Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

4 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚN. 4. Rendezőelv a piacképesség Gyorsítás direktben? FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Ez is megoldás, de nem olyan haladós Támogatás igényelhető Öntözőgép-beszerzés A kormány legutóbbi döntése alapján 400 millió forintot különítettek el arra, hogy a társaság, illetve a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó gazdálkodók - beleértve az egyéni gazdálkodókat is - öntözőgépek és -berendezések vásárlásához 40 százalékos arányú beruházási támogatást vehessenek igénybe. Az egyéni vállalkozók és a gépforgalmazók több esetben is telefonon kértek tájékoztatást az igénylés módjáról a szaktárcánál. A Földművelésügyi Minisztérium Közgazdasági Főosztálya ennek kapcsán a következő tájékoztatást adta az MTI-nek. A támogatás igénybevételét a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) minisztertanácsi rendelet szabályozza, amely egységes szerkezetben Kritikus lehet a mezőgazdaság számára a júliusi időjárás. Annak ellenére így van ez, hogy a májusi esők valamelyest enyhítettek a megelőző időszak vízhiányán, és az előrejelzések szerint júniusban is csak 5 milliméterrel marad el a csapadék mennyisége a sokévi átlagtól. Júliusban ugyanis mintegy 65 százalékos valószínűséggel akár 30 milliméterrel is kevesebb csapadék lehet a szokásosnál. Mindezt csak tetézi, hogy az átlaghőmérséklet viszont magasabb lesz, 22 fok körül alakul hangzott el az Országos Meteorológiai Szolgálat sajtótájékoztatóján. Mint elmondták: júliusban egy jól fejlett növény 5-6 milliméternyi csapadéknak megfelelő mennyiségű vizet párologtat cl, ezért legalább ennyi csapadékra lenne szükség. Az elmúlt 12 év tapasztalatai szerint viszont a téli félév csapadékösszegc egyre csökken. Az elmúlt 100 év viszonylatában csupán 5-8 százalék gyakorisággal fordultak elő az 1991. év teléhez hasonló időszakok, míg az idei tavaszhoz hasonló időszakok gyakorisága még ennél is kisebb, csupán I százalékos, 1965-ben a talaj vízszintje még fél méteren volt, mára azonban 5-6 méter mélyen helyezkedik el, ami a legtöbb növény számára már jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1992. március 27-ei számában. Eszerint: a gazdálkodónak az öntözőgépekre, -berendezésekre árajánlatokat kell kérnie a forgalmazóktól, ezek birtokában előzetes kalkulációt és néhány soros kérelmet kell benyújtania a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz. E hivatalok, ha a kérelmet elfogadják, kiadják az öntözőgép és -berendezés beszerzéséhez a támogatási határozaot. Ennek birtokában a gazdálkodó megvásárolhatja az öntőzőgépet. A gép üzembehelyezését követően azonnal kérheti a beszerzési ár 40 százalékának megfelelő összegű beruházási támogatást az Adóelszámolási Irodától. Ennek címe: 1113 Budapest, XIII. kerület. Madarász utca SA. nehezen felvehető. A gabonán valószínűleg nem segít már a júniusi eső sem, hiszen éppen a kalászhányás időszakában, amikor legjobban igényelték volna a csapadékot, esett a legkevesebb eső. Úgy tűnik, az a gabona járt jól, ami megkésett a fejlődésben. A legjobb időjárás mellett is csak alacsony gabonatermés várható, ám a kukorica termése akár jó is lehet. A májusi eső ugyan aranyat ér, mégis néha jót tesz, ha kevés van belőle. A kukorica gyökérzete így ugyanis a száraz tavasz következtében erőteljesebben fejlődött, és elérte azt az 50 centimétert, ahol a talaj még megfelelő vízkészlettel rendelkezik. így várhatóan a edzettebb kukorica jobban elviseli a júliusi, augusztusi szárazságot is. A gabona gyökere azonban sekélyebben helyezkedik el, és a talaj felső 20 centiméterében nincs elég nedvesség. A száraz július különösen kritikus helyzetet teremthet Kalocsa, Szeged és Cece környékén, ami az ottani paprikatermesztést veszélyezteti elsősorban. Talán valamelyest enyhít a gondokon, hogy a Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint az elkövetkezendő hét csapadékos lesz. A tegnap kezdődött Anyaggazdálkodási Akadémia nyitóelőadásait az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium munkatársai tarották a kormányzat ipar- és kereskedelmi koncepciójáról. Bagó Eszter főosztályvezető-helyettes leszögezte, hogy a Kupa-program alapján kidolgozott ágazati koncepció eddigi legfontosabb célkitűzése a makrogazdasági egyensúly helyreállítása és a piacgazdaság feltételeinek kialakítása volt. Mivel az átalakításnak negatív következményei is vannak (az ipari termelés csökkenése, egyes ágazatok válsága, a munkanélküliség), némelyek a kormányzat direkt beavatkozását igénylik. Mások szerint viszont egyáltalán nincs szükség iparpolitikai eszközök igénybevételére. A minisztérium álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy a piac szabályzó szerepe legyen az elsődleges, de az átmenet időszakában csökkenteni kell ennek káros hatását, és fel kell készíteni a vállalkozókat a piaci viszonyokra. A kormányzat hosszú távú iparpolitikai koncepciója az ipari fejlődés működési és szervezeti feltételeit kívánja megteremteni, az ipar struktúraváltását megvalósítani, természetesen a fiskális és szociálpolitikával összhangban. Az ipari tárca kívánatosnak tartaná ennek érdekében a Csökkenő állatállomány A korábbi években megszokottnál erőteljesebb ütemben csökkent Csongrád megye állatállománya, legalábbis ami a szarvasmarha és a sertéslétszámot illeti. Az előbbinél 15, az utóbbinál 20 százalékos egy éven belüli állománycsökkenést regisztrált a március végi állatszámlálás. A 74 ezer szarvasmarha döntő hányadát a mezőgazdasági szövetkezetek tartják, ez az állomány azonban 20 százalékkal kisebb a tavaly márciusinál, a 17 ezer kisüzemi szarvasmarha pedig 13 százalékkal kevesebb a 12 hónappal ezelőttinél. Drasztikusan, 20 százalékkal csökkent az elmúlt évben a megye sertésállománya, s ami különösen figyelmet érdemlő, a kistermelői állatlétszám még ennél is nagyobb mértékben, több mint 25 százalékkal esett vissza. A 478 ezer sertés fele ennek ellenére változatlanul a „háztájiban hízik", vagyis a kistermelés továbbra is meghatározó. Az anyakocaállomány csökkenése mérsékeltebb volt, sőt, a mezőgazdasági vállalatok és a gazdasági társaságok állatlétszáma - a kisüzemek, illetve szövetkezeti „szektor" jellemzően 15 százalékos csökkenése közepette még közel 20 százalékkal növekedett is. A korábbi években megszokott ütemnél mérsékeltebben csökkent a juhállomány, s ezen belül a 112 ezres állatlétszám közel felét gondozó kistermelőknél még növekedett is igaz, csak szerény 2 százalékkal. A mezőgazdasági vállalatok és gazdasági társaságok 15 ezres állománya - feltehetően elsősorban az utóbbi csoportnak köszönhetően - 19 ezerre növekedett s itt az anyajuhállomány is körülbelül ilyen arányban bővült. K. A. privatizáció gyorsítását, a vállalati struktúra decentralizálásának folytatását. A külgazdasági kapcsolatokat illetően a minisztérium fontosnak tartja, hogy a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunk ne csak árucsere, hanem termelési Nem szűnik a krízishelyzet a sertéságazatban, ugyanis az állatállomány további csökkenésére lehet számítani. Ennek oka elsősorban a belső fogyasztás kedvezőtlen alakulása, a kemény feltételű exportlehetőségek, valamint a takarmányárak várható emelkedése - mondta az MTI-nek Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtanácsosa. A szakemberek szerint korlátozni kellene az élőállatbehozatalt, valamint ismét engedélyezni kellene a hazai élőállat-kivitelt, elsősorban a malac- és a süldőexportot. Csak így lehet mérsékelni azt a feszültséget, mely a sertéstartás terén mutatkozik az országban. Jelenleg ugyanis már. több megyében - így Szolnok, Békés és BácsKiskunban - ismét túlkínálat van, és már a belföldi sertéseket sem vásárolják fel. Egy kooperáció és tulajdonosi kapcsolódás alapján történjen. A struktúraváltás elsősorban az alapanyagipar visszaszorulását és a feldolgozóipar fejlesztését jelenti, melynek során a legfontosabb rendezőelv a piacképesség. Az államnak e területen legfontosabb feladata szakmai vélemény szerint hazánk az egyik legnagyobb exportlehetőségtől esett el nemrégiben, amikor Spanyolországba az exporttilalom miatt nem tudott kivinni malacokat és süldőket. Az elmúlt évhez képest 1992-ben várhatóan mintegy 2 millió 500 ezer darab sertéssel lesz kevesebb hazánkban, vagyis a 8 millió 590 ezres állomány 6 millió 175 ezerre esik vissza. Ezen belül az anyakocaállomány is több mint 100 ezer darabbal csökken. Az állománycsökkenés okai között a szakértők megemlítik a keleti piacok elvesztését; a belső fizetőképes kereslet visszaesését — ez mintegy 20 százalékos mérséklődést jelent; valamint az átmenetileg bekövetkezett túlkínálat miatt elmaradt reális áremeléseket. Emellett a termelőket az is elgondolkodásra készteti, hogy az aszály miatt várhatóan nőnek a takarmányárak. A a műszaki-technológiai fejlesztés támogatása. Bakó László osztályvezető a minisztérium belkereskedelmi koncepciójáról szólva kifejtette; a cél a kínálati piac megteremtése, melynek alapja a kereskedelmi tevékenység szabadsága. Mint mondta, a kereskedelemben a gazdaság többi szférájánál dinamikusabban valósul meg a rendszerváltás. Az állami tulajdon rövidesen 30-35 százalékra mérséklődik, megtízszereződött a kereskedelemmel foglalkozók száma, 85-90 ezer magánkereskedő tevékenykedik az országban, kialakult a versenyhelyzet és megszűntek a monopóliumok, és mintegy 1700 vegyes vállalat jött létre. Ezeknek a változásoknak természetesen nemkívánatos következményei is vannak; burjánzik az illegális kereskedelem, lazulnak a bolti profilok. Ezért a tárca fontosnak tartja a piac, a fogyasztó, a magyar termékek és a minőség védelmét, az Európai Közösség és a GATT előírásaival összhangban. A minisztérium kereskedelmi koncepciója ezen kívül szorgalmazza a szakmai befektetők előnyben részesítését a privatizáció során, a nagy- és kiskereskedelem különállásának megszüntetését, a külföldi tőke „piacvásárlásának" megakadályozását. KECZER sertéshús fogyasztása hazánkban 1985- höz képest mintegy 11 kilogrammal esett vissza, így az idén várhatóan már csak 31 kilogrammot fogyasztunk fejenként. A tavalyi évhez képest ez a mérséklődés 2 kilogrammos. Eközben a belföldi piacon élesedik a verseny, amit mutat az is, hogy az alacsonyabb feldolgozási, valamint a kedvezőbb beszerzési lehetőségek miatt egyre inkább teret nyernek az úgynevezett regionális húsfeldolgozók. A jövedelmezőség romlása miatt mintegy 250-300 ezren szüntették meg, vagy csökkentették árutermelésüket. Az ülésen leszögezték: a sertéstenyésztők helyzetének stabilizálásához szükséges a garantált ár bevezetése, az élőállatimport megakadályozása, valamint a termelői részvétel a privatizációban. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Már csak 31 kg sertéshúst fogyasztunk fejenként és évenként Kritikus lehet a júliusi időjárás Anyaggazdálkodási Akadémia A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Anyaggazdálkodási Szakosztálya és Csongrád megyei Szervezete 1992. június 3-5. között rendezi hagyományos — immár 10. akadémiáját, melynek mottója: „ Változó gazdaság: piac - verseny - anyaggazdálkodás '92. A rendezvényen, melynek célja az anyaggazdálkodás területén a versenyszférában dolgozó szakemberek felkészítése a piacgazdaságra való áttérés új követelményrendszerének megfelelő tudományos és gyakorlati ismeretekre, számos külföldi és mintegy 160 hazai szakember jelenlétében 23 előadás hangzik el. A referátumok témái az anyagtudomány, a technológia-korszerűsítés, a környezetvédelem, a marketing, a logisztika, a raktári gazdálkodás, a készletalakítás, az anyaggazdálkodás és a számviteli kapcsolatának, pénzügyeinek, a külkereskedelmi technikák, valamint egy multinacionális nagyvállalat magyarországi termelőegységének anyaggazdálkodás-szervezési kérdései. Az előadók a tudomány, a felsőoktatás, az államigazgatás és a gazdasági versenyszféra szakemberei. Trethon Ferenc, a SZVT elnöke a tegnapi megnyitón azt hangúlyozta, attól függetlenül, hogy a szellemi termékekre napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk, az anyag sem veszít jelentőségéből. Az akadémia résztvevőit ezután Farkas László köztársasági megbízott üdvözölte, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium munkatársai tartottak tájékoztató előadást. K. G. Krízis a sertéságazatban