Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-03 / 182. szám

4 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. AUG. 3. A kártyapénz nem gazdagít Július elsejétől lépett életbe az új finanszírozási rendszer a most már háziorvosi szolgálatnak nevezendő alapellátásban. Milyen változásokat hoz magával az alapellátás reformja? E kérdés kapcsán beszélgettünk kártyapénzről, orvosi magánvállalkozásról, a teljesítményért kapott dfj felhasználási lehetőségeiről a Csongrád Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrző főorvosával, dr. Csenke Lászlóval? - Az új finanszírozási rendben miként díjazzák a háziorvost? - Az önkormányzatok által működtetett háziorvosi rendelőkben dolgozó orvosok két forrásból jutnak pénzhez. Kapnak fizetést a működtető önkormányzattól, kapnak kártyapénzt az betegbiztosítási igazolványok után, valamint területi pótlékot. - Mennyit ér forintban egy kártya? - Különböző értékkel bír, attól függően, hogy a kártya tulajdonosa milyen korú, azaz mennyi orvosi törődést igénylő páciens. Ha például a leadott kártya tulajdonosa 18-35 év közötti fiatalember, akkor az ő kártyája 1 pontot ér. Ehhez számítjuk még a háziorvos szakképzettségét, ami 1-1,4 pont lehet. A maximumot akkor számoljuk, ha a háziorvos az alapszakvizsgán kívül rendelkezik más szakvizsgával és tíz évnél hosszabb körzeti orvosi gyakorlattal. Mivel egy pont 20 forintot ér, a pontszámok végeredményét hússzal szorozzuk, s így kapjuk meg egyegy kártya értékét forintban. Ha a nagy átlagot nézzük, egy kártyáért 40-50 forint jár. - Ebből lejön a tb- és a nyugdíjjárulék. Mennyi marad a negyven-ötven forintos kártyapénzből? - Abban az esetben, ha a kártyákért járó pénzt bérre fordítja a háziorvosi rendelő, akkor a felsorolt levonások után kb. 30 forint marad, de ebből még nem vontam le a személyi jövedelemadót. Ha azonban nem béresítik, hanem például étkezési hozzájárulásra, gépkocsi átalányra fordítják, akkor ezek a levonások nem csonkítják a kártya forintértékét. - Ki dönti el, hogy bérre, vagy másra fordítja a kártyapénzt a háziorvos? - A jogszabály szerint, a háziorvos véleményének a figyelembevételével a működtető dönt arról, hogy mire használja fel a rendelő közössége. - Ezek szerint, a háziorvos nemhogy nem kapja kézhez a betegei után járó kártyapénzt, de mindössze véleményezési, nem pedig döntési joga van abban, hogy a rendelőjében mire fordltassék a teljesítményért járó kártyapénz. - A kártyapénzt a háziorvosi rendelő működtetőjének fizeti ki a társadalombiztosítás, de a működtető nem dönthet az orvos véleményétől eltérően arról, hogy mire fordítsák a pénzt. Ha az orvos ragaszkodik ahhoz, hogy a rendelő munkatársainak bérét gazdagítsa a kártyapénz, akkor a működtetőnek ezt akceptálnia kell. - Csak hát, amint az előzőekből kiderült, alig-alig marad a kártyapénzből a járulékok, az adó levonása után. - Ha körzetenként 1800 leadott egészségbiztosítási igazolvánnyal és 20 forintos kártyapénzzel számolunk, akkor a háziorvosi rendelőt 36000 forint illeti meg. Amennyiben bérre szándékoznak fordítani, akkor ezt az összeget ha differenciáltan is, de - el kell osztani a rendelőben dolgozók - az orvos, az írnok, az asszisztens, a takarítónő - között. - Az egy dolgozót megillető összegre valóban nem lehet azt mondani, hogy óriási többletpénzt jelentene a háziorvosi team számára. Ugyanakkor jobban járnak anyagilag, ha nem az önkormányzat fennhatósága alatt működtetik a rendelőt, hanem magánvállalkozásban. A háziorvosok ugyanis több variáció közül választhattak. - A rendelet négyféle lehetőséget ír elő a háziorvosi rendelők működtetésével kapcsolatban. Működtetheti az adott város, település önkormányzata, vagy valamely egészségügyi intézménye - például a kórház-rendelőintézet -, működtethető orvosi magánvállakozásban, és magánpraxis keretei között. - Mit jelent a magánvállalkozás? - Az önkormányzat átadja a rendelőt a vállalkozó háziorvosnak, aki közvetlenül a társadalombiztosítóval köt szerződést, így közvetlenül innen kapja a kártyapénzt, aminek felhasználásáról maga dönt. - Ez lényegesen jobb megoldásnak tűnik, mint az önkormányzati működtetés, Szegeden mégsem akadt egyetlen háziorvos sem, aki vállalkozásban működtetné a háziorvosi rendelőt. Hallani ezzel kapcsolatban, hogy Csongrád megyében ettől a formációtól a tb zárkózott el. - A Csongrád megyei tb-t egyetlen orvos, a derekegyházi körzeti orvos kereste meg ilyen szándékkal. Derekegyházán magánvállalkozásban van a háziorvosi rendelő. Valószínűnek tartom, hogy a többi kolléga nem merte e lehetőséget megpróbálni, hiszen az önkormányzati keretek között működő háziorvosok biztonságban érezhetik magukat anyagilag, hiszen ők - a vállalkozókkal ellentétben - a kártyapénzen kívül fix fizetést is kapnak az önkormányzattól, és védi őket a közalkalmazottak törvénye. Arról egyébként az önkormányzat, s nem pedig a tb dönt, hogy átadja-e a vállalkozni szándékozó háziorvosnak a rendelőt. Még most sincs késő, lehet kérvényezni a vállalkozói formát, persze ehhez az szükséges, hogy a háziorvosok végre elolvassák az ezzel kapcsolatos rendeletet, és tisztában legyenek a feltételekkel. Az elérhetetlennek tűnő Mercedes mellett felvonult a nyugati autógyártás jó néhány egyéb csodája is: Citroenek, Nissanok, Mazdák, Fordok, Seatok - több mint ötven autó sütkérezett a negyven fokos melegben a futballpályán. S ez alkalommal nem voltak vesztesek, csak győztesek, hiszen a látogatók többsége, ha meg nem is tudta vásárolni a csodamasinákat, de legalább gyönyörködhetett bennük a szikrázó napsütésben. Seres Attila, a Rentimcar Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a budapesti Rom-Car Kft.-ve 1 szervezett autóshow természetesen üzleti vállalkozás. No nem csak azért, mert a kiállított kocsik jó része megvásárolható, hanem mert a bemutató sem volt ingyen. Igaz, a kétszáz forintos felnőtt belépőt megváltó nem pusztán láthatott a pénzéért valamit, hanem a show végén a szervezők egy FIAT Ritmót is kisorsoltak a vendégek között. A csodaautók mellett karatebemutatót is láthattak a látogatók, de autóriasztókat, rádiótelefonokat is bemutattak a helyszínen, s ott volt a Magyar Autóklub is, amely különféle szolgáltatásokkal várta az érdeklődőket. Este a River Side együttes gondoskodott a jó hangulatról. R.G. Ráérünk arra még? Néhány héttel ezelőtt a népjóléti miniszter úr a tv híradóból üzente a népnek: ne kapkodják el a betegbiztosítási igazolványok leadását, hiszen decemberig van még erre idő. Július elsején aztán, amikor kezdődött az új finanszírozás, s amikortól már nem állampolgári, hanem biztosítási jogon járt az egészségügyi ellátás - s erről hírt adott a tömegkommunikáció -, rohantak sokan választott orvosukhoz. Teljes volt a káosz, hiszen a pór nép végképp nem tudta, hogy akkor most adja, vagy ne adja. Szó, mi szó, nem volt rossz fogás miniszterünk intelme, hogy "ej, ráérünk arra még", hiszen minél kevesebb kártya gyül(t) a háziorvosok fiókjában, a társadalombiztosttónak annyival kevesebb kártyapénzt kell(ett) fizetnie. A háziorvosok ugyanis augusztusban már a korábbi hónapokban összegyűjtött biztosítási igazolványok után kapják teljesítménybérüket. Nekik végképp nem mindegy, hogy májusban vagy decemberben lészen meg az őket választó valamennyi páciens kártyája. így hát, miniszterünkkel ellentétben írjuk és mondjuk: betegnek, leendő betegnek és orvosnak egyaránt az az érdeke, hogy mihamarabb valamennyien adjuk át betegbiztosítási igazolványunkat, még akkor is, ha ez a "procedúra" némi sorban üléssel jár. - W w jM jMB ^wSTxvx' üj » 1 i f A tűző napsütés legfeljebb a szuperkocsiknak nem ártott. A látogatók viszont akár az áraktól is megszédülhettek. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A kártya pontértéke korcsoportok szerint: a) a 0-3 év közötti bejelentkezettek után b) a 3-18 év közötti bejelentkezettek után c) a 18-35 év közötti bejelentljezettek után d) a 35-60 év közötti bejelentkezettek után e) a 60 éven felüli bejelentkezettek után 3,5 pont 2,0 pont 1,0 pont 1,5 pont 2,5 pont A szakképzettségi szorzó értéke: a) szakvizsgával és 10 éves gyakorlati idővel nem rendelkező háziorvos esetén 1,0 pont b) alapszakvizsgától eltérő szakvizsgával (szakvizsgákkal) rendelkező és 10 éves gyakorlati idővel nem rendelkező háziorvos esetén 1,1 pont c) szakvizsgával nem rendelkező és több mint 10 éves gyakorlattal rendelkező háziorvos esetén l,lpont d) alapszakvizsgától eltérő szakvizsgával (szakvizsgákkal) és több mint 10 éves gyakorlati idővel rendelkező háziorvos esetén 1,2 pont e) egy alapszakvizsgával rendelkező és 10 éves gyakorlati idővel nem rendelkező háziorvos esetén 1,2 pont f) üzemorvosi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező háziorvos esetén a gyakorlati időtől függetlenül 1,2 pont g) egy alapszakvizsgával és több mint 10 éves gyakorlati idővel rendelkező háziorvos esetén 1,3 pont h) alapszakvizsgával és más szakvizsgával rendelkező és 10 éves gyakorlati idővel nem rendelkező háziorvos esetén ' 1,3 pont i) alapszakvizsgával és más szakvizsgával és 10 évnél több gyakorlati idővel rendelkező háziorvos esetén 1,4 pont Tutaj ozó televíziósok Fenyőrönk, szekerce, mikrofon - avagy amikor a tévések ácsolnak tutajt A készülő film egy induló sorozat első része lesz, melyben szeretnék megörökíteni a kihaló szakmákat, riportokat készíteni az utolsó mesteremberekkel. Kétszeresen fontosak ezek a filmek - teszi hozzá Bán János, a körzeti stúdió vezetője -, hiszen a nézők számára is érdekes dolgokról szólnak, s a hosszű, unalmas dumapartik helyett végre dokumentumműsor kerül a képernyőre. A tutajozás és Tisza évszázadokon keresztül összefüggő fogalmak voltak, napjainkban azonban már évtizedek óta egyetlen farönk sem úszott le a folyón. így elsőként erre az ősi mesterségre esett a választás. A hosszú út kezdete a Záhony alatt fekvő tuzséri fatelep, itt ácsolták össze a tutajt, mely vízrebocsátás után a Csongrád feletti telepig úszik, ahol is véget ér a kérészéletű vízi alkotmány útja. Kikötés után ízekre, vagyis rönkökre szedik, majd a feldolgozás után egy Ahogy visszaemlékszem, mindössze két alkalommal találkoztam tutajosokkal a képernyőn. Bár e két alkalommal sem a foglalkozás és a vízi eszköz dominált, hiszen egy Ízben a Tüskevár ifjú hőse hallgatott a Tutajos becenévre, a hasonló című film pedig a tiszaeszlári perről szólt. Nemsokára azonban megismerkedhetnek a nézők ezzel az ősi mesterséggel, hiszen jelenleg - talán az utolsó - tutaj csorog lefelé a Tiszán, tetején pedig a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának munkatársai forgatnak dokumentumfilmet a tutajosok életéről. iskola tetőszerkezete készül a messziről érkezett fából. A tutaj méretei miatt gondosan elő kellett készíteni az úsztatást. Két héttel ezelőtt, pénteken kezdték el ácsolni gyönyörű, 60-80 centi átmérőjű farönkökből, s három napig tartott a 60-70 méter hoszszú és 10 méter széles alkotmány elkészítése. A vízre bocsátás után óránként másfél kilométeres sebességgel csorognak lefele a folyó, a hét végén keltek át kiskörei víztározón, s remélhetőleg a héten megérkeznek úticéljukhoz. A víztároló külön próbatételt jelentett, hiszen a zsilipen úgy emelte át két hajó az irdatlan méretű tutajt, de ugyanígy nagy kalandnak számít egyegy híd alatti, komp melletti átkelés is. A tévések - Kléner György operatőr, Pigniczky Zoltán gyártásvezető, Sipos Jenő világosító és Nagy Gábor technikus - két hétig a tutajon laknak, élnek és forgatnak. Folyamatosan küldenek Szegedre anyagokat, melyekből részleteket már láthattunk és láthatunk az Alföldi Mérlegben. A teljes film pedig az utómunkálatok után, remélhetőleg késő ősszel képernyőre kerül. TY Autócsodák Szegeden Többek között egy 600-as Mercedes is emelte annak az autokiállitásnak a fényét, amelyet a hétvégén rendeztek a SZVSE-pályán. Bizton állíthatom - hiszem, magam is ültem benne - a kevésbé hozzáértők csodálatát is kivívta volna ez az „alacsonyan szálló repülőgép", amelyet szinte minden luxussal felszereltek. Az első ámulat után jöhetett a második, a kocsi ára: 12 millió 600 ezer forint. Persze így is „olcsó", hiszen néhány kilómétert már beletaposott előző gazdája. Beutalások a szakrendelőkbe Háziorvosi beutaló nélkül mehetnek a betegek a nőgyógyászati, az ideggyógyászati szakrendelőkbe, a tüdő-, a bőrés nemibeteg gondozóba, valamint szemüveg felíratásért a szemészeti szakrendelésre. Sürgős szükség esetén nem kell a háziorvos beutalója: a belgyógyászati, a sebészeti, a szemészeti, a fül-orr-gégészeti szakrendelőkben. Nem sürgős esetben e szakrendelőkben kizárólag a háziorvos beutalójával fogadják a betegeket. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE: KALOCSAI KATALIN