Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

É II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1992. JÚN. 10. A Kolozs Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara külföldi tőke bevonását célzó, beru­házási lehetőségeket tartalma­zó anyagot juttatott el a Dél-magyarországi Gazdasági Kamarához, amely a hazai potenciális befektetők segítsé­gére lehet. Az anyag tartal­mazza a cégek nevét, címét, a projektek elnevezését és becsű It értékét. Főbb témakörök: élelntiszeríeldolgozó technoló­giák korszerűsítése, édesipari termelés modernizációja, üdítőitalok gyártása, kenyér­és tésztagyár létesítése, szál­loda- és vendéglátóipar kor­szerűsítése, ruhagyár rekon­strukciója, vegyipari létesít­mények fejlesztése, valamint kötöttáru termelés modernizá­ciója. * A Magyar Gazdasági Ka­mara Olasz Tagozata június 19-2()-án üzletember találkozót szervez a Trieszti Nemzetközi Vásáron. Az utazás és a kinn­tartózkodás költségei a ki­utazót terhelik. A DMGK munkatársai részt vesznek a találkozón, képviselve a régió vállalatait, vállalkozásait. Kérik azonban, hogy a cégek üzleti ajánlataikat, partner­kereső igényeiket juttassák el a kamarához. Kamarai hírek A kiállítás fő témakörei: üvegipar, ruházat, vegyi, kozmetikai és műanyag ter­mékek, gyógykészítmények, biotermékek, népművészet, műszeripar, elektronika, papír­és nyomdaipar, csomagolás­technika. A Horvát Gazdasági Ka­mara kezdeményezésére és meghívására június 16-19. között üzletember találkozót szervez a Magyar Gazdasági Kamara Horvátországba. A delegációt dr. Tolnay Lajos, az MGK elnöke vezeti. A lá­togatás során plenáris ülésre kerül sor a Horvát Gazdasági Kamarában, valamint kétoldalú megbeszélésekre Rijekában. Az utazási költségeket a hor­vát fél fedezi. A szállás­költséget, a kísérők díját és a szervezési kiadásokat tartal­mazó részvételi díj körülbelül 12-15 ezer forint. Jelentkezés: MGK Budapest, Némethné Csikós Györgyi (tel: 1533-333). A jelentkezési lap beszerezhető a DMGK-nál is. Június 15-16-án Szegedre látogat D. K. Goldthorpe asszony, a Brit Nagykövetség másodtitkára. Június 15-én fél tízkor a DMGK tárgyalójában vállalatvezetőkkel, üzletem­berekkel találkozik. A szer­vezők erre a megbeszélésre azokat az érdeklődőket várják, akik a szerszámgépipar, a bányászat, a környezetvédelem területén dolgoznak, s kíván­nak kapcsolatot fölvenni angol cégekkel. Goldthorpe asszony ittartózkodása alatt meglátogat néhány régióbeli vállalatot is. Az ötödik magyar-román vállalkozásfejlesztési konfe­renciát rendezik meg Debre­cenben, az Aranybika Szál­lóban június 19-20-án, az NGKM, valamint a román kereskedelmi és iparkamarák közreműködésével. Az elhang­zó előadások célja, hogy a magyar vállalkozók tárgyi­lagos szakmai ismereteket szerezhessenek a romániai gazdasági helyzetről, a ma­gyar-román gazdasági együtt­működés új lehetőségeiről. A konferenciára meghívást kap­tak szerbiai, ukrajnai és szlo­vákiai vállalkozók is. A rendezvény szervezője a buda­pesti Transylvan Trade Kft. (1012 Budapest, Attila u. 79. Tel.: 2022-651). Csődeljárások Agrotcchnik Kcresk. és Szolg. Kft. Szeged 1992. 08. 05. Agro-Bio Service Trade Kcresked. Kft. Hmv.-hcly 1992. 08. 26. Árpád Mgtsz. Árpádhalom, 1992. 06. 10. Chermorapid Kft. Szeged 1992. 08. 26. Címke Nyomdaip. és Szolg. Kft. Bórdány 1992. 08. 26. Csaba Kereskcd. Kft. Szeged 1992.08. 26. Csomikert Csongrád M. Kertészeti V. Hmv.-hely 1992. 07. 22. Domet Ecsetgyár, Szeged 1992. 08. 26. Dorozsmahús Kft. Szeged 1992. 08. 26. Egyetértés Mg. Szakszöv. Ásotthalom 1992. 08. 26. Elcktrofém Ipari Szöv. Hmv.-hely 1992. 08. 26. Eurogold Ip. és Keresk. Kft. Szeged 1992.08.05. Fürsl Sándor Mgtsz. Mártély 1992. 06. 24. Fürsl Sándor Mgtsz. Mártély, T. Szakcs.Hmvhely 1992. 06. 24. Hirker Kcresk. és Szolg. Kft. Szeged 1992. 08. 26. Homokkultúra Mg. Szakszöv. Mórahalom 1992.06. 10. Hmv. és Vid. Méhész Szakszöv. Hmv.-hely 1992. 08. 19. Kereskedőház Kft. Szeged 1992.07. 29. Kertész Mg. Kft. Hmvhcly 1992.07. 22. Lakatos és Szerelóip. Kisszöv. Domaszék 1992. 07. 15. Lila Nyulak Keresk. Bl. Szeged 1992. 08. 26. Makói Autójav. Váll. Makó 1992.07.15. Makói Vas- és Fémip. Szöv. Makó 1992. 08. 26. Mak-Vidia Autósbolt Kft. Makó 1992. 07. 15. Marki Kft. Hmv.-hely 1992. 08. 26. Meteor tepitö és Szolg.ip. Kft. Szeged 1992. 08. 19. Mérleg Kft. Hmvhely 1992. 08. 26. Pente Használtauló-Keresk. és Szolg. Kft. Makó 1992. 07. 15. Petőfi Mjttaz. Csongrád 1992. 08. 26. Pingvin Személyautó-gyártó és Érték.Kft. Hmv.-hely 1992.07. 29. Polimorf Kcresk. Kft. Szeged 1992. 08. 26. Politcam Kft. Szeged 1992.08. 26. Sodó Fémipari Kft. Sándorfalva 1992. 06. 10. Szegedi Állami Gazd. Szeged 1992. 07. 15. Szegedi Bőrdíszmű Ipari Szöv. Szeged 1992. 08. 26. Szegedi Híradástechn. Kisszöv. Szeged 1992. 08. 26. Szinkron Vegyesip. Kisszöv. Szeged 1992. 07. 22. Szintes Ipari és Szolg. Kisszöv. Hmv.-hely 1992. 08. 26. Szintézis Ip. és Szolg. Kft. Hmv.-hely 1992. 08. 26. Szoliber Ip. és Szolg. Kft. Szeged 1992. 08. 26. Temigépszcr Szerelóip. és Kcr. Kft. Hmv.-hely 1992. 07. 15. Trotil Művek 90. Keresk. Kft. Szeged 1992.08.26. Újhorizont Vegyesip. és Ker. Kft. Szeged 1992. 08. 26. Váradi és Társa Építő-Szcrelő Kft. Szeged 1992. 08. 05. Felszámolási eljárások Csomiép Szak- és Szerelóip. Szolg. Kft. Szeged 1992. 06. 13. Kultúrcikk Kisszöv. Szeged 1992. 06. 13. Maros Mezőgazd. Tsz. Deszk 1992.06. 13. Maros-Coop Építő és Szolg. Kisszöv. Makó 1992. 06. 07. Patma Gépgyártó és Kcr. Kft. Szeged 1992. 06. 13. Royal Bt. Hmv.-hely 1992. 06. 13. Vi-Fa Magas- és Mélyép. Szolg. Kft. Csongrád 1992. 06. 13. Végelszámolási eljárások Buti print Sec. Szegcdi T.f.v.m.K.Ü.Karbant.Szeged 1992. 06. 13. Mércstechn. és Aulomatiz. Gmk. Hmv.-hely 1992. 06. 20. Morandi Kcresk. Bt. Hmv.-hely 1992. 06. 27. P.u.isztkolbász Kolbászgyártó Gmk. Szeged 1992. 06. 27. S/aIámigy.f.v.m.Érkezt. Élő Állat Át.Gmk. Szeged 1992. 06. 13. I etra Tervezési Adatszolg. Gmk. Szeged 1992. 05. 30. V íz Gáz-Közp. Fűtést Terv. és Kiv. Gmk. Szeged 1992. 06. 27. <A ilutum a fizetési haladék lejártának, illetve a követelések igaiiyhejelentésének határideje.) Légügyi lobby A magyar Országgyűlés vezetői létrehozták a Légügyi Törvényhozást Támogatók Csoportját. A csoport az ér­dekelt polgári és katonai személyek bevonásával az egységes magyar repülési kon­cepciót kialakítását kívánja támogatni. A referensi rendszerre ala­pozott parlamenti szintű tevé­kenységet Horváth Lajos ka­tonai repülési referens és Papp Lehel György polgári repülési referens, országgyűlési képvi­selők fogják össze. Tevékeny­ségükkel a korszerű, európai szintű magyar Légügyi Tör­vény létrejöttét kívánják segíteni. Táp-siker Csanyon - Egy frissen alakult kft.­hen miért vállalt főszerepet? - Egyrészt azért, mert megbízható partnerek hozták létre a vállalkozást. Az alapí­tók között volt az a két szé­kesfehérvári cég, amelyek már eddig is szállították a takar­mány alapanyagát, a szóját, és az adalékanyagokat. Bennük régi, megbízható partnereket tisztelek. Saját téeszünket pedig töviről-hegyire ismerem. - Ettől még be lehet fü­rödni! Ráadásul az ország állatállománya igencsak csök­ken. Kinek akartak eladni? - A kezdő évben ezzel számoltunk, hisz a tápanyag piaca alaposan beszűkült. Kü­lönösen a sertés- és csirketáp iránti igény esett vissza. Biza­kodásunknak viszont volt két stabil pontja: a minőség és az ár. - A takarmányban is lehet­nek lényeges különbségek? - Nagyon is, különben miért jönnének hozzánk vásárolni Ceglédtől a déli határig? Hogy egyetlen példát mondjak: Szegedre, pontosabban Mi­hálytelekre hetente ezer mázsát visznek. Szóval a jó tápnak hamar híre megy. - És az ár? - Alapelvünk: alacsony ár, minimális haszon, nagy for­Amikor először találkoztunk, csak úgy megemlítette, hogy Csanvtelek nemsokára takarmányáról is híres lesz, nem csak fóliasátrairól. Később az is kiderült: a néhány nap múlva egy éve működő Csanyi-Táp Kft. rendkívül virágzó társulás. S ő a vezetője, Erhard Gyula. Harmincnégy éves. Szegeden autóforgalmi szakképesítést szerzett, majd a községbe nősült. A helyi téeszben végigjárta a szamárlétrát, a sors (?) pedig tavaly nagy lehetőséggel „kínálta meg". galom, tisztességes nyereség. Ez jó a vásárlónak, és jó ne­künk is. A forgalomról hadd mondjak valamit: az év első három hónapjában többet ad­tunk el, mint tavaly a második félévben. Napi nyolcszáz má­zsát termelünk, s ez gyakran kevés, többet is vinnének. Néha a téesztől kérünk kölcsön embereket. Amikor a Démász mára hibajavítást jelentett (azaz ma nincs árramunk), az emberek éjszaka dolgoztak, előre. Ezért kihalt most a keverőüzem, a kollégák reggel hazamentek. - Hányan? - Huszonötén vagyunk. Ebből egy ember intézi az adminisztrációt, egy a raktáros, és vagyok én. A többiek fizikai munkát végeznek. - Szavaiból úgy tetszik, hogy harmadannyi Magyaror­szágon ismerik már a csanyi tápot. Tényleg ennyire jó ez a takarmány, hogy még innen szállítani is megéri például Lajosmizsére? - Sok vevőnk inkább kész­pénzzel fizet, csak mindig legyen számára áru. De el kell azért mondanom: van más értékesítési csatornánk is. Saját boltokat üzemeltetünk a he­lyieken kívül Kisteleken, Kiskunmajsán és Kömpöcön. Ezekben a boltokban 20 kilós zsákokban lehet csanyi tápot venni. A magánboltosok is elvisznek hetente több száz mázsányit. - Akkor csupa öröm a kft. élete. Van egyáltalán valami gondjuk? - A bankokban kissé lassú a pénz átutalása, a keverő­üzemben pedig nincs telefon. Vass István Péter FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Ceglédtől a déli határig. A jó tápnak híre megy Nendégsarok Ha mi egyszer nevetni kezdünk Néhány nappal ezelőtt, láttam egy embert, egy fedeles szeméttartó gondosan összefirkált oldalánál álldogált, és messzehangzóan, tiszta szívből, ahogy csak a torkán kifért nevetett. Szögecselt faléccel verte a kukát, miközben hangosan hahotázott. Egyébiránt semmi különös nem volt ezen az emberen, egyszerű járókelő, fél tucat hat darab, azért mégis arra gondoltam, hogy valaki nem röhög csak úgy egy kuka mellett. Ez semmiképpen sem természetes dolog. Közelebb óvakodtam tehát, mire azt kellett látnom, hogy ez az ember egyáltalán nem nevet, nem kacag, nem hahotázik, de mégcsak nem is vigyorog, és nem is kuncog, nem bizony.. Annak az embernek kín és fájdalom torzította el az arcát. Az az ember valójában üvöltött. De úgy üvöltött, mint a sakál. Mint akit nyomban megölnek. Mint akinek vége, kampec, konyec, koheli. Üvöltve verte a kukát, amely üresen döngött, akár egy elhagyott bádogszív. Arra gondoltam, az egyáltalán nem természetes dolog, ha az ember fényes és tiszta nyári délelőtt, egy kiürített kuka mellett ordít elkeseredésében és szögecselt faléccel hadonászik. Aztán arra gondoltam, nyilván én tévedek. Netán mégiscsak túl közelről vizsgálom a dolgot. Visszaballagtam tehát, mégegyszer, az utca másik oldalára, és ott, a sokat nyírt kicsi akác árnyékában, újra szem­ügyre vettem ezt az embert. Semmi kétség. Innen, az utca túloldaláról ez az ember nevetett. Úgy nevetett, hogy talán még a könnyei is kicsordultak. Úgy nevetett, mintha most már az élete végéig nevetni akarna. Ebben a kort idéző jelenetben tulajdonképpen két konstans tényező szerepelt. Á gondosan összefirkált üres kuka, valamint a szögecselt faléc. Azok az áldott jó, engedelmes tárgyak. Merthogy az üres kuka közelről is éppúgy üres kuka, mint távolról. Továbbá a szögecselt faléc közelről is éppúgy szögecselt faléc, miként távolról. A gond az emberrel van. Mert az ember közelről nem olyan, mint távolról, továbbá távolról sem olyan, mint közelről. Az ember távolról kicsi és nevet, közelről nagy és sír. És egyébként is, az ember, mivel sajnos nem tárgy, nem rest folyamatosan átalakulni. Mert ha netán egyszer mégiscsak sikerülne megszokni, akkor szinte biztos, hogy közelről lesz az ember kicsi és boldog, távolról pedig nagy és boldogtalan, és akkor majd az lesz a jobb, ha közelebb megyünk hozzá. Igen, sajnos nehéz dolog az emberrel foglalkozni, de könnyíthet a pozíció. Még akkor is, ha az ember, mint létező, ilyenténképpen megszokhatatlan. Mondom, a pozíció a fontos. Mert ha jól értem a szívből jövő szándékot, az egyik legfontosabb kormányzati törekvés most az, hogyan nevettessük meg az adófizető honpolgárokat. Igen a trend, most jobban szeretné, ha honjának polgárai többet mosolyognának, minden különösebb ok nélkül nagyokat nevetnének, egyáltalán, jobb kedélyűek lennének, mint egyébként. Mint, teszem azt, a nyomorult múltban. Azt mondja a költő, hogy a hazánkban ideiglenesen állomásozó rosszkedvet is száműzni illene végre. Azt mondja a politikus, hogy a médiák azért rosszak, többek között, mert folyamatosan a pesszimizmus, és a rosszkedv mételyét sugározzák. Hogy a rádió, meg a televízió, meg a sajtó egy része nem rest elszomorítani, lehangolni az országot. Amikor pedig. Éppenhogy. Mármost szerintem e szándékokból szám szerint éppen két dolog következik. Előbb vagy utóbb nem tudunk majd pártsemlegesen nevetni, netán sírdogálni. Nemcsak a nép, nemzet, az alattvalók. Gondoljunk csak bele, miféle össztársadalmi zavart okozhat például egy hallatlanul vidám ellenzéki, avagy mélységesen szomorú kormánypárti képviselő. Meg aztán, azt se hiszem, hogy az ember, ha már adót fizet, lakbért, meg rezsit, meg másegyebet, ne tudná eldönteni, ne lenne elég bölcs ahhoz, miért legyen víg, és miért a szomorú. Szóval az ember tudja, amit tud. És ha valami nem tetszik neki, vagy annyira tetszik neki, keres egy szö­gecselt falécet, meg egy üres kukát, és nagydobra veri. Darvasi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom