Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-02 / 206. szám

SZERDA, 1992. SZEPT. 2. BELÜGYEINK 3 Erőpróba az algyői templomnál „Nem engedjük a papunkat!" Már jó néhány hete egyre nó a feszültség az algyői hívők körében. Azóta, hogy meg­tudták, a váci püspök, Keszt­helyi Ferenc úgy döntött, hogy a két és fél éve Kárpátaljáról egy szál reverendában érkezett Tóth Sándor pélbánosnak ­akit azóta szívébe zárt a falu ­el kell hagynia Algyői, hogy Bugyi községben folytassa to­vább szolgálatát. A hívők több­ször is próbáltak interveniálni ebben az ügyben, eredmény­telenül. Most úgy döntöttek: nem engedik el papjukat. Itt sorakoznak a templomkertben estig, ha kell, holnap és hol­napután is. A temlomkert kapujában Horváth György viszi a szót: ­Tóth atya fejlesztette föl Algyő hitéletét, vallásossá tette a fél falut. És őt akarják innen elvinni! Pedig éppenhogy itt kellene hagyni példaként más, fiatal papoknak, hogy tanul­hassanak tőle! Ha pedig mégis elviszik, a templom itt marad üresen, egy fillér nélkül. Imád­kozni otthon is tudunk. Mert milyen püspök az, aki ellöki hívét?! Július 30-án történt, amikor - előzetes bejelentkezés és időpontegyeztetés után - vagy ötvenen bérelt busszal elmen­tek Vácra, hogy beszéljenek a püspökkel. Azt mondták nekik: a püspök úr nincs Vácott, vi­déken bérmál. Hát legalább körülnéztek a palotában, imád­koztak. Mígnem egyszercsak szembe találkoztak a püspök­kel, aki a liftből lépett ki. - Könyörögtünk neki ­mondja Horváth György. ­Kértük, magyarázza meg a döntését. A válasz az volt: ta­karodjanak innen! Özvegy Bakos Mihálynét pedig, aki letérdelt elébe, ellökte. Mert ha legalább beszélni tudtunk volna a püspök úrral... De nem, hazudott is nekünk. A történteket Gonda József egészíti ki: FOTÓ: SCHMIDT ANDREA - Püspök úr - mondtuk neki -, rendszerváltás van, hát mégsem lehet csak így dön­teni! írunk a pápának is! Amire azt mondta: írhatnak akár az úristennek! Pedig ha nem tudj­uk megvédeni a papunkat, tönkremegy út minden... - néz körül lemondón. A templomkertben asszo­nyok fognak körül. Némelyik sír, elkeseredett arcok, keserű szavak: - Papunkat lelkileg össze­törték. Pedig hát demokrácia van, akkor miért nem mi vá­laszthatjuk meg a papunkat? Három éve is elvitték innen a papot, akkor is elmentünk a püspökhöz. Akkor beszélt velünk, mondta, a pap kérte, hogy mehessen. Hittünk neki, elfogadtuk. De most és így?! - Hogy akarják egy beteg, öreg emberre rábízni ezt a falut? - teszi hozzá a másik. ­Aki ráadásul Tápéról járna át. Amikor itt hetente van két­három temetés, esküvők, ke­resztelők. Aztán meg a papunk gyalog jár az iskolákba hittant tanítani, meg a betegekhez. Hogy tudná ezt csinálni egy idős, beteg ember? Mi lenne itt akkor a hitoktatással? Hisz atyánk évek óta kéri, hogy kapjon valami segítséget. És nem kap, csinálja hát egyedül. - Kitartunk - mondják most már kórusban. - Ha kell, estig, és holnap, holnapután is. Mert délután is jönnek, akik most dolgoznak. És mondatfoszlányok lebeg­nek a tömeg fölött: - Mi itt nem csinálunk sem­mit, csak kérünk... - Nem engedjük el... - Ennyi ember itt sosem járt templomba. Még a reformá­tusok is... - A gyerekek az utcán sza­ladnak a papunk elébe... - Letagadták nekünk a püspököt... Tóth Sándorral nem sikerült beszélnünk. A reggeli isten­tisztelet után nem hagyta el a sekrestyét. Köti az egyház fegyelme. * Az algyői helyzet a konflik­tusok eszkalálódásának tipikus modellje - lehet. Az egyik fél . - hatalmi helyzetében - meg­köti magát, túllép egy határt. Ahonnan már nehéz, ha nem lehetetlen retirálnia, anélkül, hogy tekintélye ne csorbulna. Az eredmény többnyire olyan harc, amelyben minden fél csak vesztes lehet. Kérdés: van-e erkölcsi erő a kom­promisszumra? Vagy a vissza­vonulásra? SZÁVAY ISTVÁN Isten szabad ege Újságíró legyen a tal­pán, aki háttérismeret nél­kül elboldogul az algyői esettel. A hívek tiltakoznak, a demokrácia elveit kérik számon a váci megyés püspöktől, aki viszont az egyházi intézmények ha­gyományos belső fegyelmi szabályaira hivatkozik. A hívek úgy érzik, elégedett­ségük és tiszteletük az algyői segédplébános iránt jó ok arra, hogy Tóth Sándor megmarad­jon Algyőn, a püspök ál­láspontja pedig az: a felesküdött egyházi sze­mély köteles azt a missziót teljesíteni, amit feljebb­valói szabnak meg neki. Ahogy az eset a mostani állapota felé közeledett, a két szándék egyre inkább különvált: hívek számára a segédplébános azt a személyt jelenti, aki a gyülekezet szolgálatát teljesíti, a püspök számára pedig azt, aki az egyházét. Egyik részről Tóth Sán­dort éri az a vád, hogy ő maga lázította fel híveit, ő maga kezdeményezte a tiltakozást, majd elrejtő­zött mögötte, másik rész­ről pedig Keszthelyi Fe­renc püspököt szólják meg tekintélyelvű magatartása miatt, és azért, amit egy állami hivatal esetében a közintézményi biztonság fedezéke mögül jövő ar­roganciának neveznénk. Mindkét esetben ott van az a szó, hogy mögött. De hagyjuk ezt, senki­nek nem hoz megnyugvást. Jegyezzük meg viszont, ha már a demokrácia szóba került, hogy a hívek teg­nap el nem rejtőzve várták a megszólítást, Isten sza­bad ege alatt, aminél, ugye, sem demokratiku­sabbat, sem hagyományo­sabbat nem ismerünk. PANEK SÁNDOR Kabaré a Vidia Rt. közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról.) Az újabb rt.-közgyűlés idő­pontja így lett szeptember 1-je, ám tegnap sem sikerült kibon­takozásügyben megegyezni. A döntésképtelenség, s a kiala­kult helyzet miatt a korábbi há­romtagú igazgatóság lemon­dott. Egyikük Ivanicsné dr. Rigler Anikó vezérigazgató, a másikuk az ÁB Novinvest (70 milliós részvénycsomaggal), a harmadik pedig az ÁVÜ képviselője volt. Ezt követően a közgyűlésen ÁVÜ-színekben szereplő Molnár István tett javaslatot az új igazgatóság tagjaira. Ekkor már jórészt csak az ÁVÜ szavazott (vala­mint a dolgozók képviselői), (gy a többséget megkapták a jelöltek (Báthori István ÁVÜ­igazgató, Mihály Zoltán, a 3S Kisszövetkezet elnöke és dr. Tóth Margit, a Vidia jogtan­ácsosa). Az új igazgatóság feladata lesz az október 14-i csőd­egyeztető előkészítése, az rt. működtetése, valamint annak kinyomozása - közgyűlési felhatalmazás alapján - , hogy ki adott föl Vidia jeligére vezérigazgató kerestetik tar­talmú hirdetést a múlt pénteki Délmagyarban. S, hogy kinek jó mindaz, ami a Vidiánál történik? Nos, Molnár Sándor biztosan nem haragszik érte, ha Mától: második menet / Ujabb forgalmi változások a Belvárosban A Kígyó és a Somogyi utcai egyirányúsítással, s azzal, hogy a Kelemen utcában a jármiivek csak a Somogyi utca felől a Victor Hugó utca felé haladhatnak, már korábban megkezdődött a szegedi Belváros utcáinak tehermentesítési akciója, ahogy azt a közgyűlés elhatározta. Most, mától pedig a máso­dik menetnek leszünk - eldönt­hetően - élvezői, vagy elszen­vedői. Az előbbit ajánlanánk inkább, utóbbinak a bekövet­kezése ugyanis az esetleges büntetéspénzekre, a tilosban várakozó járművek elszállítási lázára tekintettel rajtunk múlik. Tudniillik azon, hogy nem rutinbői közlekedünk, hanem a táblákra figyelve. A ma reggeltől érvénybe lépő változásokat a Híd utcai tengelytől délre eső területen vezetik be - ez látható a raj­zunkon -, a többi módosítás majd csak jövőre esedékes, széles körű megvitatás után. Az Aradi vértanúk terétől a Dóm tér nyugati oldalán, a könyvtár előtt, s az Oskola utcában csak a híd felé lehet haladni, a Victor Hugó utcában pedig a Virág cukrászda felé. A Zrínyi utca most még ké­irányú marad, de a Somogyi utca már nem: a Kelemen utcá­tól a Révaiig és afelé egy­irányú, s az a Dóm tér keleti oldala, valamint a Révai utca is - ez utóbbi a Béla utca felé. Az Oroszlán-Nádor-Bajza utcai belső tömbben a hala­dási irány megfordítása miatt ugyancsak figyelniük kell a járművezetőknek, akik közül az ottlakók egyébként hama­rosan ingyenes behajtási en­gedélyhez juthatnak. Mint az önkormányzat mű­szaki irodájának munkatársai­tól megtudtuk, a táblacserét ­ahol az nem volt zavaró - már tegnap délután megkezdték, s még ma is folytatják. Mégis arra kell számítanunk, hogy már reggel „beleütközünk" egy-két meghökkentő forgalmi jelbe. A továbbhaladásunk za­vartalanságát segíteni fogják, de kérik olvasóinkat, ügyel­jenek rá, hogy a türelmi idő az átállás megszokására nem korlátlanul hosszú. a kereskedőház napról-napra értéktelenebb a piacon (napi másfél millió forint veszteséget is termel), mivel még nem fizetett vételárat. Érthetetlen azonban az ÁVÜ magatartása. Molnár István, a vagyonügy­nökség képviselője a köz­gyűlés után időhiányra hivat­kozva elhárította lapunk érdek­lődését. FEKETE KLÁRA A rajz a szöveggel együtt jelzője annak, milyen változásokra kell mától számítanunk KÖZÉLETI NAPLÓ MA AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 16.30 órától ingyenes jogi tanácsadást tart dr. SzokgJ Márta ügyvéd. AZ INGYENES SZÁMÍ­TÁSTECHNIKAI TANFO­LYAM következő témája: Ismétlés, a számítógépisme­retek alapjai. Előadás 17 órakor, az MDF székházban (Római krt. 31.). A SZOCIALISTA PÁRT Szegedi Szervezete szociális­egészségügyi-népjóléti szak­értői munkacsoportja 17 órakor a szegedi orvosválasz­tás-háziorvosi rendszer ed­digi tapasztalatairól, a városi önkormányzat szociálpol­itikai struktúrájáról, a ké­szülő szociális törvényről és a városi orvos fórum előkészü­leteiről tart megbeszélést a Tisza-parti irodaház 101-es szobájában (Tisza Lajos krt. 2-4.). A rendezvény kiemel­kedő fontossága miatt e kérdésekben jártas érdek­lődőket is várják. HOLNAP GYIMESI KÁLMÁN, a 10-es és DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a Il-es számú választókerület képvi­selője 16.30-tól 17.30-ig foga­dóórát tart a városházán (Széchenyi tér 10.). * A SZOCIALISTA PÁRT tájékoztatja tagjait, szimpa­tizánsait és a vele kapcsolat­ban lévő szervezeteket, cége­ket, hogy telefonszámaik az alábbiak szerint változtak: MSZP Szegedi Elnöksége: 14-235, Megyei Szövetség: 14-250. Fax: 14-402, gazda­sági iroda: 51-868. Csonka Gábor a szegedi vásár igazgatója elmondta, hogy több román-magyar vegyes vállalat is működik már Szegeden, s most az is szóba került, hogy a két vásár ve­gyesvállalatot hozzon létre a jövőben, de ennek szigorúan üzleti alapon kell nyugodnia. A Temesvári Ipari és Keres­kedelmi Kamara főtitkára, Stelian Armean emlékeztetett arra, hogy a Délmagyarországi Gazdasági Kamara képviselői és a szegedi önkormányzat tisztségviselői már jártak Te­mesváron, ahol a két kamara együttműködési megállapodást is aláírt. Ennek a tárgyalás­sorozatnak a folytatása a teg­napi látogatás. Vladimír Culea a temesvári vásár igazgatója bejelentette, hogy elhárult az az akadály, amely miatt ma­gyar kiállítók eddig nem tudták Magyar bor Temesvárra Vásári megegyezés A román bankok is segítenek Még két hónapja sincs, hogy bezárta kapuit a Szegedi Nemzetközi Vásár, de a vásárszervezők most sem pihennek. Tegnap egy temesvári gazdasági delegáció látogatott Szegedre, s többek között a két város vásárainak együttműködéséről állapodtak meg. Késő délelőtt a román delegációt fogadta Tűhegyi József alpolgármester is, aki elmondta, a város is készen áll arra, hogy a szomszédos országgal meglévő kapcsolatait saját intézményein keresztül is erősítse, elmélyítse. árúikat eladni Romániában. A közelmúltban megegyzés szü­letett a román bankokkal, hogy a vásározó magyar cégek bevételeit átváltják valutára. - Egy vásár nem csak be­mutatkozási lehetőség, hanem komoly szerepe lehet a vá­sárszervezőknek abban, hogy a gazdasági vérátömlesztés gyor­sabban végbe menjen! - fűzte hozzá Csonka Gábor vásár­igazgató. - Temesvár a szegedi kis- és nagyvállalkozóknak komoly piac lehet, ha enyhül a pénz konvertálásának nehéz­sége. Arról máris megállapodás született, hogy a szegedi vá­sárigazgatóság magyar részt­vevőket toboroz több temes­vári kiállításra is. Októberben kézműipari, novemberben bor vásárra várják a dél-alföldi kiállítókat, decemberben pedig karácsonyi téli vásárt szer­veznek. Jövőre pedig három szakkiállításra is várjuk a román vállalatokat Szegedre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom