Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚN. 4. A lavór fenekén Asztmás gyerekek óvodája KULTÚRA 5 FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Azt eddig is tudtuk, hogy a Tisza közelségének szerepe van a tokaji szőlő aszúsodásában, a bor érlelésében és a Pick-szalámi nemespenész-bevonatában is, de arról nem hallottunk eddig, hogy a légzőszervi megbetegedésben szenvedő gyerekek gyógyításában, illetve gondozásában is része lehet. Laczik Antalné vezető óvónőtől tudtuk meg, aki az újszegedi óvoda testületével összefogva gyűjti össze a városból az időnként fulladásos rohamokig is eljutó gyereket. Lehet, hogy a Tisza-partnak csak annyi a szerepe, hogy a folyó megszűri a város egyre erősebben szennyezett levegőjét, a parti kis erdő is segít ebben, de az is lehet, a víz közelsége a levegő páratartalmát is emeli. „Gőzgépet" vettek - ne kiselejtezett füstös mozdonyt tessék érteni rajta! -, hogy naponta kétszer begőzölhessék az összes termet, és gőzős vasalóval vasalnak át minden holmit. Ha valahol fontos a tisztaság, itt igazán az, mert az asztmás tünetek egyik okozója, a poratka előszeretettel húzódik meg akár a szőnyegekben is. A panelról ugyan tudunk annyit, ha az ősegyiptomiak tudták volna mumifikáló korszakukban, hogy a betonból épült házaknak ennyire száraz lehet a levegője, föltehetően évezredekkel előbb feltalálták volna már a cementet. És ez a száraz levegő is táptalaja az asztmának, meg a padlószőnyeg is. Az ország legfenekén van Szeged, úgy is mondhatnánk, a lavór fenekén gyűlik össze az ártalmak jelentős része. Úgy lehetünk ezzel, mint a passzív dohányzással: más füstöl, de mi is szívjuk. Mit tudnak tenni az asztmás vagy asztmagyanús gyerekek érdekében? Hetenként háromszor, szabályos óvodai tanóra keretében, úsznak a közeli sportuszodában. Fontos az úszni tanítás is, de csöppet sem erőltetik. A lényeg, hogy párás levegőben mozogjanak. Edzőjük is és az óvodások is benne a vízben! Hetenként egyszer jógáznak, hogy a helyes légzést, a többi helyességgel együtt begyakorolják. És ráadásul ott a tornatermük, ahol rendszeres és szakszerű testnevelés folyik. Akár speciális sportóvodának is mondhatnánk. Harsányi Gábor főorvos a legfőbb pártfogójuk, többek között neki is köszönhető, hogy ősszel és tavasszal két-három hétre barlangkúrára mehetnek a Miskolc melletti Tapolca tavasbarlangjába, és ugyancsak „vándoróvodaként" jutnak el évenkénti rendszerességgel a soproni szanatóriumba és a Dombóvár melletti Mosdósra. Azt is az előnyök között említi az óvónő, hogy régi vágású az épület. Téglából épült, és a termek „belmagassága" eléri a négy métert. Meg az is előny, hogy szinte a város szívében van. Busszal, trolival könnyen megközelíthető. Kiegészítem helymeghatározását: a város szívének bal pitvarában van. Sajnos, így is a lavór fenekén. HORVÁTH DEZSŐ Stockholmból a Radnóti gimnáziumba Eva nem akar hazamenni! Éva háromnegyed éve a Radnóti Miklós Gimnázium padjait koptatja. Egy évig nem mehetett haza. Most pedig már nem is nagyon menne. - Svéd iskola, magyar iskola. Hasonlítsd össze őket! - A svéd általános kilenc osztályos, a gimnázium kétvagy hároméves. A magyar iskola sokkal nehezebb, és úgy látom, hogy a magyar fiatalok általánosan sokkal többet tudnak, mint a svédek, akik viszont specializáltabbak. Itt több a felelés, ott nagyobb az iskolai szabadság, megértőbb a tanár. - Mit tudnak a svédek a magyarokól? - Jószerivel semmit. Azt tudják, hogy itt hideg van, büdös van, szegénység van. Amikor kijöttem, semmi jót nem vártam. És tessék, a magyarok sokkal barátságosabbak, nyitottabbak, kedvesebbek, mint a svédek. Mi nem Eva Karsvik tizennyolc éves, napszőke, és egy-két esztendeje nemigen gondolta, hogy olyan magyar szavakat tud majd kapásból mint, teszem azt, önbizalom. Stockholm külvárosában él, és egy diákcsereakció révén Magyarországra jött tanulni. Szokásokat, no és persze leginkább nyelvet. beszélünk azzal, akit nem ismerünk. Nálunk nem szokás a vendéget, úgy elhalmozni, ahogy itt. Szegénység? Nem hinném, hogy ez az. - Különös, amit mondasz. A mi Himnuszunk például a világ legszomorúbb himnuszai közé tartozik. Vezetünk az öngyilkosságban. Sokat iszunk. Ráadásul, különösen mostanság, utcán, munkahelyen, családban igencsak ingerültek vagyunk. - Mégis azt mondom, a magyar kedvesebb és barátságosabb nép. - Rendben, akkor most néhány feddő szót, legyél szíves. -( ) - Éva, szerintem udvariaskodsz. - Magyarországon éppen azon kezdtem gondolkodni, mi a svédek hibája. És már nem érzem magam annyira svédnek. Január óta nem beszéltem, legföljebb olvastam svédül. Ugyanakkor most már sokkal jobban ismerem a mi országunkat. Mert amíg otthon vagy, természetes minden, magától értetődő. Most itt, folyton arra gondolok, mi, svédek hogyan is csináljuk. - Szóval, mégiscsak van honvágy? - December elején éreztem utoljára. Mit tegyek, néha már magyarul gondolkodom. Olyan jól érzem itt magam. DAL Indul a könyvhét Holnap délelőtt 10 órától a Dugonics téri ünnepélyes megnyitóval megkezdődik az idei ünnepi könyvhét programja. A szegedi eseményeket Kass János grafikusművész nyitja meg. Pénteken 11.30kor nyit a könyvudvar, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Könyvtára udvarán (Kálvária sugárút 12.). A könyvudvar június 5. és 12. között, naponta 10-18 óráig látogatható. A pénteki nap három irodalmi rendezvénye: 12.30-tól író-olvasó találkozó Tóth Bélával (a szakszervezeti könyvtárban), 17 órától vajdasági írók estje (a Somogyi Könyvtárban, Dudás Károly, Jung Károly és részvételével) és 18.30-tól Pilinszky-est (a Hági Közéleti Kávéházban). A Kárász utcán, a Móra könyvesbolt előtt péntek délután 3 órától könyvheti muzsika lesz a Régi Zene Együttes közreműködésével. Dudás Károly itt lesz A hétfőn történt incidens után - Dudás Károlyt, a Panoráma forgatócsoportjával egyetemben, a vajdasági rendőrség feltartóztatta és többször kihallgatta - a szabadkai írónál telefonon érdeklődtünk aziránt, hogy a pénteki vajdasági estre az író megérkezik-e. A válasz: igen, tehát a Somogyi Könyvtárban rendezendő esten ott lesz Dudás Károly is. Hová, hányan jelentkeztek? 2. JATE BTK, JGYTF A Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács adatai szerint a gimnáziumokból kikerülők 2-3 százalékának van esélye arra, hogy munkahelyet találjon. Milyenek a felvételizők esélyei? Valamelyes támpontot ad a latolgatáshoz az az adatsor, amelynek közlését tegnapi számunkban kezdtük meg: a JATE Természettudományi Karának keretszámai és a jelentkezők létszáma után most ugyanezeket az adatokat mutatjuk be a Bölcsészettudományi Karról és a tanárképző főiskoláról. Összességében háromnégyszeres a túljelentkezés a bölcsészkarra, ám olyan szakok is akadnak, amelyekre hét-nyolcszor annyian szeretnének bejutni, mint ahányan felvehetők. A felvételi vizsgákat szakonként bonyolítják; állítólag annak a pályázónak nagyobb az esélye, aki két szakon felvételizik. Szakok magyar történelem angol német olasz francia orosz latin Felvételi keretszám 60 60 50 40 15 30 20 10 Jelentkezők 306 428 374 335 115 149 56 28 A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 640 nappali tagozatos helyére 936-an adták be jelentkezésüket. A hároméves nyelvtanári képzésre átlagosan kétszeres a túljelentkezés, de kevesebben jelentkeztek azokra a szakokra, amelyeken az idegen nyelvet valamelyik hagyományos bölcseleti tárggyal párosították, igy a magyar-idegen nyelv szakokon átlagosan másfélszeres a túljelentkezés. A magyar-történelem szakra 24 helyre 77-en pályáznak. Átlagosan két-háromszoros a túljelentkezés a testneveléssel összekapcsolt szakokon. A matematikával párosított szakokra viszont kevesebben jelentkeztek, mint ahányan felvehetők: Keretszám 36 Szakok matematika és fizika kémia 12 földrajz 12 számítástechnika 12 rajz 12 A nem tanári szakokon sem ígérkezik túl nagy verseny: a művelődésszervezéssel párosított szakokon a 18 helyre 45-en, a könyvtár szakkal választható szakokon 12 helyre Jelentkezők 20 7 13 8 15 22-en jelentkeztek. A Hittudományi Főiskolával közösen indított hittanári képzés (plusz egy szak) 24 helyére 37-en pályáznak. S.E. Münchenből az ifjúsági házba A titokzatos Tony Lakatos - Nem sokat tudunk erről a formációról, mellyel most Szegedre látogattál. - Wayne Darling amerikai bőgős, már húsz éve Ausztriában él, a grazi dzsessziskola igazgatója. Amerikában olyan nagyságokkal játszott együtt, mint Joe Henderson, Stan Getz vagy Woody Hermán. Bili Elgart a dobos, szintén amerikai, Bostonból jött, s Roberto Di Gioia olasz zongorista, aki Münchenben él. - Magyarországon kikkel szoktál muzsikálni? - Ha itthon vagyok, általában a Merlin jazz-klubban szoktam játszani, olyan fiatal zenészekkel, mint Oláh Kálmán, Egri János, Balázs Elemér, de néha vendégként fellépek a Hobo Blues Banddal... - ...vagy hallhatunk a Tátrai Band lemezén is. - így van, őket még abból az időből ismerem, mielőtt elmentem volna innen. - Elmentél, mert nem láttad biztosítottnak a jövődet dzsesszzenészként, manapság FOTÓ: RÉVÉSZ RÓBERT Tony Lakatos a vidéki közönség számára titokzatos: bevallása szerint, már hat éve nem játszott Budapesten kívül. Nevét és muzsikáját jobbára csak lemezekről ismerhetjük, ugyanis több mint tíz éve külföldön - Münchenben él és játszik. Az ifjúsági ház évadzáró jazzkoncertje, a Wayne Darling-Tony Lakatos Band nemzetközi turnéjának egyetlen vidéki előadását jelentette. azonban többen nyilatkozzak a hazai nagy muzsikusok közül, hogy újra feljutó ágba került a hazai dzsesszélet, s a koncertekre is egyre több fiatal jár. - Nekem ezt kintről nehéz megítélni, de az biztos, hogy végre vannak klubok, ahol akár minden este dzsesszt lehet hallgatni. Egyébként már húsz éve is azt mondták, hogy most kezdenek a fiatalok járni. - S kint, hogy mennek a dolgaid? - Szerencsére, sokat játszom, s ami a legfontosabb, hogy lemezeket veszek fel. Már több mint hatvan dzsesszlemezen játszom, ebből mondjuk mindössze tíz az enyém, a többin csak közreműködöm. - Ezek javarészt európai produkciók, ám úgy tudom Amerikában is tevékenykedtél az utóbbi időben? - Igen, készítettem két lemezt, melyek közül az egyik nemsokára itthon is megjelenik a Proton kiadásában. - Tehát nem sokáig'mondhatjuk Tony Lakatosra, hogy titokzatos. TAKÁCS VIKTOR