Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-30 / 255. szám

PÉNTEK, 1992. OKT. 30. KULTÚRA 5 A finnugor népek napja Hatvanöt évvel ezelőtt Helsinkiben, az 1. finnugor kultúr­kongresszus egyhangúlag elfogadta, hogy a rokon nyelvet beszélő népek egymás iránti tisztelete, az együttérzés és a felismert egymásrautaltság szimbólumaként minden év október harmadik szombatját és vasárnapját a finnugor népek napjává nyilvánítsák. A finn, az észt és a magyar tudósok, tanárok e gesztusa a létükben, kultúrájukban veszélyeztetett szovjetunióbeli rokon nyelvű népek iránt felemelő és példaértékű volt egyszerre. Gondjaikat félretéve olyan kis népekhez fordultak, amelyek - úgy tűntek ­nemsokára csak a halott nyelvek listáin szerepelnek, s ame­lyekkel a csak a beszélt nyelv absztraktizálódott, spiritu­alizálódott kapcsolata fog egybe! Aki fölidézi a 65 évvel ezelőtti hatalmi, társadalmi viszonyokat, az nem csak megérti, de becsülni is tudja e döntést. A nyelvészek, őstörténészek a tudói annak, hogy az egykor uráli alapnyelvet (nyelvjárásaiban) beszélő népesség - ez csak nyelvrokonság! - vagy 6000-6500 éve megszűnt egy­sége ma már nem kötelez semmire. Pedig ha belegondolunk, hogy ennyi idő alatt a szamojéd szóját, motori, kojbál és kamasz a finn-volgai merja , muroma nyelvek kivételével a többit még ma is beszélik, értik, élnek vele! - akkor el­gondolkodtató az ok. Vajon mit tudhatnak az együttélésről és az identitásőrzésről e népek? S mi tudjuk-e ezt? Vajon meg­értik-e a példa nagyszerűségét, akik tizenöt milliónyian van­nak? Hogy élő hagyomány lesz-e, mit nagyszülőink fontosnak tartottak, az már minket is minősít. Vajon a Reguly Antal Társaság 1500 felhívása, vagy e sorok írójának többszöri megfogalmazott igénye megvalósult-e valahol valamilyen közösségi megemlékezésben? S azt tudják-e a szegedi mé­diák, közhivatalok vezetői, hogy november 15-én már nem egy „megfoghatatlan" egységre való-megemlékezésről kés­hetnek le, hanem a testvérvárosi kapcsolatot (Turku!) is meghatározó évfordulóról: a finn függetlenség kikiáltásának 75. évfordulójáról? Ugye, együtt tudunk érezni, ünnepelni? ÁRPÁS KÁROLY A Szegedi Magyar-Finn Baráti Kör egyik őszi prog­ramjaként november 2.-ra kirándulást szervez Buda­pestre. A látnivalók között szerepel például a Finn Nagy­követség, és Irmeli Junga fotóművész kiállítása. Je­lentkezni lehet dr. Kis Lajosnál a 324 855-ös munkahelyi, és a 319 932-es lakástelefonon, valamint Alexi Jánosnál a 324 044-es, és a 313 012-es telefonon. AZ ELSŐ MECÉNÁS bér­leti előadás október 31-én, szombaton lesz a Szegedi Nemzeti Színházban. Az üzleti élet szereplői foglalnak helyet az általuk bérelt páholyokban, a bérlettel nem rendelkező nagyközönségnek pedig árul­ják - korlátozott számban - az egyéb helyeket. A műsoron a nemrég nagy sikerrel bemuta­tott, Galgóczy Judit-rendezte Mozart-opera, a Figaro házas­sága - a ma, pénteken este be­mutatkozott másik szereplő­gárdával, azaz: Kocsár Balázs vezényli a szegedi szimfoniku­sokat, Felber Gabriella mv. és Andrejcsik István alkotja a grófi párost, Susannát most is, mint a 23-i bemutatón Vajda Juli, Figarót viszont Tóth János mv. énekli. Változatla­nul Szonda Éva az apród. A Marcellina - Basilio páros vál­tozott: Bajtay Horváth Ágota és Kovács Hegedűs István lép fel. Bartolo Kővári Csaba lesz, a kertész pedig Altorjay Ta­más. Barbarina-Fanchette Me­rényi Nikolette. a bíró Piskolti László. Súgólyuk LENGYEL LÁSZLÓ, a Pénzügykutató Rt. elnök­vezérigazgatója lesz a szom­bati előadás díszvendége. Mint emlékezetes, a Mecénás bérlet bevezetésének ötlete a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatokra épült: a kultúra és az üzlet ná­lunk még szokatlan „össze­egyezésére" ez lesz az első, színház által kezdeményezett kísérlet, amely ugyan siker­telen páholy-árverezési akció­val indult, de szerencsére egyik fél sem vesztette ettől a kedvét. Ha nem is árverésen, de elkel­tek a páholyok, a Forrás Mene­dzserklub kapcsolódott az ere­detileg is tervezett üzleti talál­kozók megrendezéséhez, ame­lyek helyszínéül pedig a szín­házzal átellenben üzemelő Casino ajánlkozott. A szombati első találkozó itt lesz, délután 5 órától, amelynek szponzora a Budapest Bank Rt. A Lengyel Lászlóval szervezett beszélge­tés után a színház vezetősége Istentisztelet a reformáció ünnepén Október 31-én, szombaton este 6 órától a szegedi pro­testáns felekezetek közös refor­mációi istentiszteletet tartanak a Kálvin téri református temp­lomban, a reformáció 475. év­fordulóján. Igét hirdet: Gyar­mati István evangélikus lel­kész. Előadást tart Reformáció Erdélyben címmel Molnár János református lelkész, a JATE egyetemi könyvtár munkatársa. Közreműködik a szegedi baptista gyülekezet énekkara. Történelmi vetélkedő A Törmörkény István Gim­názium és Művészeti Szakkö­zépiskola a Törmörkény-napok alkalmából történelmi vetél­kedőt szervez általános iskolás csapatoknak. A vetélkedő té­mája: a délvidéki magyarság története az I. világháború kez­detéig. E téma felölelné a leg­jellegzetesebb művelődéstörté­neti, eszmetörténeti, életmód­történeti elemeket. Felhasznál­ható irodalomként jelöltek né­hány alapvető lexikálius adatot tartalmazó könyvet, valamint a Honismeret, Rubicon, História folyóiratok megfelelő cikkeit. A versenyben iskolánként há­rom fős csoportok indulhatnak. A vetélkedő december 17.-én délelőtt fél 9 órakor kezdődik a gimnázium tornatermében. pohár pezsgőre várja a mecé­násokat, este 7-kor pedig jön Figaro... A FIGARO egyébként leg­közelebb november 3-án megy, akkor ismét Molnár László vezényel, s a bemutatón az egyik legteljesebb alakítást nyújtó Vámossy Éva énekli a grófné szólamát. Itt hívjuk fel a közönség figyelmét, hogy tekintettel az előadás időtar­tamára, a novemberi Figaro­produkciók a szokástól eltérően fél 7-kor kezdődnek. NEMZETKÖZI KUL­TÚRBÖRZÉN volt a Szegedi Balett, Svájcban. Pontosabban: Juronics Tamás művének, a „Szárítókötélnek" a szereplő­gárdája. Az utazást finanszíro­zó rendezők azzal a céllal hív­ták meg különböző országok táncegyütteseit, hogy bemu­tatóik alapján kiválaszthassák, kiket látnának szívesen későb­bi vendégszereplésekre. A szegedieknek határozottan sikerük volt, úgyhogy lehet várni a meghívólevelet... SULYOK Kutató gyermekorvosok ülése Tíz percben is értik egymást. A kívülálló sze­mében talán ez a legelső megszívlelendő észre­vétel a magyar kutató gyermekorvosok első or­szágos tudományos ülésén. A Szegedi Akadé­miai Bizottság székházában tegnap délelőtt két napos konferencia kezdődött, amely a szűk idő­tartam ellenére 42 tudományos beszámolót, tö­mörített téma- és eredményismertetőt tartalmaz az ország legkülönbözőbb gyermek gyógyintéz­ményeiben folytatott kutatásokról, gyógyászati, klinikai kísérletekről. Összeszokott team benyo­mását keltette a hazai kutató gyermekorvosok konferenciájának nyitánya, holott ez az első, hagyományteremtő szándékkal szervezett ilyen jellegű fórum. Az alig néhány percesre szorít­kozó ünnepélyes megnyitón is mintegy célratörő tételmondatok hangzottak csupán el a SZOTE vezetőitől, rangos gyermekgyógyász-pro­fesszoraitól. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára, dr. Gyurkovits Kálmán professzor azt hangsúlyozta, hogy az eddigi bilaterális, ma­gyar-olasz, magyar-osztrák kutatói tanácsko­zások sikerei után a hazai rendszeres találkozók szervezése alapvető, s ezekkel párhuzamban kiterjedtebb, regionális nemzetközi tudományos ülések szervezése a célszerű. A SZOTE Gyer­mekklinika igazgató professzora, dr Pintér Sán­dor kérdésünkre elmondta, hogy természetsze­rűen a magyar kutató gyermekorvosok eddig is részt vettek tudományos fórumokon, amelyek szaktudományi jelleggel foglalták magukba a gyermekorvosi kutatási területeket. Nagyon fon­tos azonban az együttgondolkodás érdekében, a mindennapi gyakorlattal és az oktatással pár­huzamban végzett tudományos tevékenység ser­kentése jegyében a rendszeres találkozás. Kie­melt témakörök nincsenek, de egyaránt fontos a gyermekorvos kutatómunkájának bármely irányú lényegi eleme, mert azok kölcsönhatással lehetnek a problémamegoldó gondolkodásra, kísérleti módszerekre. B~R FOTÓ: LIEBMANN BÉLA Újságírók Szent-Györgyi Albert dolgozószobájában a hír érkeztét követően. Ötvenöt éve történt Nobel-díj Szeged tudósának Hazánk 1937-ben, Szent-Györgyi Albert ki­tüntetésével került be hivatalosan a Nobel-díjas nemzetek sorába. A nagy tudományos siker híre bejárta az egész világot. Az érdeklődés a ma­gyar tudományos életre, a Tisza-parti egyetemre és Szeged városára irányult. Szent-Györgyit ekkor még magános tu­dósként ünnepelték. Iskolateremtő ereje csak később bontakozott ki, midőn fiatal munkatársai itthon és külföldön egyaránt a tudományos élet élvonalába kerültek. A közéleti, a haladást kép­viselő, modern tudós képe is csak ezután dom­borodott ki. Ünneplése mégis országos és lelkes megmozdulás volt, a nemzet önmagát tisztelte benne. 1937. október 28-án a stockholmi Karolina Intézet az orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Al­bert szegedi egyetemi tanárnak ítélte oda. Az erről szóló távirat magyar fordítása: „Stockholm, 1937. október 28. A Karolina Intézet tanári kara mai ülésén elhatározta, hogy az ez évi orvostudományi No­bel-díjat élettani és orvostudományi műkö­déséért Önnek ítéli azokért a felfedezésekért, amelyek a biológiai égési folyamatokra vonat­koznak, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav-katalysisre. Gunar Holmgren, a Karolina Intézet rektora." A távirat megérkezésé előtt Szent-Györgyi Albert telefonon kapott értesítést a díj oda­ítélésérői az éppen Stockholmban tartózkodó és a Karolina Intézetben kutatást végző barátjától, Beznák Aladártól, a budapesti egyetem élettani intézetének igazgatójától. Szegedre későn este érkezett meg a hír, amely pillanatok alatt teijedt el a városban és nagy lelkesedést keltett. A Ti­sza Szállóban éppen Szigeti József hegedű­művész tartotta hangversenyét, amelyen megje­lent a város zeneszerető közönsége. A hangver­seny szünetében terjedt el a nevezetes esemény híre. Olyan izgalom támadt, hogy mindenki csak arról beszélt, és a hangverseny második részében a figyelem megoszlott. A szegedi la­pok munkatársai fél tíz körül keresték fel Szent­Györgyi professzort Rudolf tér 14. szám alatti lakásán. „Este fél kilenc órakor - mondta a professzor az újságíróknak - megszólalt a telefon, Stockholm jelentkezett és hivatalosan közölték velem, hogy az orvosi Nobel-díjat nekem ítélték oda. Leírhatatlan volt az örömem. Azután több tudós és a stockholmi lapok szerkesztőségei kerestek... Azt feltétlenül írja meg a szerkesztő úr, hogy a szegedi paprikának is része van ab­ban, hogy a vizsgálatok sikeres befejezést nyer­hettek... Életemnek talán a legboldogabb pillanatához érkeztem el, mert jól tudom, hogy egy kutatót életében csak egyszer érhet ilyen öröm. A döntés részleteit még nem ismerem, de azt hiszem, hogy a C-vitaminra vonatkozó kutatásaim ered­ményeként részesültem ebben a nagy kitün­tetésben. Tíz esztendő óta dolgozom egyetlen problémán és közben több érdekes adatra buk­kantam. Jelöltje már többször voltam a Nobel­díjnak, de a bizottság eddig nem tartotta elég méltónak munkámat és az eredményeimet a ki­tüntetésre. Hogy mi a tervem, a jövő progra­mom? Tovább dolgozni. A további kutatásokra ez a tekintélyes díj most már anyagi lehetőséget is biztosít, aminek az én számomra óriási jelen­tősége van." (Délmagyarország 1937. okt. 29. 1-2.) Október 29-én már a kora reggeli órákban valóságos búcsújárás indult az Orvosi Vegytani Intézet Dóm téri épülete felé, hogy köszöntsék a munkahelyére érkező Szent-Györgyi Albertet. A reggel tartott rendkívüli egyetemi tanácsülés szünnapot adott az ifjúságnak, amely a nagy esemény hírére nem is gondolt az előadások látogatására, és a Dóm téren gyülekezett. A főispán október 30-ra kisgyúlést hívott össze Szent-Györgyi Albert díszpolgárrá vá­lasztása ügyében. Részlet az elnöki meg­nyitóból: Szent-Györgyi professzornak ez a kitün­tetése nekünk, akik őt közelebből is ismerjük és tudományos munkásságát figyeljük, nem megle­petés, hanem megelégedett konstatálása annak, hogy a tudományos eredmények jutalmazására alapított ez a legnagyobb nemzetközi díj ezúttal arra valóban legérdemesebb tudósnak jutott. Mi büszkén állapttjuk meg, hogy Szent-Györgyi Albertet nem a Nobel-díj tette az egész világ előtt híressé és megbecsültté, azzá tették őt már régen, világszerte csodált felfedezései... Különös öröm nekünk szegedieknek, hogy a mi tudás professzorunkat érte ez a megbecsülés, aki a mi áldott földünk zseniális terményéből termelte ki az emberiség javát szolgáló vitamint... A polgár­mester úr a várost ért öröm kifejezéseképpen a városháza tornyára a lobogókat felhúzatta. Foglalkozunk továbbá annak előkészítésével, hogy a város közönsége tiszteletének méltó for­mában adjon kifejezést..." Szent-Györgyi Albert a díszpolgári oklevelet a város polgármesterétől a következő szavakkal vette át: „Mély megilletődéssel veszem át ezt az oklevelet, mellyel engem a város szeretete és nagylelkűsége a legmagasabb polcra emelt, melyre város polgárát emelheti. A díszpolgár­ság külső jele annak, hogy elértem a legma­gasabb kitüntetést, amit ember életében elérhet: polgártársaim szeretetét. Mindig azt hittem, hogy a legtöbb, amit ember elérhet, az egy tisz­tes sírhely. De nekem a sors ennél sokkal többet juttatott: egy helyet polgártársaim szivében, akik engem szivükbe záriak éppúgy, mint ahogy magam is már rég szívembe zártam ezt a várost." SZABÓ TIBOR Vetélkedők középiskolásoknak Radnótis eredmények Idén már a kilencedik alka­lommal rendezték meg a Bugát Pál Országos Természetis­mereti Vetélkedőt. A budapesti elődöntőn résztvevő 43 közép­iskola csaknem négyszáz tanu­lója közül 16 háromtagú csapat jutott a gyöngyösi döntőbe. A biológia, kémia, fizika, számí­tástechnikai ismereteket szá­monkérő vetélkedésben a Rad­nóti Miklós Kísérleti Gimná­zium diákjai kiugróan színvo­nalas teljesítményt nyújtottak: valamennyi dobogós helyezés­hez ők jutottak. Az első helyen a Krajcso­vicz Zoltán, juhász László, Zrupkó Ferenc és Varjú Kata­lin, Jancsó Attila, Kukovecz Ákos összetételű két csapat testvériesen megosztozott. A dobogó harmadik helyén a Kiss János, Kelemen Z. Gergely, Egedi Péter összeállí­tású csapat végzett. Az iskola további két induló csapata is az előkelő hatodik, illetve nyolca­dik helyezést érte el. Retorikai verseny Holnap délelőtt 9 órakor kezdődik a Deák Ferenc Gim­názium színháztermében az I. Megyei Deák Középiskolás Szónoklati Verseny, melyet a gimnázium, és annak Dugonics András Tollforgató Társasága rendez. A nyilvános retorikai vetélkedő nyitja meg a szegedi Dugonics András Társaság centenáriumi ünnepségso­rozatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom