Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

A DM KFT. ES A I>M<iIs. GAZDASAGI MELLEKLETE Heti Csődértesítő Nem hiszem, hogy nagyot tévedek, amikor úgy gondolom, hogy az immár 11. számát megélt Heti Csődértesítő az év egyik leg­sikeresebb hetilapja. Tudom, hogy kissé morbid sikerről és csődökről együtt beszélni, a kiadvány mégis megérdemli. Az termé­szetesen humor, hogy oldalszám felfutásban ­a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárások beindulásával - rekordot döntött. A legutolsó gyorsjelentés már csaknem félszáz oldalas, míg az első számnak be kellett érnie hússzal. Mindamellet nagyon praktikusan forgatható, s bár egy főkönyvelő felszisszen, ha valamelyik adósának nevével találkozik benne, az újságírónak tálcán kínálja a témát. Egy megyei kigyűjtés önmagában is olvasmányos, s erre akkor jöttem rá, amikor főnökömnek megmutatva azt szabtam feltételül, hogy ikszeljen be három céget, amelyik szerinte „boncolásra" érdemes. Amikor már az első hatból megvolt a három. természetesen rájött, hogy később még sokkal érdemesebbek találhatók. Végül tíz-egyné­hánynál állapodott meg, hiába mondtam, hogy hetente nyolc-tíz új téma jelentkezik. A közelmúltban - talán véletlenül - úgy raktunk össze egy oldalt, hogy csupa problémás cég került egymás mellé. Még tréfálkoztunk is, hogy fekete oldal, vagy fekete gazdaság szerepeljen az összefoglaló címben. Azután, nem sokkal később, sikerült egy másikat is összehozni. Túl nagy a kísértés, még akkor is, ha mostanában tényleg erről szól az élet, s ezért ilyen szomorú a tükör. Itt, az 1%-ban előszőr hetente akartunk csődlistát közölni ­végül is az a hír, ha valami nem működik -, azután gyorsan letettünk róla. Nem csak terjedelmi okok miatt. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Turizmus A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat és a Jász-Nagy­kun-Szolnok Megyei Népmű­velők Egyesülete Vállalkozás ­kultúra - turizmus (idegenfor­galom-vendéglátás) címmel konferenciát rendez Szolnokon június 10-én. A konferencia előadói lesz­nek többek között dr. John E. Fletcher professzor, University of Surrey, Guildford, Kapus György, Österreich Werbung magyarországi ügyvezető igaz­gatója, dr. Kardos Kázmér, az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal elnöke, Koterly László, a VOSZ Idegenforgalmi tagoza­tának elnöke, dr. Tasnádi József, a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem kandidátusa, Tiszainé dr. Koncz Ildikó, a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola tanára, dr. Tóth Albert képviselő, az Ország­gyűlés Környezetvédelmi Bi­zottságának tagja. Az előadások témái a kö­vetkezők: Turizmusunk a vi­lágkiállítás tükrében; Turiszti­kai fogadóhelyek és a piacké­pesség; Az Alföld tájértékei; Önkormányzatok és a turiz­mus; Érdekességek a francia falusi turizmusról; Magyaror­szág Idegenforgalma osztrák szakember-szemmel; Egy al­földi megye turisztikai lehe­tőségei az angol szakember szemével; Kisvállalkozások és idegenforgalom; Helyi adottsá­gok, értékek hasznosítása a turizmusban. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Pillanatkép. De melyik út vezet majd Görögországba? Adatlap a kárpótlási igényekhez A városi postahivatalokban már árusítja a Magyar Posta az 1992. évi XXIV. törvény alapján benyújtandó kárpótlási igényekhez rendszeresített adatlapcsomagot és borítékot ­tájékoztatta az MTI-t Nagy Ferenc, az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal illetékese. Az egységcsomag ára változatlanul 50 forint. Az egyes adatlapok darabonként 10 forintos áron külön is beszerezhetők. Ezeken az adatlapokon az 1939. május 5-e és 1949. június 8-a között alkotott, valamint a módosított mellék­letben felsorolt jogszabályok alkalmazásával okozott vagyo­ni sérelmekre vonatkozó igényt lehet benyújtani (földingatlan­ra, házingatlanra, vállal­kozásra, valamint a törvény 3. számú mellékletében felsorolt jogszabályok alapján elvett ékszerekre és műtárgyakra. Sokan újra gazdálkodni kezdenek. A nyugdíj marad a régi. Az egyéni gazda és a nyugdíj - A frissen induló egyéni gazdálkodónak milyenek a lehetőségei? Mi az első ten­nivalója? - Vegyük a leginkább ál­talánosítható példát. Tehát olyan emberről lesz szó, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat, nem részesül nyugdíj­ban és nincs egyéb más jog­címen biztosítása. O azon a címen fizeti a járulékot, hogy mezőgazdasági kistermelést folytat. A járulékfizetés mini­muma az ebben az évben meg­állapított minimumbér - vagy­is 8000 forint - 54 százaléka. A következő évben pedig a tárgyévet megelőző naptári évben elért adóköteles jövede­lem szabja meg a járulékfizetés mértékét. Ez a rendszer így működik. A legkisebb - alapul vehető összeg - azonban itt is a 8000 forint. - Mi a gyakorlati teendő? Hova menjenek először a ma­gángazdák? Űrlapokat kell kitölteni, jelentkezni valahol? Kérem, adjon erre is útmu­tatást! - Aki már korábban is egyé­ni vállalkozó volt és a te­vékenységét tovább folytatja, annak a törzsszámára való A parasztság soraiban sokan lesznek, akik - egykori földjüket visszakapva - új életet akarnak kezdeni. Egyéni gazdálkodóként azonban még fokozottabban szeretnék a jövőjüket is megalapozni. Nemcsak aktív termelőként, hanem majdanf nyugdíjasként is. Milyen társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak rájuk? Erre kereste a választ a Falu­tévé az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgató­ságon, ahol dr. Kiss Lenke adott választ a riporter kérdéseire. hivatkozással kell bejelentést tenni ahhoz a társadalom­biztosítási igazgatósághoz, amelyhez már eddig is fizette a járulékot. -Éi az újdonsült gazdák? - Ok szintén kötelesek bejelenteni, hogy mezőgaz­dasági kistermelést kezdtek, mégpedig a tevékenységük helye szerinti társadalom­biztosítási igazgatóságnak. Ott fognak egy járulékbefizetéshez szükséges törzsszámot kapni, továbbá részletes tájékoztatást is arról, -hogy a bejelentési és befizetési kötelezettségük mire terjed ki és annak hogyan kell eleget tenni. - Egy másik, a parasztságot ugyancsak érintő társadalom­biztosítási kérdés: a kisnyug­díjas, volt téesztagok között várhatóan lesznek, nem is ke­vesen, akik most újra belekez­denek a gazdálkodásba. És esetleg arra gondolnak - ha pár évig jól megy a gazdál­kodás és jövedelmező lesz számukra a zöldségtermelés, vagy a háztáji állattenyésztés hogy jó lenne módot találni a nyugdíj megemelésére. Van-e ilyen lehetőségük? Akár több járulékot fizetve is, négy-öt év múltán nagyobb nyugdíjhoz jutni? - Erre sajnos a társada­lombiztosítás keretében pilla­natnyilag nincs mód. Csakis akkor lehetséges ez, ha a nyugdíjas valahol munka­viszonyt létesít, vagy egyéb más módon biztosított. De a mezőgazdasági kistermelést folytató nyugdíjasra a kötelező biztosítás nem terjed ki és önkéntesen sem tud jelenleg többletbiztosításra szerződést kötni. Vízvezeték-szerelőknek ingyenes továbbképzés A Metall Elektric Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. a debreceni Pannon Pipe Mű­anyagipari Kft,, valamint az osztrák Hutter és Lechner KG termékbemutatójára invitálja a szakembereket június 11-én délelőtt 10 órára, a 600-as Számú Szakmunkásképző In­tézetbe (Szeged, Kálvária sgt. 87. sz.). A résztvevők megis­merhetik a Pannon Pipe polie­tilén csöveit, azok összekötő és leágazó szerelvényeit, valamint az új fejlesztésű PVC csőido­mokat. A 4. számú üzlet gya­korlatilag a debreceni cég terü­leti raktáraként, kis- és nagy­kereskedelmi lerakataként működik, de itt vásárolhatók meg a Hutter és Lechner új termékei is. A Pannon Pipe egy új típusú értékesítési rendszert épített ki. s ennek köszönhetően a területi raktárakban is gyári áron - a felesleges közvetítő láncsze­mek drágító hatása nélkül ­vásárolhatók meg a termékek. Nem kell tehát Debrecenbe menni a kisiparosoknak, a nagyvállalkozóknak, a közü­leteknek és a közműfejlesztő önkormányzatoknak. A Metall Elektric külön megbeszélés alapján díjmentesen és határ­időre szállít, s így megtaka­rítható az őrzés és a raktározás költsége. Az osztrák cég megbízottja a csütörtöki bemutatón szak­mai ismertetőt tart a HL lefo­lyórendszerekről és szifonok­ról, s természetesen a részve­vők kimerítő tájékoztatást kapnak a termékek beszerzési és forgalmazási lehetőségeiről is. A Hutter és Lechner fegy­vertárában olyan rendszer is szerepel, amelyik a lapos te­tőkről a víz elvezetését beázás­mentesen tudja biztosítani. A rendezők nem csak a holnapi eseményen, hanem rendszeresen és ingyen kíván­nak szakmai tanácsokkal szol­gálni a vízvezeték-szerelőknek, s akik erre, vagyis a későbbi hasonló rendezvények meghí­vóira igényt tartanak, adják le névjegyüket Szegeden, a Brüsszeli krt. 19-21. alatt, a 4. számú üzletbe. A Metall ősztől a rendezvénynek helyt adó intézet vezetőjének, Abonyi igazgató úrnak segítségével a szakmunkásképzésbe is erőtel­jesebben bekapcsolódik, szem­léltetőanyaggal szakemberek­kel, sőt, esetenként akár meg­hívott külföldi oktatókkal is. (X) •í tű £ rl ® SC 10 4 3 5 jg ! <N > m mmmmfö ÖT SZAKÜZLET EGY HELYEN SZEGED, BRÜSSZELI KRT 19-21 ÜZLETKÖZPONT ÜZLETKÖZPONT

Next

/
Oldalképek
Tartalom