­nos, a JATE rektora szerint ez még elfogadhatatlanabbá teszi a közalkalmazotti törvény bér­tételeit a felsőoktatás számára, főleg, ha az eltervezett hallga­tói létszámnövekedés is meg­valósul. Nincs rendezve a tu­FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Sasvári Szilárd: Universitas-elnöki rendszert? dományos kutatók jogállása sem. Ujabb feszültségforrás: a kormány által már bejelentett egységes 2000 forintos tandíj. A szintén meghívott Fábri György (ELTE), az OFÉSZ volt vezetője úgy értékelte, hogy a tandíj bevezetése át­gondolatlan lépés, amely - a hallgatók által választott politi­kától függően - akár az 1990­eshez hasonló feszültségeket is szülhet. A hallgatók pedig, mint dr. Szalay István, a JGYTF főigazgatója hangsú­lyozta, választ várnak, legaláb­bis bizonyosságot. Hiszen a jö­Szélmalmok magánkézben k \al Már több, mint száz tagja van a Magángazdák Országos Szövetsége Csongrád megyei szervezetének, amely - a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt kezdeményezésére - októberben alakult meg azzal a céllal, hogy valódi érdekvédelmet biztosítson a gazdálkodóknak, ágjai és vezetői - pártállástól függetlenül - olyan emberek, akik maguk is mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak. Píhcza István, a megyei szervéit jogi képviselője az MTI munl^^sának elmondta: az érdekvéoSl^fciellett cél­juk, hogy segítsenek a gaz­dálkodóknak a szükséges vető­magvak, kisgépek, '^közök kedvező áron történő beszerzé­sében, és a megtermelt áru ela­dásában. Növényvédő, kertész­mérnök, jogász, állattenyésztő és állategészségügyi szakem­berekből megszervezték a szaktanácsadói kört is. A jogi képviselő kifejtette: sikeres tárgyalásokat folytat­nak olasz, holland és ukrajnai cégekkel, amelyekkel főként barter kereskedelmi kapcsola­tokat építenek ki. A megegye­zés szerint árucsere keretében Olaszországból kisgépeket vá­sárolnak. Hollandiából szél­malmokat importálnak olcsó energiatermelőkként vízszi­vattyúzáshoz, elektromos áram előállításához, Ukrajnából pe­dig traktorokat és alkatrészeket szereznek be élelmiszerért. Tűzzománc a Virágban •MfJ Járatszámháború A közmeghallgatás arra jó, hogy az adófizető polgár el­mondja gondjál-baját, kérdezzen, javasoljon, bíráljon. A je­lenlévő városatyák meg figyelmesen hallgassák az adófizetőt és utána igyekezzenek tenni valamit, hogy a következő ilyen találkozón már kevesebb kifogás, észrevétel érkezzék. Nos, a múltkori közmeghallgatáson az egyéb címszó alatt merült fel az alábbi probléma. Egy idősebb úriember mesélte felháborodottan, hogy gyakran látja az utasokatf közöttük elaggott, idős embereket, terhes nőket, több gyermeket cipe­lő-vonszoló kismamákatjamint kétségbeesetten keresik a bu­szok elején, oldalán a járatszámot. Fel is tette a kérdést, hogy miért nincs minden járművön járatszám? Az illetékes válaszolt: tudnak erről, hozzájuk is eljutott az utasok panasza, de egyelőre tehetetlenek, mert az utasok új­ra és újra magukkal viszik a járatszámotI Amíg nem tudnak felszerelni digitális kijelzésű számokat, addig ez a probléma nyilván továbbra is „napirenden" lesz... : ­A gond tehát marad. Egyelőre. Érdemes azonban elgon­dolkodni azon, hogy a kedves utas (esetleg: potya) vajon mi­kor és miért viszi magával a járatszámot? Amikor rengete­gen vannak a buszon és fel sem tűnik, ha valamit elbillentünk a helyéről. Vagy akkor, amikor az utolsó járat már a garázs­menetbe készül, az utasok bóbiskolnak, a buszvezető pedig nem tartja rajta a szemét a visszapillantó tükrön. S hova süllyeszti vajon a gyufásdoboznál jóval terebélyesebb táb­lát? A kabát alá? Nyáron az ing alá? És ha egy nőnek tetszik meg teszem azt a 17-es szám - nyáron? A keblébe vagy a re­tikülbe? És otthon, amikor háborítatlanul hazaérkezik a bol­dog és békés családi körbe a 7l-es, vagy a 22-es: hol lesz a helye? A falon az ágy fölött, a kerti kiskapun, a munkahelyi iroda- ajtón, esetleg a gépkocsiban a billegős fejű kutya helyén vagy az autó orrán a szerencsepatkót helyettesítve?... Megannyi (komoly) kérdés. Igazi társasjáték ez kérem: járatszámháború. KLSTMRE MIRŐL IRT A DM? vő évi költségvetés a tandíjjal bevételi oldalon anélkül szá­mol, hogy azt a felsőoktatási törvény részeként az Ország­gyűlés elfogadta volna. Ha a honatyák mégsem fogadnák el, a bevételi tétel átváltozik defi­citté. Az ellentmondást a tör­vény elfogadása tudná felolda­ni, annak viszont egyelőre csak egy sokadik, sokadszor bírált tervezetváltozata van meg. ­Átnéztem az életben lévő tör­vény koncepcióját. Csak „bele­piszkáltak" néhány helyen ­mondotta erről a hiányosságo­kat sorolva dr. Fráter Loránd, a SZOTE rektora. Az universitas-szal kapcso­latban is tovább léteznek a megoldatlanságok. Nyugati tí­pusú egyetem, mint elhangzott a jelenlegi helyzetben elkép­zelhetetlen Szegeden. Áz intézményeket felügyelő tárcák nem egyeztetnek, ami financiá­lis korlátokat szab az együtt­működésnek. A Sasvári Szilárd által felvetett universitas-elnö­ki struktúrára a kérdezettek csak rövid mandátumú, „gyen­ge" elnöki rendszer elképzel­hetőségével válaszoltak, amely a rektor szerepét nem változ­tatja. P.J. 75 éve DÉLMAGYARORSZAG Tolvaj gyermeklány A Szegedi Kereskedők Egye­sületének Beszerzési Részvény­társasága raktárhelyiségében fa­gyoskodó 8-9 éves kislányt ta­láltak pénteken reggel az alkal­mazottak. Munkaközben moz­gást hallottak a szén felől. Azt hitték patkány, vagy más be­szorult állat, hát odamentek a lámpákkal. Legnagyobb megle­petésükre aztán a kislányt ta­lálták ott kuporogva. Vallatóra fogták a gyereket, hogy került a helyiségbe. A leány kérdésekre elmondta, hogy már három napja van benn. Mikor megkérdezték, miből élt három napig, így felelt: - Szalámit és cukrot találtam, azt ettem. Elmondta ezután, hogy az anyja nagy nyomorban élt. Az apja katona Négy nappal ezelőtt aztán azt mondta neki az anyja: - Az apadat elvitték katoná­nak, hát eredj, lopj magadnak ennivalót. Erre jött a helyiségbe, ahova úgy jutott, hogy betörte az egyik ablakot és bemászott. Vallomása után átadták a leányt a rendőr­ségnek. (1917. nov. 11.) DÉLMAGYARORSZAG Háromévi kísérletezés eredménye a szegedi műtalp Jelentette nemrég a Délma­gyarország, hogy Méreg An­talné, egy szegedi cipész felesé­ge, aki maga is jártas a szakmá­ban, olyan cipőtalpat konstruált, amely felveszi a versenyt nem­csak a legjobb műtalpakkal. de a középminőségű krupontalp jó­ságát is meghaladja. Az erről Anyagvizsgáló Technológiai In­tézet adta ki Méreg Antalnénak. Érdeklődésünkre a feltaláló el­mondotta, hogy háromévi szaka­datlan kísérletezésének eredmé­nye a találmány. Véletlenül jött rá egy nádszállal való játszado­zás közben, hogy a nád külső rostja szinte kophatatlan ke­szólíó bizonyítványt az Országos ménységű. (1942. nov. 12.) dii-Hmmm Feleletellenőrző gép az iskoláknak 1950 óta önálló üzem az is­kolai taneszközök gyára. Eleinte csupán a legsürgősebb alapvető, szemléltető eszközöket gyártot­ták: a méterrudak és a lombikok gyára volt abban az időben. Most az iskolareform követel­ményei szabják meg az üzem profilját. 1968-ra több új, bonyolult berendezést gyártanak az isko­láknak. Megjelenik sorozatgyár­tásban a feleletellenőrző-gép. A tanár a gép segítségével pillana­tok alatt meggyőződhet az osz­tály felkészültségéről. Újdonság lesz az AUDIA is: ez elsősorban a modern nyelvoktatást segíti. A diákok a képpel szinkronban hallhatják a hangot, s az előadók akár kézi távvezéréléssel, akár automatikával irányíthatják mű­ködését. Nem kell már csontvázat sem vásárolni, mert itt műanyagból készül a szertárak e pótolha­tatlan eszköze. (1967. nov. 12.) —— A hónap elején nyílott a Virág Kávéház Zöld Szalonjában Papp György grafikusművész Tűzzománc kiállítása. A tárlat alkotóját november 12-én, 19 órakor, a kávéház estjeinek so­rozatában Tandi Lajos újságíró mutatja be. Közreműködnek az elmúlt évi Városi Népdalverseny győztesei: Boross Ber­nadett, a Rókusi Általános Iskola tanulója (dr. Szépkuti Ist­vánná tanítványa), Mracskó Gabriella, a Gedói Általános Is­kola volt tanulója (tanára Meszlényi Lászlóné volt), és a Tö­mörkény Gimnázium Kamarakórusa. MA KISS PÉTER országgyűlési képviselő ifjúsági fórumot tart a szegedi baloldali fiataloknak 16.30 órától, a Szocialista Párt szegedi irodáján. TAGGYŰLÉS lesz 17 órakor az SZDSZ Földváry utca 3. száin alatti székházában. RÓZSA EDIT országgyűlési képviselő és MÉSZÁROS JÓ­ZSEF, az 5-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 17.30-18.30 óráig az Űrhajós ut­cai Általános Iskolában. PAPP ZOLTÁN, a 15-ös vá­lasztókerület képviselője 18-19 óráig tart fogadóórát a Klebels­bergtelepi Általános Iskolában (Rendező tér 3.) HOLNAP A VOLT HADIFOGLYOK BAJTÁRSI SZÖVETSÉGE Csongrád megyei szervezete 15 órakor teadélutánt rendez tag­jainak és a szövetségbe belépni óhajtó volt hadifogoly bajtársak­nak, a Deák Ferenc utca 29. szám alatt, a helyőrségi klub emeletén. Beszámolót tartanak a végzett munkáról, a jövőbeni fe­ladatokról és meghívott szakem­berek adnak választ a felmerült kérdésekre, például kárpótlási és nyugdíjkiegészítési ügyekben. A FÜGGETLEN KISGAZ­DAPÁRT Szegedi Szervezete fel­hívja a tisztelt tagság figyelmét, hogy 17 órakor vezetőségválasz­tó taggyűlést tart a Teleki utca 3. szám alatti székházban. Kérjük tagtársainkat, hogy minél na­gyobb számban jelenjenek meg és tagsági könyvüket hozzák ma­gukkal. AZ MDF székházban < Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos jogi tanácsadást tart. •••imiiMnwi Az önkormányzatoktt többen kérik, hogy.: jogon, illetve méhá, alapon részesülhesse^ gyógyellátásban.KisteTéken például az idén eddig 98-an kaptak alanyi jogon közgyógy­ellátási igazolványt, méltá­nyossági jogcímen pedig 134­en. Mórahalmon a méltányos­sági alapon közgyógyellátás­ban részesülők száma a tavalyi 13-ról mára 22-re emelkedett. Zsombón ebben az esztendő­ben a képviselőtestület a költ­ségvetésben 27 ezer forintot tervezett arra, hogy belőle fizesse a társadalombiztosítás­nak a közgyógyellátásban ré­szesülők „térítéseként" a fejen­kénti 1600 forintnyi összege­it, mennyit? yógyszerszámok 3HÜMHHÜ Ha a segélyezésre szorulás, a szociális támogatás tendenciáit vizsgáljuk, azt állapíthatjuk meg, hogy Szegeden is, a környező településeken is növekedett azoknak a száma, akik szükséges gyógyszereikhez csak a közgyógyellátás keretében tudnak hozzájutni. Ennek oka a megélhetési költségek növekedésén, az alacsony nyugdíjakon, az idősebb korosztály rossz egészségi állapotán túl a gyógyszeráark drasztikus emelkedése. ket. Sándorfalván is emel­kedtek a számok: míg 1991­ben alanyi jogon 21 -en kaptak közgyógyellátási igazolványt, az idén már 123-an,a tavalyi 27 méltányossági juttatású he­lyett pedig most már 68 van. S a 300-500 forintos havi „mu­száj gyógyszerszámlások" is kérnek már támogatást, akkor is, ha nyugdíjuk nem a létmini­mum alatti. A közgyógyellátás méltá­nyossági alapon történő odaíté­lését mindenhol olyan testületi döntéssel hozzák, amelyben meghatározó szava van az or­vosi javaslatnak: mérlegeli a betegség súlyosságát, illetve a kérelmező jövedelemforrásait. A bizottságok megalapozott határozatai ellen csak nagyon kevesen emelnek kifogást. Sokkal inkább problémás az, hogy a közgyógyellátás kereté­ben kapható gyógyszerek köre szűkül, s kivontak belőle szá­mos drágább, hatékonyabb or­vosságot. SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom