Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚN. 4. BELPOLITIKA 3 Megyei egyszeregy (1.) A közgyűlés kit képvisel? A megyék településeinek száma a megyei jogú városok nélkül A megyei önkormányzatok szükségességét szakmai és laikus körben egyaránt vitatják. Iránytűként adjuk a következő, több részből álló elemzést. Különböző szempontok alapján összehasonlítjuk a 19 megye közgyűlését. Köztudott, hogy Magyar­ország megyéi mennyire kü­lönbözőek - például a né­pesség száma, a települések száma és szerkezete alapján is. Pedig ezek a tényezők ha­tározták meg, hogyan alakult a közgyűlések összetétele. Két megye - a félmilliónál nagyobb lélekszámú Borsod­Abaúj-Zemplén és Pest megye - kivételével a többi helyen 50 fős a közgyűlés. Az egy közgyűlési tagra jutó telepü­lések száma alapján Csong­rádban a legkedvezőbb a helyzet: az 50 közgyűlési tagnak - természetesen a me­gyei jogú városokat leszámítva - 57 település érdekét kell megjeleníteni és képviselni. Ezzel szemben például Ba­ranyában egy képviselőre 6 település jut. Megjegyezzük, az országos átlag: egy kép­viselő - 3 település. Zala megye abból a szempontból van a legkedvezőbb helyzet­ben, hogy ott egyetlen kép­viselő 2326 embert, míg Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, vagy - A homoki területeken működő, speciális helyzetben lévő, és korábban jelentős állami támogatásban részesülő mezőgazdasági szakszövet­kezeteket miként érinti a vagyonnevesítés ? - E térségekben élesben megy a vagyonnevesítés! Az ott lévő kedvezőtlen adott­ságok miatt ugyanis megszűnt a szövetkezeti gazdálkodás létjogosultsága. A szántóföldi termelés csak veszteséget hoz, az állami támogatás meg­szűnésével. Ezért gyökeres fordulatra, a téeszek erőteljes zsugorodására, illetve a ma­szek kertgazdaságok szaporo­dására lehet számítani. Ahol például a taglétszámnak csak tíz-húsz százaléka dolgozott a közösben, ott feltehetően ala­posan széttépik a „babaruhát". 9. A miniszterelnök szin­tén arra hivatkozott, hogy Gombár Csaba tisztségben hagyása veszélyeztetné sú­lyosan az államszervezet de­mokratikus működését. A két ellentétes alapállás kö­zül alkotmányjogilag me­lyik a megalapozottabb? Az előbbi kérdésre adott válaszból ez világosan kide­rül. Az „államszervezet de­mokratikus működése" feletti „őrködést" az Alkotmány ki­fejezetten az államfő felada­taként határozza meg. Termé­szetesen minden felelős kor­mányzati szerv vagy személy köteles úgy működni, mun­kálkodni, hogy ne veszélyez­tesse a demokratikus műkö­dést. Ha a miniszterelnök veszélyt lát és saját hatás­körében nem jogosult az el­hárításához szükséges intéz­kedést megtenni, nyilván­valóan a köztársasági elnök­höz fordul. A kormányfő tehát formálisan hivatkozhat erre, fölhívhatja az államfő figyelmét, de dönteni a köz­társasági elnök joga. Szabó lcs-Szatmár-Bereg megye egyetlen közgyűlési tagja közel 10 ezer polgártársát képviseli a területi önkor­mányzati testületben. E szem­Hiszen aki csak tag volt, de egyébként a saját földjén dolgozott, annak az az érdeke, hogy mindent szétosszanak. Gyakorlatilag már ezzel meg is kezdődik a kialakuló magán­gazdaságok versenye. Tulaj­donképpen a mezőgazdaság egészében az igazi nagy feladat majd az lesz, hogy a meglévő vagyonrészt minél nagyobb mértékben hasznosí­tani tudják. 10. Nincs itt súlyos el­lentmondás, hiszen a kor­mányzat minduntalan arra hivatkozik, hogy a felelősség az övé. az államfő pedig felelőtlen, tehát kocká­zatmentesen tehet bármit? A köztársasági elnök nem „felelőtlen." Politikai felelős­ség ugyan nem terheli, de jogi felelősség igen. Az Ország­gyűlés eljárást indíthat ellene, az Alkotmánybíróság hatás­körébe tartozik az eljárás le­folytatása, ha tisztsége gya­korlása során Alkotmányt vagy más törvényt sért. Az elnökről azt állítani, hogy alkotmánysértő módon ta­gadta meg a Rádió elnökének felmentését, a legsúlyosabb kijelentések egyike, hiszen olyasmit tartalmaz, ami miatt az ország „első polgárát" azonnal Alkotmánybíróság elé kellene állítani s felmen­teni tisztségéből. (Erre a problémára, nevezetesen az elnök személyének sérthe­tetlenségére, illetve büntető­pontok alapján kijelenthetjük, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszonylag sok település és nagyszámú né­- De akkor máris adódik a kérdés: mi lesz a sorsa a jelenleg ráfizetéses szántóte­rületeknek? - Ezek nagy része a későb­biekben vetetlen marad. Meg­oldásként csak erdőtelepítés vagy legelók kialakítása jöhet szóba. - Milyen nagyságrendű te­rületet képvisel ez megyénk­ben, azaz befolyásolhatja-e majd az ellátás színvonalát? jogi védelmére később még külön ki kell térnünk.) 11. A felmentést a köztár­sasági elnök lelkiismereti okokra hivatkozva is meg­tagadhatja? A tisztesség, becsület, lel­kiismeret - valóban nem el­sősorban a jogi terminológia részei, a „politika erkölcse" nem szükségképpen „erköl­csös politikát" diktál. Ám ne feledjük: az említett kategó­riákat olykor a jog is kife­jezetten használja. Nem csu­pán mint „védendő tárgyat" ismeri (pl. becsületsértés, rágalmazás büntetése), hanem más esetekben is bevonja, mint pl. a „tisztességtelen piaci verseny"-ről rendel­kezve. Témánk szempontjá­ból azonban az érdemel említést, hogy megválasztása után a köztársasági elnök az Országgyűlés előtt ünnepé­lyes esküt tesz és aláírja az eskü szövegét, amely a követ­kező: „Én... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztár­sasághoz, annak népéhez hú pesség jut egy képviselőre. Ezzel szemben Csongrád, Komárom-Esztergom, Fejér, Nógrád, Tolna és Heves megyében mind a település, mind lakosságszám átlag alatti, vagyis a közgyűlés tagjai közvetlenebb kapcsolatot alakíthatnak ki azokkal, akiket képviselnek. A többi me­gyében a két mutató egymással ellentétes irányú: a közgyűlés tagjaira vagy 2-3 település, de több mint 10 ezer ember képviselete jut (pl. Pest megye), vagy 4-5 település, kis számú lakosság (pl. Zala megye). A megyegyúlés tagjait közvetett módon választotta a lakosság. így aztán azok a megyei önkormányzati testü­letek hatékonyabban működ­nek, ahol egy képviselőnek kevesebb települési önkor­mányzat döntéseire kell te­kintettel lennie. Közreadta: Ú. I. - Nem. Terméktömegben ugyanis nem képvisel túl nagy Súlyt, éppen az alacsony termőképesség miatt. Sőt azt reméljük, hogy a kisgaz­daságok a lakosság számára kedvezőbb termékeket, gyü­mölcsöt, zöldségféléket ter­melnek majd, búza, napraforgó vagy kukorica helyett. Meg­ítélésem szerint Csongrád megyében inkább azt kell a fő gondnak tekinteni, hogy nincs talpon sem a konzervgyár, sem a pincegazdaság. Ezért nem kötnek szerződést a terme­lőkkel, hiszen nem tudják garantálni a fizetést. Márpedig, különösen a homoki térségben, a zöldség és gyümölcs a meg­határozó ágazat. Az induló magángazdálkodók azonban nemigen tudnák átvészelni azt, ha nyakukon maradna a termé­kek nagy része. N. RÁcz JUDIT leszek: az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm, megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köz­társaság fejlődését előmoz­dítsa." - A köztársasági elnököt lelkiismeretes eljárás­ra tehát államfői esküje (is) kötelezi. Már csak ezért sem helyes tisztességét, lelkiis­meretes eljárását kétségbe vonni, s eleve az ellen­kezőjéből kiindulni. (Egy alkotmányjogi-szakmai cikk szerzőjének nem politikai elemzés a feladata - még akkor sem, ha az alkot­mányjog kibogozhatatlanul át van szőve politikai elemekkel -, ezért nem hivatkozhat a jelenlegi köztársasági elnök eddig tanúsított erkölcsi tartására!) Dr. Tóth Károly alkotmányjogász Tombácz Béla taxis: Kocsival keresem a kenyerem, 26 éve vezetek. Egyre nehezebb. A közeli határok forgalma nagyon leterheli a várost. Megfigyeltem több románt, fogalmuk sincs, mihez kezdjenek a Nagykörúton: nem ismerik a KRESZ-t. Általában pedig sok a rutintalan vezető. Nincsenek tisztában a kocsi paramétereivel, mégis előzgetnek. Emlékszem, volános koromban rendszeresen gyakoroltunk bó­jákon. Mostanában viszont nem az ügyes, hanem az agresszív, önző ember érvényesül az utakon. MA AZ MDF-székházban (Ró­mai körút 31.) minden csü­törtökön 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. KÁRPÓTLÁSI és egyéb jogi ügyekben ingyenes fel­világosítást nyújt dr. Tari Mihály ügyvéd, a független kisgazdapárt Szeged, Teleki Szentesi Sándor szobafestő: Szerintem felelőtlenek és meg­gondolatlanok az emberek. Ren­geteg az autó, eddig a sok, rossz keleti típustól, most ugyanilyen állapotú nyugatiaktól zsúfoltak az utak. Nekem nincs jogosítványom, de tudom, diszkó után, lányok társaságában egyből vagányabb­nak érzi magát minden srác a volán mögött is. Ez csak egy példa a sok közül. Mert a gyalogosok meg már a zebra közelében védve érzik magukat. Nagyjából min­denki arra vár, hogy majd megáll a másik. Lassan járj, tovább élsz! ­mára ez lett a helyzet... Pintér István üzletvezető: A köz­lekcdéstechnika és pszichológia. Jó és rossz műszaki állapotú kocsi ugyanolyan feltételek között jár. Nincs ami kiegyenlítené a különb­ségeket. Fogalmam sincs, hogy kerülhetnek forgalomba elké­pesztő állapotú roncsok. Úgy lá­tom, az utakat is elhanyagolják, pár éve még a bitumenes kocsival legalább kátyúztak. Amikor az em­ber beül a volán mögé, nem a for­galomra figyel. Árra gondol, lesz-e holnap munkája, a gyereke sorsa foglalkoztatja. Elég egy pillanat és kész, vége. Mindeki hajszolt, ideges, a rendőr tekin­télye sem a régi. Csodák nincse­nek, csak ez a keserű valóság. M. E. utca 3. szám alatti székházában délután fél 6-tól fél 7 óráig. HOLNAP DR. EKE KÁROLY ország­gyűlési képviselő 8-12 óráig Csongrádon. 14-15 óráig Csanyteleken, 16-17 óráig Tömörkényen tart fogadóórát a község-, illetve városházán. Ha ráfizetéses, vetetlen marad A vagyonnevesítés homokszemcséi A kárpótlási igények bejelentésével megindult, a közelmúltban lezajlott vagyonnevesítéssel pedig végleg nyilvánvalóvá vált, hogy hazánk mezőgazdasága lényeges átalakulás előtt áll. A várható változás azonban a homoki térségben feltehetően erőteljesebb lesz, mint máshol. Ennek okairól, illetve következményeiről Szakáll Sándorral, a Földmüvelésügyi Minisztérium Csongrád Megyei Hivatalának főelőadójával beszélgettünk. Öböl V AKTYÚK. így, egyben, mivel a népi igazság szerint a vaktyúk... Nos, tegnap este a fél ország figyelte a fotelnak feszülve, hogy a legutóbbi két meccsen vakoskodó futballcsapatunk talál-e szemet. Tudom, igazságtalan vagyok, mert az angolok ellen legföljebb félszeműek voltunk, hiszen az első húsz percben nem is dadogott a labda. Jó, spongyát rá. Vegyük inkább a közönséget, azaz a szurkolásban megtestesülő magyar lelket. A vikingeknek rúgott gyors gól után a lelátó embere - üljön bár otthon - a boldogság és a remény nemzeti, valamint nemzetközi színeiben látta a világot, de 1-1-nél már fekete vásznak lobogtak szemeik előtt, az izlandi vezetésnél pedig már a sírgödör is készen állt. Vesztettünk. Vitáink lesznek a szövetségi kapitány személyét illetően, az utánpótlás nevelésének dolgában, a honi bajnokság színvonalának kérdésében, és persze fölvetődik a ki játsszon külföldön, hány légiós focizzon magyar földön problematika. Vagyis forogni kezd, pörögni fog az a magyar lemez, ami 1970, a marseille-i futballtragédia (Keketi, Hagara, Kabat) óta szól. Eh, legyintünk utolsó, savanyúra sikeredett poharunk fölött, de mert Muhi, Mohács és Világos a túlélést is meg­tanította, annyit mondunk egymásnak: vaktyúk is talál kakast. A HÉT KÉRDÉSE Haladjunk vagy meghaljunk? Elgázolta, oszlopnak ütközött, kisodródott, felborult... Az elmúlt hónapot valóságos katasztrófaként éltük át: 13 ember halt meg Szeged és Csongrád megye útjain. Véletlen volt ez a tragédiasorozat vagy tudunk rá magyarázatot? Sarokba szorítva Aik°tmánymi kiskáté m (A hét kérdéséről a Rádió Szeged ma délutáni adásában, fél 6-tól dr. Gergely Jenővel, a tanárképző főiskola docensével és Kovács Mihállyal, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság osztályveze­tőjével Mag Edit újságíró beszélget. Hívható telefonszám: 24-244.) KÖZÉLETI NAPLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom