Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-02 / 206. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. SZEPT. 2. Etnikai tisztogatás a Vajdaságban Vajdaság „háborús" térképe 1. Nagyfény: A lakosság felfegyverkezéséről szóló hírek miatt pattanásig feszült a helyzet 2. Kupuszina: Ismeretlen fegyveres csapatok keresték fel ezt a magyar falut és megfenyegették a lakosságot 3. Keresztúr: Felszólították az itt élő ruszinokat és ukrá­nokat, hogy költözzenek el 4. Bács község területén három hét alatt öt gyilkosság tör­tént. Mindennaposak a kolonizált muzulmánok ellen elköve­tett fegyveres leszámolások, robbantások 5. Szremszka Mitrovica magyar- és horvátlakta falvaiban robbanásokkal, fenyegetéssel, megfélemlítésekkel szabadul­nak meg a „nemkívánatos" lakosságtól 6. Herkóca: Robbantások, gyilkosságok, fenyegetések út­ján etnikailag teljesen megtisztították ezt a Ruma községben található horvát- és magyarlakta falut 7. Sz.tara Pazova községben is áldozata van az etnikai tisz­togatásnak. 8. Kanizsa: Vajdaság legnagyobb magyarlakta községéből kaszárnyát csináltak. Itt is nagymértékben kiéleződtek a nemzetek közötti viszonyok. Ellentmondásos hírek a szerb leszerelésről Milosevic nem indul novemberben? A vajdasági városok polgár­mestereinek elmére a minap egy átirat érkezett a szerb kormány­tól, illetve a menekültügyi főbiz­tosságtól, melyben több ezer, Boszniából és Horvátországból érkezett menekült elhelyezésére adnak parancsnot. Eszerint például Adának 2900. Kanizsa nak és Csókának egyaránt 2500. Topolyának 3400 menekültet kellene befogadnia. Ezek után érthető, hogy a rendelet óriási felháborodást keltett, hisz az eget ostromló infláció, a napról napra növek­vő munkanélküliség, a hóna­pok óta tartó szárazság, és a mezőgazdaságban beállt kol­lapszus, a gazdasági zárlat, to­vábbá az árak galoppja annyira elszegényftette a polgárokat, hogy lassan nincstelenség, éhínség fenyegeti a volt Jugo­szlávia „éléskamráját", és a tél beállta előtt nagyobb méretű szociális elégedetlenség kirob­banásával is számolni kell. Mindezt csak tetézi a Vajda­ságba érkezett több tízezer me­nekült befogadása, elhelyezése és ellátása. Olyan hfrek is szárnyra keltek, hogy ezt a hatalmas emberáradatot a mintegy 25 ezer, külföldre menekült magyar üresen ha­gyott házába, lakásába fogják majd betelepíteni. Újabb kolo­nizáció, etnikai tisztogatás készül tehát csendben, a mene­kültek megsegítése címén, amely a háború után elűzött mintegy félmillió német depor­tálásával hasonlítható csak össze. A hatalom persze tagad­ja ezt, de a horvátokkal és ma­gyarokkal megesett herkócai eset, a rumai, Sz.tara Pazova-i, Szremszka Mitrovica-i, zom­bori példák az ellenkezőjéről tanúskodnak. A fő politikai kérdés, amely immár négy éve napirenden szerepel az: meg­adják-e Vajdaságnak az őt megillető és annyira áhított autonómiát, vagy pedig etnikai tisztogatások, kényszerű bete­lepítések útján, erőszakosan szerb Vajdasággá alakítják. A menekültek érkezésével a kérdés újra aktuálissá vált. Panic szövetségi kormányfő is intézkedett az ügyben, letartóz­tatta a herkócai haramiákat, akik önkényesen megváltoztat­ták a falu nevét, és elűztek on­nan 2(XK) horvát, meg magyar nemzetiségű őslakost. A jugo­szláv parlamentben néhány képviselő hétfőn Panic kiszá­míthatatlanságára és a londoni békekonferencián tett meggon­dolatlan cselekedeteire hivat­kozva, továbbá nemzeti ügy elárulásának vádjával, köve­telte a miniszterelnök lemon­dását. Hallatlan kampány indult ellene. Ha félreállítják, vagy menesztik, kis-Jugo­szlávia sorsa megpecsételődött. Európában eddig nem tapasz­talt elszigeteltség, kitaszí­tottság, megvetés, középkori sötétség vár rá, és a kisebb­ségek sem reménykedhetnek semmi jóban. Sőt a menekültek Bácskában és Bánátban is vérszemet kapnak. Amennyiben valami csod^ folytán Panic mégis marad, akkor talán meg­állítható a kolonizáció, és Vajda­ság etnikai térképének az erősza­kos megváltoztatására sem kerül sor. Közeleg a tél, a jelenleg Szerbiában tartózkodó 522 ezer menekült ügyét mielőbb meg kell oldani, mert ha nem, időzí­tett bombaként robban az átfá­zott, kiéhezett, nincstelen embe­rek „honfoglalása", meg a védte­len vajdasági magyar lakosság tömeges kivándorlása. Ezt már Európa sem nézheti tétlenül. T. T. Milán Panic, Jugoszlávia miniszterelnöke a Sternnek adott interjújában azt állította, hogy Slobodan Milosevic, Szerbia „erős embere" vissza­vonulni készül, illetve nem indul a novemberi választáso­kon. A hamburgi magazin szerkesztőségében készült keddi előzetes szerint - a teljes interjú az e heti lapszámban jelenik meg - Panic úgy nyi­latkozott a német újságíróknak, hogy Milosevic célzott előtte erre. Panic kijelentette azt is, hogy a londoni konferencia megállapodásait, „ha kell, a jugoszláv hadsereg segítségé­vel" meg fogja valósítani. „Azonnal elbocsátom azt, aki támogatja emberek elűzését" ­szögezte le a közelmúltig Amerikában élő üzletember. Panic, akinek leváltását a szocialista többségű belgrádi parlament éppen most szorgal­mazza, közölte, hogy kész Milo­sevic visszalépését is sürgetni, ha a szerb elnök nem tartja magát a megállapodásokhoz. Toloncegyezmény Bukaresttel Boross Péter magyar és Vidor Babiuc román belügyminiszter kedd délután Bukarestben ünnepélyesen aláírta a személyek átvételéről szóló kormányközi egyezményt, közkeletű nevén a toloncegyezményt. A két belügyi tárcavezetó ezen­kívül megállapodást frt alá a két minisztérium együttműködéséről, s egy kormányközi megállapodást két új határátkelőhely 1993 végéig történő megnyitásáról. A toloncegyezmény olyan sze­mélyek átvételét szabályozza, akik illegálisan lépték át a határt, vagy tartózkodásuk illegálissá vált. Bár­melyik fél a másik kérésére átveszi saját állampolgárait, ha azok nem tesznek eleget a belépés vagy tar­tózkodás törvény szabta feltételei­nek. Az egyezményben a felek kö­telezettséget vállalnak olyan har­madik ország állampolgárainak át­vételére is, akik az illegális határát­kelés előtt törvényesen tartózkod­tak a másik fél területén. Ezenkívül bármelyik fél a másik kérésére át­veszi harmadik ország állampolgá­rait tranzit céljából, ha a célor­szágban biztosított átvételük. Végezetül, bármelyik fél biztosítja területén a másik fél állampolgá­rainak tranzitját egy harmadik fél kérésére, ha megvannak a tranzit és az átvétel feltételei. Panic a hatalmi harcot is vállalja, ha ilyesmire kerülne sor közte és Milosevic között. „Én vagyok Jugoszlávia mi­niszterelnöke, Milosevic úr csupán Szerbia elnöke" ­mondta. A szerb erők kedd hajnalban támadást intéztek Szarajevó Hrasno elővárosa ellen. A Reu­ter jelentése szerint aknavető­ket, tüzérségi fegyvereket és nehézgéppuskákat vetettek be. Helyi újságírók szerint a szerb erők lukovicai bázisukról tüzérséggel lőtték Dobrinja és Alipasino Polje külvárosokat is. Dobrinjében a támadás kö­vetkeztében két személy meg­halt és huszonöt másik megse­besült. A szarajevói védelmi mi­nisztériumból származó forrás szerint a bosnyák erők előre­nyomultak a fővárostól délnyu­gatra fekvő Hadzici és Ilidza felé. Ilidzából hétfő este heves utcai harcokról érkeztek jelen­tések. Radovan Karadzic boszniai szerb vezér kedden a mohame­dánokat okolta a harcok foly­tatódásáért. Egyúttal kemény figyelmeztetést követelt a címükre az ENSZ-től és az EK-tól, a múlt heti londoni Jugoszlávia-konferencia szer­vezőitől. A BBC-nek adott nyilatko­zatában közölte, hogy Szara­jevó, Gorazde, Jajce és Bihac körzetében a szerbek a hét vé­géig egyoldalúan ENSZ-fel­ügyelet alá helyezik nehéz­fegyvereiket. A szerb vezető a nehézfegy­verek begyűjtését és ENSZ­ellenőrzés alá helyezését egy­hetes határidőre vállalta Lon­donban. Az interjúban azt állította, hogy Boszniában a szerb erők továbbra is az ő fennhatósága alatt vannak. Azt mondta, hogy Gorazdénél és másutt „önvéde­lemből kénytelenek harcolni". Sürgette az ENSZ- és az EK­megfigyelők megjelenését a nehézfegyverek átvételére, hogy a „világ bizonyságot kap­jon: a szerbek készek a tűz­szünetre". Dubcek autóbalesete A pozsonyi szlovák rádió kedden 12.15 órakor az alábbi hírt közölte: „Alexander Dubcek. a Szövetségi Gyűlés volt elnöke ma reggel súlyos sérülésekkel járó autóbalesetet szenvedett az autópálya Humpolec környékére eső szakaszán. A hírt a Cseh Köztársaság belügyminisz­tériumának szóvivője, Bohuslav Ventura jelentette be. Elmondta, hogy Dubcek személykocsija kirepült az úttestről és a szakadékba zuhant. A súlyosan sérült Dubceket a jihlavai kórházba szállították. A baleset okairól és további körülményeiről egyelőre más információk nincsenek" - közölte a szlovák rádió. Épp a kedden megjelent szlovák lapok tették közzé azt a legújabb közvéleménykutatási eredményt, mely szerint a legtöbb megkérdezett Dubceket tartja alkalmasnak a Szlovák Köztársaság elnökének tisztségére. Egy régi merénylet Évekkel ezelőtt, amikor még a Gorbacsov-korszakban az állami építésügyi bizottság élén állt, a KGB merényletet tervezeti Tádzsikisz­tánban Borisz Jelcin jelenlegi orosz elnök ellen - írja a Komszomolsz­kaja Pravda című moszkvai lap ked­di száma. A tádzsik sajtójelentésekre hi­vatkozó tudósítás szerint Vlagyi­mir Krjucskov, a KGB akkori el­nöke (aki a puccsban való részvé­teléért jelenleg vizsgálati fogság­ban van) utasította a köztársasági állambiztonsági szolgálat vezető­jét, Petkelj tábornokot, hogy gyil­koltassa meg Jelcint, amikor láto­gatást tesz a szangtudinszki vtzi eróműnél. A moszkvai lap írása szerint az események egészen az utolsó pillanatig az előre megírt forgatókönyv szerint játszódtak, ám a gyilkos lövés végül is nem dörrent el. Az elnök sértetlenül visszatért Moszkvába, az a KGB­tiszt pedig, aki végül megtagadta a parancs végrehajtását, rács mögé került; még ma is büntetését tölti. A Komszomolszkaja Pravda megjegyzi, hogy a tádzsik állam­biztonsági szervek sajtószolgálata mind ez ideig nem volt hajlandó kommentálni a helyi sajtó értesü­léseit. Sikertelen rakétatámadás Négy rakétát lőttek ki hétfőn egy japán támaszpontra, ahol a kambodzsai békefenntartó egysé­gekben részt vevő japán katonák gyakorlatoznak. A rendőrség keddi jelentését ismertető Reuter szerint a Japán nyugati részén található okubói táborban nem okozott károkat a támadás. Gogol utca—Tisza L. krt-i üzlethelyiség bérleti joga átadó. Ár: megegyezés szerinl. Frd.: Szeged, Moszkvai krt. 15. (ELSZO) Telefon: 12-106 A hatóságok az akcióval a radikális erőket vádolják, amelyek ellenzik a kormánynak a japán csa­patok külföldre küldésére vonat­kozó tervét. A második világhábo­rú óta ez lesz az első eset, hogy ja­pán katonákat külföldre vezényel­nek. A környéken élő polgári lakos­ságot figyelmeztették az esetleges újabb támadások veszélyére, de magát a kiképzést nem állították le. A katonákat a közeli hetekben küldik Kambodzsába, hogy részt vegyenek az ENSZ békefenntartó tevékenységében. yjipvpfc*^ (62) 22-599 ORSZÁGOS SZÁMÍTÓGÉPES SZAKNÉVSOR \v Bútor £ Bolt \ % - ülőgarnitúrák széles választéka (ágyas, ágyneműtartós kivitelben), - sarokgarnitúrák, franciaágyak (minden garnitúra igény szerinti szövettel és összeállítással). - szekrénysorok, étkezők, kiegészítő bútorok, - kecskeméti Koloniál teljes választéka Cím: Tápai u. 56. Tel.: 14-391. Ny.: 9-17-ig ! LE ASSAVLO Kedves leendő vásárlónk! Tudja-e Ön, hogy a még ma is létező római utak gránitból készültek. Ezek tartóssága ma már nem elérhetetlen. Gránit alapanyagú burkolólapokat Szegeden, a Parragh Rt. üzletében 20-féle színben, több méretben, mattban és polírozottban is kapható. Várjuk kedves vásárlóinkat! P/4RRSgH CIM: SZEGED, KARASZ UTCA 8. Tel.: 12-944 Genscher figyelmeztet Ha Németországnak rossz híre kel... A Greifswald melletti Lade­bowban a rendőrök összevere­kedtek húsz fiatallal, tizen­együket előállították. A rend­fenntartó erők egy gépkocsiban nagyobb mennyiségű kőre bukkantak. Cottbus Sachsen­dorf negyedében az ottani me­nekültotthon előtt körülbelül száz bőrfejű gyülekezett. Mielőtt a csoport feloszlott volna, a skinheadek megsebe­sítettek egy járókelőt. Fiatalok külföldiellenes megmozdulásai Németor­szágban az újraegyesítés óta rendszeresek. Egyik legbrutá­lisabb megmozdulásukként tartják számon az egy évvel ezelőtti hoyerswedait, amikor is napokon át szabályos ostrom alatt tartották a helyi mene­kültotthont. Erre rímelt másfél héttel ezelőtt a rostock-lichten­hageni eset: fiatalok gyújtogat­tak, több éjszakán át vívtak utcai csatákat a rendőrséggel, miközben az otthonból bizton­ságosabb helyre telepítették át a külföldieket, elsősorban ro­mániai cigányokat. Rostock „iskolát teremtett", a kilen­gések Mecklenburg-Előpo­meránia határain túlra is ki­terjedtek. A bonni pártok a brutalitás Mint a kedden délelőtt közzétett jelentésekből kitűnik, az éjszaka folyamán Németország keleti felében némileg csökkenő hevességgel ugyan, de folytatódtak az erőszakos kilengések, amelyek célpontjai: bevándorlók ideiglenes szálláshelyei. Az északi Mecklenhurg-Előpomcránia tartományban, Lübz helységben égő bcnzinespalackokat, úgynevezett Molotov-koktélokat dobtak a helybeli otthonra. Az épület kigyulladt, a tűzoltóság eloltotta a tüzet, ám a tettesek még a rendőrség kivonulása előtt kereket oldottak. Személyi sérülés nem történt. legújabb megnyilvánulásait látván azzal a gondolattal fog­lalkoztak, hogy külön rendőri egységet, egyfajta nemzeti gár­dát állttanának fel a szélső­jobboldal vonzáskörébe sorolt fiatalok fellépéseinek megaka­dályozására, elfojtására. A tervet a parlament egyelőre nem tekinti aktuálisnak. Németországban az idén minden eddiginél többen je­lentkeztek a hatóságoknál „me­nekültekként". Az év első nyolc hónapjában körülbelül negyedmillióan. Tavaly egész évben volt ennyi a számuk, mi­közben nem számítják hozzá­juk a Kelet-Európából áttele­pülő németeket. Egy kedden közzétett statisztika szerint az idén augusztus 31-ével bezá­rólag 130 ezer német ajkú telepedett át Németországba. Az irányzat csökkenő, külö­nösen 1990-hoz képest, amikor is nyolc hónap alatt több mint 300 ezer német tért vissza ősei földjére. A német hatóságok évente a bevándorlók - nem áttelepülők - durván öt százalékának le­telepedési kérelmére bólinta­nak rá. Az eljárási procedúra hosszadalmas, a kérelmező fellebbezhet is, miközben az ország legkülönbözőbb részei­ben várakozó kisebb-nagyobb csoportok segélyekel kapnak. A rostocki randalírozók egyik „érve" az volt, hogy az állam a külföldiek között oszt szét pénzt, holott a gazdasági lepusztultsággal küszködő keletnémeteket kellene se­gítenie. Heiner Geissler, a CDU/CSU parlamenti képviselőcsoport­jának helyettes elnöke a Leip­ziger Volkszeitung keddi ki­adásában egyebek között arra figyelmeztetett, hogy Német­országnak a jövőben, akár tet­szik, akár nem, hét-nyolc mil­lió bevándorolttal kell tartósan együttérnie, az ő hozzájárulá­saik nélkül például egyszerűen lehetetlen lenne fenntartani a jelenlegi társadalombiztosítási rendszert. Geissler arra is figyelmez­tetett, hogy a szélsőjobboldali színezetű kilengéseknek a német ipar is kárát láthatja. Németországban minden harmadik munkahely attól függ. hogy külföldön meg­veszik-e a német árut: amenv­nyiben a világban Németor­szágnak olyan híre kel, hogy feltámadóban van a rassziz­mus, bedugulhatnak az export csatornái - közölte a keresz­ténydemokrata politikus. Je­lenleg ötmillió külföldi él Né­metországban - vendégmunká­sok, betelepülők, bevándorol­tak stb. -, a német gazdaság a hazai munkanélküliség elle­nére sem nélkülözheti a külföldi munkaerőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom