Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-22 / 120. szám

0 ALAPÍT DELMAGY PÉNTEK, 1992. MÁJ. 22., 82. ÉVF. 120. SZÁM Nyolcvankettő Nekem úgy tűnik, hogy nemrég lobogóztuk föl a várost a lap nyolcvanadik születésnapján, s talán épp ezért azt vélhetik sokan, hogy már megint önmagunkat ünnepeljük, holott két év eltelt azóta, hogy már tagjaiként egy francia-magyar vegyes tulajdonú társaságnak, de még alkalmazottjaiként egy párt által alapított kiadóvállalatnak, a parlamenti választásokon túl, de a sajtóprivatizáción még innen vártunk valamire - és persze emlékeztünk. Tehát így szalad az idő, miként e föntebbi, barokkoson megrakott mondatban is lezajlódon egy rendszerváltás, s míg e sorsforduló megbújhatott a szavak paravánja mögött, előtte talán érzékeltetni tudtam az események sűrűségét, no meg az idő viszonylagosságát, hiszen a kerek évforduló óta eltelt két évet napoknak érezzük, ugyanakkor negyven évnyit változtunk. Van új fényszedő rendszerünk, van nyomdánk, van több népszerű mellékletünk, és csak azért nem folytatom a költővel, hogy kies szőlőnk is volna, mert nem értünk el az út végére, tehát nem vonhatjuk le a vitorlát, miként tette ezt versében Berzsenyi. Más az osztályrészünk. Vitáznak rólunk, s ha nem lenne ünnep, azt is mondanám, acsarkodnak felettünk. Ertjük a televízió és a rádió elnökének helyzetét, értjük a sokpárti üzeneteket is. Mi inkább az olvasóval folytatunk párbeszédet, aki érthető módon nem csupán információra, hanem olvasnivalóra, nyugtató és lelkesítő hírre, no meg szolgáltatásra vágyik. Tudjuk, hogy a mindenkinek tetsző újságot nem lehet elkészíteni. De tudjuk azt is, hogy az olvasó választópolgár a szónak politikai értelmében, és abban a kevésbé hangoztatott viszonyban is, ahogy ízlése alapján dönt kétféle bor vagy teasütemény között. Aki pedig választ - miután hála Istennek választhat -, tisztelendő, őt megsérteni tilos, mert ha véleményünkkel megtámadjuk, saját piacunk ellen lépünk föl. Ez a dolog üzleti oldala. A másik a Délmagyarország sajtótörténeti jelentősége. Ez az egyetlen vidéki lap, amely városi jellegét és színét egy szürkítő korban is megőrizte. Ez a vidék legidősebb napilapja, amely úgy lehet városi fórum, hogy közben szolgálja a vonzáskörzetet is, mivel a bordányi, a domaszéki, a zsombói polgár is Szegedet mondja a Városnak, és e város lapját a sajátjának. Azt a lapot, melynek kötelessége a kultúrapártolás, az egyetemi szellem közvetítése csakúgy, mint a piacról élő polgár szolgálata. Nyolcvankét éve csináljuk, van tehát mire emlékeznünk. És szerencsére van kihez fordulnunk. Közel kétszázezer emberhez szólok, amikor azt mondom, hogy születésnapunkon tisztelettel köszöntöm éltető társunkat, az olvasót! DLUSZTUS IMRE A honvédelem napján Koszorúzás az Aradi téren A honvédelem napját — az idén először a pákozdi csata évfordulója helyett Budavár 1849. évi visszavételére emlékezve - ünnepelte tegnap Szeged városa. A szőregi csata Aradi téri emlékművénél délután 2 órától díszőrséget álltak a szegedi honvédek. A Himnusz elhangzása és Balassi Bálint: A végek dicsérete című versének meghallgatása után fél háromkor - katonák és politikusok tisztelegtek a hős honvédek emlékműve előtt. A talapzaton koszorút helyezett el Jákó Gyula mérnök-ezredes, a szegedi helyőrség parancsnoka, dr. Farkas László államtitkár, megyénk köztársasági megbízottja, valamint Tűhegyi József alpolgármester. A közös ünneplés a Szózat eléneklésével ért véget. ORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FR, ÁRA: 9,60 FT Szabad Györgynél az RMDSZ küldöttsége Szabad György, az Országgyűlés elnöke csütörtökön az Országházban fogadta a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége parlamenti frakciójának Kozsokár Gábor szenátor, a Szenátus alelnöke vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. A házelnök és a Román Köztársaság Szenátusának alelnöke a baráti találkozón ismertették a két ország törvényhozói tevékenységét. Mindkét fél hangsúlyozta a két parlament közötti intézményes kapcsolattartás fontosságát. Az RMDSZ parlamenti küldöttsége a nap folyamán megbeszéléseket folytatott az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi, valamint Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának tagjaival. Mai mellékletünk: Másodrendű állampolgárból díszpolgár A kitüntetett Péter László vallomása (3. oldal) Elnöki önkény... Nem csak a pénztelenség miatt van káosz a Szeged SC-ben (4. oldal) \ ]J JjLJ^ % "J f ijft¥/ " .iV í - f JPy Ítfa^ .Jl ^ V Jr Jr ' 4 / •Kit ... JgÉhk i * K m&E >2 K tw c fik v Jr fA ík Ife * A s T/ h 1^19 % jár tf A FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Szeged napja a városházán finnep egy szabad város autonóm polgáraiért Megnyitójában dr. Lippai Pál a városért tennivágyás ünnepének nevezte Szeged napját, amelyen a képviselőknek emlékezniük kell választóiknak adott ígéreteikre, hiszen a jól működő önkormányzatra vonatkozó remények csak részben teljesültek be. A polgármester értékelése szerint nem véletlen, hogy a város lakosságának elege van a politikából: „a közgyűlésben folyó viták leképzései a parlamenti marakodásoknak". Történik mindez olyan körülmények között, amikor az önkormányzati törvény és a jogszabályok önmagukban még nem biztosítják a működést - utalt a város lakáshelyzetére és a városi vagyon, a Virág cukrászda, a Tisza Szálló körüli gondokra. A közgyűlés ünnepi szónoka dr. Kristó Gyula, a JATE professzora volt. Szeged napjához méltó remek beszédében egy immár szabad város múltját és jelenét méltatta: a múlt tisztázását és a jelen kötelességeit. Ne a hatalom, hanem a város ünnepe legyen a mai - mondotta -, ünnep, amely figyelembe veszi a másságot is, akár hajdan, amikor a magyar város arculatának formálásában rác és német betelepülők is részt vettek. Trianon után Szeged a határszéli városok hátrányos helyzetébe került, amelyből felemelkedni csak kultúrája, egyeteme, tudományos élete folytán tudhatott. Kristó professzor Klebelsberg Kúnót idézte, 1925-ből: „Trianon után a kultusztárca Magyarországon lényegében a honvédelmi is", ami szellemében Szegedre ma is igaz. A városban azokat a tradíciókat kell tovább éltetni - az Szeged város napját ünnepi közgyűléssel köszöntötte tegnap délelőtt az önkormányzat képviselő-testülete. A városháza dísztermében dr. Lippai Pál polgármester üdvözölte a városatyákat, Szeged országgyűlési képviselőit, dr. Péter László irodalomtörténészt, a város új díszpolgárát, valamint két testvérváros első polgárát: Günther Metzgert, Darmstadt és Kasza Józsefet, Szabadka polgármesterét. iskolaváros jelleget, az irodalmi, színházi centrumot, a tudományos kutatásokat amelyek felemelték - mondotta: az elit kultúra viszi igazán világgá a város hírét, ez az a befektetés, amely leghamarabb megtérül, s melyről Szeged a világon megismerszik. Ez a védekezés eszköze a nyugattól idegen balkáni mentalitással szemben, mely csak e kulturális és anyagi gyarapodással védhető ki. A kulturális szint magasan tartása nélkül nem reménykedhetünk abban, hogy Szeged megtartja országos hírnevét, helyileg pedig a város feladata kell legyen, hogy a jogokkal, amiket élvez, magához emelje külső részeit, vonzáskörébe tartozni óhajtó településeit. Befejezésül Kristó professzor toleranciát kívánt az egyre inkább felértékelődő helyi történésekhez és olyan szolgáló várost, mely autonóm, saját lehetőségekkel rendelkező és saját korlátait ismerő polgáraiért működik. A közgyűlés ünnepélyesen Szeged díszpolgárává avatta dr. Péter László irodalomtörténészt, a JATE egyetemi tanárát: mint dr. Lippai Pál polgármester hangsúlyozta, a város régi adósságát törlesztette ezzel. Az ünnep alkalmából Szeged város közgyűlése emlékérmet adományozott Günther Metzgernek, Darmstadt polgármesterének, elismerve azt, hogy a német város a rendszerváltáskor nyújtott kezet jegednek és Kasza József szabadkai polgármesternek, hangsúlyozva Szeged szellemi szolidaritását a határon túli testvérvárossal. A városháza dísztermében átadták a művészeti alkotói díjat és támogatásokat, amelynek célja a városban élő vagy Szegedhez kötődő művészek alkotói tevékenységének elismerése és segítségnyújtás a fiatal, pályakezdő művészek számára. Szeged város Alkotói Díját Kopasz Márta grafikusművész kapta, alkotói támogatásban nyolcan részesültek. Az Egészséges Szegedért Alapítvány díját ketten kapták: Hegedűs Lajos, a városi labdarúgó munkabizottság titkára és Lihotzky Károly utánpótlás-vízilabdaedző. Az ünnepségen Erdős János vezényletével közreműködött a Szegedi Ifjú Zenebarátok Kórusa és Fekete Gizi színművésznő. (További tudósításaink a 3. oldalon.) PANEK JÓZSEF