Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-09 / 135. szám

KEDD, 1992. JÚN. 9. Alkotmányellenes a rádió és a televízió kormányfelügyelete BELPOLITIKA 3 Az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett határozatában alkotmányellenesnek ítélte az 1047/1974. kormányhatározat 6. pontját, amely szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete alatt áll. Az alkotmányellenes rendelkezés megsemmisítésének időpontja tekintetében az Alkotmánybíróság az eljárást 1992. november 30-ig felfüggesztette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés elmulasztotta azt az alkotmányban meghatározott feladatát, hogy a közszolgálati rádió és televízió felügyeletéről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, a rádióval és a televízióval kapcsolatos tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról törvényt, vagy törvényeket alkosson. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy ezeket a törvényeket 1992. november 30-áig alkossa meg. A határozat indokolása rámutat arra, hogy a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket 1988 óta törvényben kell szabályozni. Ennek ellenére a Magyar Rádió és a Magyar Televízió felügyeletét az alkotmány hatálybalépése után is minisztertanácsi rendeletben szabályozták. Ezért az Alkotmánybíróság a minisztertanácsi határozatot formai okból alkotmányellenesnek minősítette. Tartalmilag azért alkotmányellenes a minisztertanácsi határozat, mert a felügyeletet anélkül bízza a kormányra, hogy bármilyen további rendelkezéssel kizárná annak lehetőségét, hogy a kormány a műsorra meghatározó tartalmi befolyást gyakoroljon. Megállapította az Alkotmánybíróság, hogy a véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadság érvényesítésére irányuló állami kötelezettség alapján - az Országgyűlés köteles az országos közszolgálati rádióra és televízióra nézve olyan törvényeket alkotni, amelyek a teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű tájékoztatást lehetővé és kötelezővé teszik. Ennek feltételeként a törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az Országgyűlés, a kormány vagy az állam más szervei, akár pártok vagy más társadalmi csoportok a műsor tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak. Rámutatott az Alkotmánybíróság, hogy a pártok konszenzusa - s még kevésbé csupán a parlamenti pártok konszenzusa, vagy valamely ellenőrző szervezetben való meghatározó befolyása - nem alkalmas arra, hogy a véleményszabadság teljes érvényesülésére a közmédiában alkotmányos garanciát nyújtson. Mivel a véleménynyilvánítás szabadsága a rádió és televízió területén csak annak módját és szervezeti kereteit részletesen meghatározó törvény alapján biztosítható, ennek hiánya alkotmányellenes helyzetet teremtett. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényhozó nem tett eleget az erre vonatkozó - s az alkotmány 61. paragrafusában külön is megerősített - kötelezettségének. A jogalkotási feladatot a törvényhozó nem a vita megkezdésével, hanem a törvény megalkotásával teljesíti. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy a véleményszabadságot a rádióban és televízióban biztosító törvényt 1992. november 30-áig alkossa meg. A rádió és televízió kormányfelügyeletét kimondó minisztertanácsi határozat megsemmisítése időpontjának meghatározása tekintetében az Alkotmánybíróság az eljárást ugyaneddig az időpontig (1992. november 30-ig) felfüggeszti. E határidő eredménytelen letelte esetén az Alkotmánybíróság a felfüggesztett eljárást lefolytatja. Az Alkotmánybíróság határozatot hozott - dr. Kilényi Géza, dr. Schmidt Péter és dr. Vörös Imre alkotmánybírók különvéleményével - a miniszterelnök indítványáról. Antall József a köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogkörével kapcsolatban fordult alkotmányértelmezésért az Alkotmánybírósághoz. A hétfőn kihirdetett határozat megállapítja, hogy az elvont alkotmányértelmezés - amelyre a jelen eljárás irányult - nem válhat állásfoglalássá az indítványra okot adó konkrét ügyben. Az egyedi problémához túl szorosan kötődő kérdésekre nem is adható megfelelő elvontságú, a jövőben is minden kinevezési esetben kötelezően alkalmazandó válasz. Ezért az Alkotmánybíróság csakis az indítvány kérdéseiből nyerhető, valódi alkotmányértelmezési problémákkal foglalkozott. A köztársasági elnök jogkörét érintő alkotmányértelmezésnek az elnök alkotmányos jogállásából kell kiindulnia. Az Alkotmánybíróság ismét leszögezi: az alkotmányból nem vezethető le olyan konstrukció, hogy a végrehajtó hatalom élén a kormány és a köztársasági elnök állna, akik egymást kölcsönösen korlátozva és ellensúlyozva konszenzuson alapuló döntéseket hoznak, és csak a közigazgatás irányítása tartoznék egyedül a kormány hatáskörébe. Ellenkezőleg: a köztársasági elnök sérthetetlensége, azaz az Országgyűléssel szembeni politikai felelősség viselésének hiánya kizárja az ilyen közös hatalomgyakorlás jogi alapját. A kinevezés tartalmi okból való megtagadása olyan jogköre a köztársasági elnöknek, amelyet az alkotmány kifejezetten nem tartalmaz, hanem értelmezéssel állapította meg az Alkotmánybíróság; gyakorlásának feltételeit nem lehet tágabban meghatározni, mint az alkotmányban nevesített hasonló típusú döntések feltételeit. Erre tekintettel „az államszervezet demokratikus működése súlyos zavarát" - amely a kinevezés megtagadásának egyik feltétele - akkor állapíthatja meg a köztársasági elnök, ha a kinevezéssel érintett szerv alapfeladatainak ellátására - beleértve a szerv működésével kapcsolatos alapjogok védelmét is - képtelenné válnék, továbbá ha az ilyen zavar azonnal és közvetlenül fenyeget, és másként nem hárítható el. Jogállamban az államszervezet demokratikus működésének jogi garanciái vannak, amelyek személyre tekintet nélkül működőképesek, azaz az alkotmányosságnak nem személyi biztosítékai vannak. Ha egy kinevezés kapcsán kiderül - mert a súlyos zavar más jelöltek esetén is fennállna -, hogy a jogi szabályozás hiányos, a jogi garanciák nem elegendők, akkor a jogi szabályozást kell működőképessé tenni; a kinevezés megtagadása nem használható fel ennek pótlására. A köztársasági elnök nem támaszthat a kinevezéshez vagy felmentéshez a törvényben meghatározott előfeltételeken túlmenő további feltételeket. Különösen nem használható fel a kinevezés megtagadása a vonatkozó jogszabályok rejtett kiegészítésére egy ott nem szereplő feltétel megkövetelésével. Mivel a kinevezés tartalmi okból a javasolt személyében rejlő veszélyesség miatt tagadható meg, ez a feltétel a felmentésre értelmezhetetlen. Az elnök azonban megtagadhatja a felmentést, ha a felmentett személy feladatát - a köztársasági elnök kinevezési aktusának közbeiktatása nélkül - a vonatkozó előírások szerint olyan személy venné át, akire nézve fennállnak a kinevezés megtagadásának a feltételei. A kinevezési (felmentési) javaslatot elutasító döntésből ki kell tűnniök az elutasítás indokainak. A hatáskörök jóhiszemű és együttműködő gyakorlása megköveteli, hogy mind a javaslattevő, mind az Országgyűlés megtudja: formai okból való elutasítás esetén mely jogszabályi feltétel hiányzott, tartalmi elutasítás esetén pedig azokat a tényeket, amelyekre az elnök döntését alapozta. A

z Alkotmánybíróságnak az 1047/1974. sz minisztertanácsi határozattal kapcsolatos határozata világos: az Országgyűlés ún. mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést követett el, amennyiben nem hozta meg „a közszolgálati rádió és televízió felügyeletéről stb." szóló törvényt. Alkotmányjogi problémát az vet fel, hogy e törvény pótlására 1992. november 30-ig terjedő határidőt szabott meg. Mi történik, ha a Parlament e feladatát ekkorra nem teljesíti? E kérdés jogos, hiszen e törvényi az alkotmány 61. § (4) bekezdése az ún. 2/3-os törvények közé sorolta, azaz elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. - Nos, ez esetben alkotmányjogi patthelyzet áll elő, hiszen az Alkotmánybíróság nem írhat elő parlamenti konszenzust, nem is pótolhatja a meg nem hozott törvényt, az Országgyűlés pedig sem testületként, sem egyes tagjai emiatt senki által nem vonhatók felelősségre. - Ha nem lesz médiatörvény november 30-ig, az Alkotmánybíróság valószínűleg újabb határidőt szab, s annak elteltéig ismételten „függőben tartja" a hivatkozott minisztertanácsi határozat megsemmisítésének időpontját. A köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogkörével kapcsolatos határozat lényeges eleme, hogy „nem válhat állásfoglalássá az indítványra okot adó konkrét ügyben". - Formailag tehát e döntés nem kötelezi az államfőt Gombár Csaba felmentésére. Terjedelmi korlátok miatt csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy a sajtószabadság olyan alapjog, amely a közszolgálati rádió esetében a pártatlanságot igényli, feltételezi (ezért kellett konszenzus az elnök kinevezéséhez!), másrészt „a felmentett személy feladatát a köztársasági elnök közbejötte nélkül olyan személy venné át, aki esetében hiányzik " az említett konszenzus - ezért ez a határozat tartalmilag sem kötelezi az elnököt a felmentés aláírásának pótlására. Megjegyzem, ha az államfő nem írja alá a felmentést, ugyanaz a patthelyzet áll elő, mint az előbbi esetnél, azzal a kiegészítéssel, hogy itt ugyan az elnököt alkotmányjogi felelősség terhelhetné, ha nem tenne eleget kötelezettségének, ám ennek megindításához az összes képviselő kétharmadának szavazata kellene, azoké is, akik eleve helytelenítettek minden eddigi, az államfőt támadó megnyilvánulást. Dr. Tóth Károly Forgalmas volt a „P" pavilon A június 5-7. között Szegeden tartott első országos vagyonvédelmi kiállítás iránt igen nagy volt az érdeklődés. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szegedi Ipari Vásár igazgatósága által rendezett biztonságtechnikai börzén közel 5 ezren fordultak meg. A Mars téri „P" pavilonban és közvetlen környékén 25 cég mutatta be őrző, védő berendezéseit. Az országban első alkalommal állították ki a magyar rendőrség által használt korszerű technika teljes eszköztárát is. Jóllehet a vásárigazgatóság nagyvonalúan lemondott bevételéről a főkapitányság vagyonvédelmi alapítványa javára, a nyereség idén elmaradt. Mint azt Rácz Attila, az alapítvány kuratóriumának titkára elmondta, a bevételt az ötlet népszerűsítésére, nagy propagandára fordították, haszonnal nem is számoltak. így váratlan, annál kellemesebb meglepetést okozott a Gyulavill szövetkezet: 300 ezer forintot érő bűnüldözést szolgáló rádiótechnikai eszközt ajándékozott az alapítványnak. MAG KÖZÉLETI NAPLÓ MA A HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG szegedi területi szervezete délután 2 órakor A víztermelés energiaracionalizálása a Szegedi Vízműveknél címmel előadóülést rendez, amelyre minden érdeklődőt vár. Helyszín: a Szegedi Vízművek és Fürdők szabadidőközpontja (Tisza Lajos krt. 88.). GALIBA FERENC, a 19-es és HORPÁCSY ANDRÁS, a 20-as választókerület képviselője fogadóórát tart a Gedói Altalános Iskolában. 17-18 óráig. HOLNAP MÉSZÁROS JÓZSEF, az 5-ös választókerület képviselője fogadóórát tart az Űrhajós Utcai Általános Iskolában, 18-19 óráig. Öböl K

RITIKA. Van úgy, hogy még egy csendes, mélázásra késztető öbölben is magasra csapnak a hullámok, talán a Hold állása vagy csak a széljárás miatt. Mondom ezt azért, mert az Arizonában szombat este olyan színházi produkciót láttam, amitől zúgni és lüktetni kezdett bennem a tenger, vagyis az a lélekanyag, aminek a visszajelzés és az emlékezet ébrentartása a feladata. Gondoltam is a Sakk című musical (rockopera?) után - kicsit gyanakodva méregetvén önnön lelkesültségemet hogy várni kell a kritikai szó kimondásával: lehet, az én holdállásomat is be kell kalkulálni. De nem. Két nappal az élmény után is csak azt tudom mondani: minden a helyén volt, s ezt csak azért nem fokozom, mert a magyarban olyan nincs, hogy „nagyon helyén". A muzsika élvezetes, a zenekar lendületes, a koreográfia találó, a színészi játék, különösen Szombathy Gyuláé (aki a Nyomorultak kocsmárosaként a szegedi szabadtérin is hódított) pazar, a magyarítás szellemes, a díszlet rendkívül mozgékony, a jelmez kifejező, vagyis a Sakk európai bemutatója nagyon-nagyon jó. A színházban mellettem francia ült, előttem angolul társalgók, mögöttem németek. Úgy láttam, egyforma ütemre, kipirultán tapsoltak. Tiszta Amerika. Akarom mondani: tiszta Európa. Dorozsmai kábeltévé (Kép)za varok várhatók A kiskundorozsmaiak segítő közreműködését kéri a kábeltelevíziós hálózat telepítését szervező építőközösség. A fővállalkozó Managars Kft. amely a kivitelezésért felelős munkája nyomán hamarosan megkísérlik üzembe helyezni a rendszert. A szolgáltatás élvezőitől azt kérik, hogy észrevételeikkel segítsék a várható zavarok mielőbbi elhárítását. Bármely megjegyzést, panaszt, kritikát (netán dicséretet!) a részönkormányzat polgármesteri hivatalában, Papp István nevére címezzenek. Levélben és személyesen is jelentkezhetnek, határidő (a szerkesztőségünkhöz eljuttatott tájékoztató szerint) június 10. Türelemre az elkövetkező hónapokban is szükség lesz. A kábeltelvíziós rendszer zavartalan működéséig még sok nehézség merülhet föl, így például a átmeneti leállás lehetősége sem zárható ki. Tervezik, hogy a későbbiekben jogi képviseletet hoznak létre (vélhetőleg egyesület formájában), amely a résztulajdonosokat, vagyis a bekötött házak lakóit fogná össze. Százkilencen kapnak,,könyvjutalmat » Elfogy az Ikarus? Az Ikarusnál, Szegeden, három-négy éve még hétszázan, idén január l-jén 519-en dolgoztak, de júliustól már csak 393-an állnak munkába a Fonógyári úton. Közülük 109 kap munkakönyvet, a többiek már maguktól „fogytak el". A cég különben kapott jótanácsokat, át is világították, miközben elhangzott: Nyugaton egy ilyen vállalatnál annyi ember dolgozik, ahány buszt gyárt évente. Nos, ki lehet számolni, mi várható, ha je-. lenleg körülbelül 7 ezren vesznek föl fizetést a teljes Ikarusnál 3 ezer 530 busz összeszereléséért, de jövőre csak 2 ezer 800-ra lesz megrendelés...? Nincs olyan terület, ahonnan ne menne el ember. Megszűnik például az egész utókalkulációs osztály, s Makra Józsefné mehet az utcára. - Keresem a helyemet, figyelem a hirdetéseket mondja a könyveléshez is értő kétgyerekes családanya -, de általában mire odatelefonálok, már késő. Betöltötték az állást. Az öntődében személyesen is voltam, eredménytelenül. - Mekkora a végkielégítés összege? - Hetvenkétezer forint. Egy darabig elég lesz, de hogy utána mihez kezdek...? " Munkatársának, Czeglédi Józsefnének szerencséje volt: őt „csak" átszervezték. - Addig volt nagyon rossz, amíg pletykák keringtek a Az Ikarus Rt. új kollektív szerződése legalább hároméves munkaviszony után 2 havi, huszonöt év után pedig már 12 havi végkielégítés kifizetését írja elő. (A kettő között természetesen van átmenet.) A negyedszázados Ikarus-múlt már olyan 300-350 ezer forintos summával jár - bruttó értékben amivel éppenséggel lehetne mit kezdeni. A gondok azonban akkor kezdődnek, amikor a végkielégítés összege elfogy, s nincs munka se égen, se földöngyárban, hogy ki került a listára - csatlakozik a beszélgetéshez Czeglédiné. - Két hete közölte velünk a főkönyvelő hivatalosan is a végleges döntést. - Örül, hogy maradhat? - Természetesen örülök, de ez nem jelenti azt, hogy nem kerül sor újabb szórásra. Ki tudja, mi lesz később? * Ördögh Sándor asztalos neve nem szerepelt a listán, mégis „fölkéredzkedett". - Miért? -Harmincöt éve vagyok karbantartó asztalos, huszonkilenc évvel ezelőtt kerültem az Ikarushoz, de a jövőben erre a szakmára nem lesz szükség. Fölajánlották, hogy betanított munkásnak ittmaradhatok, viszont én ezt a lehetőséget nem fogadhattam el. - Könnyű volt a döntés? - Sok álmatlan éjszakámba került, mire idáig eljutottam. - Mihez kezd? - Három hónap felmondási idő után októbertói szűnik meg a munkaviszonyom. Előbb pihenek, aztán munka után nézek. Szép végkielégítést kapok. Otthon sajnos, nem nyithatok műhelyt, mivel tarjáni a lakásom, de majdcsak lesz valahogy. * Telihay Lászlótól, a szegedi gyár igazgatójától még megtudom: az új kollektív szerződéssel a cég túlteljesíti a Munka törvénykönyvét, tudniillik az abban rögzített összegeknek a dupláját fizeti ki az Ikarus. Oly módon, hogy a 75 százalékát az elszámolás napján, a fennmaradó összeg 110 százalékát pedig az első rész kifizetésétől számított 210 napon belül. A részvénytársaság vállalja továbbá, hogy amenynyiben a dolgozó adósávja a későbbi utalás miatt számára hátrányosan változik meg, a különbséget a kifizetés napján megtéríti. A létszámcsökkentés oka egyértelműen az, hogy a második félévben már kevesebb buszt gyárt az Ikarus - erősítette meg eddigi információimat az igazgató. FEKETE KLÁRA