Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-30 / 255. szám

4 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG .PÉNTEK, 1992. OKT. 30. , Piros ka" nem örök Bankos mentőöv a Szegedi Paprika Rt.-nek FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Az ÁVÜ Igazgatótanácsának legutóbbi döntése - mely szerint a Szegedi Paprika Rt.-t 1 millió forintért eladta a Piroska Kft.-nek - remélhetően fordulópontot hoz a jobb napokat megért, nemzetközileg ismert cég életében. A nehéz pénzügyi helyzet, a piaci problémák, az elhúzódó privatizáció egyre inkább felőrölték az áldozatok nélküli talpraállás esélyét. Az egyik ilyen látszólagos áldozat meghozatalára maga a többségi tulajdonos, az államot képviselő ÁVÜ kényszerült, azzal hogy beérte 1 millió forinttal. Az első pillanatban meghökkentőnek tűnő üzlet részleteiről a két főszereplő képviselőjétől érdeklődtünk. Mindenki támogatja, és mégsem... Három éve üres a tanmedence A városszéli betondzsungcl közepén lévő Csongor Téri Általános Iskola mögött egykor takaros, ma már elhanyagolt medence áll. Nem is csoda, hogy lepattogzik a csempe, lepörög a festék, hiszen három éve üres; talán csak az őszi falevelek töltötték meg. Nyáron a panelházak közt aszalódók sokat tűnődhettek: vajon miért? Nagy István, az rt. vezér­igazgatója rövid visszatekin­téssel kezdte: - A jelenlegi, tarthatatlan ál­lapot kiindulópontja a paprika piac átrendeződése következté­ben felhalmozódott készletek és a túlfejlesztett konzerv­gyártás magas hiteligénye mi­att gazdaságtalanná vált termelés. A „fékezés" szükség­szerűségét j tavaszon felismer­te ugyan a gyár vezetése, de az érvényes szállítási szerző­déseket teljesíteni kellett. Köz­ben sor került arra a fájó kény­szerlépésre is, mellyel 300 em­ber vesztette el állását. Az elhúzódó privatizáció miatti hosszúra nyúlt átmeneti állapot késleltette a fordulat esélyét megadó stratégiai döntéseket. Ezt a bankok is érezték, s szigorú, várakozó álláspontra helyezkedtek. Miközben az ÁVÜ pályázatának külföldi és belföldi fordulója is sikerte­lennek bizonyult, kezdemé­nyeztük, hogy a bankok vál­janak tulajdonossá. - Most, ha áttételesen is, itt tartunk. Ugyanis a Piroska Kft -ben 80 százalék tulajdon­hányad a Budapest Banké, s a fennmaradó rész a külkeres­kedő Monimpexé. Ezek szerint önöket nem érte váratlanul a most nyilvánosságra hozott döntés? - Tavasz óta annak szelle­mében dolgozunk, hogy felké­szültek legyünk az új tulaj­donos válságmenedzselő prog­ramjára. Létszámot csökkentet­tünk, telephelyeket szüntettük meg, állóeszközöket értékesí­tettünk, a készleteket is sikerült elfogadható szintre hozni. A legnagyobb gond, hogy a kilá­tástalanság érzete, a pénztelen­ség pont a szezonban tetőzött, s így a kelleténél kevesebb fűszerpaprikát tudtunk fel­vásárolni. A termelői kapcso­latainkban érezhető a biza­lomvesztés. A tulajdon válto­zást figyelembe vevő, új alapo­kon szeretnénk az együtt­működést ismét feléleszteni. Kissé megkésett ugyan a dön­tés, de lehetőséget ad egy új jövőkép kialakítására. A Piroska Kft. ügyvezetőjét a Budapest Bank szegedi igaz­gatóságán találtam meg. Kiss Piroskának hívják, s ó itt az igazgatóhelyettes. így a káefté névválasztása sem talány töb­bé. Vagy mégis? - Szerencsésebb, ha a paprikára, illetve annak színére asszociálunk. Kérdés nélkül is tudom, leginkább az 1 milliós vételár ragadta meg az embe­rek fantázáját, így ezzel kez­dem. Ez csak névleges összeg, s csak ennek az egy vevőnek szóló ajánlat volt. Ugyanis az rt. adóssága majdnem eléri a vagyona értékét. Mi ezt az adósságot is megvettük. Erre, mint többségi tulajdonosnak jó okunk van, nagyobb biztonság­ban látjuk így a hiteleinket. A Piroska Kft. kimondottan a Szegedi Paprika Rt. megvásá­rolására alakult. A benyújtott vételi ajánlatban feltártuk a csődközeli helyzet összetevőit, s leírtuk a talpraállftásra vonat­kozó eiképzeléseinket. Ehhez megvolt minden információnk, hisz hiteleinken keresztül már jó féléve válságmenedzseljük a céget. A hitelezést egyetlen pillanatra sem függesztettük fel, csak a helyzetnek megfel­elő, szigorúbb mércét alkal­maztuk. - Miként képzelik azt a bizo­nyos talpraállltást? - A cég feljavításával aka­runk esélyt adni a gazdaságos termelésre, s ennek eredmé­nyeként a hitelek visszafize­tésére. Ez más bankok és hite­lezők számára is előnyös megoldás. Külső tanácsadó cégeket is segítségül hívtunk a helyzet pontos feltérképezé­sére. Annyit már most elmond­hatok, nem visszafejlesztést akarunk, inkább űj partnereket keresünk a kapacitások jobb kitöltésére. A kft. nem akarja örökre megtartani a gyárat, akkor szeretné eladni, amikor már nemcsak jelképes értéke lesz. A mostani megállapodás­nak megfelelően a tartalmában is valódi privatizációval tulaj­donossá válótól akkor kapott vételár túlnyomó része az államot illeti majd. - Mi ebben az üzlet a kft., illetve bankja számára? - Láthatóan nem az ela­dásból származó bevétel az elsődleges, hanem, hogy egy majdan jövedelmet termelő partnert teremtsünk magunk­nak. E nem szokványos vállal­kozásunk számára most az a legfontosabb, hogy a szállítók, vevők és hitelezők bizalmát mielőbb visszaszerezzük. TÓTH SZELES ISTVÁN Ma már nyolcadikba járnak azok a gyerekek, akik ötödikes korukban még fürödhettek a medencében. Igaz, abban az évben - a megszokott 60-tól eltérően - már csak húsz napon úszhattak a nebulók. Előtte mindennapos dolog volt, hogy nyáron, melegben a testnevelés órákon kint lubickoltak, ta­nultak úszni. A nyári táborokat is sokáig ebben az iskolában tartották, a medence miatt. De hát ez nem is szabályos sportlétesítmény - mondja Bagi Adámné, az iskola igaz­gatója legalábbis idén április óta. Igaz, 1973-ban az iskolá­val együtt épült, tűzvédelmi célokra, Tarján városi víztáro­zónak. De hát erre sosem hasz­nálták. Befejezetlen egyébként azóta is, hiszen csak hidegvíz­üzemű, s kellene egy vízforga­tó berendezés, két öltöző, fölé ponyva, az aljára a csempe he­lyett typox bevonat. így már nemcsak hatvan úszásnap len­ne egy évben. Két-három évente megter­veztetik ezeket, a tavalyi kal­kuláció szerint 19 millió forint­ba kerülnének. Pályázgatnak is rendszeresen, s bár minden szinten támogatják az ötletet, pénzt nem tudnak adni. Majd minden elutasítás vége: „pá­lyázzon jövőre!" A medencétől mindössze hét méterre van egy fűtőház, mely­nek kondenz.vizével lehetne az úszók vizét melegíteni. S a tan­medence fekvése is kedvező, hiszen 10 iskolából és 5 óvó­déból tíz percen belül elérhető - gyalog. Ma már ez sem elha­nyagolható szempont, ugyanis ha 20 forintos buszjeggyel és 50 forintos belépővel szá­molunk, 90 forintba kerül egy újszegedi lubickolás. Ráadásul az iskolában van orvosi rende­lő, a tornaszobát konditerem­mé lehetne átalakítani, s akár asztmás gyerekeket is kezel­hetnének. Bár sokan mondják, ha meglenne a pénz a hiányzó dolgokra és az üzemeltetésre, akkor a szigorú Köjál-előírá­sokkal kellene szembenézni az iskolának. A 15 év alatt, amíg rendszeresen úszásoktatásra használták, nem volt egyetlen fertőzés sem - betartották a szabályokat. De hát a szakem­berek szerint nem érdemes rá pénzt pocsékolni, hiszen ­mint már írtam - nem szabá­lyos sportlétesítmény. A Köznevelés egyik mellék­letében így szól a tájékoztató az iskolai sportlétesfmény-épí­tési konferenciáról: „...mini­málisan 640 tornaterem, ezer iskolai szabadtéri sportpálya és száz tanuszoda megépítésére lenne szükség. A hiány meg­szüntetése érdekében a kor­mány 1995-ig tartó fejlesztési programot fogadott el. " Né­hány oldallal hátrébb az iskolai sportlétesítmények építésével kapcsolatos szakmai követel­ményekről olvashatunk: „ŰZ ajánlott nagyságrend: 11x25 méter vízfelület, 0,9-1,4 méter vízmélység." A tarjáni tanmedence 11x25 méteres, átlagos vízmélysége 1,20 méter. Pontosan akkora. Mindenki lelkesedik az ötle­tért, önkormányzati képviselő­től az alpolgármesterig, segítik, mégsincs meg az a fránya pénz. Ott áll ebek harmicadján, be fog omlani, hiszen a be­temetése is pénzbe kerül. * Éppen elkészült a cikk, mi­kor csengett a telefon. Az isko­la igazgatója, Bagi Ádámné új­ságolta, hogy meghívót kaptak az úszást oktatók országos konferenciájára, ahol ter­mészetesen napirenden szere­pel az óvódai és iskolai úszás­oktatás fejlesztési terve. A sors iróniája, s talán a remény is felcsillanhat. TAKÁCS VIKTOR Tudnivalók műszaki vizsgára A privát járművek (sze­mélygépkocsik. taxik, nemzet­közi forgalomban részt vevő teherautók és buszok) műszaki vizsgáztatását végző Csongrád Megyei Közlekedésfelügyelet arra kéri ügyfeleit, hogy a sorbanállást elkerülendő, e vizsgálatot, amennyiben lehet­séges, a környezetvédelmi méréssel együtt végeztessék el. Aki mégis a felügyelethez for­dul, okvetlenül vigye magával gépkocsija forgalmi engedélyét vagy vámpapírjait, november 1- tói ugyanis itt számítógépes ügyvitelre állnak át, amely mindkét féltől nagyobb adat­rögzítési fegyelmet kíván meg. Némely szolgáltatás ára megemelkedik, így például a motor és az alváz azono­sítására szolgáló szám beütése 150 helyett 300 forintba kerül majd; 500 forint sürgősségi díj ellenében pedig lényegesen rövidebb idő alatt lebonyo­lítható a műszaki vizsga. A közlekedésfelügyelet arra is vállalkozik, hogy ilyen irányú kapacitásának egy részét bérbeadja a különböző jármű­importőröknek, ezzel is gyor­sítva a forgalomba helyezést. Zöld kártya az autóklubban Október 31-én, szombaton környezetvédelmi és közleke­désbiztonsági nyílt napot tartanak a Magyar Autóklub Csongrád megyei Szervezeté­nek mindhárom műszaki állomásán. Szegeden, Szente­sen és Hódmezővásárhelyen klubtagságra való tekintet nélkül, érkezési sorrendben vizsgálják át a járműveket. Amennyiben a környezet­védelmi határértékeknek meg­felelő eredményt találnak, akkor a gépjárműtulajdonos kérésére - díjfizetés ellenében - kiállítják a zöld kártyát. Ezenkívül szombaton kedvez­ményesen léphetnek az autó­klubba azok, akik még nem tagjai a szervezetnek. Ingyenkonyha és ej jeli menedek Közel 40 000 lakos kapott valamilyen ellátást az idén az önkormányzattól. A feladatok megsokszorozódtak, a kérel­mezők száma többszörösére nőtt az elmúlt évhez képest, elsősorban az áremelkedések miatt. A nyugdíjak emelése egyáltalán nem követi az inflá­lódást, az átlagnyugdíj még mindig 6000 forint körül van. Külön problémát jelent a mun­kanélküliség, egész családok kerülnek kilátástalan helyzet­be, akik szintén az önkormány­zathoz fordulnak anyagi támo­gatásért. A második fél évben az energia-áremelés okozott a lakosság körében riadalmat, s szintén a kérelmek megnö­vekedését eredményezte. Az egészségügyi és népjó­léti iroda a szociálpolitika terü­letén az alábbiakkal foglal­kozik: /. Anyagi ellátással. 2. Területi gondozással. 3. Inté­zeti gondozással. Az anyagi ellátás keretében tavaly 150 000 000 forintot osztott szét a rászorultak köré­ben. Az ifjúsági segélyezés ré­vén 1243 gyermek részesült rendszeres nevelési segélyben, 18 246 gyermek kapott rendkí­vüli támogatást pénz, illetve természetbeni juttatás, például ebédbefizetés formájában. A felnőtteknél rendszeres segély­ben részesült 519 fő, míg rend­kívüli segélyezés 16 612 eset­ben történt. 1992-re a kérel­mezők száma megtöbbszörö­ződött a további áremelések és a növekvő munkanélküliség miatt. Területi gondozás: a város­ban 12 idősek klubja működik, ebből 1 hetes otthon, és 1 értel­mi fogyatékosok napközi ott­hona. 447 főt gondoznak a klu­bokban, ahol étkezésük is biz­tosítva van. Szociális étkezte­tésben 820 fő részesül a város különböző éttermeiben. A ma­gukat ellátni nem tudók otthoni gondozására szolgál a házigon­dozói intézmény: 1991-ben 891 fő gondozását látta el a hat gondozási központ. Jól műkö­dő szolgáltatás, hivatásos és tiszteletdíjas gondozók végzik az ellátást az igényeknek megfelelően. Tavaly új gondo­zási formaként lépett be a Csa­ládsegítő Központ, a szociális bizottság pályázaton nyert pénzéből hozta létre az önkor­mányzat. Szintén pályázati pénzből indult a népkonyha 1991. december 24-én, ahol 150 embert táplálnak. A hozzá fűzött reményeket beváltja, naponta egy tál meleg ételt biztosít a rászorulóknak; haj­léktalanok, menekültek, átme­netileg nehéz helyzetbe került személyek járnak ide. Intézeti gondozás: A város­nak 2 szociális otthona van. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Akik szép jövőre várnak 160-160 hellyel, az igényeket ezek nem elégítik ki, így nagy jelentőségű, hogy a közgyűlés az újszegedi kenderfonó által felajánlott óvoda épületében szociális otthon kialakítását szavazta meg. Műszaki átadása november 6-án lesz, 50 fő elhelyezése oldható meg. Az idén több fejlesztés is történt: Drogambulancia Reha­bilitációs Tanya létrehozása; Algyőn az Idősek Klubja fel­újítása és beindítása; rendsze­resen működik a Gondozóház, ahol 8 fő gondozását tudják ha­vonta átvállalni arra az időre, míg a család gondozást végző tagjai távol vannak; 200 fővel többen vehetik igénybe a szo­ciális étkeztetést; a pályázatok­kal a segélykeret bővült, így a segélyezettek köre megduplá­zódott: például a rendszeres nevelési segélyezettek között 1243 gyermek részesült 1991­ben ebben az ellátási formá­ban, az idén 2558 főre emelke­dett a számuk. Dr. Ványai Éva előadása tegnap hangzott el, s megnyitó­ja volt annak a kétnapos regio­nális tanácskozásnak, amelyet szakemberek szántára szervez­tek a Talent újszegedi központ­jában. Az alpolgármesternő a közeli jövő két legfontosabb feladataként a városi mene­dékhely létrehozását s a ma még egyetlen családsegítő köz­pont hálózattá fejlesztését je­lölte meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom