Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-15 / 166. szám

ÖLI) BANK A DM KFT. ES A DMGK GAZDASAGI MELEKLETE Bankcsőd n zűk fél éve, amikor Szegeden járt Bod Péter Akos, a kJ Magyar Nemzeti Bank frissen beiktatott elnöke, egy félmondatban felvillantotta az idei bankcsődök lehetőségét is. Hiába futottam át hírügynökségi kolleganőm tudósítá­sát, ez a mondat kissé erőteljesebbre sikerült. Nem csoda, hogy egy óra múlva a Danubius már vezető hírként közölte - s jó néhányszor megismételte az új MNB elnök azt mondta, bankcsődök lesznek Magyarországon. Emlékszem, a hírügynökség valamiféle helyreigazítást is lehozott, miszerint, nem kizárt... elméletileg fennáll a lehetősége... Ma senki sem kerülgeti a kifejezést, s a sajtót sem kérik helyreigazításra, hiszen olyan dologok történtek, amelyek­re az elmúlt negyvenegynéhány évben nem volt példa. Szá­mítógéphiba miatt maradtak már átmenetileg pénz nélkül az ügyfelek, valamely bank fizetési nehézségei miatt még nem. Mostanában egyre gyakrabban kérdezgetik tőlem, kivegyék-e innen vagy onnan a pénzt. És egészen jóhírű bankok nevei hangzanak el. / lyenkor megijedek, mert tudom, hogy a néhány legerő­sebb bankon kívül bármelyiket tönkre lehet tenni. Éhhez elég lenne a legnagyobb példányszámú országos napila­pokban elejteni valamit, a 8 órási híradóban 30 másodper­cig elmélkedni x bank körül terjengő hírekről. Másnap mindenki be akarná váltani a betétkönyvét, értékpapírját, olyan pénzintézet pedig a világon sincs amelyet egy ilyen hisztéria ne küldene padlóra. Valutaszámlák zárolása ügyében éreztük már ennek a szelét, igaz csak Szegeden tépték egymást az emberek, Kecskeméten unatkoztak a banktisztviselők. Egy hét múlva fordítva történt az eset. Kíváncsi vagyok, hogy a két, hírekből már jól ismert ­valószínűleg sorozatosan hibázó - pénzintézet mellett melyik lesz a következő név. A jól értesültek már tudják, sőt, el is vitték a pénzüket. Lízing Magyarországon nagyon gyorsan fejlődik a lízingüzlet­ág, s ennek elsősorban a jelen­legi adózási feltételekben kere­sendők az okai. Terjedéséhez azonban az is hozzájárul, hogy a jelenlegi körülmények között a kereskedelmi bankok kevés­bé szeretnek beruházási hitele­ket nyújtani. A lízing viszony­lag kedvező középtávú beruhá­zási formává vált. Mindez azon a konferencián hangzott el, amelyet az Euromoney rende­zett a lízingről közép- és kelet-európai szakemberek számára. A rendezvényen nyu­gat-európai és dél-koreai üz­letemberek is részt vettek, hogy ismerkedjenek a térség­beli beruházási lehetőségekkel. A tanácskozáson elhangzott, hogy Kelet-Európában legin­kább Magyarországon terjed a lízing. Hazánkban ez azért kedvelt forma, mert lehetővé teszi, hogy a beruházásokat a vállalkozók költségeik terhére, adót spórolva finanszírozzák. Amennyiben azonban hitelt vesznek igénybe fejlesztési elképzeléseik megvalósításá­hoz, úgy a kölcsönöket már a nyereségükből kell törleszteniük. Azúr-parti tisztaság Aki a Szegedi Nemzetközi Vásárba ellátoga­tott az idén, velük egészen biztosan találkozott, mert ők tartották tisztán az egész kiállítóte­rületet. A Dél-Azur-Net Kft. 1990 novemberé­ben jött létre 50-50 százalékos francia-magyar vegyesvállalkozásként. Az eredeti francia takarító cég - nevével ellentétben - nemcsak az Azúr-part, hanem Párizs külcsfnyén is mun­kálkodik. A szegediek, akiknek voltaképpen referenciamunkája volt a vásártakarítás, la­kások, irodák, épületek felújításával, takarítá­sával foglalkoznak, és terveik szerint hamarosan ők fogják gondozni a város zöldterületeit is. Gérard Coissat-Marschall, az Azúr Net területi igazgatója személyesen ellenőrizte, mit végeztek partnerei a vásárban. - Lámcsak - mondta - a takarítás csöppet sem piszkos munka, ha magas színvonalon csinálják. K. G. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Párizs után Szegeden. A takarítás csöppet sem piszkos Csődbejelentés után, szerződéskötés előtt Hol tart most a Vidia - Ön tulajdonképpen csak a részvények 47,4 százalékának lesz tulajdonosa. Miért jelent ez szavazattöbbséget? - A Vidia saját részvénye nem szavaz­hat, így a birtokunkba kerülő tulajdoni hányad 64 százaiákos szavazati arányt jelent. Maga a hivatalos értesítés egyéb­ként 29-én érkezett meg, a szerződés mi­hamarabbi megkötése érdekében azonnal felvettük a kapcsolatot az ÁVÜ-vel. - A pályázati kiírás óta történt egy s más a Vidiánál. - Voltak változások a cég életében. Az AVÜ tájékoztatása szerint a Vidia csődöt jelentett, ami július 2-án jött le a cégköz­lönyben. Ez mindenképpen új helyzet, az OKHB például felmondta a hiteleket. Ennek ellenére továbbra is érdekel' bennünket a Vidia Kereskedőház Rt. - Ez így elég különösen hangzik. - Felállítottunk egy jogászokból, köz­gazdászokból, kereskedőkből és pénzügyi Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy az Állami Vagyonügynökség Vidia Kereskedőház Rt-re kiírt pályázatát Molnár Sándor nyerte. A vállalkozóval a Szegedi Nemzetközi Vásáron beszélgettünk, hogyan áll jelenleg a Vidia ügye. szakemberekből álló tanácsadó testületet, akikkel még a szerződékötés előtt meg­vizsgáljuk, milyen változások történtek a pályázati kiírás feltételeiben. Mit jelent a cég életében a június 15-én bejelentett csőd? A vizsgálatot követően döntünk arról, hogy az esetleges változások miként befolyásolják a megajánlott vételárat. Az új helyzet alapos ismeretében kötünk szerződést az ÁVÜ-vel. - A csőddel kapcsolatosan mi az állás­pontja? - Amennyiben megkötjük a szerződést a vagyonügynökséggel, és tulajdonosi jo­gainkat gyakorolhatjuk, azon leszünk, hogy már az első csódegyeztető tárgyalás sikerrel záruljon, azaz a kölcsönös érdekek alapján jussunk megegyezésre minden hitelezővel. - Melyek a következő konkrét lépések? - Augusztus 25-én lesz a részvény­társaság közgyűlése, s a napirenden a Vidia csődhelyzetének menedzselése, valamint az igazgatóság újraválasztása szerepel. Az új testület ezután választ tagjai közül vezérigazgatót. - Van már jelölje? A 64 százalékos szavazati arány mellett nincs értelme választásról beszélni. - Természetesen van, de csak a már említett szakértői csoport által folytatott vizsgálat értékelése után lesz végleges a döntés. Kovács András Féléves hiány Az első félév során az állami költségvetésben 108,1 milliárd forint hiány keletkezett. Ez több mint másfélszerese az éves költ­ségvetési törvényben jóváha­gyott 69,8 milliárd forintnak ­állapítja meg a Pénzügymi­nisztérium múlt héten nyilvános­ságra hozott jelentése. A tájé­koztatás szerint a bevételek 11,3 százalékkal, a kiadások pedig 2,8 százalékkal maradtak el a tervezettől. A bevételek féléves főösszege 341,8 milliárd forint volt, míg a kiadások elérték a 449,9 milliárd forintot. A Pénzügyminisztérium szerint a tervezettnél jóval na­gyobb hiány részben azzal ma­gyarázható, hogy még nem kez­dődött meg a termelés fellen­dülése, a belföldi kereslet to­vábbra is mérsékelt, s ez hátrá­nyosan hat a költségvetés bevé­teleire is. Ráadásul a költség­vetés rovására kedvezőtlenül módosultak a jövedelemosz­tozkodási arányok. A Magyar Nemzeti Bank és a pénzinté­zetek a tervezettnél lényegesen kevesebb nyereségadót fizetnek. Olyan keveset, hogy júniusban negatív volt ebből a forrásból a bevétel. Ami azt jelenti, hogy a költségvetés 7,2 milliárd forintot fizetett vissza a pénzintézetek­nek. Ez az összeg úgy alakult ki, hogy a Pénzügyminisztérium 12,4 milliárd forintot fizetett vissza a bankoknak nyereségadó visszatérítésként, az MNB-nek pedig hasonló okokból 4,4 milliárd forintot folyósított. így összesen 16,6 milliárd forint volt az adóvisszatérítés. Azért volt ilyen jelentős, mert az év elején a kereskedelmi bankok szá­mottevő kockázati alapot képez­tek költségeik terhére, csök­kentve nyereségüket. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Vállalkozásaihoz legkedvezőbb kamatfeltételekkel biztosítunk hitelt. OTP Bank, mint mindig

Next

/
Oldalképek
Tartalom