Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-15 / 243. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 15. BELPOLITIKA 3 Tíz százalék nem fizet Kevesen lehetnek, akik nem találják soknak a távfűtésért kifizetett pénzt. Azon viszont sokan háborognak, hogy fizetik a megemelt átalányt, miközben még arra sincs lehetőségük, hogy kedvük - és vérmérsékletük - szerint durrantsanak be maguknak. De mint megtudtuk, valami azért történt már ez ügyben... Szegeden úgy 900 épületet „távfűtenek." Minden ház fűtési rendszere külön mérőkörnek számít - ennek azért van jelentősége, mert az egyéni fűtésszabályozáshoz első feltételként az szükséges, hogy az épületeket egyenként hőmennyiségmérőkkel szereljék föl. Az összes házra számítva ez 150-160 millió forintos költséget jelentene a távhőszolgáltató vállalat számára. Tarján városrészben már elkezdődött a hőmennyiségmérők fölszerelése. A Budapesti körút és a körtöltés közti részen (az Olajbányász tér kivételével), a József Attila sugárúttól a Zápor tó déli vonaláig beépítették a mérőműszereket. A továbbiakat az ott lakókra bízzák. Ha minden fűtőtestet költségmegosztóval, valamint megbízható radiátorszeleppel (köznapi fogalmazzással: elzárócsappal) látnak el, máris lehetővé válik a fogyasztás szabályozása, és mérése. S ha már ki-ki akkor és annyit fűt, amikor és amennyi neki jól esik, akkor aszerint is fizet. Ez már mindjárt másképpen fest, mint a - kényszerűségből használt - átalánydíjas rendszer. A fűtési idény magasabb árait beharangozó írásunkban utaltunk rá, hogy Szeged még az olcsó települések közé tartozik. íme a bizonyíték, néhány összehasonlító adat: Település Fűtési díj összesen (Forintiégköbmétei/éy) Szeged Szolnok Veszprém Várpalota Szombathely Debrecen Budapest 117,00 161,52 147,57 222,00 151,14 136,56 129,36 Mindezek ellenére persze sokan vannak városunkban, akiknek ez az ár is megfizethetetlen. A Szegedi Távhőszolgáltató Vállalatnak 80 millió forinttal tartoznak - 90 százalékban egyéni fogyasztók. Ezen belül a tartós kintlevőség összege is tekintélyes: 60 millió forint körül mozog. A nem fizetők köre változik, attól függően, ki mikor kerül anyagilag szorult helyzetbe. Arra nézve csak feltételezések vannak, hogy legalább 40 százalékuk ki tudná egyenlíteni a számlát, de egyéb fizetnivalóit előbbre sorolja... A 27 ezer szegedi fogyasztóból 2-3 ezerre rúg a nem fizetők száma. Az önkormányzat döntése értelmében senkit sem rekesztenek ki a szolgáltatásból, legalábbis a fűtésből nem. Az viszont - egyelőre csak elméletben - elképzelhető, hogy a megrögzött fizetésmegtagadóknál elzárják a használati meleg vizet. NY. P. Antinemfizetők fóruma (Budapesti tudósítónktól.) A lakásbérleti díj és a lakás fenntartásával kapcsolatos szolgáltatások díjának hátraléka a becslések szerint eléri a 8 milliárd forintot. Az országos problémáról tartott egyeztető tárgyalást tegnap délelőtt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Rajtuk kívül ott volt az egyeztetőn az Ingatlankezelési Társaság, a Településszolgáltatási és a Hőszolgáltatási Egyesülés, az Ingatlan és Vagyonkezelők Szakmai Szövetsége, a Köztisztasági és a Communitas Településtisztasági Egyesülés. Vagyis mindazok, akik futnak a pénzük után. Megállapították, amit úgy nagyjából már tudtunk: a lakásárak és a bérlakások tényleges költsége, valamint a bérek, jövedelmek közötti különbség elérhetetlenné teszi az átlagos lakás tényleges árának, valóságos bérleti díjának és fenntartási költségének munkajövedelemből való kifizetését. A szociális támogatások összege töredékét sem fedezi a már fennálló hátralékoknak, ezek növekedésének megállítása ma már nem reális cél. Tovább romlik a lakásHázhoz jön a Reanal Ezzel a címmel hívta tegnap találkozóra fogyasztóit a biológiai központba az egykor monopolhelyzetben lévő finomvegyszergyár. Mint a vállalat képviselői elmondták, a piacosodással kialakult versenyhelyzet a Reanalt is változtatásokra kényszerítette. Átalakították a vállalat szerkezetét; létrehozták a finomvegyszer, a diagnosztikai-gyógyszer és az agrokémiai üzletágakat. Szigorú termékbiztosltási rendszert bevezetésén dolgoznak; igazodnak a nyugati szabványokhoz és előírásokhoz, javul a termékek és a csomagolás minősége. Bár a gyár csak az alapellátáshoz tartozó termékek előállítására vállalkozik, több külföldi céggel kötöttek szerződést speciális cikkek forgalmazására, konszignációs raktárak létrehozására. A nagyfogyasztóknak árkedvezményt adnak, a vidéki fogyasztók hatékonyabb kiszolgálására pedig raktárhálózatot hoznak létre. Szegeden, a biológiai központban ma nyílik a Reanal-lerakat. Megyénk és a szomszédok A gazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulásának vizsgálatából kiderül, hogy az ország más térségeihez, elsősorban a fővároshoz és a Dunántúlhoz viszonyítva az Alföld lemaradása igen nagy. A megújulást, fejlődést hozható gazdasági társulások a mi régiónkban is nehézkesebben, lassabban alakulnak, s kezdenek tevékenykedni, mint például a nyugati országrészben. Különösen nehezen mozdulnak a kisebb településeken. A társaságalakítás a városokra koncentrálódik: Csongrád megyében 1991 végén az összes gazdasági társaságoknak mindössze 6,2 százaléka alakult a községekben, Békésben 14,4 százaléka, Jász-Nagykun-Szolnokban 11,9 százaléka, s csak Bács-Kiskun mutat kedvezőbb képet a 21,1 százalékával. Szegedi székhelyűnek az elmúlt esztendő végén 1247 gazdasági társaságot jegyeztek, kecskemétinek 1058-at, szolnokinak 826ot, békéscsabainak 557-et. (Szűkebb pátriánk nagyobb városaiban a szám a legnagyobb Hódmezővásárhelyen volt, 237; a sorban a következő Szentesen 72, Csongrádon 56, Makón 50, Kisteleken 18, Mórahalmon 11.) Csongrád megyében mindössze egy községben, az országosan is első vállakozói létszámú Sándorfalván alakult 1991 végéig tíznél több gazdasági társulás. A kisebb települések lemaradásában nyilvánvalóan szerepet játszottak a korábbi évek gazdasági folyamatai - például a nyolcvanas években alakult kisvállalkozások, mint az új társulások potenciális alapjai. Hatott rá a térségben erősen megnyilvánuló városcentrikusság. Determinálta a termelésszerkezet. S befolyásolja egy olyan tényező, amelyről egyenlőre még a jelenségekkel foglalkozó szakemberek között is kevés szó esik, pedig jelentős szerepe van: a sajátos alföldi paraszti mentalitás. Melynek értékrendjében a tisztességgel végzett kétkezi, kemény fizikai munka áll az első helyen, az a becsülendő és a biztos megélhetést hozó. A szellemi tevékenység, az „üzletelés" meglehetősen idegen tőle: a vállalkozást pedig ilyesfélének tartják, s a fiatalabb generáció kivételével nehezen mozdulnak rá. Mindehhez sokfelé hozzájárulnak még a korábbi szövetkezések, társulások negatív tapasztalatai, valamint az, hogy a jelenlegi viszonyokról, lehetőségekről a falusi embereknek nincs elég információjuk, nem tudnak ama bizonyos, sokat emlegetett józan paraszti ésszel tájékozódni és dönteni. Mindez együttesen pedig sajnálatosan erős fékezője lehet a dél-alföldi régió fejlődésének. SZABÓ MAGDOLNA A HÉT KÉRDÉSE Abortusz - meddő vita? Az Országgyűlés kedden elnapolta az általános vitát a magzati élet védelméről. A népjóléti miniszter szerint az abortusz, bármely nézetet valló ember számára, rossz. A vita mégis arról zajlik majd, hogy a szigorúbb, az abortuszt csak életveszély esetén megengedhető „A" variánst, vagy a liberálisabb szemléletű, a terhességmegszakítást bizonyos indokolt körülmények között lehetővé tevő „B" variánst fogadják el. Nézzük, hogyan vélekednek a kérdésről a szegedi polgárok. Tézsla Gellért, munkanélküli: - Hallgattam a tévében, rádióban az erről szóló ellentétes véleményeket, álláspontokat. Azt hiszem, az „A" változat túlságosan szigorú. Eddig sokkalta szabadabb volt a törvény. Úgy gondolom, azért akarnak ilyen szigorú szabályozást hozni, mert az ország lakossága vészesen csökken. Elöregedett társadalom a magyar, a természetes szaporulat egyre kisebb. Lehetséges, hogy fiatalítani akarják az ország lakosságát. Nem politikai, de legalábbis demográfiai megfontolásokat érzek az abortuszvita mögött. Ha pedig azt kell mérlegelnünk, politikai vagy lelkiismereti kérdésről van-e inkább szó, azt kell válaszolnom, hogy sajnos inkább az előbbiről. Nagy Gabriella, tanárnő: - Mint minden nőnek, nekem is az a véleményem, hogy erről a kérdésről elsősorban a hölgyeknek kellene dönteniük. Több nő legyen azokban a bizottságokban, ahol az abortuszkérdést vitatják. Kérdezzenek meg nőket, mi a véleményük, és csak utána döntsenek. Nem hiszem, hogy jó az az elképzelés, amely csak életveszélyben teszi lehetővé a terhességmegszakítást, de az sem, amelyik teljes szabadságot biztosít. Igenis követeljék meg, hogy megindokolják a „miértet". Legyen tehát indok, de ez ne jelentsen hosszadalmas procedúrát a nő számára, és ami a legfontosabb, ne legyen az egész megalázó. Merem remélni, hogy a jelenlegi szabályozást nem valamilyen politikai mellékgondolat miatt kívánják most megszigorítani, és mindenki etikai kérdésnek tartja az abortuszvitát. Lovász Jánosné, nyugdíjas: - A szülők feladata eldönteni, akarnak-e gyereket, vagy sem. Felesleges variációkról beszélni, felesleges mindenfajta szabályozás. A parlamentnek egyetlen feladata van, biztosítsa azt, hogy az emberek fel tudják nevelni a gyerekeiket. Nagyon rossz lenne, ha ezt a borzasztóan szigorú szabályozást fogadnák el. Elég sok állami gondozott gyerek van ma is, sok gyerek iszonyú körülmények között él és nő fel. Nem egyszer előfordul, hogy nejlonszatyorba dobják a kisbabát, mert nem tudják felnevelni. A másik elképzelés sem jó, mert az sem veszi figyelembe a lényeget, hogy az embernek szabadon kell döntenie arról, legyen-e gyereke vagy sem. P. T. P. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A NEMZETI KISGAZDA és POLGÁRI PÁRT székházában (Victor Hugó u. 5.) dr. Lévay Endre jogi tanácsadást tart, délután 5 órakor. HOLNAP A JÁRÓBETEG-SZAKELLÁTÁS JÖVŐJE - TERVEK, LEHETŐSÉGEK témában fórumot tartanak 17 óra 30-kor a Tisztiorvosi Szolgálat Csongrád Megyei Intézete előcsarnokában (Szeged, Derkovits fasor 7-11.) a Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Szervezete, a Szegedi Orvos Klub, a Magyar Demokrata Fórum szegedi szervezete és az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete rendezésében. A fórumot vezeti: dr. Ványai Éva alpolgármester, dr. Kis Gyula országgyűlési képviselő, az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának elnöke, dr. Grezsa Ferenc országgyűlési képviselő. A rendezvényre várják Csongrád megye orvosaik gyógyszerészeit és egészségügyi szakdolgozóit DR. BRATINKA JÓZSEF országgyűlési képviselő fogadóórát tart a megyei önkormányzat épületében (Szeged, Rákóczi tér 2., 6. emelet 617-es szoba) 16 órától. Telefon: 321-622/267. AZ MDF székházban (Római krt 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart i ' állomány állaga, amit az önkormányzati tulajdonba adás idején eleve 400 milliárd forint felújítási elmaradás terhelt. A lakossági díjhátralékok mellett külön megemlékeztek a gazdálkodó szervezetek fizetetlen számláiról. Jó lenne, ha az ÁVÜ privatizációs bevételeinek meghatározott részét a megszűnő szervezetek közüzemi díjhátralékának kiegyenlítésére fordítaná. A tanácskozás után sajtótájékoztatót tartottak tegnap délben a TÖOSZ budapesti, Váci utcai székházában. A sajtótájékoztatót megelőző nyüzsgés perceiben a főasztalon még kint volt a Pénzügyminisztérim táblája, Kamarás Gábor nevével. Aztán egy óvatlan pillanatban a tábla eltűnt, Kamarás úrnak pedig színét se láttuk. A Délmagyarország megkérdezte hát, hova lett az összejövetelről a pénzügyek képviselője? Dr. Köllner Ferenc, a TÖOSZ főtitkára elmondta, hogy a PM megfigyelői minőségben vett részt a pénzkereső tanácskozáson, élénken jegyzetelt. Intézkedési javaslatig azonban még nem jutott el a tárca. De megfigyelői részvételük még akkor is jelentőségteljes, ha az 1993-as költségvetési törvényjavaslat nem ad megnyugtató megoldást a szolgáltató szervezeteknek. Elpanaszolták a hírlapíróknak, hogy az önkormányzati szolgáltatók nagyon nyomott árakon dolgoznak, s ez még akkor is így van, ha az emberek, a zsebükbe nyúlva úgy érzik, ezek az árak éppen hogy túl magasak. Külön figyelmet érdemelnek a nem lakás céljára használt bérlemények, amelyekért a bérlő viszonylag alacsony díjat fizet az ingatlankezelőknek, viszont ennek tíz-tizenötszöröséért passzolja tovább, egy következő bérbevevőnek. És még sok-sok lyukas zseb, az önkormányzati szféra öltönyének minden megfelelő helyén. Ezért a tegnapi tanácskozás elfogadta a javaslatot, hogy Településüzemeltetési Konzultatív Fórumot hoznak létre, amely a kormányhoz, a parlamenthez fordul majd az összes létező ügyben. A nótorius nemfizetők és a nótorius szegényke fórumáról lapzártáig nem hallottunk. A csábító helyszín Nem szőrözött, levágta A kopasz széplány esete Ilyen csak a mesében van - szoktuk mondogatni a hihetetlenül hangzó sztorikra. Pedig ha valami a közönséges halandó fantáziájában nem születik meg, az nem jelenti azt, hogy nincs is. Legfeljebb szegényes a képzelőetőnk. A szegedi férfi éjszakai pillangóra vadászott a kamionparkolóban. A lepkegyűjtő hálóban egy 17 éves lány akadt fenn, aki, biztos ami biztos, előre kérte a pénzt Az egész éjszakás lamúr 5000forintot kóstált. A muzikális úr speciális „zenei igényeinek" kielégítésére még 2000 zörgő magyar forintot kért a hölgy. Állt az üzlet, végső nyélbe ütésére taxival hajtattak a férfi lakására A szerelmi fészekben nem éppen esti mesébe kívánkozó jelenetek peregtek A férfi extra kívánságokkal rukkolt elő. Ezek részletezésétől eltekintünk Azt viszont el kell mondani, hogy a konyak ugyancsak fogyott az üvegből. Már pirkadt, amikor a házigazdának az addigiaknál is merészebb ötlete támadt Az italtól kába nő haját levágta, kopaszra nyírta, majd habot és beretvál kotort elő. És igen! Férfiasan tökéletesre szőrtelenítette alkalmi barátnője... izé... hogy is mondjam. Hát tudják, azt., ott... A viharos éjszakát viharos reggel követte. A nyomaték kedvéért néhány pofon is elcsattant. Sőt a leányzó legnagyobb felháborodására, munkadíjának lába kelt a nagy zűrzavarban. A sajátos „munkahelyi baleset" szenvedő alanya a rendőrséghez fordult. Az általa előadott történet ugyan több ponton eltér a fodrász mesterség iránt titkos vonzalmat érző férfiétől, de hát ez majdhogynem természetes. Az ollót csattogtató férfiút - feltehetően - kényszerítés miatt vonják majd felelősségre. A leánynak meg esetleg nem ártana elgondolkodnia azon, hogy beperelje üzletrontás miatt. Habár nyugati divatlapokban és filmekben is látni, egyre több nő vágatja le haját kopaszra Ugyanis szexis a kopasz. ízlés dolga V. FEKETE SÁNDOR Vajjal fűszerezett Eliker-hét A szegedi Éliker hagyományosan megrendezett akciós hetét 23 szállító cég támogatja. Ebből négy adott jelentós árengedményt és kóstolókon, bemutatókon is részt vesz. A vásárlók új ízekkel ismerkedhetnek, s emellett várhatóan 2-3 millió forintot spórolhatnak meg a kedvezmények révén. Ezek egyikeként a Vas megyei Tejipari Vállalat négy szegedi üzletben mutatkozott be az elmúlt két napban. A szegedi és a sárréti termékek választékát egészíti ki a most kínált kollekció. A vasiak komolyan számítanak környékünk vevőkörére, a nyáron ezért nyitották meg hódmezővásárhelyi kirendeltségüket. Az általuk forgalmazott 40-féle sajt, vajféleség, gyümölcsjoghurt között éppúgy akad hazai, magyar alapanyagból külföldön gyárttatott mint import. Vegyes vállalatuk külföldi résztulajdonosa, illetve más kapcsolataik révén elsősorban azt a nyugaton érzékelhető tendenciát kívánják idehaza is érvényesíteni, mely szerint a csökkenő tejfogyasztás mellett elsősorban az Ízesített joghurtokból lehet forgalmat növelni. A vaj elleni reklámhadjárat ott már lefutott, s nem reménytelen a fűszeres vajféleségekre bízni a visszatérést. A bemutatók tanúsága szerint ez nálunk sem kizárt. T. Sz. I.