Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-09 / 135. szám

4 A HELYZET DÉLMAQYARORSZÁQ * KEDD, 1992. JÚN. 9. Altatógáz az oxigénvezetékből A vádirat a bíróságon A; új klinika angiográfiai laboratóriumában már több érfestéses vizsgálatot is végeztek anélkül, hogy a lélegeztetőkészülékre szükség lett volna. Tavaly áprilisban egy idős férfi az operáció után nem gyógyult az elvárható mértékben. Az orvosok az okát keresték, s az érfestéses vizsgálatban bíztak, amelyet 10-én végeztek. A beteg állapota a diagnosztikai eljárás közben tovább romlott, léghiánnyal küszködött, s mivel eredménytelennek bizonyult a mechanikus beavatkozás, a fali oxigéncsatlakoztatóról folytatták a lélegeztetést. Ám a légszomj, s az azzal járó tünetek nem szűntek, sőt fokozottabban jelentkeztek. Ekkor az altatóorvos lekapta a beteg szájáról, s a magáéhoz emelte a maszkot. Az elsó pillanatokban bizonyára el sem hitte, hogy elképesztő gyanúja beigazolódott: oxigén helyett édeskés altatógáz áramlott a vezetékből. Aztán kiderült, a lélegeztetőkészüléket pár napja ugyancsak használták, egy 39 éves, nagyon súlyos állapotú fiatalembernél. Mindkét beteg életét vesztette. A rektor megtette a feljelentést, jó esztendeig tartott a felelősség megállapítása érdekében folytatott nyomozás. Most a napokban érkezett a Szeged Városi Bíróságra a vádirat. A nyomozás során megállapították, az angiográfiai laboratóriumban csak papíron történt meg a műszaki átadás-átvétel egyébként nagyon fontos aktusa. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy nem végeztek próbaüzemet. A súlyos mulasztást a kivitelező alvállalkozó két szerelője, és csoportvezetőjük, az átadók, illetve a klinika részéről a kifejezetten az üzemeltetésért felelős két szakember, az átvevők követték el. Ok öten állnak a bíróság elé foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vádjával. (A per, a bíróság leterheltsége miatt, várhatóan júliusban kezdődik.) A vádlottak szempontjából sem elhanyagolható következtetésre jutottak az igazságügyi orvosszakértők: a technikai hiba nem jelentett közvetlen életveszélyt. A betegek bekövetkezett halála és az altatógáz belélegzése között nem találtak ok-okozati összefüggést. A néhány percig belélegzett mennyiség nem volt mérgező, nem okozott maradandó agykárosodást. Az oxigénhiány megterhelte a betegek szervezetét, de nem rontott állapotukon. Fölmerülhet-e még ezek tudatában is a kérdés: terheli-e mulasztás az orvosokat (az altatóorvost), az érfestést végző szakembereket? A lélegeztetés egyszerű rutineljárás, szokványos beavatkozás - míg az orvost félre nem vezetik. MAG ROSSZ HÍR Biztonságtechnika! A Mars téri biztonságtechnikai kiállításról csent el egy dísztőrt M. L. fiatalkorú. A tárgy értéke 16 400 forint. Egy, a biztonságra felügyelő fiatal főhadnagy nyakon csípte a csillogó tárgyakat kedvelő szarkát... A halotthamvasztó kára. A víztorony melletti Fanta italozóból, egy óvatlan pillanatban elemelték az egyik szegedi halotthamvasztó videomagnóját és -lejátszóját. A tárgyak értéke 55 ezer forint. A gyanú F. E. és B. Z. szegedi lakosokra terelődött. A rendőrség házkutatást tartott, s megtalálta a „gyűjtőknél" a videókat. Önakasztás a Vörös Hadsereg útján. Szomszéd jelentette, a kivonuló illetékesek már csak a hivatalos megállapítást tették meg: V. J. 43 éves, nagykamarás! születésű polgártársunk önkezével vetett véget életének. A szemlebizottság bűncselekményre utaló körülményt nem állapított meg. Veszélyes kapualj. D. R. szőregi asszonyt a kapualjban ütötték el. B. Zs. Ujszentiván felől 40-50 knvöra sebességgel közlekedett, s egy kanyarban elvesztette uralmát a gépkocsi felett. Az áldozatot a Magyar utcai kapualjban bizony nem vigasztalta az utólag megállapított tény: a sofőr figyelmen kívül hagyta a KRESZ-előírásokat. Csellengő körözött. Járőrök igazoltatták az ideiglenesen a Nyíl utcában lakozó R. P. foglalkozásnélkülit. Kiderült: a Kecskeméti Városi Bíróság elfogatóparancsot adott ki ellene. Előállították. Bodorszéki „zsákmány". A Dóc határában lévő bodorszéki gázcseretelep tárolójából 22 palackot tulajdonítottak el ismeretlen tettesek, drótkivágás módszerével. A veszteség 110 ezer Ft. Görbe utca. M. M. hódmezővásárhelyi, Görbe utcai lakos súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában (3,39-3,59 ezrelék!) ült a Dacia személygépkocsi volánjához. Beülni még beült - alig tudott kikászálódni. Jó, hogy rendőrökkel találkozott... Moldova György A félelem kapuja Martin belenézett a vakfoltos tükörbe: letartóztatása óta nem borotválkozott, arcán fél centi hosszú, őszes borosta serkent ki. Elgondolkodva simított végig a bőrén, úgy találta, a szakáll jól áll neki, kissé megnyújtja telt arcát. - Nem vágom le a szakállamat. - Miért nem? - Akarok vinni magammal valamilyen emléket. Szuvenír. - Ha nem hajlandó magától levágni, lefogatom, és hívatom a rabborbélyt, ő majd leszedi, de az keserves lesz. Az őr felemelt hangja mögött Martin megérezte a bizonytalanságot, megrázta a fejét: - Nem meri megcsinálni, őrmester úr. Farkasszemet nézett a kísérőjével, végül a rendőr fordította el a tekintetét. Megtörülközött, és undorodva felhúzta magára áporodott testszagú fehérneműjét, utána további parancsot várva szótlanul megállt. - Tegye össze a kezét! Az őr bilincset rakott fel rá, Martin tudta, hogy ez a megtorlás az engedetlenségéért. Háta és melle feltehetőleg a meleg víztől hirtelen viszketni kezdett, nem vakaródzott, csak összehúzta magát és megpróbálta bőrét a ruha belsejében dörzsölni. - Mi van? Tetves? - kérdezte az őr, nekilökte Martint a fürdő falának, majd támadásra számítva, magasba emelte a gumibotját. Martin elfordult, nem vette fel a provokációt. - Induljon. Az előírások szerint a fogoly ment elöl, az őr egy-egy kurta parancsszóval terelte a felfelé vezető lépcsőn. Ahogy a földszintre értek, Martint megcsapta a kereszthuzat, összeborzongott, önkéntelenül felgyorsította volna a lépteit, de az őr visszatartotta, és menet közben is félre-félreállította, ha egy rendőrtiszt jött velük szemben. A taszi38. rész gálástól csuklóján szorosabbra záródott a bilincs, és fájdalmasan vágódott bele a bőrébe. A párnázott ajtókból és a folyosóra kirakott növényekből Martin arra következtetett, hogy a magasabb beosztású parancsnokok irodái elé értek. A folyosó végén átvette egy másik őr. - Állj on a sarokba. Forduljon a fal felé. Nem tudta, mennyi ideje várakozott már, mikor utasították, hogy lépjen elő. Levették a bilincsét, és kinyitották előtte egy iroda ajtaját; bent Osváth ült az asztal mögött: - Üdvözlöm, szakállt növesztett? - Valamivel el kellett tölteni az időt. - Nagyon jól áll. Én is szerettem volna, csak sajnos tiltja a szabályzat - legalábbis egyelőre. Kér egy kávét, vagy inkább teát? - Ha lehetne, egy kávét. Osváth felkelt és átszólt a másik szobába: - Van kávé? -Van. A százados egy csészét tett elé: - Parancsoljon, a minőségért nem felelek. Martin felhajtotta a kávét, ahogy teste fokozatosan átmelegedett, bőre újra viszketni kezdett, idegesen végigdörzsölte magát: - Kiszáradt a bőröm. - Kevesen bírják a börtönéletet. Lehet, hogy valamilyen allergiát is összeszedett. Martin letette a csészét: - Köszönöm a kávét. Megtudhatnám, hogy tulajdonképpen mi történt velem? - Már a múltkor is mondtam, hogy a maga ügye nem énrám tartozik - az órájára nézett, mintha valamit várna -, akar egy újságot? „Jelzőtűz"-zel, sajnos, nem szolgálatok. - Szemüveg nélkül nem megy: a befogadásnál elvették tőlem, és még nem adták vissza. Ostváth a zsebébe nyúlt. - Itt van a pótszemüvegem, próbálja ki. - Köszönöm. Martin belelapozott a Népszabadságba, önkéntelenül is abban reménykedett, hogy talál benne egy legalább áttételes utalást az ügyükre, de sehol sem tettek említést róla. Úgy tűnt neki, hogy a lap hangneme semmit sem változott az elmúlt napok alatt, minden egyes cikken belül gondosan kimérték a pozitív és a negatív tények, személyes megnyilatkozások megfelelő arányát. Megszólalt a telefon, Osváth felvette a kagylót, mormogva hadarta el a nevét és rangját, egy biccentéssel nyugtázta a kapott utasítást. A szomszéd szobába nyíló ajtóra mutatott: - Menjen be! Martin óvatosan nyomta le a kilincset, attól tartott, hogy valamilyen inzultus éri, de csak egy hivatali előszobába jutott, az íróasztalnál ülő egyenruhás titkár továbbküldte. A belső helyiségben Szokolai fogadta: - Üljön le, Martin úr. Remélem rendesen bántak magával a fogdában, vagy történt valami kellemetlenség? - Nem, nem történt. Leszámítva az egész ügy észbontó törvénytelenségét. Szokolai úgy tett, mintha nem hallotta volna a válasz másik felét, bólintott: - Örülök neki, hogy nem történtek túlkapások, sajnos, az a helyzet, hogy a saját embereinket is át kell nevelnünk. Most megkínálták kávéval? - Igen, kaptam. (Folytatjuk.) A háziorvos-választásról, a betegbiztosítási igazolványok kiadásáról, cseréjéről és érvényesítéséről I. Az OTF tájékoztatja a lakosságot, hogy a háziorvos (házi gyermekorvos) választáshoz nem kell a betegbiztosítási igazolványt érvényesíttetni, ugyanis 1992. július I. napja előtt a betegbiztosítási igazolvány célja kizárólag az orvosválasztás lehetővé tétele. Az igazolványt azért kell érvényesíttetni, mert az igazolvány tulajdonosa 1992. július l-jét követően érvényesített igazolvánnyal igazolja jogosultságát az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. (A társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások közül az orvosi ellátások döntő többsége térítésmentes, míg a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, a gyógyfürdőellátás árához és az egészségügyi ellátás során felmerült utazási költséghez a társadalombiztosítás támogatást nyújt.) II. Azok az állampolgárok, akik eddig még nem jutottak hozzá a betegbiztosítási igazolványhoz, annak kiadását, illetőleg a hibás adatú igazolvány cseréjét a következők szerint kérhetik: A nyugdíjasok - a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozva, a javítandó adat pontos megjelölésével levélben vagy személyesen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, címe: 1138 Budapest,. Váci út 73.; - a vasutas nyugdíjasok a MÁV Nyugdíj Igazgatóságnál, címe: 1061 Budapest, Andrássy út 66. szám . A nem nyugdíjas állampolgárok az igazolvány kiadását, illetőleg cseréjét a megyei társadalombiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség ügyfélszolgálati irodájánál személyesen vagy levélben igényelhetik. A levélben közölni kell az igazolvány kiállításához szükséges adatokat (név, leánykori név, születési hely, személyi szám, a nyugdíjas eltartott hozzátartozója esetén az eltartó nyugdíjas nyugdíj-folyósítási törzsszámát is). Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató, amennyiben rendelkezik betegbiztosítási igazolvánnyal, a biztosítottnak vagy eltartott' hozzátartozójának igazolványt állítson ki vagy cseréljen. A cseréhez szükséges tartalékigazolványt, az érvényesítő szervek képviselőjük útján személyesen vagy levélben igényelhetik a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól (kirendeltségtől). III. 1992. július 1. után tehát az egészségügyi szolgáltatásokat a társadalombiztosítás terhére csak érvényes igazolvánnyal lehet igénybe venni. Az érvényesítés időponthoz nincs kötve, célszerű azonban az érvényesíttetést az előbbiek miatt 1992. július 1. napja előtt kérni. A nyugdíjasok, illetőleg nyugdíjszerű ellátásban részesülők igazolványa érvényes, azt érvényesíttetni nem kell. A nem nyugdíjas személyek betegbiztosítási igazolványát a jogszabályban felsorolt szervek, személyek érvényesítik. Az eltartott hozzátartozók (kiskorú gyermek, az eltartóval közös háztartásban élő gyermek, házastárs, szülő, örökbefogadott és nevelt gyermek, örökbefogadó és nevelő szülő, és testvér), akinek havi jövedelme nem haladja meg a naptári év első napján érvényes havi minimálbér összegét (ez az idén 8000 forint) betegbiztosítási igazolványát az a szerv vagy személy jogosult és köteles érvényesíteni, amely vagy aki az eltartó betegbiztosítási igazolványát érvényesíti. 1. Munkaviszonyban (közalkalmazotti-, illetőleg közszolgálati jogviszonyban) álló személyek, szövetkezeti tagok, szakmunkástanulók, mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vevő családtagja, egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának a társaságban rendszeresen munkát végző segítő családtagja, átképzési támogatásban, munkanélküli-járadékban, pályakezdők munkanélküli-segélyében, továbbá képzési támogatásban részesülő munka nélküli személy, közkereseti társaság természetes személy tagja, betéti társaság természetes személy beltagja, illetőleg a társaság tevékenységében személyesen közreműködő kültagja, korlátolt felelősségű társaság tagja, gépjárművezető-képző munkaközösség tagja, oktatói munkaközösség tagja, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagja, bedolgozóként, megbízás, illetőleg vállalkozási jellegű jogviszony keretében, díjazás ellenében személyesen munkát végző biztosítottak; továbbá eltartott hozzátartozóik esetében a munkáltató. (A munkanélküli-ellátásban részesülő személyek esetében munkáltatón a munkanélküli-ellátást folyósító szervet kell érteni.); 2. egyéni vállalkozó és eltartott hozzátartozója esetében az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség); 3. fegyveres erők (honvédség, határőrség), a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület, a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb szervek hivatásos, valamint továbbszolgáló állománya tagjai és eltartott hozzátartozói esetében az illetékes testület, szerv; 4. baleseti táppénzben és bányászati keresetkiegészítésben részesülő és eltartott hozzátartozóik esetében az ellátást folyósító szerv; 5. egyháztól, felekezettől nyugdíjban részesülők, egyházi személyek és eltartott hozzátartozóik esetében az illetékes egyház; 6. rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban részesülők és eltartott hozzátartozóik, továbbá az olyan magyar állampolgárságú gyermekek esetében, akiknek eltartója nem jogosult egészségügyi ellátásra, valamint azoknak az esetében, akiknek szociális rászorultságát az önkormányzat megállapította - a települési önkormányzat jegyzője; 7. a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának (jogutódjának) tagjai és eltartott hozzátartozóik esetében az Alap, illetőleg a jogutódja; 8. a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók és eltartott hozzátartozóik esetében az illetékes felsőoktatási intézmény; 9. ideiglenes hatályú beutalt, intézeti elhelyezett, intézeti és állami nevelt gyermekek esetében az illetékes gyermek- és ifjúsági intézet; 10. a szociális otthonban, szociális intézetben, egészségügyi gyermekotthonban elhelyezettek (ide nem értve a külföldi állampolgárt) esetében, ha az intézmény fenntartója az önkormányzat, akkor az önkormányzat jegyzője, egyébként az intézmény fenntartója által kijelölt szerv (személy); 11. az egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötő személy részére az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság; 12. a nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők eltartott hozzátartozói - kivéve azokat, akik postai kézbesítés útján nyugdíjasigazolványt kaptak továbbá a szociálpolitikai egyezmény alapján egészségügyi ellátásra jogosult nyugdíjas, és eltartott hozzátartozói esetében az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség); 13. a munkanélküli-ellátásban már nem részesülő és önhibájukon kívül elhelyezkedni nem tudók és eltartott hozzátartozóik esetében az illetékes'munkaügyi hivatal igazolása alapján - az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség). A Magyarországon tartózkodó külföldi deviza külföldi magyar állampolgár - részére 1992. július l-jétől betegbiztosítási igazolványt - ha Magyarországon biztosított, a munkáltatója, - ha az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megállapodás alapján szerzi meg, az a társadalombiztosítási szerv, amelyik a megállapodást kötötte állítja ki és érvényesíti. Az újszülött állampolgár betegbiztosítási igazolványát az annak érvényesítésére jogosult szerv adja ki, az anyakönyvi kivonat alapján. Amennyiben a biztosított jogosult anyasági segélyre, célszerű az igazolványra vonatkozó igényt, az anyasági segély iránti igénnyel együtt bejelenteni. Az igazolvány érvényessége az alapjául szolgáló jogosultság megszűnését követő 90. napig fennáll. Az igazolvány érvényességének lejártát követően a biztosított és eltartott hozzátartozója, továbbá az egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosult az előzőekben felsoroltak szerint kérheti az új igazolvány kiállítását és érvényesítését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 4-10. pontban megjelölt szerv csak akkor jogosult a betegbiztosítási igazolvány kiadására és érvényesítésére, ha az érintett személy biztosítottként vagy eltartott hozzátartozóként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult. Az 1-13. pontban felsorolt munkáltatók, szervek, intézmények, személyek (továbbiakban munkáltatók) az igazolvány érvényesítését illetékességi körükben - nem tagadhatják meg, annak kötelesek eleget tenni. A munkáltató érvényesítéskor az „Ellenőrző lap"-on a „Befizetési törzsszám" rovatba beírja a munkáltató társadalombiztosítási törzsszámát majd kötőjelet tesz és feltünteti az érvényesítés jogcímének jelzőszámát (munkaviszonyban állók esetében pl. -1). Az „Ellenőrző lap" hátoldalán feltünteti az érvényesítés napjának dátumát, lepecsételi a lapot és az érvényesítést a munkáltató megbízottja aláírásával igazolja. Ezt követően az „Ellenőrző lap"-ot az igazolványról le kell választani, össze kell gyűjteni és mindig a tárgyhót követő hónap 15. napjáig az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz el kell juttatni. Az igazolványon érvényesítéskor a „Befizetési törzsszám" rovatba ugyancsak be kell írni a munkáltató társadalombiztosítási törzsszámát. Az igazolványt pedig le kell pecsételni a „BETEGBIZTOSÍTÁSI IGAZOLVÁNY" feliratot tartalmazó fehér mezőben található emblémán. A nem nyugdíjas állampolgárt neve, személyi száma azonosítja. Az igazolvány akkor érvényes, ha azt az érvényesítő lepecsételte és azon a társadalombiztosítási törzsszámát feltüntette. A munkáltatóknak kell érvényesíteniük a hozzájuk forduló biztosítottak kiskorú gyermekeinek és eltartott hozzátartozóinak igazolványát is. Az eljárás megegyező az eddig leírtakkal. Különbség csupán annyiban van, hogy a kiskorú gyermek vagy eltartott hozzátartozó igazolványának „Ellenőrző lap"-ján a „Származtatott jogosultság alapja" rovatba fel kell tüntetni a jogosultságot adó személy igazolványának sorszámát. Az együtt élő szülők választhatnak, hogy gyermekeik igazolványát az apa vagy az anya jogán érvényesítik. A betegbiztosítási igazolvánnyal kapcsolatos részletes szabályokat az 54/1992. (III. 21.) Korm. rendelet tartalmazza. Megtalálható a Magyar Közlöny 1992. évi 29. számában és az 1992. április havi Társadalombiztosítási Közlönyben. Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság