Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-08 / 237. szám

II. KÖZOKTATÁSI MELLÉKLET CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 8. gyobb szerepet kap a szakközépiskolai és szakiskolai képzés. Megvizsgáljuk a szakmunkásképzés érettségit nem adó középiskolává való fejlesztésének lehetőségét és feltételeit (szakmai középiskola). Országosan elismert szakmai programmal indult Szegeden az Alternatív Kísérleti Speciális Szakiskola. Fejlesztése indokolt, hiszen a szakiskola nemcsak az iskolarendszerben tartja a társadalmilag legveszélyeztetettebb, deviáns fiatalokat. hanem arra is alkalmas, hogy munkahelyteremtő programjaival, a foglalkoztatásukat is megoldja. Ezért szükséges az iskola új épületének minél előbb történő felépítése. A speciális szakiskolában kell megoldani (elkülönített épületben) az értelmi- és testi fogyatékosok szakképzését is. Az új iskola felépítése azért is égetően szükséges, mert ezeknek a fiataloknak ez az egyetlen esélyük az iskolarendszerben való megmaradásra. ( Az 1992-es tanévben Szegeden 310,14-16 éves regisztrált munkanélküli volt.) A szakmunkásképző iskolákban a diákok létszáma országosan jelentősen csökkent. Szegeden is kimutatható a csökkenés, bár nem jelentős. Ennek oka, hogy a nagyvállalatok gazdasági összeomlása után a gyakorlati férőhelyek tömegesen nem szűntek meg - több tanműhely kft. formában működik tovább. Gond az itt végzettek elhelyezkedésével van (vasipar, építőipar). A szolgáltatási szféra nem omlott össze, sőt bizonyos területeken bővült is. A profilmódosulás centrumában áll a szakmunkásképzés, amely mindhárom irányban (szakiskola, szakmai középiskola, szakközépiskola) biztosítja a képzési fonnák átjárhatóságát. A profiltisztítások, új képzési formák, szakmacsoportok bevezetése miatt a szakképző iskolák átszervezését meg kell oldani. Segíteni kell a szakmacsoportos képzésre való áttérést. Mind a szakmunkásképző ihtézeteknek, mind a szakközépiskoláknak az eddiginél jobban be keli kapcsolódniuk a felnőttek szakképzésébe, átképzésébe. A szakképző intézményeknek olyan konvertálható tudást kell adniuk, amely biztosltja a végzett tanulók elhelyezkedését. Ennek érdekében együttműködési megállapodást kell kötni a Csongrád Megyei Munkaügyi Központtal a tanfolyami és iskolai képzések koordinálásáról, a munkaeropiaci helyzet figyelembevételével, közösen kell meghatározni a hosszú távú feladatokat. Nagyobb figyelemmel kell kísérni a privatizációt, mert olyan vállalati tanműhelyek kerülnek magánkézre, illetve különböző kft.-k tulajdonába. amelyek szakképzési hozzájárulási pénzek segítségével épültek meg. Tanműhelyek létesítése szükséges néhány szakmunkásképző intézetben (pl. 624-es sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola), ahol konjunkturális szakmákat oktatnak. Ilyenek többek között a következők: közgazdasági, kerekedeimi, vendéglátóipari, távközlési, elektronikai, informatikai és számítástechnikai. Gimnáziumok A középiskolai oktatás területén az Oktatási és Ifjúsági Bizottság a gimnáziumi oktatás fejlesztését tartja elsődlegesnek. Jelenleg a szegedi középiskolás korú fiatalok 20^-a jár gimnáziumba, az optimális arány 45-50% lenne. A gimnáziumi helyek bővítése eddig a meglévő intézmények osztályai számának növelésével, illetve szakközépiskolákban gimnáziumi osztályok indításával oldódott meg. Egyik megoldás sem szerencsés, önálló, új intézményekre van szükség, amelyekben sajátos, az adott iskolára jellemző szellem, oktatási, nevelési kultúra alakulhat ki. Ennek érdekében önálló gimnáziumot kell létrehozni Újszegeden, valamint Szegeden is még két gimnáziumra szükség van. A gimnáziumok alapítása nem jelent szükségképpen új épületeket, esetleg jelenlegi intézmények átszervezésével is létre lehet hozni őket. Ezt a város hazai és külföldi vonzáskörzetének igényei és a felsőoktatási beiskolázás növekedése is sürgeti. Ugyanakkor törekednünk kell a közoktatás és a városi felsőoktatás közötti jobb együttműködésre. Bentlakásos intézmények (diákotthonok, kollégiumok) A kollégiumok, diákotthonok működtetése a szegedi önkormányzatnak, mint megyei jogú városnak, kiemelt feladatot jelent. Működésüket tekintve lehetnek regionálisak - az országos beiskolázású iskolák diákjainak elhelyezését oldják meg (közös igazgatású kollégiumok), illetve a város térségi szolgáltatásaihoz kapcsolódóak (önálló kollégiumok). A város határmenti helyzetéből adódóan külön ellátási gondoskodást igényel a menekültek, áttelepülők elhelyezése és iskoláztatása. A gimnáziumi oktatás fejlesztése miatt növelnünk kell a kollégiumi helyek számát is. Közös igazgatású kollégiumok Szorgalmazzuk, hogy a kollégiumi nevelőtanárok tanítsanak is, mert ez előnyös az iskola és a kollégium együttműködése szempontjából, és fontos, hogy a kollégiumi nevelőtanár mint oktató is naprakész legyen. Önálló kollégiumok Kívánatos, hogy a kollégium hagyományos értelemben vett szerepét visszaállítsuk. Az alapoktatáson kívül konkurenciát jelenthetenek az „anyaiskoláknak" bármely nevelési-, oktatási-, szakköri-, diákköri-, közművelődési tevékenység ellátása során. Új helyi tradíciókat teremthetnek. 1.2. Pedagógiai szakszolgálati és szolgáltató intézmények Pedagógiai Segítő Központ Meg kell teremteni a törvényben előírt szakszolgáltatásoknak és a város számára szükséges pedagógiai szolgáltatásoknak az intézményi kereteit, amelyeket be kell illeszteni a szegedi közoktatási rendszerbe. Ezért az Oktatási és Ifjúsági Bizottság javasolja, hogy Pedagógiai Segítő Központ elnevezéssel közös irányítás alá vonjuk össze a fenti feladatokat szolgáló intézményeket működésük hatékonyságának növelése érdekében. A pedagógiai-pszichológiai szakszolgáltatás Feladata a gyermekek képesség- és személyiségvizsgálata (nevelési tanácsadás); a beszédhibás gyermekek ellátása (beszédjavító központ); a testi, az érzékszervi, az értelmi és beszéd-fogyatékos gyermekek nevelésével, oktatásával összefüggő tanácsadás (tanulási képességet vizsgáló bizottság). Pedagógiai szolgáltató hálózat Ennek a szolgáltatásnak az lenne a célja, hogy biztosítsa a technikai és anyagi hátterét egy, a város közoktatási rendszerét átfogó szakértői hálózat számára. A hálózatot a városi munkaközösségek választott szakértői hoznák létre, amelynek keretében tantárgyi, tantervi és pedagógiai programszakértők működnének. Feladatuk lenne a szakmai munkaközösségek munkájának támogatása, szakmai programok,, kísérletek, pályázatok véleményezése, posztgraduális képzések, átképzések, ösztöndíjak, testvérvárosi kapcsolatok, nyelvtanulási csereutak közvetítése, szakmai konferenciák rendezése, pályázatok, bemutató előadások meghirdetése. Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet A szegedi és megyei önkormányzat együttműködési keretmegállapodást kötött, ennek értelmében a két oktatási szakbizottság megállapodást készttett elő a közös működtetésű pedagógiai szolgáltatásokra, amelyek - a tervek szerint - az alábbi feladatokra terjednek ki: - középfokú iskolai felvételek (beiskolázás, pályaválasztási tanácsadás, tájékoztató kiadvány) - szaktanácsadás - továbbképzés - pedagógiai innováció segítése - tehetséggondozás, megyei és országos tanulmányi versenyek - nemzetiségi vagy etnikai kisebbségi oktatás támogatása 1.3. Regionális Oktatási Központ Pontos feladat- és hatásköri rendszere, vagy szolgáltatási köre még elfogadásra vár. 1.4. Gyermekés ifjúságvédelmi intézmények A gyermek- és ifjúságvédelem, mint szociális ellátás, kiemelt állami és helyi közszolgálati feladat, amely jelentős szemléletváltáson megy át napjainkban, az új szemlélet fokozatosan új ellátórendszer kiépülését is megkívánja majd. Ezért elsősorban a vér szerinti családban (szülő, közeli hozzátartozó) történő nevelés feltételeit kell megteremteni, ennek megoldhatatlansága esetén az örökbefogadást, illetve a családias nevelést (nevelőszülő vagy családias intézmény). A nevelői segély, illetve az átmeneti gondoskodás rendszerének meg kell szüntetnie az anyagi okok miatti gondoskodásba kerülés szükségességét. Tevékenységi formák Megelőzés - védő- és óvóintézkedések, pedagógiai, pszichológiai tanácsadás, családgondozás, rendkívüli vagy nevelői segélyfolyósítása sth. Intézményi elhelyezés - hétközi, vagy átmeneti ellátás - tartós ellátás - speciális {mentálhigiénés, terápiás, sth.) ellátás Iskolarendszeren kívül rekedtek szakképzése - belső szakképzés-foglalkoztatás (pl. gazdasszonyképzés) Munkába lépés elősegítése Önálló életkezdés támogatása Utógondozás A jelen - örökölt - intézményrendszer nem alkalmas a modern (hatósági helyett szociális típusú) gyermek- és ifjúságvédelmi gondoskodás ellátására. Az intézményi elhelyezésnek az átmeneti és családias formákra kell épülnie. Az új intézményhálózat megvalósítása hosszabb folyamat lesz, figyelembe véve a pénzügyi forrásokat, ingatlanellátottságot. Ennek megfelelően hosszú távon az alábbi intézmények jönnének létre: Anyás gyermekotthon és csecsemőotthon A 0-3 éves korú gyermekek az anyához való kötődés miatt különös védelmet igényelnek, csak rendkívül indokolt esetben (egészségügyi állapot, gyermek veszélyeztetése) lehet gyermeket anyától elszakítani. Fiú gyermekotthon és leány gyermekotthon Meg kell felelniük az átmeneti vagy tartós családias - kisközösségi elhelyezés, a speciális intézeti- szakellátás, a belső szakképzés - foglalkoztatás, ellátási formák közötti átjárhatóság, a helyettes szülői és nevelőszülői hálózati működtetés és utógondozás feltételeinek. Kapcsolat a nevelési-oktatási intézményekkel: - állami gondoskodásba kerültek óvodai, iskolai elhelyezésének, beilleszkedésének figyelemmel kísérése, a megkülönböztetések, előítéletek kezelése - gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkájának támogatása - együttműködés szakképzési intézményekkel, speciális szakiskolákkal - hétközi elhelyezés kollégiumokban II. Pedagógusok, diákok, szülők Pedagógusok A pedagógusok munkájának elismerése és szakmai nyilvánosságának megteremtése érdekében a város kiváló szakmai munkát végző pedagógusai számára az önkormányzat megalapítja a helyi kitüntetések, elismerések és támogatások intézményét. Pedagógusok kitüntetése Javasolt címek és díjak: - Szeged Város... Díj évente 5 főnek: a minimumbér 12-szerese - Szeged Város ... Díj évente 10 főnek: a minimumbér 8-szorosa - Pedagógus Szakmai Díj évente 30 főnek: a minimumbér 4-szerese Elismerések: - pályakezdő pedagógusok köszöntése - díszoklevelek átadása, az arra jogosultak önkormányzati elismerése Az Oktatási és Ifjúsági Bizottság támogatni kívánja azokat a pedagógusokat, akik szakmai képzéseken, külföldi konferenciákon vesznek részt. Diákok, diákszövetségek, diákszervezetek Az oktatáspolitikának különbséget kell tennie a gyermeki alapjogokra, a tanulói jogokra és kötelezettségekre, és az önszerveződésekből adódó diákjogokra épülő feladatok között. A tanulói, vagy diákjogok nem lehetnek szűkebbek a gyermekjogoknál, azaz iskolai szabályzatok azokat nem korlátozhatják, nem sérthetik a tanulók személyiségi jogait, magántitkait. A diákok az iskolában közös tevékenységre diákköröket, érdekeik képviseletére diákönkormányzatokat hozhatnak létre. A tanulók a diákképviselet intézményközi vagy városi szintű megjelenítésére diákszövetséget. az egyesülési jog alapján diákszervezetet hozhatnak létre. Ezen szövetségeken, szervezeteken keresztül integrálódhatnak a demokratikus társadalmi intézményrendszerbe. Szülők, szülői közösségek, szövetségek A szülők, mint a szolgáltatást igénybevevők, igényeiket egyéni módon, de közösségen keresztül is megfogalmazhatják. Az iskola az alap-