Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. JÚL. 8. Színes katonai parádé Waldheim bátorsága Színes katonai parádé, a monarchia hangulatát idéző ünnepség keretében vett búcsút hétfőn este a Hofburg előtti téren, a Heldenplatzon Kurt Waldheim távozó köztársasági elnök a hadseregtől, amelynek főparancsnoki tisztét a mindenkori államelnök tölti be. Az ünnepi beszédben, amelyet Werner Fasslabend védelmi miniszter tartott, szó esett Waldheim bátorságáról, amit az Öböl-háború idején a túszok kiszabadítása érdekében végrehajtott missziójával tanúsított. Az ünnepség az utolsó volt az elnöki búcsúzkodások sorában. Szerdán délelőtt a parlament két háza együttes ülésén válik meg Waldheimtől, majd iktatja be Thoma Klestilt, Ausztria új elnökét. A hivatalos eskütétel után Klestil megtartja első elnöki beszédét a parlamentben, majd átveszi a főparancsnoki tisztel. Közös felelősségen alapuló új partneri viszony" Az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyéb intézkedéseket is fontolóra kell vennie - a katonai eszközöket sem kizárva azokból -, amennyiben Bosznia-Hercegovinában a harcoló felek veszélyeztetnék a nélkülöző lakosság megsegítésére szervezett és bővítendő nemzetközi humanitárius akció sikerét. Egyebek között ezt tartalmazza a müncheni világgazdasági csúcstalálkozókon kedden kiadott külön Jugoszlávia-nyilatkozat. A világ hét, iparilag fejlett országának vezetői mélységes aggodalmukat juttatják kifejezésre a folytatódó jugoszláv válság kapcsán, és felszólítják az érdekelteket: előfeltételek nélkül újítsák fel a Lord Carrington vezetésével összehívott, ám most szünetelő Jugoszlávia-konferenciát, s keressenek békés megoldást. Az állásfoglalás szerint bár mindegyik fél hozzájárult a dolgok jelenlegi állásához, benne az etnikumok elűzéséhez, a fő felelősség a szerb vezetést és a jugoszláv hadsereget terheli. A müncheni dokumentum Szerbia mellett Horvátországot is felszólítja Bosznia-Hercegovina területi épségének tiszteletben tartására. A dokumentum arra is felszólítja „az összes felet, hogy a konfliktus ne terjedjék ki a korábbi Jugoszlávia egyéb területeire." A Hetek sürgetik a szerb vezetést a kisebbségi jogok teljes tiszteletben tartására, s ezzel kapcsolatban Koszovóról tesznek említést. A nyilatkozat végül legszögezi, hogy nem ismerik el Szerbiát és Montenegrót a korábbi Jugoszlávia egyedüli utódjának, és szorgalmazzák a jugoszláv mandátum felfüggesztését az EBEÉ -ben, más nemzetközi fórumokon és szervezetekben. A Jugoszlávia-nyilatkozat mellett kiadott politikai nyilatkozat a legfőbb problémák katalógusát kínálja, egy mondatban említve a fejlődő országokat, s együvé vonva a közép-keleteurópai térség és a Független Államok Közösségének nemzeteit. A politikai nyilatkozat mottója „a közös felelősségen alapuló új partneri viszony", nem csupán a végre ismét egységes Európában, hanem a világon másutt is, például az ázsiai csendes-óceáni térségben. Kismartoni A kismartoni Esterházy kastélyban kétnapos tanácskozást tartottak az eddig Hexagonalénak nevezett közép-európai regionális szervezet tagországaiból érkezett szakértők. A jelenlegi tagországok - Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország - magas rangú külügyminisztériumi tisztségviselői a július 17-18-án Bécsben tartandó kormányfői találkozót készítették elő. Ezen belül a fő téma volt a szervezet új elnevezése: a Pentagonale és Hexagonale után most olyan nevet adnak, amely nem tükrözi a tagországok létszámát. A klagenfurti külügyminiszteri Hexagonale találkozón elvben már jóváhagyták a Közép-európai Kezdeményezés nevet - most ennek a véglegesítése következik. A jövő hétvégi csúcstalálkozó másik fontos döntése lesz a jelenleg megfigyelői státussal rendelkező Szlovénia és Horvátország teljes jogú felvétele a szervezetbe. A kétnapos tanácskozásról tájékoztatva Paul Ullmann osztrák nagykövet elmondta, hogy a szakértők körvonalazták a következő két év tevékenységének súlypontját is. Ezen belül kiemelt szerepet szánnak a regionális infrastruktúra kiépítésének és a kisebbségi kérdéseknek. SZARAJEVÓBAN is•^y mét tüzérségi párbaj volt kedd délelőtt. Az ENSZ-erők a korábbi hírekkel ellentétben nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy ki kezdeményezte a lövöldözést. Lapzártakor az elnöki palotát harckocsik lőtték. ^N AZ ENSZ BIZTONSÁGI TANÁCSA felszólította Irakot, hogy tegye lehetővé az ENSZ-felügyelőknek az iraki mezőgazdasági minisztérium bagdadi épületébe való bejutást. Az ellenőrök azt gyanítják, hogy az épületben hadászati rakéták dokumentációi találhatók. ~\ MINTEGY 4 ezer ember gyűlt össze Albánia Durres kikötővárosában annak réméFÓKUSZ nyében, hogy feljuthat Olaszországba induló hajókra. A rendőrség lezárta a kikötő bejáratait és távozásra szólította fel a tömeget. A BIZTONSÁGI TA^y NÁCS jóváhagyta Kutrosz Gáli főtitkárnak azt a javaslatát, hogy Ukrajnát is vonják be a jugoszláviai ENSZ-békefenntartó erők kötelékébe. TIZENNYOLC ÓRÁN ^y ÁT tartották lezárva hétfőn a Varsót Poznannal összekötő autósztrádát az önvédelem lengyel paraszti mozgalom tagjai, járműveikkel torlaszolva el az utat. Később a rendőrökkel kötött megállapodás értelmében felszabadították az utat, s a főváros határán várják a döntést, hogy beengedik-e őket Varsóba. ^\ A HÉT ELEJÉN tizen^y nyolc halálos áldozatot követelt a Dubosszári ellen végrehajtott moldovai tüzérségi támadás - közölték Dnyeszter menti források. *\ EGY OROSZ TIZEDES y közvetlen közelről lelőtte a moszkvai jugoszláv konzulátus munkatársát a Belgrád-Moszkva útvonalon közlekedő gyorsvonat egyik kocsijában. A katona Csop határállomásról Kazanyba, szolgálati helyére utazott vissza, és eközben követte el a gyilkosságot. Választanak a horvátok Az elnökjelöltek listájának közzétételével Horvátországban hivatalosan is megkezdődött a választási kampány. A nyolc jelölt között szerepel szinte minden nevesebb horvát politikus, köztük Franjo Tudjman államfő, Dobroslav Paraga, a szélsőjobboldali Jog Párt vezetője és Drazen Budisa, a liberálisok vezére. Kedden a horvátországi frontszakaszok közül Slavonski Brodot érte ágyútámadás. Dubrovnikban az előző napokhoz képest viszonylagos fegyvernyugvás volt. A szlovákok ellenségképe A szlovákok új ellenségképe Magyarország - írja egész oldalas keddi riportjában a bécsi Kurier, s e véleményéhez csatlakozik a Der Standard komáromi riportja is. A helyszínen járt" osztrák újságírók tapasztalataikat összegezve azon a véleményen vannak, hogy Csehszlovákia kettéválása, a független Szlovákia az ott élő 6-700 ezer magyar számára sötét jövőt ígér. A Der Standard Komárom magyar polgármesterének bátor harcáról ír, amelyet már a szobájára kitett kétnyelvű névtábla is jelez. A polgármester „behívója" az ügyészségre - azt követően, hogy a Sunday Telegraphnak nyilatkozva a magyarok autonómiájáért indítandó harcot helyezett kilátásba - önmagában is jelzi, hogy a helyzet komoly. Idézi a polgármester szavait arról, hogy a lakosság nem szeretne Magyarországhoz csatlakozni, de azt viszont nagyon szeretné, ha a kettéosztott város Magyarországi felébe minden hercehurca nélkül átjárhatna. Pásztor István polgármester szavai szerint a területi autonómia sem lehet cél, hiszen ebből földrajzi okokból kirekesztenék a közép-szlovákiai magyarokat. Nem akarnak mást, mint igazi kulturális autonómiát, amely magában foglalja az iskolarendszert is - idézi az osztrák lap a komáromi vezetőt. A cseh államiság előkészületei Jan Strasky július 1-je óta áll a csehszlovák szövetségi kormány élén. Az 51 éves bankszakember mintha a csehek felé tekintgetne - különben a cseh Polgári Demokrata Párt tagja A kedd reggeli cseh lapok közül a Mlada Fronta Dnes és a Cesky Denik címlapoldalon ismertette Václav Klaus cseh miniszterelnök azon nyilatkozatát, amelynek értelmében meggyorsítják a cseh alkotmány előkészítését. Klaus - aki a hétvégén Londonban járt - a BBC rádiónak adott interjút, és ebben hangsúlyozta: szükségesnek tartja, hogy „felpörgessék" a Cseh Köztársaság alkotmánya megszövegezésének szakértői munkáit. Ugyancsak az önálló cseh államiság megteremtésének irányába mutató jel, hogy Jan Strasky - aki jelenleg ugyan a csehszlovák szövetségi kormány feje, de a Polgári Demokrata Párt (ODS) politikusaként egyre nyíltabban hangoztatja a kettéválás szükségességét - tévényilatkozatában a cseh köztársasági elnöki poszt megteremtésének terveiről beszélt. Szavai szerint „legkésőbb ősszel" megválasztják Csehország államfőjét. Az ODS egyetlen számításba jöhető jelöltje erre a ma még nem létező tisztségre Václav Havel lenne - tette hozzá. Ugyanebben a műsorban Ivan Kocarnik cseh miniszterelnök-helyettes is azt hangoztatta, hogy az ODS Havel mögött áll, és amennyiben a csehszlovák köztársasági elnök hivatalát nem sikerül újra megszereznie, akkor számíthat arra, hogy jelölni fogják őt a cseh elnöki posztra. Dr. Bratinka József az új Európa alapjairól A menekültügy nem egy ország ügye (Folytatás az I. oldalról.) Ezzel kapcsolatban Jovanovic külügyminiszter úr hosszas kitérőt tett Koszovó ügyére. Szerinte az egy békés tartomány volt egykoron, a kisebbségi jogok maximális garanciáit élvezték, mígnem „szeparatista" törekvések jelentkeztek, s ezt természetesen meg kellett akadályozni. - Ebbéli meggyőződésükben igen erősek... - Igen. Ok azt vallják, hogy az emberi jogokat teljes mértékben tisztelik, s úgy gondolják, hogy Vajdaságban vagy másutt nem léteznek problémák. - Persze, ezt cáfolni is lehet. - S kell is. Ekkor szóltam én hozzá és azt mondtam, hogy az emberi jogokról ne beszéljünk a volt és a mostani Jugoszláviában, hanem az emberi létezés alapvető feltételeiről. Ekkor már folyamatosan kaptam a Menekültügyi Hivatal telefaxait, jelentéseit, és ráébredtem, hogy itt már nem menekülthullámról van szó, hanem szervezett kitelepítési akcióról. Megemlítettem két kiköltöztetett falu esetét is, tényekkel alátámasztva. Mégpedig azzal, hogy a muzulmán többséget onnan - többszörösen ellenőrzött adatok alapján - módszeresen kitelepítették. Különválasztották a fiatal férfiakat, a nőket, gyerekeket és öregeket, majd lemondó nyilatkozatokat írattak alá velük. Abban lemondanak ingatlanjaikról azért, hogy valamelyik nyugati országba, de legelőszöris Magyarországra jussanak. - Ez csak a „szelídebb" eljárás volt. - Valóban, a jelentések arról is szólnak, hogy embereket végeztek ki, lelőtték őket, vagy felgyújtották házaikat, kézigránátot dobtak otthonaikra. A nyilatkozatot aláírt csoportok ezután Palicsra kerültek, ott útleveleket kaptak. - Nem furcsa a szerb hatóságok ilyen eljárása? - Mindenképpen. Úgy tűnik, rá is beszélték őket a távozásra. Cáfolhatatlan tény, hogy a jugoszláv útlevelek egymás után következő sorszámokat viselnek. Itt kezdődik egyébként az a probléma, amelyről különben a DM is igen részletesen tudósított. Én ezt a jelenséget erőszakos kitelepítésnek érzem és kellő súlyt is adtam ennek hozzászólásomban. - Hogyan reagált erre a szerb külügyminiszter? - Jovanovic úr nyugodt arccal hallgatta végig előadásomat. O az általam elmondottakat feltételezéseknek, elfogult megjegyzéseknek minősítette, és elutasította azokat. Én viszont javasoltam, hogy a Jugoszláviával foglalkozó záróokmányba kerüljön bele, hogy a válsággócokat független megfigyelők ellenőrizzék. Erre már Jovanovic úr nem reagált. - Ebből következően a zárónyilatkozat megfelelő álláspontotfogadott el? - Igen. Ebben fontos elem, hogy nem ismerjük el Jugoszlávia jogfolytonosságát, és egyáltalán, a Jugoszlávia név használatát. - A közgyűlés a boszniai harcokért és a volt jugoszláv térségben kialakult helyzetért is Szerbia felelősségél állapította meg? - így van, s ez ellen Jovanovic úr erélyesen tiltakozott. Eredménytelenül. Ugyanakkor még egy érdekes javaslat hangzott el a szlovén kolléga részéről, jelesül, hogy ha a helyzet rendeződik, akkor a menekültek visszatérhessenek szülőföldjükre. - Menekültügy. Magyarországot egyre nehezebb helyzetbe sodorja. - Ezért kértük a nemzetközi közvéleményt, hogy segítsen. Konkrétan: Európa országait együttműködésre szólítottuk fel, hogy ezt a kérdést közösen oldjuk meg, mert nem lehet egyetlen országra hárítani ennek az iszonyú menekültáradatnak az anyagi és egyéb következményeit. Az európai képviselők ezt nagy megértéssel fogadták, ami abban is kifejezésre jut, hogy egyhangúlag elfogadták a mi javaslatainkat. - Holnap kezdődik Helsinkiben az állam- és kormányfők csúcsértekezlete. Ön mit vár ettől a találkozótól? - Csaknem húsz év után ül össze az EBEÉ ilyen szintű képviseleti összetételben. Sokat várok az értekezlettől és a zárónyilatkozattól is. Azt hiszem, hogy ez egy új Európának az alapjait fogja megteremteni. A megosztottság nélküli, az egyesülésre fogékony és a konfliktust megelőző Európának a körvonalait. KISIMRE FERENC A zsidóság helyzete - mint lakmuszpapír Juhász Judit nyilatkozata Több nemzetközi zsidó szervezetben foglalkoztak az utóbbi napokban a közép-kelet-európai országok zsidóközösségeinek körülményeivel, s úgy vélik, ez szorosan összefügg azzal, milyen a kisebbségek helyzete, illetve hogy érvényesülnek az emberi jogok és • a valásszabadság. A Zsidó Világkongresszus kezdeményezte brüsszeli kongresszus kapcsán is előtérbe került e szervezetekben, hogy milyen tere van ezekben az országókban az antiszemitizmusnak, s hogyan lépnek fel ellene a kormányok, az állami szervek. * Juhász Judit kormányszóvivő összegezte az MTI-nek a hazánkat érintő megállapításokat, s elmondta: azok alapvetően pozitívak. E szervezetek - elsősorban a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus - szerint Magyarországon nincs „zsidókérdés", és a zsidóság társadalmi beilleszkedését nem akadályozza sem az állam, sem a kormány, sem a társadalom. Úgy vélik, hogy antiszemita megnyilvánulások ugyan olykor előfordulnak - bár talán ez sem több, mint a nyugat-európai országok többségében -, de látható tömegbázisa az antiszemitizmusnak nincs. Juhász Judit emlékeztetett a Zsidó Világkongresszus londoni kutatóintézetének a napokban közzétett jelentésére, amely leszögezi, hogy a magyar kormány hivatalos nyilatkozataiban rendre elítéli az antiszemitizmust. És a jövőben is ezt fogja tenni. Számunkra azért is fontosak e vélemények - mondotta a kormányszóvivő -, mert ezek a szervezetek a zsidóközösségek helyzetét a demokrácia megszilárdulásával szoros összefüggésben vizsgálják. Erről szólt a közelmúltban Serge Cwajgenbaum, az Európai Zsidó Kongresszus főtitkára is, a párizsi magyar nagykövetségen. Mintegy a demokrácia lakmuszpapírjának tekintik, hogyan bánnak egy országban a zsidósággal és a nemzetiségekkel, s Cwajgenbaum úr szerint a megfelelő bánásmód hiányában egyetlen kelet-középeurópai állam sem remélheti, hogy integrálódhat a demokratikus jogállamok közösségébe. Magyarországnak pedig az ő megítélésük szerint is minden esélye megvan a mielőbbi integrálódásra. Az Európai Zsidó Kongresszus főtitkára utalt arra: a magyar politikai közéletnek feltétlenül figyelembe kell vennie, hogy a holocaust traumája óhatatlanul beépült a túlélők génjeibe, s ezért a zsidóság egy része fenyegetettnek érzi magát, valahányszor „törpe kisebbségről", „nemzetidegen elemekről" hall, még ha tudja is, hogy Magyarországon hivatalosan elítélik az antiszemitizmust mondotta Juhász Judit.