Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-02 / 129. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. JÚN. 2. Súlyos harcok a blokád túloldalán Összehangolt szankciók a kormány előtt Me§szakadt a Wösszekottetés •/ A Malévtól kanott tájékoz- órától VII. 31-én 24 óráig var Ülést tartott hétfőn délután a Tárcaközi Operatív Bizottság, melynek feladata az ENSZ BT által Szerbia és Montenegro ellen elrendelt hatályos szankciók magyar­országi végrehajtásának összehangolása, az ezzel kapcsolatos javaslatok kidolgo­zása - tájékoztatta az MTI munkatársát Hermán János külügyi szóvivő. Az ülésen, amelyen Martonyi János külügyminisztériumi államtitkár elnökölt, részt vett a szankciók alkalmazásában érintett minden tárca, illetve intézmény képviselője. A bizottság áttekintette a konkrét helyzetet, azt, hogy más európai országok eddig milyen intézkedéseket tettek. Egységes értelmezést dolgozott ki, melynek alapján a Külügyminisztérium előterjesztést készít a kormány számára. A legnagyobb bankok egyelőre még nem látják világosan, hogy milyen kö­vetkezményekkel járhat rájuk nézve a Szerbiával és Montenegróval szembeni pénzügyi embargó. A bankok többségénél az. MTI kérdésére az illetékesek annyit tudtak elmondani, hogy nem vezetnek számlákat az említett országok bankja­inak, így náluk ezek esetleges zárolásáról sem lehet szó. Annak felmérése, hogy ügyfeleiknek milyen, az embargó által érintett követelése, illetve tartozása van, még folyik. Jeszenszky Géza külügyminiszter hétfőn hivatalában fogadta Nagy-Britan­nia. Franciaország és Belgium budapesti nagykövetét, illetve az Egyesült Államok nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét. (E négy állam kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Belgrádot szankciókkal sújtó határozatát.) A Külügyminisztérium közleménye szerint a diplomatáknak Jeszenszky Géza kifejtette: Magyarország támogatta a BT állásfoglalását, hiszen a nemzetközi közvélemény az egyértelmű és határozott fellépést már régóta szükségesnek és elkerülhetetlennek ítélte. A magyar kormány bízik abban, hogy a szigorú embargóintézkedések hatására Szerbia és Montenegro vezetői átértékelik eddigi politikai irányvonalukat, a térség helyzetét józanul megítélve eleget tesznek a világszervezet feltételeinek és tartózkod­nak minden, a konfliktus további eszka­lációjának irányába ható lépéstől. A külügyminiszter és a négy vezető diplomata áttekintette a valamennyi ENSZ-tagállamra kötelező érvényű embargó-intézkedések hazánkat érintő gazdasági és biztonságpolitikai vonzatait. Megvizsgálták a szankciók várható hatásait és valószínűsíthető következ­ményeit, áttekintették az esetleges indokolttá váló további lépések körét. A megbeszélésen szó volt a vajdasági ma­gyarság aggodalomra okot adó helyzetéről éppúgy, mint az embargóval kapcsolatos további ENSZ-beli együttműködés gyakorlati kérdéseiről A szerb rendőrség kiutasította a Pano­ráma forgatócsoportját Jugoszláviából. Kalmár György szerkesztő-riportert és Márton József operatőrt - a belgrádi bel­ügyminisztérium döntésére hivatkozva ­egy évre kitiltotta a „kis-Jugoszláviából" a vajdasági Kula rendőrfőnöke. A forgatócsoport a szövetségi parlamenti és helyhatósági választásokról készített riportort, valamint egy vajdasági család szétlőtt házáról. A stáb meginterjúvolta a ház tulajdonosát, amikor két rendőr mind a forgatócsoport tagjait, mind a tulaj­donost, valamint Dudás Károly szabadkai újságírót bekísérte a rendőrparancs­nokságra. Indokul a rendőrparancsnok azt hozta fel, hogy nincs forgatási engedé­lyük, holott forgatási engedélyre (a volt) Jugoszláviában már hosszabb ideje nincsen szükség, és a helsinki megállapo­dások értelmében - amelyhez Jugoszlávia is csatlakozott - a hatóságok nem akadályozhatják meg az újságírói munkát. A Panoráma forgatócsoportját legutóbb Romániából tiltotta ki a román kommu­nista rezsim. A Malévtól kapott tájékoz­tatás szerint a Magyar Légügyi Hatóság vasárnap határozatot hozott arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa intézke­désének megfelelően a Magyar Köztársaság megtagadja a fel­és leszállási, valamint átre­pülési engedélyeket vala­mennyi olyan menetrendszerű, nem menetrendszerű és ma­gánlégijármű számára, amely a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság (Szerbia és Monte­negró) területéről száll fel, vagy ott kíván leszállni. Kivé­telt tesznek azonban a huma­nitárius célokat szolgáló repü­lőgépek fel- és leszállásának engedélyezésénél. A határo­zatnak megfelelően hétfőn délelőtt már nem indították el a belgrádi repülőjáratot. A határozat május 31-én 19 órától VII. 31-én 24 óráig van érvényben. Az előre megvál­tott jegyeket természetesen visszaváltja a Malév. A MÁV vonalain egyelőre nincs korlátozás a kis-Jugosz­láviába irányuló személy- és teherforgalomban. Már az ENSZ-szankciók elrendelése utáni első napon, vasárnap számos ország meg­szakította légi közlekedési kapcsolatait kis-Jugoszlá­viával. Az Egyesült Államok, Kanada és Olaszország után Németország, Ausztria, Svájc, Hollandia, Franciaország és Nagy-Britannia is kitiltotta repülőtereiről a szövetségi állam felségjelét viselő utas­szállítókat. Németország, Hol­landia, Svájc és Ausztria még a jugoszláv gépek puszta átre­pülését sem engedélyezi légterében. A dunai hajózás egyelőre zavartalan Egyelőre zavartalan a hajó­zás az Al-Dunán - tájékoztatta hétfőn Fáy András, a Mahart vezérigazgatója a Magyar Táv­irati Irodát. Elmon'dta, hogy ez önmagá­ban nem jelent semmit, hiszen kis-Jugoszláviában a helyzet áttekinthetetlen, így valóban fennáll annak a veszélye, hogy komoly fennakadások kelet­kezhetnek a hajózásban. (Ilyen egyébként múlt év augusztus és december között már kialakult, amikor rendszeresen nem közlekedhettek a Mahart folyami hajói az al-dunai sza­kaszon.) A Vám- és Pénzügyőrség felkészült A Vám- és Pénzügyőrség befejezte a felkészülést a Szerbiával és Montenegróval szembeni embargó előírása­inak teljesítéséből rá háruló feladatok elvégzésére - tájé­koztatta Arnold Mihály vezér­őrnagy, a VPOP országos parancsnoka hétfőn az MTI-t. A vámhatóság átcsoporto­sításokat hajtott végre azokra a határszakaszokra és határát­kelőhelyekre, amelyeknél a feladatok jelentős gyarapodása várható. Ez elsősorban a déli határszakaszt jelenti, ahol a tranzitforgalom számottevő növekedésére számítanak. Az ENSZ-határozat negyedik pontja szerint a határozat keltét követően a Jugoszláv Szövet­ségi Köztársaságból, Szerbiá­ból, Montenegróból exportált valamennyi termék behozatalát meg kell akadályozni, és ugyanez vonatkozik bizonyos tranzitszállítmányokra is, amennyiben azok végcélja Szerbia vagy Montenegró, illetve ezekből az országokból indultak. A tranzitáru-szállí­tásra a határozat nem vonatko­zik, de nem ajánlatos Szerbián keresztül szállítani, - hívta fel a figyelmet a parancsnok -, mert különféle kellemetlen­ségek érhetik a fuvarozókat. Az MNB-nek nincs mit zárolnia A Magyar Nemzeti Bank­nak nincsenek közvetlen pénz­ügyi kapcsolatai jugoszláv pénzintézetekkel. Nem vezet olyan számlákat, amelyeket lehetősége lenne zárolni az ENSZ BT által meghirdetett embargó alapján - tájékoztatta az MNB illetékese hétfőn az MTI-t. A jegybank megbízást kapott arra, hogy mérje fel a pénzügyi embargó végrehajtá­sának hatásait a magyar gazda­ságra. Az MNB munkatársai felveszik a kapcsolatot a kereskedelmi bankokkal, ame­lyeken keresztül folynak a pénzügyi teljesítések a ju­goszláv és a magyar partnerek között. Az összesítés azonban még a kereskedelmi bankoknál sem lesz egyszerű, mivel egy-egy bankban is több ilyen számla van. A jegybankban arra számítanak, hogy néhány napon belül elkészülhet a kormány számára a kért összesítés. A forgalom csökken, a felelősség no Röszke: az embargó kapujában A vámosok szerint a hétfő teszi, mert ilyenkor dél­utánig általában csendes a határ. Az osztrákoknál nem­zeti ünnep volt a hét végén, talán azért is csodálkoz­hattunk rá a szokatlanul „üres" röszkei átkelőre. A ráérősen sétálgató vámosok látványa azonban jelképes lehet: a Szerbia és Monte­negró ellen a hét végén hozott szankciók hatása ­ami a határforgalmat illeti ­előre kiszámítható. A vámparancsnok szerint, az eddigi Jugoszláviába irányuló közúti teherfor­galom 30-35 százalékos visszaesése várható, míg a személyforgalommal együtt 40 százalékkal kevesebb jármű indul majd Belgrád felé. Ha a magyar kormány is csatlakozik az embargó­hoz, az ENSZ-szankciók betartatása pluszmunkát és felelősséget ró majd vámo­sainkra, ezért nem várható, hogy a kevesebb kamion láttán fellélegezhetnek. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A röszkei határátkelő, Szabadka felől félpercen­ként érkezik egy-egy autó. A szabadkai és újvidéki rend­számú gépkocsikban ülők elmondják, hogy a határ túlol­dalán továbbra sem kérik a férfiaktól a korábban kötelező kiutazási engedélyt. Tapasz­talatuk szerint az embargó első jele a felvásárlási láz. A vajda­ságiak bizakodnak: hamarosan ahogy ritkán látni - üresen. rendeződik a helyzet, a szank­ciók nem lesznek örök érvé­nyűek. Felhalmozott tartaléka­ikat egy évre elegendőnek ítélik. A Törökországból érkező kamion sofőré kevésbé derű­látó: már most is érezhető Szerbiában a benzinhiány, ezért gyakran előfordul, hogy a parkoló kamionok tankjaiból kilopják a benzint. Ö attól tart, a szerbek válaszlé­pésként lezárják a határt. Ez az utak vándorai, a fuvaro­zók számára azt jelentené, hogy Románián és Bulgá­rián keresztül kellene közle­kedniük, ami tapasztalataik szerint - az utak minősége és a két határon számítható várakozási időt tekintve ­egyenlő lenne a nemzetközi forgalom eldugulásával. - Egyetértek a bojkottal ­mondja a Hungarocamion sofőrje de mint kamionos, pokollá válhat az életem. Remélem, nem most jöttem itt át utoljára - búcsúzik. A közúti igazgatóság sár­ga mellényes alkalmazottjai Röszkétől Szegedig az út menti árkokból nejlontasa­kokba gyűjtik a felgyülemlet szemetet. Munkájuknak most végre látszatja lehet? Ok már sejtenek valamit. VARGA IVÁN Bizalom az amerikai befektetőktől London kiutasította a jugoszláv nagykövetet Boszniában összeomlott a tűzszünet Antall József miniszterelnök hétfőn fogadta John Robsont, az amerikai pénzügyminiszter első helyettesét, aki George Bush elnök személyes megbí­zottjaként látogatja sorra a kö­zép-kelet-európai térség orszá­gait, mint az állami támoga­tásokat összehangoló bizottság helyettes vezetője. Erről, valamint a tárgya­lásokról kormányszóvivői közleményben tájékoztatták az MTI-t. A megbeszélésen szó volt a gazdaságilag legerősebb hét ország közelgő müncheni csúcsértekezletéről, a közép­kelet-európai térség helyze­téről, a biztonságot fenyegető tényezőkről, különös tekin­tettel a délszláv államokban dúló háborúra és az annak megfékezése céljából elrendelt gazdasági szankciókra. A magyar gazdasági helyzet áttekintésekor John Robson hangoztatta, hogy Magyaror­szág már bizalmat keltett az amerikai befektetőkben a maga stabilitásával, a vállalko­zásoknak kedvező feltételeivel, s az ide áramló tőke a magyar gazdaság nagy elismerése. Boszniában minden jel szerint össze­omlott az a tűzszünet is, amelyet az ENSZ-erők közreműködésével kötöttek, s hétfő este hatkor kellett volna életbe lépnie. Az ENSZ-szankciók ellenére hétfőn folytatódott a Szarajevó elleni tüzérségi támadás; a szerb erők a környező he­gyekből lőtték a város különböző negye­deit. Röviddel a fegyvernyugvás életbe­lépésének tervezett időpontja előtt újabb heves ágyútüzet zúdítottak a szerb táma­dók a boszniai fővárosra. A városban légiriadó is volt, a szerb lé­gierő gépei egy közeli települést, Luka­vacot bombázták. A boszniai területvé­delmi egységek egyik gyakorlótere van a faluban. Három bombát dobtak a településre, több személy megsebesült. Három gránát csapódott be a szarajevói városháza épületébe is, egy személy súlyosabban, ketten könnyebben sérültek meg. Az utóbbi 24 órában Boszniában 30 személy vesztette életét, a sebesültek száma 280. A köztársasági elnökség épületében 14 órára tervezett sajtóértekezlet félbesza­kadt, mert találat érte a palotát. A szerb vezetés ismét azt állította, hogy a fegyvernyugvási egyezményt a horvát erők sértik meg, s Trebinjét és Nevesinjét aknavetőkkel támadják. Radovan Karadzic, az úgynevezett Boszniai Szerb Köztár­saság elnöke azt mondta, hogy a szerbek készek a párbeszédre, s a szankciók ellenére győzni fognak. Karadzic és a belgrádi vezetés között egyébként egyre több nézeteltérés észlelhető. A boszniai szerb elnökség ugyanis sérelmezte, hogy a jugoszláv hadsereg az ő kizárásukkal tárgyal a laktanyák sorsáról. Nagy-Britannia hétfőn közölte, hogy az ENSZ BT Szerbia és Montenegró ellen foganatosított szankcióival összhangban kiutasítja Jugoszlávia londoni nagykövetét. A Reuter jelentése szerint a lépésre az után került sor, hogy London vasárnap éjszaka befagyasztotta a mintegy 300 millió dollárt kitevő szerb és montenegrói követeléseket. Nagy-Britannia az ENSZ-szankciók keretében vasárnap leállította a Belgrádba irányuló légijáratokat, a brit kereskedelmi és ipari minisztérium pedig érvény­telenítette a két délszláv köztársaságba szóló exportengedélyeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom