Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-07 / 210. szám

HÉTFŐ, 1992. SZEPT. 7. KULTÚRA 5 Lélekemelő ünnepséggel Megnyílt a Karolina iskola „A Karolina Elemi Iskola és Gimnázium évnyitó szentmiséjét az Alsóvárosi Ferences Templomban celebrálta dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a Szentlélek erejét hfvva segítségül az iskola küldetésének teljesítéséhez. Amit Isten, haza- és emberszeretetre nevelésben, a közösségért való munkálkodásban, a példaadásban jelölt meg prédikációjában. A lélekemelő szertartás után került sor a rendalapító Boldog M. Terézia anya közvetlen munkatársáról, a Mária Karolina anyáról, a nagy missziós vállalkozóról és nevelőről elnevezett, ót példaképül választó iskola tanévnyitó ünnepségére a Vasutas Művelődési Házban. Az új rendi tanintézet diákjai és hozzátartozóik mellett megjelentek a régi szegedi anyaiskola növendékei, a testvéiiskolák képviselői, a rend elöljárói, egyházi és világi vezetők. Közöttük Angelo Acerpi érsek, apostoli nuncius, dr. Farkas László államtitkár, köztársasági megbízott, dr. Ványai Éva, Szeged alpolgármestere. A tartományi rendfőnöknő, Josephina nővér felidézte a rend korábbi itteni működését, köszönetet mondott az iskola életrehívóinak, tolmácsolta dr. Paskai László prímás jókívánságait az újrainduló tanintézetnek. Melyet Angelo Acerbi köszöntött, beszédének elején FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Angelo Accrpi pápai nuncius a kersztény értékek Magyarországra való visszahozatalát fontos tennivalónak nevezte magyar szavakkal. Emlékeztette a nővéreket arra, feladatuk nemcsak a tanítás, de a szívek megnyitása is az evangéliumra; a világi tanárokat, hogy a tudomány átadása mellett a fiatalok lelkiismeretét is érlelniük kell; a szülőket, hogy gyermekeik ne lássanak ellentmondást a családi és az iskolai tapasztalásaik között. Mindannyiuk számára tennivalóként jelölte meg a keresztény értékek visszahozását Magyarországra, Jézus Krisztus iskolájának megteremtését, s vele a jövő építését. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, s a kultuszminiszter nevében dr. Kozenszki Richárd miniszteri tanácsos köszöntötte az iskolát, kfvánva, legyen az katolikus, a tradíciók őrzője, kultúra teremtője, a jóság, a szépség, a szabadság politikától mentes helye. Szeged alpolgármestere kifejezésre juttatta, hogy a város életében jelentős esemény az iskola indulása, s kívánta, olyan színvonalú munkát végezzenek benne, mint amennyi buzgalom a létrehozásában megnyilvánult. Az ünnepélyes tanévnyitón az új növendékeket üdvözölte az öregdiákok képviselője, valamint Vargacz M. Krisztina igazgató nővér, aki köszönetet mondott az intézet megteremtéséhez segítséget nyújtóknak. Elmondta, elszánt és rátermett tantestületük készen áll, hogy névadójuk példájához méltón felvállalja a jelent, hét osztályban 194 diák oktatását-nevelését, az iskola további bővítését, a magyar jövő alakításában való részvételt, karizmatikus küldetésüket. Mit azok között a falak között bontakoztatnak ki, melyeket a tanévnyitó végén dr. Gyulay Endre megszentelt. SZABÓ MAGDOLNA A Magyar Hidrológiai Társaság jubileuma A vízről szóló tudomány A Magyar Hidrológiai Társaság 75. éves jubileuma alkalmából megrendezett ünnepi közgyűlés résztvevőit dr. Juhász József, a társaság elnöke üdvözölte, majd Göncz Árpád köztársasági elnök tartott előadást. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy korunkban a legsemlegesebb tudományok is lépten-nyomon belegabalyodnak a politikába, mert a politikát alakító hatalom és a politikát ugyancsak alakító ellenzéke érdekei szerint igyekszik kijelölni a tudományok irányait és felhasználni eredményeit. A vfzügyesek különösen jól tudhatják ezt. hisz a saját bőrükön érezhették és érezhetik, hogy míg személytelen tudományukat igyekeznek művelni tehetségük és legjobb tudásuk szerint, annak politikai értéke attól függően tetszik másnak, hogy melyik szekértáborból nézik. A dunai vízlépcső ügy talán még mindig a legfrissebb példa erre, hiszen nincs lezárva, még kavarognak az indulatok és a vélemények. A vízügyes, amióta csak létezik a vízügy tudománya, mindig beavatkozott a természet eredendő rendjébe - mondotta a köztársasági elnök -, de a magyar vízügy nagyjainak munkásságából talán a legfontosabbat tanulhatjuk meg: az arányérzéket, a mértéket. Azt, hogy a bennünket körülvevő természeti táj meddig viseli, meddig viselheti el a művi beavatkozást, és mikor kell meghallanunk a jajszavát, mikor érünk el a végső határig. A Magyar Hidrológiai Társaság úgy él bennem - hangoztatta Göncz Árpád -, hogy annak alapító és meghatározó tagjai mindig is ismerték a mértéket. Nem voltak htján sem tudásnak, sem az alázatnak, ezért is jellemezhette a társaság tudományos munkáját minden időben a szakmai tárgyilagosság és előrelátás. Légyen bár szó a Balaton védelméről, a környezet- és vízszennyezés keserű következményeinek megsejtéséről, azaz minden olyan, tudományos témaként is jelentkező ügyről, melyekben a vtzügyesek csak hallathatták szavukat, de a döntéshozók csak annyit hallottak meg belőle, amennyit meg akartak hallani. Ennek az árát végső soron a magyar társadalom fizette meg, sőt nem egy esetben fizeti még ma is, és fizeti a jövőben. Előadásának befejező részében Göncz. Árpád hangsúlyozta, hogy a hidrológiai társaság háromnegyed évszázados fennállása alatt fel nem becsülhető szolgálatot tett hazánknak, nemzetünknek. A köztársasági elnök előadását Raum László főtitkári beszámolója követte, majd Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tartott előadást a vízügyi politika aktuális kérdéseiről. A magyar vízgazdálkodás megújulását sürgetendő vázolta, mit kell tenni ennek érdekében. Mindenekelőtt még ebben az esztentőben meg kell alkotni a vízügyi törvényt, amelyben rögzíteni szükséges az önkormányzati teherviselést, gondoskodást, illetve az állami szerepvállalást. A vízügyekkel kapcsolatos költségeket ott kell viselni, ahol jelentkeznek - húzta alá a miniszter. Ugyanakkor hangsúlyozta, elkülönített vízügyi alapra van szükség a költségek fedezése érdekében, és élni kell a külföldi tőke és hitelek lehetőségével is. Kiemelt teendőként említette a vízügyi szervezetek átalakítását. Legközelebbi feladatként az egészséges ivóvízellátási program megvalósítását jelölte meg, melyet 1994 végére szándékoznak befejezni. Sürgető feladat a csatornázás elmaradottságának felszámolása. A közgyűlésen felszólaló Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter szerint a vízügyet akár ez a minisztérium is kezelhetné az ipar akkora vtzfogyasztó. A miniszter számvetése szerint a hazai- vízforgalom 70-80 százalékát az ipar használja fel, s ennek mértéke megegyezik a kibocsátott szennyezés mértékével is. Szabó Iván jó eredményként értékelte viszont, hogy a 80-as években az ipari vízfelhasználás nem nőtt az ipari termeléssel, ami annak volt köszönhető, hogy a víz fogyasztási dfja megemelkedett. A miniszter ismertette a tárca terveit a magyarországi ipari vállalkozások vízügyi vonatkozásai kapcsán. Mint elmondta, a vállalatokat a jövőben nem tevékenységükbe beleszólva késztetik a racionálisabb és jobb környezeti szemléletű vízgazdálkodásra, hanem inkább be- és kimeneti kritériumokkal kívánnak szabályozni. A Magyar Hidrológiai Társaság jubileumi programja ma, hétfőn, és holnap, kedden, a társaság X. vándorgyűlésével folytatódik. KALOCSAI KATALIN Panor ámaj elenségek Európai körképszakértők tanácskozása Szegeden FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A résztvevők Trogmayer Ottó német nyelvű előadását hallgatják. Előadást tartott Trogmayer Ottó (Szeged), Gabriele Koller (Németország), Ingrid Stümmer (Németország), Herbert van der Donk (Hollandia), Beata Stragierowitz (Lengyelország), André Meyer (Svájc) és Szűcs Árpád (Szeged). Az előadásokat és vitát követően előterjesztettek egy állásfoglalást. mely szorgalmazza az európai körképek közötti együttműködést, információés dokumentumcserét, a propagandalehetőségeket stb. A tanácskozás több mint 30 résztvevője ma Ópusztaszerre látogat, ahol megtekintik a Feszty-körkép restaurálási munkálatait, majd a panorámakép befogadására épült hatalmas múzeumi csarnokot. A tanácskozás befejeztével néhány résztvevővel beszélgettem. Gabrielle Koller elmondta, hogy Európa mintegy 30 körképét tematikailag tulajdonképpen három csoportra oszthatjuk: csataképekre, bibliai, illetve vallási tárgyú alkotásokra és tájábrázolásokra. A Hollandiából érkezett H. C. de Herder elmondta, hogy az ő panorámaképük olyan tengerparti homokdűnerendszert őrzött meg az utókornak, amelyet az ipari civilizáció, a gazdasági fejlődés elpusztított. így, szemben bizonyos közép-európai körképek történelmi, politikai töltésével, az ő képük semmilyen aktuális tematikát nem hordoz. Ehhez kapcsolódott a lengyel Henryk Lipovicz, aki a Fesztykörkép felújítási munkálatait A Szegedi Móra Ferenc Múzeumban vasárnap délelőtt Lchmann István, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg az európai panorámaképek szakértőinek konferenciáját. A hazai szakembereken kívül bolgár, német, holland, svájci, dán, orosz és lengyel résztvevők tisztelték meg a tanácskozást, mely az 1985-ös luzerni összejövetel után a második ilyen jellegű konferencia. vezeti, hogy a közép-európai körképek nem véletlenül jelentik egy-egy nemzet azonosságtudatának képi megjelenéseit. A wroclawi panorámakép például a lengyel parasztok felkelését ábrázolja a fehérorosz elnyomók ellen. Csoda-e, ha egészen 1980-ig nem kerülhetett a nagyközönség elé. Arra a kérdésre, hogy vajon mi a titka annak, hogy a körképeket oly sokat látogatják, meglehetősen ellentétes válaszokat kaptam. Damian M. Widmer, aki Svájcból érkezett, némi keserűséggel állapította meg, hogy az ő körképük, amely a háborúból visszatelepülő lakosság életkezdését ábrázolja, nemigen népszerű. Minden svájci egyszer megnézi életében, elsősorban iskolai kiránduláskor, a többi látogató főleg amerikai és japán turista. H. C. de Herder ehhez azt tette hozzá, hogy Hollandiában egy ember legalább háromszor nézi meg a körképet. gyerekként, gyerekével, és az unokájával. Gabrielle Koller, aki egy vallási témájú panorámaképet képvisel, elmondta, hogy az alkotás egy jelentős zarándokhelyen található, s így annak mintegy kísérő látványossága. Beszélgetőpartnereim egyértelműen állították, hogy nagyon hasznos és tartalmas tanácskozás részesei voltak. Kiderült, hogy a panorámaképeknek nagyon sok azonos problémájuk van, s „nem kell külön-külön feltalálni a kereket". Az együttműködés legfontosabb területei a helyreállítás, illetve megóvás; a körképpel kapcsolatos épület; a látványosság propaganda, illetve üzleti oldala. Amikor azt kérdeztem, vajon egy-egy mű restaurálásakor a kifejezetten szakmai, technikai és technológiai kérdéseken túl van-e egységes álláspont művészetetikai kérdésekben, a válasz egyértelmű volt: ezt nemzetközi etikai kódex határozza meg, melynek lényege a tökéletes dokumentáció, az eredetihez való legteljesebb visszatérés és a maximális alkotói alázat. TTL Tőkés István előadása Hány millió magyar él Erdélyben? ta, iUNJU!BULV lesemnmmmmmmmmmmmommmmmmmmmBaamtm Szombat délután Tőkés István professzor, a kolozsvári református teológia tanára, az erdélyi Kereszténydemokrata Párt elnöke tartott előadást a helybeli KDNP székházában E rdély ma cs holnap címmel. A teológus elmondta, véleménye némiképp eltér az RMDSZ hivatalos irányvonalától, de még családtagjainak álláspontjától is. Arról van szó tudniillik, mi ma a romániai magyarság legégetőbb problémája. S akkor az előadás elme is némi módosításra szorul, hiszen Krdély hagyományos régiója nem öleli fel Romániának azokat a területeit, ahol magyarok élnek. MWM«RmmMmimHMmMnMPiMnnaH»ni Tőkés István szerint egyetlen igazi nagy kérdése van a romániai magyarságnak, s ez nem a nyelv, nem a kultúra ügye, mint inkább egzisztenciális kérdés, vagyis az, hogy a magyarság biológiailag fenn tudja-e tartani magát. Az 1977-ben tartott népszámlálás eredménye szerint 1,7 milliónál valamivel több magyar élt Romániában. Az idei februári népszámlálás azonban már csak 1,6 milliót számolt. A fogyás tehát mintegy százezres nagyságrendű. Tőkés István elmondta azt is, hogy fia. Tőkés Lá&ló egyházi népszámlálást kezdeményezett a pontosabb adatok érdekében. A februári adatokból például egészében hiányoznak a csángók, akik Kallós Zoltán szerint még ma is körülbelül százezren lehetnek. Tőkés István négy alapvető okra vezette-vissza a lélekszám százezres apadását: /. A csalás. 2. A kivándorlás. 3. Az asszimiláció. 4. A természetes fogyás. A teológus szerint a legfontosabb ok a harmadik, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy vegyes házasságok esetén az utódok 90 százaléka románná válik. A romániai magyarság sorsa egzisztenciálisan a magyar anyáktól és édesapáktói függ, ehhez képest szinte lényegtelen, mi történik a nagypolitikában. DAL