Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-08 / 237. szám

A DELMAGYARORSZAG KÖZOKTATASI MELLEKLETE MELLEKLETÜNK A SZEGEDI ÖNKORMÁNYZAT KÖZOKTATÁSI ÉS IFJÚSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. Szerkesztő: PANEKSÁNDOR Szeged város közoktatási koncepciójának tervezete Bevezetés Az oktatással, a neveléssel mindannyian akarva akaratlanul maradandót alkotunk: egyenként mint szülök, és együtt mint a társadalom tagja; Amióta az emberiség közösségekben él, az egyéni alkat, a szülők és a társadalmi környezet szét nem választható hármasán belüli egymásra hatások alakítják a felnövekvő nemzedék tagjait. Minden társadalmat jellemez, hogy milyen harmóniában tudja tartani ezt a hármas befolyást, illetve, hogy melyik befolyás válik uralkodóvá Ezért tartja rendkívül fontosnak Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Oktatási és Ifjúsági Bizottsága, hogy a Közgyűlés olyan közoktatási koncepciót fogadjon el, amely segíti a fentebb említett cél megvalósulását. Az általunk készített koncepció legfőbb törekvése, hogy olyan feltételeket teremtsen, amelyek között harmonikusan együttműködhetnek az egyéni, családi, társadalmi vágyak és érdekek, amelyek között az oktatás-nevelés természetesen foglalja el azt a fontos helyet életünkben, ami mindannyiunk érdeke. Ebben a szellemben - a parlament által a rendszerváltás óta elfogadott és a/ előkészületben levő törvényeket is figyelembe véve - készült el a közoktatási koncepció. A rendszerváltással együtt megváltozott hazánkban az oktatásügy egész fenntartási és szakigazgatási rendszere. Az állami-tanácsi fenntartást és irányítást felváltotta az önkormányzati és nem önkormányzati feladatvállalás, amely egyrészt kötelezően előírt feladatokat lát el, másrészt tartalmazza a helyi önként vállalt köz- és magánszolgáltatásokat is. A feladatok önálló teljesítésének anyagi alapjai is megteremtődtek azzal, hogy önkormányzati tulajdonba került az oktatási, nevelési intézmények kezelésében lévő állami vagyon. Az egyéb szervezetek (egyházak, alapítványok, gazdálkodó szervek, magánszemélyek) által fenntartott intézmények szintén a helyi lehetőségeket gyarapítják. A szegedi önkormányzat megyei jogú városi státusából adódóan 60 óvodát, 40 általános iskolát, 24 középfokú nevelési-oktatási intézményt és 4 nevelőotthont tart fenn. Az önkormányzatok az egyes területek szakszerű működtetését szakbizottságok felállításával oldják meg, Szegeden az Oktatási és Ifjúsági Bizottság a felelős az oktatás megfelelő működéséért. A Bizottság felfogása szerint munkájában és következésképpen az oktatási koncepcióban elsősorban az állampolgárok érdekeit kell szem előtt tartania, mégpedig oly módon, hogy az esélyegyenlőség a szolgáltatások igénybevételében a lehető legnagyobb mértékben megvalósuljon, senki ne szenvedhessen hátrányt valamilyen csoporthoz, kisebbséghez, felekezethez való tartozása miatt. Az esélyegyenlőség biztosítása mellett meg kell teremteni a tehetségek megfelelő szintű oktatásinevelési feltételeit is. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy Szegeden a közoktatás válságáról nem lehet beszélni. A közoktatás működik, feladatait általában megfelelően látja el. Ez mindenekelőtt azért lehetséges, mert az oktatásban, nevelésben - jobban, mint bármely más területen - az emberi tényező a meghatározó. A gyerekek mindannyiunk szerencséjére és szüleik örömére történelmi helyzetektől és válságoktól függetlenül mindig ugyanolyan, mindenre nyitott, tiszta lelkek, fürge szellemek, akiket szüleiknek és a pedagógusoknak kell nevelni, oktatni. Ehhez Szegeden megvannak azok az áldozatos és hivatásukat szerető pedagógusok, akik minden nehézség, bizonytalan helyzet ellenére is elvégezték és elvégzik a munkájukat. A közoktatás feltételeit alapvetően meghatározó intézményrendszer Szegeden működőképes, ezért nincsen szükség annak alapvető megváltoztatására. A koncepcióban megfogalmazott célokhoz jobban idomuló rendszert folyamatosan, átszervezésekkel ki lehet alakítani. Van azonban néhány olyan terület, ahol a módosítás szükségessége már most kényszerítő. A legégetőbb problémát a szakképzés, az ifjúsági-pályakezdő munkanélküliség, a speciális képzések, deviánsok, fogyatékosok, az iskolarendszerből kiszakadtak megfelelő ellátása jelenti. Tekintettel arra, hogy jelenleg az iskoláskorú gyerekek száma csökken, a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is jó esély van arra, hogy a megváltozott képzési igényeknek megfelelő intézményrendszert alakítsuk ki. A változásokhoz alapvetően nem új épületekre van szükség, bár egyes esetekben arra is, hanem egyes jelenlegi intézményi funkciók megváltoztatására. Általában az intézménytípusok feladataiban, jellegében, elnevezésében nem várhatóak alapvető módosulások, annak ellenére, hogy vannak és lesznek iskolaszerkezeti változások. Még huzamos ideig együtt fognak azonban élni a különböző formák, az átmenet folyamatos lesz, a hirtelen váltásnak nincsenek meg sem a gazdasági, sem a szakmai feltételei, és a jelenlegi helyzet azt nem is indokolja. Alapelvek Az Alkotmányban rögzített jogokat minden szegedi gyermek számára biztosítani kell. Hazánk, a Magyar Köztársaság 1991. október 7-én csatlakozott a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezményhez, amelynek alapelveit az oktatás-nevelés területén is be kell tartani, azaz „a gyermeknek teljes mértékben felkészültnek kell lennie önálló életvitelére a társadalomban, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghirdetett eszmények, különösen a béke, az emberi méltóság, a türelmesség, a szabadság, az egyenlőség és szolidaritás szellemében szükséges nevelni" minden gyermeket. Ennek szellemében kinyilvánítjuk, hogy önkormányzati iskoláinkban világnézetileg semleges, a lelkiismereti szabadságot tiszteletben tartó oktatást-nevelést várunk el és követelünk meg. Az intézményválasztással kapcsolatban az alkotmányos jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően három elvet kell követni, a tankötelezettség teljesítését, a körzeti ellátás biztosítását és a szabad intézményválasztás feltételeinek fenntartását, illetve megteremtését. A helyi igények sokrétű kielégítése, a személyi és tárgyi kapacitások jobb hasznosítása érdekében szorgalmazzuk az egymáshoz közel eső nevelési-oktatási intézmények együttműködési lehetőségeinek kihasználását. Az osztálylétszámokat optimális esetben 25 főben határozzuk meg. E cél érdekében az osztályok létszáma lehetőleg ne haladja meg a 30 főt, de a 20-nál kevesebb létszámmal induló osztályokat csak rendkívül indokolt esetben támogatjuk. Kivételt képez a kisebb létszámú fejlesztő osztályok indítása. Kiemelt feladatnak tekintjük a fogyatékosok, idegrendszeri problémákkal küzdők, fizikai elmaradást okozó betegségekben szenvedők speciális óvodai, általános iskolai és szakmai képzésének támogatását. Az óvodáztatás iránti igényeket a továbbiakban is ki fogjuk elégíteni. Éppen ezért az óvodáztatást - 3 éves kortól - változatlan formában fenn kívánjuk tartani. A jól működő nevelési program mellett csak indokolt esetben támogatunk eltérő programokat. Az általános iskolák elsődleges feladata a nevelés, az alapkészségek és -képességek, valamint az anyanyelvi kultúra fejlesztése. Alapvető törekvésünk, hogy a 14-18 éves korú fiatalokat az iskolarendszerben tartsuk. Ezt a feladatot elsősorban a gimnázium, másodsorban az érettségit adó középfokú szakképzés, illetve a szakmunkásképzés vállalja fel. A szakmai képzés területén fontosnak tartjuk a kiegészítő képzés fejlesztését, a képzési formák közötti átjárhatóságot, a felnőtt-oktatási átképzési rendszer kiépítését, a szakmacsoportos képzés kialakítását. Támogatjuk a munkahelyteremtő programokat, önálló tanműhelyeket kívánunk kialakítani a konjunkturális szakmák képzésének bővítése érdekében. A gimnáziumba járók jelenlegi 20%-os arányát minimum 45-50%-ra kell növelni. Ennek érdekében szükséges egy újszegedi gimnázium, és legalább két szegedi gimnázium alapítása az átszervezési lehetőségeket is kihasználva. I. A közoktatás intézményei Az intézményalapítás és fenntartás állami monopóliumának megszűntével az intézményfenntartók palettája színesedett, és a színkép további bővülése várható. Ezért a helyi oktatási koncepció és döntésmechanizmus (pl. ingatlan egyházi tulajdonba-adása, állami feladattal való megbízás, önkormányzati támogatás) időnként túllép az önkormányzati szolgáltatás keretein, mindazonáltal, a meghatározó intézmény továbbra is az önkormányzati marad. 1.1. Nevelési oktatási intézmények Óvodák Belátható időn belül nem várhatók olyan társadalmi, gazdasági változások, amelyek gyökeresen megváltoztathatják a családfenntartók életmódját, megélhetési lehetőségeit. Az óvodai intézményrendszert annak ellenére is fenn kívánjuk tartani, hogy a normatív módon meghatározott állami hozzájárulás csak a kötelező nagycsoportos ellátás arányában ad központi támogatást. A kis- és középcsoportos ellátás az önkormányzat vállalható feladatai közé tartozik, ezért az óvodák fenntartása tálnyomórészt az Önkormányzat saját forrásaiból történik. A jelenlegi óvodáztatás fenntartását szükségesnek tartjuk, a demográfiai növekedés függvényében ezt fejleszteni kell. Az óvodai nevelést illetően tagozatokat, specializációkat, (pl. nyelv, sport) nem támogatunk, kivéve a szociális, egészségügyi jellegű szakóvodai programokat (pl. asztmás, mozgássérült, vagy idegrendszeri problémákkal küzdő gyermekek speciális ellátása, nemzetiségi nevelés). Az óvodáztatás megfelelő szintű fenntartása révén az iskolaelőkészitő csoportok létesítése szükségtelen. Általános iskolák Az általános iskolák legfőbb nevelési feladata a szociális képességek fejlesztése. Az oktatás fő feladata, hogy minden kisdiák szilárdan sajátítsa el az alapvető kultúrkészségeket. Az általános iskolai képzésben biztosítani kell mindenki számára az azonos lehetőségeket. Ez nem azt jelenti, hogy elzárkózunk a speciális célokat szolgáló kísérletek, fejlesztési programok bevezetése elől, de általánossá tételüket sem anyagilag, sem szakmailag nem tudjuk támogatni. A koncepció elfogadja a 8 (8+4) osztályos iskola mellett megjelent 4 (4+8), a 6 (6+6), valamint a 10 (10+2) osztályos formációkat is, amennyiben azok a nevelési-oktatási rendszerbe beilleszkednek. Ellene vagyunk az általános iskolákban fokozatosan terjedő korai felvételiztetésnek, azt károsnak tartjuk, mert nem értünk egyet a korai szakosodással. Ezért felszámolását szorgalmazzuk. Szakképzés A szakképzés területén célunk a konjunkturális szakmák oktatásának támogatása, a szakoktatás színvonalának emelése. Kiemelt feladatként kezeljük a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok képzésének fejlesztését. Országos adatok szerint a szakképzésben résztvevők száma nem csökken, de a szakképzési struktúra változik. A szegedi tendencia hasonló az országoshoz. A hagyományos szakmunkásképzés folyamatosan visszaszorul, na-