Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-03 / 182. szám

HÉTFŐ, 1992. AUG. 3. KULTÚRA 5 Véget ért a nyári egyetem Az asztal nem sikerült "kerekre,, Véget ért az idei nyári egyetem, s a közép-európai értelmiség szegedi találkozóján színvonalas, jó előadások hangzottak el, olyan problémákról, amelyek akarjuk vagy sem, a térség 'valamennyi országában aktuálisak. Az értelmiség felelőssége, a kritikai szemlélet és alkalmazása, az etnikumközti kapcsolatok foglalkoztatták leginkább a meghívottakat. Az Értelmiség' 92 előadásai után, elsősorban szegedi szemmel nézve Ványai Éva alpolgármestert kértük értékelésre. - Az országban végbemenő változás megosztotta az írástudók közösségét: politikai küzdelmek szekértáboraiba sodródtak. A nyári egyetem sokat tehet azért, hogy a problémák és az ellentmondások artikulátlan nyilvánosságot kapjanak, az álláspontok világosan körvonalazódjanak. E politikai megosztottságot a nyári egytem előadóit tekintve nem tudom felfedezni, így a kívánatos párbeszéd kialakítására nincs mód, úgy is mondhatnánk, hogy az asztal nem sikerült „kerekre". - Nem hiányoztak a külföldi magyarok sem. - A jelen nemzetközi helyzetben szinte magától értetődik, hogy a keleti szomszédunkból érkező előadók a kisebbségi önszerveződés lehetőségeiről, a délről érkezettek pedig a magyarság megmaradási esélyeiről szólnak. A függetlenedő Szlovákiából hozzánk látogató a költészet otthontudatáról vall. - Felvetődik a kérdés, hogy mi, szegedi értelmiségiek mit tudunk tenni a kultúra, az anyanyelv fennmaradásáért, sőt fejlesztéséért ?! - Önkormányzatunkban Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Bizottság működik meghatározott pénzkerettel, mely a nemzeti kisebbségekkel folytatott kapcsolattartásra fordítható. Ezenkívül a Kulturális és Közművelődési, Oktatási és Ifjúsági, Tudományos és Felsőoktatási Bizottságok céltartalékából fordíthatók összegek hasonló célra. íly módon támogattuk a Nevelj békére konferenciát, a Délvidéki Magyarok Egyesületét, hozzájárultunk Magyar Kisebbségi Információs Iroda létrehozásához, Erdélyi magyar diákok folyóirat kiadásához, jótékonysági estjük megrendezéséhez, Nemzetközi Néptánctalálkozó megrendezéséhez, a JATE-n és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanuló kisebbségi magyar hallgatóinak tanulmányaihoz. Illetékes irodánk közművelődési előirányzatában szerepel testvérvárosi kulturális események finanszírozása is. - Meglepően sok művészeti-kulturális vállalkozásba fogtak. - Városi szinten eredménynek tartom, hogy az önkormányzati testület új felsőfokú művészeti ösztöndíjrendszerről, művészeti alkotói támogatásról és művészeti nívódíj odaítéléséről határozott. Nagy jelentőségű kiadványok megjelentetéséhez járulunk hozzá, mint a Szeged monográfia, Vaszy Viktor életéről szóló könyv, Dinnyés Ferenc album. Rendszeres kiadvány a Szegedi Műsor, mely a havi városi kulturális programokat tartalmazza. A Szegeden megjelenő folyóiratok, mint a Tiszatáj, Szeged, Pompeji, Aetas Existentia, Kincskereső, de még a vásárhelyi Juss is évi egyszer támogatásban részesült. Az év legjelentősebb kulturális eseménye a triennálé (festészet, grafika, kisplasztika) jelleggel megrendezett nyári tárlat. Templomaink - köztük a szegedi szerb templom és a szőregi szerb templom - felújítására összességében több tízmillió forintot fordítunk. A Megyei Népművészeti Alkotóházat annak ellenére támogatjuk, hogy nem városi intézmény, mivel úgy érezzük, hogy népművészeti hagyományaink megőrzése, tanítása a mi felelősségünk is. Két világ találkozása Szegedi érem és könyv Sevillába Ötszáz éve indult útnak Kolumbusz Éppen ma 500 esztendeje, 1492. augusztus 3-án indult el az öreg kontinens partjaitól nyugatra, az ismeretlenbe vezető útra Kolumbusz, ugyanaz év október 12-én hajnalban hangzott fel az új kor kezdetét jelző felkiáltás: Tierra! Föld! Az emberiség történetének óriási felfedezése volt ez, melynek során két civilizáció ütközött és soha nem képzelt változásokat hozott egész világunk számára. A hatalmas építő és romboló esemény mérlegét sokan foglalják össze ezekben a hónapokban. Számvetést készít a világ és az egykori „felfedezés" fogalma helyett Két Világ Találkozása eszméjében próbálják szintetizálni Kolumbusz utazásának következményeit. Világszerte kiállítások, tudományos ülések zajlanak s természetesen az évforduló jegyében rendezték meg a sevillai világkiállítást. Szegediek is jelen vannak, illetve lesznek a spanyolországi expón. A JATE LatinAmerika-kutatócsoportja és Lapis András szobrászművész egyéves együttműködésének eredményeként született meg a napokban bemutatott, s mától forgalmazandó ezüstérem. A ípfci Az ezüstérem előlapján Kolumbusz matrózainak egy csoportja felállítja az Uj Világban a keresztet. A háttérben a vezérhajó, Santa Maria látható, a körfelirat spanyol és kecsua nyelven íródott. A hátlapon a mexikói Yachilánban található kő-sztélé (kígyótestű, emberarcú és -kezű isten, elűtte imádkozó, térdeplő indián előkelőséggel) ábrázoltatott, a felirat pedig: Két világ találkozása, 1492-1992. Az érmet Lapis András szegedi szobrászművész készítette, kivitelezője szintén szegedi, Szabó Géza ötvös. Az ezüst színsúlya 1 uncia, példányszáma 2000 darab, kiadó és forgalmazó: Adler és társa Érem- és Műkereskedelmi Kft. sajtótájékoztatón dr. Anderle Ádám egyetemi tanár beszámolt a szegedi kutatócsoport mintegy két évtizedes munkásságáról és arról a határozott és célirányos tevékenységről, amellyel az évfordulóra készültek s kapcsolódtak az egyetemes tudományossághoz. Bemutatták azt az elegáns füzetet, amelyben Anderle Ádám a magyar-spanyol történeti kapcsolatokat gyűjtötte egybe, a szintén Anderle által irt Spanyolország története című munkát, valamint az ezek sikere nyomán most elkészült America Hungara című kétnyelvű versgyűjteményt, melyben tizenkét magyar költő Amerika-ihlette verseit gyűjtötte egybe Rozsnyai Jenő és Zsoldos Sándor és fordította spanyolra Tóth Éva. Mint Lapis András elmondta, a téma régóta érdekli s az érem születésének fázisaiban gyakran konzultált szegedi kutatókkal. Korabeli, 16. századi metszetekből és az inka kultúra hiteles emlékeiből alakította ki az érem momentumait. Érmen soha eddig soha egyetlen szót le nem írtak kecsua nyelven. Ezen érem kecsua-szövegét a perui akadémia nyelvészeti intézete lektorálta. A kiadványok és a pompás vert ezüstérem révén Szeged művészete és tudományossága is jelen lesz augusztus 24-én a sevillai világkiállítás magyar napján. Minden bizonnyal elismerést és megbecsülést szerezve az itt folyó kutató munkának, alkotó tevékenységnek és annak az új megvalósítási formának, amely létrehozta ezeket az értékeket. T. L. Kovács Endre orgonaestje a dómban A Nemzeti Filharmónia nyári hangversenyeinek sorában ma, hétfőn este 8 órakor orgonakoncert lesz a dómban. A szegedi nyári koncertszezon egyik szép estjének ígérkezik Kovács Endre orgonaművész programja. Bach és Liszt műveket mutat be, a műsorban közreműködik az énekes Ardó Mária. Intermagyar olvasótábor és életfa Két hét falun. Röviden és meglehetős.semmitmondással így szólna a hír a pusztamérgest színhelyű olvasótáborról. A kisközség iskolája, a néhol tágas, másutt kanyargós, homokfútta utcák, a jellegzetes alföldi erdő teremt otthonos környezetet negyvenegynéhány fiatalnak, az olvasótábor részeseinek. A szakszervezetek megyei könyvtárának szervezésében és több alapítvány, valamint Szeged város önkormányzatának támogatásával létrejött önépítő és közösségformáló együttlét július 27-től két héten át jelent vonzó elfoglaltságot a táborlakóknak. A jelenlévők az interperszonális, azaz személyközi kapcsolatok alapján mélyértelmű dolgokról cserélnek eszmét, miközben az együttlét maga is érdekes nemzetköziség: a pusztamérgesi táborozók valamennyien magyarok, de Magyarországon kívül még három ország lakói. Jöttek a Vajdaságból, Kárpátaljáról és Erdélyből. Egy nyelven, érzelmi-gondolati közelségben sajátosan nyaraló 15-21 év közötti lányok és fiúk. Amint erről az egyik kiscsoportos foglalkozás nyolcas körkérdésére választ nyerek: a magyarság gyökereit kutatják, önnön kötődésüket a családon keresztül a tág világhoz. Játékos formában alkotnak, sajátos históriát írnak, s mint mondják, a lelkük mélyéig kitárulkoznak egymásnak. Mindezen túl a hagyományos, fiatalos játékosság, a sport, a kistelepülés életével való ismerkedés is a program része, vagy azon túl ad módot a szabadidő egyéni szándék szerinti eltöltésére. Talán erre a közösségi együttlétre már kevéssé alkalmas az olvasótábor megnevezés, de hasznát és értékét maguk a résztvevők teremtik, s a táborzárás után is soká őrzik. Az Életfa, amely az egyéniség teljes kibontakoztatásával jelzés-szerűen kerül papírra, s lényegében létrehozója mindegyikében gyökerezik, a valóságos élőfák árnyékában készül, formálódik. A táborlakók ezt benső világukban majd magukkal viszik. Mondhatni, ezért cserében három fát, cseijét ültettek emlékül. Aranyvesszőt, nyírfát, borókát. B. P. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Szegedi balettsiker a Mittelfesten Cividaléból Siracusába utaznak a táncosok „A Szegedi Balett első olaszországi sikere emlékére" - ezzel a mondattal, és boldog mosollyal adta a kezembe Imre Zoltán koreográfusbalettigazgató az ajándékot: egy csodás, exkluzív katalógust, benne száz mű reprodukciója Peggy Guggenheim velencei kollekciójából... Hogyan is hagyta volna ki - ha már Olaszországban jár - ezt az egyedülálló képzőművészeti gyűjteményt, amit persze nem most látott először, de hát ott vannak a kedvenc képei, egy csomó Klee, a fantasztikus The Red Tower, Giorgio de Chirico 1913-ban született festménye, a Magritte-művek - és napestig sorolhatnánk, mi minden még. Így történt, hogy a Cividaleban idén is megrendezett Mittelfest, a közép-európai művészeti fesztivál egyetlen meghívott balettegyüttesének vezetője csak a napokban érkezett haza, bár a két előadás már 21-22-én lezajlott. Mint korábban megírtuk, az idei, második Mittelfest művészeti vezetője, a Bécsben élő színházművész és író, George Tábori személyesen járt a koratavasszal itt. hogy a nagyhatású középeurópai, Franz Kafka művészete szellemében szervezett nemzetközi találkozóra balettműveket válogasson a repertoárból. Mint akkor mondta, azért választotta a Szegedi Balettet a nagyszabású színházi, zenei, tánc-, film- és bábművészeti találkozó résztvevőjének, mert ennek az együttesnek a jóhíre jutott el hozzá. A július 18-án kezdődött, a napokban zárult fesztiválon egyébként mégegy magyar színházi produkció szerepelt, Taub János rendezésében a Radnóti Színpad előadása (meghívták Mészáros Tamás vígszínházi Koestler-produkcióját is, ők azonban technikai okok miatt nem tudtak kiutazni). Fellépett Csengery Adrienne Kurtág György műveivel, s ha akarjuk, magyarnak könyvelhetjük a franciaországi színházi sztár, a nemrégiben Budapesten és Szegeden is bemutatkozott Josef Nadj, alias Nagy József orleans-i Jel Színházának előadását. Bemutattak Cividaléban egy Tarr Béla-fiIlmet is. Mindezeket a fesztivál elegáns műsorfüzetéből lehetett megtudni, Imre Zoltán viszont elmesélte, milyen jólesően visszhangos sikere volt a Szegedi Balett két estjének. Melyeken Juronics Tamás Tábori által választott „kafkais" darabját, A képzelet óráját, s a megrendelésre, az alkalomra készült Imre-balettet, az Álom Kafkáról címűt mutatták be. A hazai tévé, a Stúdió' 92 stábja is vett fel részleteket a szegediek produkciójából, de szerepelnek a ZDF filmjében, egy olasz tévé és rádió riportot készített Imre Zoltán mellett Juronics Tamással és Péntek Katával is. A balettigazgató elsősorban koreográfusként aratott szakmai sikert: Kafka-kutató esztéták faggatták, egy órás interjút készített vele a berlini rádió és a 30 kritikus részvételével megtartott nemzetközi sajtótájékoztatónak is egyik legtöbbet kérdezett vendége volt. Egyszóval nem hiába dolgozták át a fél nyarat a balettosok: a siker fölkelti a reményt, hogy ez csak az első jelentős nemzetközi szereplés volt, követi a többi. Szeptemberben Münchenben lesz a folytatás, a Kafka-fesztiválon 25-én és 26-án lép fel a Cividaleban már sikerre vitt programmal az együttes. Ám előbb visszamennek Olaszországba, a tizedik siracusai balettfesztiválra kaptak meghívást, augusztus 12-én Jmre Zoltán Szenvedélyes viszonyok cíiflű balettjét, 13-án a finn Jorma Outinen Az álom mögött című koreográfiáját és a Varázsdoboz című Imre-műből a Bolerót mutatják be. Sajnos - mondta Imre Zoltán - csak két előadást sikerült a cividalei gazdag programból megnézni: a fesztivál művészeti vezetőjének, George Taborinak három Kafka-novella adaptációját és a tavalyi fesztiválszervező, Giorgio Pressburger rendezését. Ez utóbbi látványszínház a szakmabelieket is elkápráztatta fantasztikus technikai arzenáljával, ami számunkra a következők miatt lehet érdekes: Cividaleban is, mint Szegeden, a Dóm téren ment az előadások egy része, Pressburger Hrabal-adaptációja, ez a színháztechnikai szemfényvesztés is; ami azért figyelemreméltó, mert hivatalosan meg_ nem erősített információink szerint Pressburger meghívását fontolgatják a szabadtéri igazgatóságon - egy jövő évi Tragédiarendezésre... SULYOK Vége a barangolásoknak Bezárult a kincskeresők tarisznyája Szombat délelőtt hangos gyermekzsivajra figyelhettek fel a Dugonics téren és a Kárász utcán sétálók. Igen, ők voltak, a hétpróbás kincskeresők. Ki-ki zsákbamacskával tömött dobozokkal, a Kincskereső irodalmi folyóirat régebbi - ám ma is hasznos számával próbálta reklámozni a mára érdemtelenül háttérbe szorult gyermeklapot. Sikerrel! Mint arról lapunk múlt kedden beszámolt, a gyerekek az Ortutay kollégiumban élvezhették a 18. alkalommal megrendezett Kincskeresőtábor örömeit. A sok játékkal tarkított munkában részt vevő pedagógusok szerint az idén különösen jó szellemű csapat jött össze. A tábor programját művészeti barangolások töltötték ki. A gyerekek irodalommal, zenével, képzőművészettel, néprajzzal foglalkoztak. Délelőtt a térkép tájain barangoltak, majd írtak mondát, rajzoltak, felüdülésként énekeltek. Mindemellett jutott idő Szeged nevezetességeinek megismerésére is. Ellátogattak a Nemzeti Színházba, a múzeumokba, a Somogyi Könyvtárba, megnézték a szabadtéri játékokon bemutatott Magyar lakodalmast. S bár a szervezők az előző táborokhoz képest kevesebb pénzt fordíthattak előadók meghívására, s csak 51 gyermeknek tudtak szállást biztosítani, a részvételi díjakat igen olcsón szabhatták meg. Mindez azonban nem befolyásolta a kincskeresés eszméjének továbbadását és elmélyítését, melyet a lelkes és felkészült pedagógusok mellett a Kincskereső folyóirat két „sokat próbált" munkatársa, Baka István és Simái Mihály is támogatott. KAPAI ÉVA