Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-16 / 218. szám

SZERDA, 1992. SZEPT. 16. Semmi szenzációs, semmi ellenszenves Beszélgetés Horn Gyulával BELPOLITIKA 3 - A közvélemény-kutatások szerint a Fidesz mellett az MSZP népszerűsége is növeke­dett. Miért? - Pártok esetében külön kell választani egyes tagjainak, ve­zetőinek elismertségét a párt iránt érzett rokonszenvtől vagy ellenszenvtől. Az is lényeges, hogy a népszerűség mennyire konvertálható. A két évvel ez­előtti választások során például egyik kis akadémiai városunk­ban a szocialisták jelöltje egy városszerte ismert és elismert tanárember, több nemzedék nevelője volt. Mégis győzött vele szemben egy kevésbé ismert lelkész. Azért, mert még nagyon érvényesült a szocialis­tákkal szemben a szavazók büntető reflexe. Azóta viszont ez a „büntetés" a kormánykoa­líció pártjait sújtja. A két leg­utóbbi időközi választás ezt szemléletesen bizonyította. Bé­késcsabán az ellenzéki szabad­demokraták győztek, és nagy megelégedésünkre igen jó eredménnyel lett második a szocialisták fiatal, de nagyon agilis és talpraesett jelöltje, miközben egy hivatalban lévő, és választási ígéretekkel nem fukarkodó miniszter a vert me­zőnyben maradt. A kisbéri vá­lasztókerületben pedig a szo­cialisták favoritja futott be nagy fölénnyel. A fiatal de­mokraták két éve frissessé­gükkel, sokaknak tetsző, a me­rev hagyományokat kevésbé tisztelő magatartásukkal sze­reztek népszerűséget. Szava­zataik nem kis részét az egye­temi polgárok adták anélkül, hogy szervezetszerűen kötőd­tek volna a fiatal demokraták­hoz. A megszerzett képviselői mandátumokkal okosan, be­osztva éltek, szakszerű, találó bírálataik és állásfoglalásaik az országgyűlési viták tévéköz­vetítése révén újabb támoga­tókat szereztek. Más azonban a szakszerű elemzés más javasla­tairól, vagy cselekedeteiről, és más a realitásoknak megfelelő­en élni a hatalommal. A hely­hatósági választások után a Fidesz előtt is lehetőség nyílt, hogy az önkormányzatokban a gyakorlatba ültessék át elkép­zeléseiket. Választási kudarca­ik talán azt mutatják, hogy ezt a közszereplésüket nem sok siker kísérte. így a szervezet és a frakció iránt érzett rokon­szenv nem volt újabb szava­tokra váltható. Úgy tűnik, hogy a Fidesznek a közvélemény­kutatásokban jelzetteknél ki­sebb a társadalmi bázisa, és egy profi vezetői magon kívül nincs igazán közszereplésre alkalmas személyi állománya. Békéscsabán például a szocia­listák jelöltje fiatalabb volt, mint a Fideszé, ráadásul sokkal lendületesebbnek bizonyult. - Van-e már választási stratégiája a pártjának? Vissza akar-e térni az MSZP a hata­lomba? - Választási stratégiánk meglehetősen egyszerű. Igyek­szünk olyan javaslatokkal, programokkal a nyilvánosság elé lépni, amelyek a dolgozó A szocialisták hosszú távú céljairól, választási ^stratégiájáról, koalíciós lehetőségeiről, a párt javuló imázsáról, a Czakó Gábor által „keretlegény" minősítésről nyilatkozott az Atlantic Sajtószolgálatnak adott interjújában Horn Gyula, az MSZP elnöke. emberek, azaz a választók nagy többségének egyetérté­sével találkoznak, amelyek ki­fejezik törekvéseiket. Ugyan­akkor szigorú önfegyelemmel a törvények, az erkölcsi és az etikai normák betartásával, a mocskolódássá fajuló szópár­bajok mellőzésével tesszük ezt. Tapasztalataink szerint az emberek túlnyomó többsége nagyobb rokonszenvvel fogad­ja ezt a magatartást, mint a po­pulistává finomított demagó­giát, a gátlástalan csúsztatáso­kat, a rágalmazás határát túllé­pő úgynevezett leleplezéseket, vagy a sommás minősítéseket - másokról. Még egy tényezőt nem sza­bad figyelmen kívül hagyni: a szocialista pártot elkerülték a botrányok, s ez kedvezően járul hozzá imázsának alakulá­sához. Sem a parlamenti, sem a napi munkájában, vagy a kong­resszusain nem fordult elő semmi szenzációs, semmi el­lenszenves. Bár a szocialista párt ellen, személy szerint elle­nem is, gyakran kezdődtek olyan kampányok, amelyek a múltra való hivatkozásokkal a lejáratást célozták. A közvéle­ményt nem túlzottan érdekel­ték ezek a harcias kirohanások. Ami a hatalomba való visz­szatérést illeti: adott körülmé­nyek között természetesen fontolóra vehetjük, hogy egy választás után részt vegyünk-e a kormány munkájában, de ez nem időszerű. Hiba lenne a hatalomba való bekerülést állí­tani munkánk középpontjába ahelyett, hogy - mint megfo­galmaztam - választóink poli­tikai érdekeinek kifejezésére, megelevenítésére törekednénk. A rejtett önérdek nagyon ha­mar lelepleződik. - Egy esetleges politikai földcsuszamlás esetén, ami a Csurka-ügy után nem elképzel­hetetlen, kivel nem lenne haj­landó koalícióra lépni az MSZP? - Amint mondtam, a kérdés A kárpótlási jegyek árfolyama Enyhén emelkedik a kárpótlási jegyek árfolyama. A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. az elmúlt héten mintegy 9 millió forint értékű kárpótlási jegy adásvételében működött közre. A kárpótlási jegyek fő forgalmazójánál kialakult súlyozott átlagár 78,18 százalék volt - tájékoztatta a BÉB Rt. illetékese az MTI-t. Az elmúlt heti megtorpanás - után amikor-a kárpótlási jegyek árfolyama némileg csökkent - tovább folyatódik az árfolyam mérsékelt, de folyamatos emelkedése. Igaz, a 80 százalékos csú­csot, amely a nyáron az Ibusz-részvények becserélési akciójának meghirdetése után alakult ki nem érte el az árfolyam, de úgy lát­szik közelít efelé. nem időszerű, de mi nem eleve pártoktói határoljuk el magun­kat, hanem egyes megnyilvá­nulásoktól, egy bizonyos ve­zetési stílustól, vagy a vezetők bizonyos körétől. A mai parla­menti pártok közül a kisgazda­párttal szinte elképzelhetetlen jelenleg bármilyen együttmű­ködés. A többieknél gyakorla­tilag nyitva áll a kérdés. Ma­guk a pártok is változnak. Min­denesetre meghatározó, hogy fasisztoid, rasszista, antisze­mita, kisebbségellenes, antihu­mánus személyekkel vagy irányzatokkal szóba sem jöhet bármiféle egyezkedés. Még taktikai lépésként sem. - Tudomásunk szerint párt­juk szakértői egy új gazdaság­politikai koncepción dolgoz­nak. Mi ennek a lényege? - Tanulmányt igényelne részletes kifejtése. Egy mon­datban: szociális piacgazdaság. A teljesítményellenes „létező szocializmus" bukásra volt ítélve. A teljesítményorientált piacgazdaságnak megvan ­illetve meg lehet - az a gaz­dasági háttere, amely képes a szociális biztonságot, a legma­gasabb szintű szociális szolgál­tatásokat szavatolni. Ennek elérése a párt célja. Meg kell határozni, a naponta változó körülményekhez igazítva, hogy a gazdaság mely szektoraiban és milyen eredménnyel lehet biztatóan bevatkozni, mit lehet befolyásolni, mi az, ahol akár gyökeres változást lehet elérni. A magyar tulajdon elkótyave­tyélése, a magyar ipar, a benne felhalmozott szellemi kultúra értékeinek megsemmisítése, a virágzó szövetkezetek tönkre­tétele nem szerepel koncepci­ónkban. - A kormánypárt egy ismert publicistája önt keretlegénynek titulálta. Kíván-e eljárást kez­deményezni Czakó Gábor el­len? - Magánemberként, függet­len képviselőként talán meg­fordulna a fejemben, hogy elégtételt vegyek a sértésért. Rágalomnak nem tekinthető, egyszerűen történelmi anakro­nizmus a szóhasználat. Keret­legények a világháborúban munkaszolgálatra kényszerített zsidók és baloldaliak gyakran szadista ösztönű fegyveres őrei voltak. Nevezhetett volna ezen az alapon Wallenstein zsoldo­sának, Néró Centuriójának, bárminek. Pártelnökként kollé­gáimmal is konzultálva dön­töm el, hogy politikai csatáro­zást érdemes-e mondjuk bíró­sági procedúráig menően fel­duzzasztani. Személyes érzel­meim érdektelenek ilyen eset­ben. Érdekes viszont, hogy en­nél lényegesen enyhébb eset­ben is, ha róluk van szó, a koa­líciós képviselők, a kormány­tagok milyen hallatlanul érzé­kenyek. Megesett már, hogy egy miniszter, nevének sajtóhi­bát jelentő elírásáért is, helyre­igazítást követelt - és kapott! JÓKAI GÉZA KÖZÉLETI NAPLÓ MA AZ MDF Római körút 31. szám alatti székházában 17 óra­kor, az ingyenes számítástechni­kai tanfolyamon Kelemen Gábor programtervező matematikus előadása: A PATHMINDER­SZÖVEGSZERKESZTŐ. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Csak sejteni lehet, melyik hordóban mi is lapul valójában. Egy biztos csak, mérgező mindegyik Méreggyár a Tisza partján (2.) Ha kijöttek a környezetvédelemtől, rendet raktunk! - Lelövették a kutyákat, nem futotta már ennivalóra se - fogad a telep egyik őre, s kis magyárázkodás után kedvesen végig kalauzol bennünket a méregbirodalomban. - Egy ideje már fizetést sem kapunk, csak ígéretet. De azért őrizzük a hordókat, ameddig lehet. - Senki sem akart még bejönni ide? - De. Akadt már példa rá, hogy valaki bemászott a keríté­sen. Sokat nem tehetünk, a te­rület hatalmas. Aki bejön, nem is tudja, hogy mivel játszik. Jobb ha a vendég a lába alá néz, különben könnyen hazavi­het egy kis galvániszapot a cipőtalpán. Csak sejteni lehet, melyik hordóban, mi is lapul valójában. Egy biztos csak, mérgező mindegyik. - Vajon, ki adott erre enge­délyt? - szakad ki az ember­ből a kérdés a borzalmas kép láttán. - Ha kijöttek a környezet­védelemtől, rendet raktunk. De ma már senki sem törődik sem­mivel. Elvinni innen a hordó­kat? Árulja már el valaki, ho­gyan! Némelyik háromszáz k­ilót is nyom, ha felemelnénk, szétszakadna, mint egy elázott papírzacskó, úgy megdolgozta már a sav. - Szakmailag megoldható lenne az elszállítás! - nyugtat meg dr. Major Tibor az Alsó­Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója - De ki fizetné a révészt? - Mennyibe kerülne a veszély elhárítása? - Nagyon sokba! Ezeket a hulladékokat Aszódra kellene szállítani a veszélyes hulladék temetőbe. Vállalkozó is akad­na, de legalább ötven-hatvan millióba kerülne. Ha azt is fon­Az algy ői Tisza-híd mellett megbúvó méreggyárba, a Fémszelekt Kisszövetkezet Farki-réti telepére nem nehéz bejutni. Volt idő, amikor az újságíró nem szívesen látott vendég volt itt: rosszabb esetben kutyát uszították rá. Ma már tolóra vesszük, hogy talajcsere is szükségessé válhat, s minden egyéb költséget összeadunk, akkor akár a százmilliót is elér­heti a költség, amivel megnyu­gatatóan elháríthatnánk a ve­szélyt. - Mitől ilyen veszélyes a galvániszap? - Főleg attól, hogy nehéz­fémeket tartalmaz. A Farki-rét a Tisza árterében van, s ráadá­sul mély fekvésű, víz járta te­rület. Arról már nem is beszé­lek, mi történne, ha jönne egy árvíz. A kioldódó nehézfémek na­pok alatt megfertőznék a Ti­szát, az élővilágot. Pillanatok alatt megállna a folyó termé­szetes öntisztulása, a mérgezés pedig beláthatatlan természeti katasztrófához vezetne. Ráadá­sul a Rábától öt éve idehozott több mint 350 tonna, cianidot és kadmiumot is tartalmazó galvániszapos hordók is ott áll­nak még a telepen. - Ez csak egy folyamat kezdete. A csődhullám bein­dult, a veszélyes anyagokat ter­melő üzemek is sorra mennek tönkre, a piszkot pedig ott hagyják maguk után - gazda nélkül. A környezetvédelem ma még csak néhány elkesere­dett szakember szívügye. Az állampolgárok zokszó nélkül beieöntik a Tiszába a fáradt olajat, ha pedig napfényre ke­rül egy-egy ilyen hulladék bot­rány, azonnal rendőrért kiál­tanak. - Miért nem avatkozott köz­be hamarabb a környezetvé­delmi hatóság? - Mert semmilyen jogala­punk nem volt rá. Amikor Ba­ráth úr ezt az üzemet megál­modta, még egészen mások voltak a jogszabályok. Mi leg­feljebb bírságolhattunk, ha szabálytalanságot találtunk, amit meg is tettünk. Igaz, a tizenhárommilliós bírságot öt éve hiába rótta ki a felügyelőség a Fémszelektre. A felszámolás befejeztével leg­feljebb „leírhatja" majd a vesz­teség rovatba. Hiába látták an­nak idején, hogy az egykori elnök technológiája hajítófát sem ér, nem szólhattak közbe. Baráth Istvánnak „papírja volt", hogy alapanyagként hasznosltja a feldolgozott ve­zélyes hulladékot, s akkor már a környezetvédelmi hatóság sem szólhatott bele, sőt hiva­talból még örülniük is illett. - A valóságban a Fémsze­lekt csak felvásárolta a hulla­dékot, összegyűjtötte az egész országból, mert azért fizettek, ha elhozták. A feldolgozás már nem kecsegtetett ilyen jó jöve­delemmel, ezért nem is szor­galmazták annyira. Néhány alkalommal leállítottuk ugyan a szállítást, de azután minden kezdődött élőiről. A felszámolás után, a Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség egyet tehet: elrendelheti a telep őrzését, de kinek címezze majd a határozatot? (Folytatjuk.) RAFAI GÁBOR A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Ellenállási Szövetség felhívása A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere - a Magyar EHenáilási Szövetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mulasztását pótolván - 1992. július 28-án kiadott 15/1992. számú rende­letével a német megszállók elleni harcra önként jelent­kezett magyar katonák érdemeinek elismerésére Füg­getlen. Demokratikus Magyarországért Emlékérmet alapított. Az emlékérmet azoknak adományozza, akik az ide­iglenes nemzeti kormány toborzó felhívására önként jelentkeztek, majd 1945. május 9-éig felvétettek a Ma­gyar Honvédség állományába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett náciellenes magyar kato­nai alakulatokba. Az emlékérem posztumusz is adományozható a túl­élő házastársnak vagy leszármazottjának. Az 1945-ös Honvédelmi Minisztérium szer­vezőinek, beosztottjainak, a honvéd kerületi kiegészítő parancsnokságok, bevonulási központok katonáinak jelentkezését várjuk. A jászberényi 1., a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6. és a miskolci 7. honvéd hadosztály, a debreceni 1. őrzászlóalj, az 1. vasút- és hídépítő zászlóalj, az 1. vasútbiztosító zászlóalj, a határportyázó századok, a folyami flottilla, az akna­kutató alegységek, a kórházak, szertárak, intézetek állományában szolgáltaknak, valamint a magyar ki­rályi honvédség 24. hadosztályának átállt és Hajmás­kérre elvonult tisztjeinek és katonáinak, továbbá a hadrenden kívül alakult Budai Önkéntes Ezred, a te­mesvári 1. önkéntes magyar hadosztály, a 3. magyar vasútépítő dandár, az 1. magyar távbeszélő-építő zász­lóalj egykori tisztjeinek, tiszthelyetteseinek és hon­védjeinek jelentkezését is várjuk. A leveleket és jelentkezésüket az alábbi címre kérjük: Magyar Ellenállási Szövetség, 1054 Budapest V., Zoltán u. 16. IV. emelet. Várjuk mindazokat, akik a háború éveiben önként vállalkoztak a nácizmus elleni harcra, és 1945. május 9-éig beléptek valamely náciellenes magyar katonai alakulatba és mindmáig hívek maradtak az egykor vál­lalt függetlenségi eszméhez, a demokratikus Magyar­országhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom