Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-16 / 218. szám

4 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. SZEPT. 16. A halászok marhapörköltet esznek Mindenki egységben gondolkodik? ínycsiklandozó illatok és kellemes légkör fogadta a minap a Tisza Halászati Termelőszövetkezet közgyűlésének résztvevőit. Ez a baráti hangulat az első órában meg is maradt, azután azonban a tagok kérdezősködni kezdtek. Kiderült ugyanis, hogy az áprilisi vagyonnevesftő közgyűlés elvi döntése csak mostanra tudatosult az emberekben, nem igazán értik az egész folyamatot. Hiába mondta Bognár Sándor megbízott elnök, hogy a szövetkezethez kiválási szándék április óta nem érkezett, a jelenlévők ekkor kezdték el firtatni ezt a lehetőséget. Csak annyiban egyeztek meg: a közös vagyont széthordani nem érdemes, szinte mindenki az egységes gazdálkodásban bízik. Érdekes, bár cseppet sem üdítő párbeszéd alakult ki a tagság és a szövetkezet jogtanácsosa között. Az idős emberek nem értették a hirtelen jött változásokat. - Minek alapján osztották el azt a bizonyos vagyont? Tényleg lehet-e kiválni a téészből? Mit lehet kezdeni a vagyonrésszel? - sorolták kérdéseiket, és dr. Felföldi Gábor rendkívül precízen válaszolt a törvényes lehetőségeket tételesen felsorolva. Pont ezt a szaknyelvet nem értették az érintettek. Különösen akkor döbbent meg a társaság, amikor azt hallották: a kiosztott vagyonrész értéktelen, az üzletrész semmit sem ér, mivel nem lehet fizetni vele mármint kiválás esetén. Szóval akkor van vagyonréFOTÓ: RÉVÉSZ RÓBERT A pörkölt mindenkinek ízlett szem, de mégsincs! - kiáltott fel elkeseredetten egy nyugdíjas férfi, mire a válasz: Elmondom még egyszer, mert ön ezek szerint nem figyelt! És újból sorolta az érveket. A jogtanácsos egyszerűen nem értette, hogy paragrafusokat idéző jogásznyelvezetű mondandóját miért nem tudták követni a kérdezők. A beszélgetés ezen szakasza emiatt sajnos nem is volt nevezhető konstruktívnak. Le is zárták a témát azzal, hogy a nevezett közgyűlés óta eltelt a törvény által engedélyezett idő (sőt annak kétszerese), kiválásról tehát ma már szó sem lehet. A szövetkezet új alapszabályát is a közgyűlés elé terjesztették, amit a tagok (133-ból 90 jelenlévő) nagy többséggel elfogadtak. Némi vitát csak az okozott, hogy kapjanak-e mindannyian továbbra is háztájiként öt mázsa búzát, vagy inkább ebédhozzájárulás címén osszák szét a rendelkezésre álló kevés összeget. Az utóbbi mellett voksolók voltak többségben. A közgyűlés végén a tisztségviselőket választották meg a résztvevők. A szövetkezet elnökének Bognár Sándor lett, tiszteletdíját pedig a beterjesztett javaslathoz képest megemelték. A többiek javadalmazásában egyelőre nem született döntés, mint ahogy abban is később foglalnak majd állást: ügyvezető igazgatóként a szövetkezet Gulyás Antalt foglalkoztatja-e. A halászok marhapörköltet esznek! - hangzott el végül a varázsmondat. Az udvaron felállított kondérok tartalma oldotta fel késő délután a feszültségeket. A bennük főtt finom ebéd-uzsonna egyértelmű sikert aratott. Az legalább mindenkinek tetszett. VASS ISTVÁN PÉTER Támogatást kérnek Polgárőrök - pénz nélkül Amint arról már mi is hírt adtunk, június l-jén városunkban is megalakult a polgárőrség. Jelenleg 75 elszánt férfi vállalkozik arra, hogy javít a csöppet sem megnyugtató közbiztonságon. Szerkesztőségünkben járt Vadasi György, a szegedi polgárőrség titkára. Elmondta, hogy eddig teljesen magukra hagyatva dolgoztak: a városban egyetlen támogatójuk sem akad, sem a gazdálkodó szervezetek, sem az intézmények, sem a magánszemélyek között. Az önkormányzathoz is hiába fordultak segítségért. Saját pénzükből viszont tovább már nem tudják fönntartani magukat - működésük három hónapja alatt csak benzinre több tízezer forintot költöttek. Ezért kérik mindazon szegedi segítségét, aki támogatni tudná a közeljövőben létrehozandó alapítványukat. Üzletemberek, vállalkozók és gazdálkodó szervezetek támogatására számítanak. Ezenfelül várják azokat a polgártársaikat is, akik szolgálatot vállalnának városunk közbiztonsága érdekében. Címük: Szeged Városi Polgárőrség, 6724 Szeged, Rókusi körűi 66. Minőség és versenyképesség A válságban lévő hazai ipar fejlődése nem képzelhető el anélkül, hogy az ipari termékek ne feleljenek meg a nemzetközi minőségi követelményeknek. A minőségi követelmények betartása azonban feltételrendszert igényel, amelynek megteremtése állami feladat - mondta Botos Balázs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára előadásában kedden, amelyet a Minőségi Héten tartott. Botos Balázs elmondta: az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban jelenleg mintegy 250 direktíva elókészítése folyik, ezek közül sürgetően aktuális a termékfelelősség, fogyasztóvédelem, a szabványosítás és a műszaki szabályozás. Az IKM arra törekszik, hogy a megfelelő minőségi intézményrendszert kialakítsa, meghatározza azt a működési rendszert, amely állami, szakmai és társadalmi szervezetek bevonásával megoldja a minőség ellenőrzését. 99 Zárolt" vetések A mezőgazdaság teherbíróképességének végtelenségét sugalló nyilatkozatok büszkeséggel tölthetnék el az embert, ha nem mozdulna ki a városból, s nem látná az aratás óta érintetlen tarlókat, s a gazzal felvert parlagot. A műtrágya- és vetőmag forgalmazók egymást alulmúló szezonokról panaszkodnak. Mindez valamiféle közgazdasági káosz velejárójaként is értelmezhető, de kemény hangok figyelmeztetnek, az „eltunyult" gazdálkodókat erőszakkal is rá kell venni a tisztes földművelésre. Aki remélte, hogy az efféle szubjektív megközelítés ideje lejárt, most csodálkozhat. Nemrégiben a búza vetőmagvak nagyrészének forrásvidékén, a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézetben érdeklődtem, vajon itt milyennek tartják a kilátásokat. Dr. Matuz János igazgató a fémzárolt vetőmag forgalmából levont következtetéseit foglalta össze. Más években ilyentájt már túl voltak az igényfelmérésen. Most alig akad termelő, aki nyilatkozni tudna elképzeléseiről. A föld művelését több tényező nehezíti. A kötöttebb talajok egyrésze a szárazság miatt olyan, mint a szikla. Ahol jobbak az előkészítő munkák természeti körülményei ott a pénzhiány az akadály, hisz gázolajra, vetőmagra sem telik mindenütt. A helyzetet árnyalja, hogy a gazdaságok területének jórésze kárpótlásra kijelölt. A hasznosítást nem tiltja senki, de a „se már se még" állapot és a befektethető tőke hiánya a parlaggá válásnak kedvez. A GKI közvetlenül a továbbszaporításra alkalmas elit vetőmagvak eladásában érdekelt, de a licensz- és fajtahasználati díjak révén a vetőmag káefték által forgalmazott további szaporulati fokokban is. A tavalyi szezonból még 3 millió forintjuk lóg. Emiatt igen nagy a dilemma, kinek meijenek adni búzát, s ki fog a végén fizetni. Ugyanis a csődtörvény lefejezi az eddigi termelési szerződéses rendszert, mely sokszor a vetőmag meghitelezésére is kiterjedt. Egy esetleges csődeljárás, mivel nincsenek garanciák, „learathatja" az efféle befektetést. A kutatás anyagi alapjai alaposan megrendültek. Míg 34 éve közel harmincmillió forint jött össze licenszdíjakból, most optimista becslés szerint is csak harmada. A hiányzó pénz egyrészét egyelőre a kukoricából és napraforgóból pótolják, de ez hosszabb távon nem tartható. A pályázatokon elnyert kutatási témák, és a velük járó összegek egyelőre lehetővé tették a szellemi kapacitás megtartását. E problémák nem kezelhetők az intézet magánügyeként. A termelők költségeit kímélő vetőmag fekete kereskedelem régen sem volt ismeretlen, de legalább az áru ellenőrzött, jó minőségű volt. Most mindez túlbuijánzott méretekben már a termelés mennyiségi és minőségi visszaesésével jár együtt. Egy esetleges vetőmag export lehetőség is háttér nélkül marad. Korábban 80 ezer hektár fölött volt a szemlézett búza vetőmag termő terület az országban. Az idén ez már 31 ezer hektárt tett ki. Hogy ebből mennyi lesz a hivatalosan fémzárolt, nehéz felbecsülni. Tavaly is csak töredékben volt mérhető az arány, ugyanis még a fémzárolás költségeivel is spóroltak a gazdaságok. A valóságnak e kis szelete is felvillantja, hogy objektív tényezők sokasága az, ami elbizonytalanítja, cselekvőképtelenné teszi a termelőket. A ráolvasás, a szép vagy csúnya szó önmagában aligha segíti az ésszerű gazdálkodási környezet kialakításában alapfeltételként szereplő - tisztánlátást. TÓTH SZELES ISTVÁN Újabb szervezeti változások Az Agora Rt. és négy gyermeke Alig több mint egy éve, 1991. július l-jén a korábbi Csongrád Megyei Zöldért Vállalatból Agora néven részvénytársaság alakult. Tulajdonosra talált az akkor 2 milliárd forintosra felértékelt vagyon is, mégpedig 273 áfész személyében. ••••••••hhhhhhíhmhhnmbmmhhi zében tartja, az alaptőkéje 160 millió forint. A negyedik kft.-t a szegedi igazgatóság működési területére, s a zöldség-gyümölcs nagykereskedelmre alapította az rt., ám ügyvezetés híján még nem működik. Valamennyi társaság jellemzője, hogy az rt. apportja képezi az alaptőke csaknem száz százalékát. Az ügyvezetés egykét milliója elenyésző ezekhez az összegekhez képest, viszont elvi a jelentősége. így a vezetők egyértelműen érdekeltek a nyereséges gazdálkodásban. Az Agora Rt. igazgatósága különben - szinte egyedülálló módon - garantálja a magánszemélyeknek, hogy amenynyiben az üzleti tervet hozzák, a banki kamatot kapják meg osztalék címén. Ha annál kevesebbet, akkor progresszíven csökken a részesedésük, s ha többet, akkor viszont jelentősen emelkedik az osztalék. A kft.-k különben - mint ahogy az a fentiekből kiderülhetett készpénz nélkül, ám kiszámlázott árukészlettel kezdhettek új életet. Ha jó üzleteket kötnek, árbevételük képződik, amelyből visszafizethetik a termékek árát a központnak, majd hiteleket vehetnek föl. Azért is életképesek, mert az rt. nem terhelte rájuk mind a 2 milliárd forintos vagyont, hanem csak annyit, amennyi a működésükhöz nélkülözhetetlen. Az Agora rt. drasztikus intézkedéseivel a korábbi 1100ról 750-re csökkentette létszámát. A központban mindössze 20-an maradnak, akik a kft.-kbe be nem vitt vagyon bérbe adását, kezelését végzik, továbbá a műszaki fejlesztéssel, s a társaságok termékeinek exportjával foglalkoznak (a külkereskedés jogát megtartotta magának a részvénytársaság). F. K. Az rt.-vé alakulás idei egyéves évfordulóján azonban újabb szervezeti változásokra került sor, négy kft. kezdte el önálló életét a részvénytársaságon belül. S, hogy miért volt szükség erre a lépésre? Mint ahogy azt Vörös Pál vezérigazgatótól megtudtam, az 199l-es átszervezés és a mostani között szoros az összefüggés. Az ugyanis, hogy a Zöldért rt.-vé alakul, önmagában nem elég, mivel a tulajdonosok hasznot, vagyis osztalékot szeretnének. Nyereségessé viszont csak akkor válhat az Agora az 199l-es veszteséges esztendő után, ha gazdaságossá teszi tevékenységét, s megszabadul a fölösleges terhektől, sajnos, emberektől is. (Az önálló kft.-k alapítása 349 fő elbocsátásával járt együtt, ami az egyik oldalon egyéni tragédiák sorozata, a másikon 80 millió forintos megtakarítás.) Az első önálló társaság a korábbi szentesi igazgatóság, amelynek a neve Agora-Hűtő Kft. lett. Tevékenysége is maradt a régi - a zöldség-gyümölcs felvásárlás és nagykereskedés, valamint faipar -, azt leszámítva, hogy a kiskereskedelmi egységeket leszakították róla. Az alaptőke 280 millió forint, amely csaknem teljes agészében az Agoráé. Eltekintve attól a pár millió forinttól, amelyet magánszemélyek, vagyis az ügyvezetés kötelező jelleggel befizetett. Az Agora-Hagyma Kft. mint ahogy azt már az elnevezéséből sejteni lehet - makói székhelyű, ám nem azonos a régi makói igazgatósággal. A társaság a hagyma felvásárlásának, értékesítésének, szárításának gazdája, alaptőkéje pedig 380 millió forint. A harmadik társaság az Agora-Ker Kft., amely a kiskereskedelmi egységeket fogja össze, s a terménytáp-forgalmazást is a keKiket támogat az önkormányzat? Kultúra: kétmillió - egyház: tízmillió - Volán: húszmillió A nem önkormányzati szervek, intézmények, csoportok, alapítványok közgyűlési támogatásáról készített felmérést a polgármesteri hivatal közgazdasági irodája. Az adatok a tavalyi esztendőre érvényesek. a támogatás részarány összege % ezer Ft Egészségügyi támogatás 976 1,59 (konferenciákra, műszervásárlásra, egyesületekre) Szociális támogatás 1.000 1,63 (mozgáskorlátozottak egyesülete, alkoholellenes klub stb.) Egyházi támogatás 8.628 14,09 (épületfelújítások) Oktatási jellegű támogatás 2.500 4,08 (katolikus óvoda — másfél millió, JATE-óvoda 300 ezer. Cserkészszövetség, Hungarológiai kongresszus stb.) Kulturális jellegű támogatás 2.090 3,41 (folyóiratok - 480 ezer, táncegyüttesek 1.050 ezer stb.) Sportcélú támogatások 7.731 12,63 (sportegyesületeknek) Egyéb szervek támogatás 33.092 54,07 (Volán - 20,2 millió; Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 4.4 millió; Tűzoltó Parancsnokság 2.5 millió stb.) Alapítványok támogatása 5.200 8,50 (Szőregért; Szeged közbizton ságáért; Menedékhely; Csillag vizsgáló; Szabadtéri stb.) Összesen 61.217 100