Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-07 / 210. szám

4 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. SZEPT. 7. Tanévnyitó a JATE-n Novemberre elkészül az ipar programja Ki csókolja meg a csúnya lányokat? Szabó Iván az európai árakról és az albán bérekről FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN A rendszerváltás után Magyarországon óriási mértékű szerkezetváltás következett be, s ma már világosan látszik, hogy iparvállalataink fele halálra van Ítélve, mert nem képes alkalmazkodni a megváltozott környezethez - állította szombat délelőtt Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter Makón, a hagymafeszitválon tartott elődásában. - Szerencsérc az elmúlt két évben már idehaza is vizumot kaptak a problémák, de az új kormány úgy járt, mint Ferenc József segédtisztje. A császár ugyanis, amikor a csúnya lányokhoz ért, kiadta neki, hogy most már ő csókolja tovább a menyecskéket. Ma ez vár a kormányra, amikor tiz-húsz éves problémákat kell megoldania. ••••MBMIHBBMnMHMMBHH^Hi Kérdés, felelet Egyedül nem megy Az új Munka törvénykönyvében foglalt legfontosabb tudnivalókat - hangsúlyozottan a munkavállók szempontjából - júliusban összefoglaltuk. Most olvasóink kérdéseire válaszol a jogász, dr. Horváth Károly ügyvéd. (Várjuk további kérdéseiket.) Szabó Iván szerint a magyar kormánynak igenis van ipar­politikája. bár ez egyelőre az életképes, de megmentésre vá­ró cégekre korlátozódik. Erre dolgozták ki a „piszkos tizen­kettő"- nek becézett programot, amely a tucatnyi csőd szélén álló, de életképesnek ftélt cégen igyekszik segfteni. Mi lesz a hosszú távú ipar­politikával? Nos, novemberre elkészül ez is. bár a miniszter figyelmeztetett arra, hogy a piacgazdaság keretei közön az állam csak a kereteket te­remtheti meg, de nem gazdál­kodhat a cégek helyett. - A gazdaság játékszabályai az elmúlt két évben meg­születtek. Van korszerű ár- és versenytörvényünk, jogszabá­lyokat alkottunk a bankokra, a privatizációra. Ha kártyaparti­hoz hasonlítanám a gaz­daságot, azt kellene mond­anom, a paklit már kézbe adtuk, de a játszmát helyben kell lejátszani. A miniszter valóságos „magyar gazdasági csodának" minősítette azt, hogy miközben a termelés csökken, a fize­tések stagnálnak a lakossági bankbetétek óriási iramban növekednek. Ezt a 950 milliárdot kellene előcsalni, bevinni a gazdaság vérkerin­gésébe. Ez azonban nem lesz egyszerű, hiszen még mindig 22 százalékos infláció várható az év végére, s továbbra is érdemesebb a pénzt bankban tartani, rhint bizonytalan vállalkozásokba fektetni. - El kell oszlatnom egy tévhitet. Sokan ott látják a gazdaság rákfenéjét, hogy ma Magyarországon európai árak és albán bérek vannak. Ez Igy nem igaz.' A gazdaság igazi problémája a hatékonyság, vagyis az érdekeltség. Nem a kormány gonoszsága miatt alacsonyak a bérek. Amit nálunk öt ember állit elő, azt a fejlett gazdaságokban csak egy. De a piac nem fogja elismerni a mi munkaráfordítá­sunkat. Igy a bér is csak ötede lehet a nyugati átlagnak. Jó példák is akadnak már a miniszter szerint idehaza: például a szentgotthárdi Opel­gyár, ahol a termelés hatszoros a kelet-európai gépipari cé­gekhez képest, így a dolgozók bére is lehet négy-hatszorosa a magyar átlagnak, de a leépülő és újrafelépülő magyar ipar még sokáig fog küzdeni a munkanélküliséggel. - Őszintének kell lennünk: három-négyszázezres munka­nélküli tömeget még az unoká­ink is látni fognak. Ne legyenek illúzóink - óvta a hallgatóságot Szabó Iván - a tartós mun­kanélküliség a piacgazdaság velejárója. A munkahelyteremtésben „húzóágazatnak" jelölte meg a szolgáltatásokat, de nálunk ez a szféra még kritikán alul teljesít. A ma működő hatszáz­ezer kisiparos és hatvanezer társasvállalkozás képes lenne másfél millió munkaerőt felszívni, ha a gazdaság végre elindulna a növekedési pályán. Sajnos, olyan sok a szak­képzetlen munkás, hogy a kapun kivülre kerültek jó része még írni-olvasni sem tud megfelelően, hát még termelni! A miniszter mindenesetre optimista. Szerinte a gazdaság már kezd átfordulni a másik oldalára. A valóságos kép, mint mondta, sokkal rózsa­színűbb a statisztikáknál, hi­szen ma még a kisszerve­zeteket nem tudják nyomon követni. Éppen azt a szférát, ahol a legdinamikusabban nő a termelés. - A gazdaság nagyon bo­nyolult dolog! - jelentette ki Szabó Iván előadása végén. Akárcsak a csók... R~G Idcn a tavalyinál jóval több elsőéves kezdheti meg tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen, ahol szombaton tartották az ünnepélyes tanévnyitót. Az ünnepségen először Csirik János rektor beszélt arról, hogyan látja a felsőoktatás jelenét, jövőjét, majd Bakos István, a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője köszöntötte az egyetemet. Végül a fél évszázadnál régebben végzett diákok vehették át rubin-, arany-, vas- és gyémánt diplomájukat. - A privatizáció bűvkörében élünk - állítja olvasónk, aki azt kérdezi: köteles-e aláírni a munkáltató által előkészített nyilatkozatokat. - Nem köteles. Sőt... Hang­súlyozom: a munkaszerződés megkötéséhez, de annak mó­dosításához is a két fél egyön­tetű akarata szükségeltetik. Példaként említem, hogy tőlem tanácsot kért egy olyan cég, ahol az állami tulajdont „ki­vásárolták" és jogutódlással alakult át a vállalat. A régi igazgató két nyilatkozat alá­írására szólította fel a munka­vállalókat. A dolgozó vagy aláírja, hogy nem kíván az új tulajdonosnál a továbbiakban dolgozni, vagy munkaszer­ződését közös megegyezéssel megszüntetik, s az átalakult céggel új szerződést köt. Harmadik lehetőséget nem ajánlottak a dolgozóknak, holott létezik, mégpedig az, hogy nem ír alá semmit, hanem tovább dolgozik a jogutód cégnél. - Mi a hátránya annak a megoldásnak, hogy közös megegyezéssel megszüntetik ugyan a munkaviszonyt, de az illető régi helyén tovább dol­gozhat? - Az, hogy a munkajogi szabályok szerint a munkál­tatónál elölről kezdik számolni munkaviszonyának tartamát, hiszen a régi szerződést közös megegyezéssel megszüntették. Ha ilyen esetben, mondjuk fél év múlva, a cég mégis meg­szünteti az illető munka­viszonyát, akkor egy fillér FOTÓ: SCHMIDT ANDREA végkielégítést sem kell fi­zetnie. - Tehát egy átalakuló cég­nél a dolgozó nem köteles új munkaszerződést kötni? - Nem. Az új cég a réginek minden szerződését, így a munkaszerződést is jog­utódlással veszi át. A mun­kavállalónak azért is érdeke, hogy az adott munkahelyen minél hosszabb munkavi­szonya legyen, mert csak így veheti igénybe a kollektív szerződésben is több éves munkaviszonyhoz kötött jutta­tásokat, például a hűségju­talmat. Tehát ha egy vállalat átalakul, s esetleg a cég tulaj­donosai cserélődnek is, az egyéni munkaszerződések „öröklődnek". ÚJSZÁSZI Amerikai stílusú vászoncipök CSAK NÁLUNK! Három szín, OLCSÓ ÁR: 34-39-es méretig 998 - Ft 40-45-ös méretig 1 198-Ft AZ EMELETRE MINDIG ERDEMES FELJÖNNI! SZEGED ÉTJF NAGYÁRUHÁZ VALAMI MAS! VALAMI UJ! Gardénia Márkaüzlet A KONTEXT Gardénia Márkaüzletében (Szeged, Somogyi B. u. 15., telefon: 11-686, fax: 12-979) 1992. szeptember 3-tól SZEZONVÉGI VÁSÁRT rendezünk, amíg a készlet tart. 20-50% engedménnyel adunk soproni szőnyegeket és szőnyegpadló-maradékokat, Gardénia függönyöket és függönymaradékokat, selyem és pamut méterárukat, bútorszöveteket. Az engedményes árukon kívül nagy választékban kínálunk modern és hagyományos mintázatú szőnyeget, függönyt és bútorszövetet. Kiváló minőség! Kedvező árak! Előzékeny kiszolgálással várjuk Kedves Vásárlóinkat. TANULJON NYELVEKET! TANULJON NYELVEKET! TANULJON NYELVEKET! TANULJON NYELVEKET! ANGOL, NÉMET, OLASZ, FRANCIA NYELVTANFOLYAMOK INDULNAK OOBDKY Kft. szervezésében kezdő, középhaladó és haladó szinten. Újszegeden, a Vedres u. 21/8 sz. alatti légkondicionált helyiségben, legfeljebb 15 fős csoportokban, heti 2x2 órában 4500 Ftfő A tanfolyam időtartama: I992. szeptember 21 -tői december 11 -ig. Beiratkozás: 1992. szeptember 1-től 12-ig. Hétköznap: 14-19 óráig, szombaton: 9-12 óráig a helyszínen. TANULJON NYELVEKET! TANULJON NYELVEKET! TANULJON NYELVEKET! TANULJON NYELVEKET! MEGNYÍLT A KOBORLÓ VENDÉGLŐ LAKODALMAK LEBONYOLÍTÁSÁT Asztalfoglalás: 62/61-092 Nyitva: H-Cs: 10-22 óráig P-Sz: 10-24 óráig Vasárnap: 8-16 óráig Szeged-Kiskundorozsma, Kond u. 1. (A Vásártér előtt) KOBOROLJ EL HOZZÁNK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom