Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-07 / 186. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. AUG. 7. BELPOLITIKA 3 KÖZÉLETI NAPLÓ B lakossági bankbetétek • devizabetétek • értékpapírok Ki hová teszi a pénzét? A kecske, a káposzta és a Ezúttal nem a tulipános demokrata, hanem a lakossági, amelyet azért hívtak össze, hogy kiderüljön: kell-e a korábban csöndes zöldjéről ismert környéknek száznyolc autóparkoló, amit a zöld sávokba építenének bele. Talán nem hat meglepetésként, hogy a kérdés nem dőlt el. A fórum különben érdekes keretek között zajlott. Leginkább állófogadáshoz lehetne hasonlítani, amelynek helyszínéül egy lakótelepi iskola gangját választották. A többségében idősebb emberekből verbuválódott fórum egészen jól bírta állóképességgel, másfél óra múlva még mindig voltak vagy tizenöten. Ezek után már csak az volt hátra, hogy a maradék békétlenek fogadják el a tervet úgy, ahogy van, mert gondoljanak csak bele: ha nekik lenne autójuk, ók se vinnék a szomszéd épület háta mögötti parkolóba, ahol tombolnak a kocsifeltörő gazemberek. Néhányan viszont (nyilvánvalóan csak a maguk önös érdekeit tartva szem előtt) kizárólag abba voltak hajlandók belegondolni, hogy eddig még tudtak időnként szellőztetni, ezután viszont erre nem lesz alkalmuk, tekintettel „az orruk alá füstőló, büdös autókra" (idézet a lakossági fórumon elhangzottakból). Az autók viszont így is beállnak a fűre, eltorlaszolják a keskeny utcákat, és megoldást muszáj találni! - mondta a terület képviselője, akihez százhatvannégy aláírással megerősített kérelem érkezett a parVárakozáson felül fórum FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Vajon merre tartanak? Már az állatok száma is csökken A statisztika adatai szerint Csongrád megye állatállománya az év elsó felében az eddigieknél erőteljesebb ütemben csökkent. A Csongrád Megyei Agrárkamara főtanácsosa, Korom Sándor a jelenségek és okok néhány összetevőjére hívta föl a figyelmet. A szarvasmarhák zömét jelenleg is a nagyüzemekben tartják, számuk fél esztendő alatt 15 százalékkal csökkent. A felvásárolt tej mennyisége is hasonló mértékben változott. A tyúkok és a sertések nagyobb hányada származik a magángazdaságokból, s mivel ebből a körből nem állnak rendelkezésre friss adatok, a tendenciák csak áttételesen értelmezhetők. A csökkenés ténye vitathatatlan, ezzel is magyarázható, hogy az utóbbi hetekben nőtt a vágósertések iránti kereslet. A vágóbaromfi piaca is élénkült, ennek ellenére alacsony felvásárlási árak alakultak ki, több feldolgozó cég csődbe jutott. A termelés ütemességét a mélyponton lévő tenyész törzstyúk tartás teszi bizonytalanná. A mezőgazdaság átalakulási törekvései, az áttérés a piacgazdaságra, a körbetartozásokban megtestesülő pénzügyi nehézségek számos gonddal jártak. A termelők kényszerű helyzetében az ésszerű gazdálkodás helyett sokkal inkább jellemző a kiárusítás. A veszteséges, csőd szélén álló gazdaságokban kénytelenek mindent pénzzé tenni, ami mozdítható. A mind magasabb tenyésztési és termelési költségek a keresleti korlátok miatt egyre kevésbé térülnek meg. Egyelőre még az export árualapok csökkenésének szakaszánál tartunk, de ha nem fordul a kocka, akkor idővel zavarok támadhatnak a hazai élelmiszer ellátásban is. Az adott pillanatban a gyors beavatkozást jelentő import nem tekinthető érdemi megoldásnak, hisz ennek gyakori ismétlése „márkás" forintjainkba kerül. Ugyanakkor az állattenyésztés elsorvadása súlyos foglalkoztatási nehézségekkel és jövedelem kieséssel jár együtt sok ezer családban. Fenn áll a veszélye, hogy mire kialakulnak a gazdaságos export feltételei, nem lesz árualapunk, s emiatt jelentős valutabevételtől esünk el. Mindezek megelőzése érdekében a helyi agrárkamara a Piaci Rendtartási Törvény mielőbbi parlamenti elfogadását, a főbb mezőgazdasági termékekre garantált árak bevezetését, és a termelési biztonság megteremtését szorgalmazza. A gazdaságos export fejlesztése érdekében javasolják az európai gyakorlathoz igazodó támogatási rendszer kidolgozását, valamint az import szabályozott keretek közé szorítását. T. SZ. I. A várakozásoknál gyorsabb volt júniusban a lakossági megtakarítások növekedése. Míg az előzetes adatok alapján a Magyar Nemzeti Bankban úgy számoltak, hogy a bruttó megtakarítások összege 902 milliárd forint körül alakul a VI. hónap végére, a végleges számok elérték a 914,2 milliárd forintot. A fél év végén a lakosság bankban elhelyezett betéteinek összege 493,3 milliárd forint volt. A korábbi hónapokhoz képest gyorsabban növekedett a bankbetét-állomány. Míg az előző hónapokban a változás 10 milliárd forintra tehető, addig májushoz képest júniusban a betétállomány közel 20 milliárd forinttal lett nagyobb. Növekedtek ezen belül a devizabetétek is, de a vártnál valamivel kisebb mértékben. Június végén a devizabetétállomány 142,1 milliárd forintot tett ki, szemben a májusi 137,8 milliárd forinttal. A pénzintézeti értékpapír-állomány a várakozásoknak megfelelően alakult, szintjük a VI. hónap végén 201,5 milliárd forintot tett ki. Gyorsan bővült viszont a készpénz-állomány. Június végi adatok szerint 219,4 milliárd forint összegű készpénzzel rendelkezett a lakosság. Tovább csökkentek a lakossági tartozások. Az állampolgárok ugyanis a magas kamatok miatt általában több hitelt fizetnek vissza, mint amennyi új kölcsönt vesznek fel, így a fél év végén a lakosság 177 milliárd forinttal tartozott a bankoknak, míg májusban ez az állomány 179,1 milliárd forint volt, áprilisban pedig 182 milliárd forintot tett ki. így a nettó megtakarítások szintje tovább növekedett, június végén elérte a 737,2 milliárd forintot. Májushoz viszonyítva a nettó megtakarítások mintegy 33 milliárd forinttal bővültek. kólót kívánók kezéből. Az autós várakozóhelyeket a fák meghagyásával a házak közötti (elótti-mögötti) füves területekből hasítanák ki, némely autó csak hat-nyolc méterre pöfögtetne a földszinti ablakoktól, s ez keveseknek tetszik. Antagonisztikus ellentét, mondhatnánk a görög drámák világát idézve. Döntés később, a kecske változatlanul éhes, a káposzta viszont romlófélben. NYILAS MA AZ MDF-székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. KEREKES PÁL, a 12-es választókerület képviselője 18 órakor a Napos Úti Általános Iskolában Béketelep lakosai részére nyílt napot rendez. A KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNNYEL kapcsolatosan a földigény bejelentéséről 19 órakor tájékoztatót tart a Teleki utca 3-ban Juhász Gábor. Zsarolás, a la közgyűlés „A cél szentesíti az eszközt" - idézhetnénk Machiavellit, ha érzékeltetni akarnánk a szegedi képviselők tárgyalási stílusát.A közgyűlés tegnapi ülésén három, órákon át vitatott, majd - részben politikai megfontolásból - a többség (jórészt a FideszSZDSZ-frakció tagjai) által elutasított kérdést a munkanap végén, délután öt óra tájt - a liberálisok javaslatára - ismét napirendre tűztek. Történt mindez annak ellenére, hogy az eltérő és összeegyeztethetetlennek nevezett álláspontokat ebédidőben sajtótájékoztatón ismertették. Először a Fidesz-SZDSZ-frakció, majd az MDF, a KDNP és a Független-frakció vezetői öntötték a másik féllel kapcsolatos indulataikat udvariaskodó mondatokba. „Az eredményességet, a város érdekét tartottuk szem előtt, ezért megegyeztünk" - indokolta külön-külön, de most már egybehangzóan a fordulatot a korábban még két, különböző időpontban és teremben tartott sajtótájékoztató szónoka: Jenei Ferenc, a Fidesz-SZDSZ és Koha Róbert, az MDF-frakció vezetője. Ja, kérem, ez , vagyis a „zsarolás, közgyűlés módra" a demokrácia étlapján kedvelt fogás. Csípős fűszerekkel tálalják. A közélet szereplői - ha van gusztusuk hozzá, ha nincs - bekanalazzák. Azért is, mert - mondják a célorientált eredmény-centrikusok - a polgárokat nem a döntés körülményei, a frakciók közötti megegyezés módja, a kompromisszum mögött meghúzódó - valószínűleg politikai - alku részletei érdeklik. A szegediek a közgyűlés döntéseinek, őket igen is érzékenyen érintő lényegére kíváncsiak. Nos, a képviselők vitáját figyelemmel kísértük, a fordulatok hátterét kérdéseinkkel kutattuk. Az eredményről ma mégsem számolhatunk be a döntések súlyának megfelelő terjedelemben. Míg a Torony alatt vitázva egymás idegeit, s a drága időt őrölték a városatyák, addigra a szerkesztőségben ilyen-olyan információkkal teltek meg az újságoldalak. így hát a tudósításból kommentár lett. A részletekben meghúzódó lényegről, a közgyűlés határozatairól holnap adunk összefoglalót. A cél - a mi esetünkben - így szentesíti az eszközt... ÚJSZASZI ILONA Kondítsuk meg a béke harangját! Dr. Sztanka Kujundzsics, Szabadka alpolgármestere: Hogy milyen esélye van a békének a volt Jugoszlávia területén? Egyelőre csak azt tudnám mondani, hogy: reális esélye van a békének. Az EK által bevzetett gazdasági szankciók máris nagymértékben éreztetik hatásukat és az ósz folyamán eredményhez is vezetnek. Akkor, remélhetőleg a most még forrófejű politikusok is felfogják majd. hogy csak a béke, a megértés vezethet megoldáshoz, pontosabban az embargó feloldásához.Én tehát derűlátó vagyok, bízom abban, hogy politikai eszközökkel is ki lehet „erőszakolni" a békét!... Dr. Sztanyik B. László, egyetemi tanár, főigazgató-főorvos, Országos „Frederic Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, a Mérnökök a Békéért Alapítvány dijának idei nyertese: -Tizenöt évvel ezelótt tagja voltam annak a Hirosima - bizottságnak, amely a 47 évvel ezelőtti atombombatámadás következményeit tanulmányozta és tárta a nemzetközi közvélemény elé. Több mint háromszáz ezer áldozata volt ennek a támadásnak, de azóta is érezteti káros hatását ez a gyilkos robbanás. A csaknem öt évtized alatt rengeteg atomfegyver halmozódott fel a világ különbözó pontjain, s jelenleg mintegy ötvenezer atomtöltetű robbanószert jegyeznek a katonai szakértők. Ez félelmetes erejű arzenál is többszörösen elegendő ahhoz, hogy megsemmisítse az emberiséget. Ezért kell hát a béke, mindenütt és mindenkor, s ezért örülök annak, hogy a díjat kettős szerepemért kaptam: kutatómunkásként és békeaktivistaként is méltányolták teljesítményemet. Kern Imre, a szabadkai önkormányzat végrehajtó bizottságának elnöke: - Nagyon fontos mindanynyiunk számára^ hogy megőrizzük a békét. Ugy érzem ma is, az összetett helyzet ellenére, Szabadkán és környékén a nemzetek közötti viszony, az emberek egymás közti kapcsolata jó, elfogadható. Ez a több évszázados együttélés eredményeképpen alakult így. Sajnos, egyes pártok éppen ezt nem nézik jó szemmel és minden áron éket akarnak verni, gyűlöletet szítani a népek között, ami azután tökéletesen megfelel az ő politikai célkitűzéseiknek. A szerbiai tájékoztatási eszközök például igyekeznek elhitetni a közvéleménnyel, hogy a szerb nép veszélyeztetett, mindenki őket támadja. Pedig ez a gyakorlatban nem így van. Sem szabadkán, sem a Vajdaságban. Ennek ellenére én optimista vagyok a békét illetően. Jose Palau, spanyol békeaktivista: -Most jártam be a volt Jugoszlávia háborús övezeteit. Állítom, hogy a második világháború óta ilyen esztelen, életet sem kímélő háború nem folyt seholt a világon! A hirosimai évforduló tehát figyelmeztetés térségünknek is, hogy a józan, békét teremtő közösségnek kell felülkerekednie és nem szabad megengedi az indulatok, a nemzeti értékek túlbecsülésének elburjánzását, mert az ilyen pusztító háborúhoz vezethet. Véleményem szerint a nemzeti kisebbségek helyzetének megoldásával stabilabbá tehetnénk egész Európa politikai - társadalmi helyzetét. KISIMRE FERENC