Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-13 / 112. szám

SZERDA, 1992. MÁJ. 13. GAZDASÁGI MELLÉKLET III Cukrászból lett desszert „Amikor pipázok, megáll az idő" „Egerben születtem, és ha minden forgatókönyv szerint történt volna, akkor most történelem-földrajz szakos tanár lennék, mert az egrieknek pedagóguspálya dukál. De nyolcan voltunk testvérek, nem tanulhattam tovább. Hajós­inasként kezdtem, hogy most kapitány lehessek, Budapesten cukrásznak tanultam. Később estin elvégeztem a vendég­látóipari főiskolát, mert jobban szeretem, ha munkám „vég­terméke" egy jól kipihent ember, mintha egy sütemény. 1985-ben kerültem át a ven­déglátásba, először egy deb­receni üdülóbem majd vissza Budapestre. De vidéken jobban érzem magam, ezért örömmel kaptam az alkalmon, amikor 1988-ban a Forrásba .igazgatót kerestek." - Pedig sokan panasz­kodnak, hogy pang az idegen­forgalom, hogy válságban van a SZOT-üdültetés. - A Forrás egy jól menő ház annak ellenére, hogy a helyzet valóban nem a legjobb. A külföldi azt hiszi, hogy nemcsak Jugoszláviában lövöl­döznek, hanem Szegeden is. A SZOT-üdültetésre pedig 1991­ben több mint 1 milliárd forint központi támogatást adtak, az idén meg csak 800 milliót. De nekem ars poeticám, hogy nemcsak Budapesten lehet felfuttatni az idegenforgalmat, hanem vidéken is, jóllehet évtizedekig ezzel ellentétes gondolkodás érvényesült. Sze­ged nem Szibériában van, és a medYe mindig oda megy, ahol a méz van. - De megfelelően kihasz­nálja-e ez a város az értékeit? - Mi kezdettől fogva mondogatjuk, hogy az idegen­forgalmi jelentőségű prog­ramokat nem kellene a nyári hónapokra sűríteni. És Szeged­nek élnie kellene azzal, hogy a város üzleti szempontból stratégiai ponton helyezkedik el. Elképzelhető, hogy a nyu­gati üzletemberek innen ruc­cannak majd át a keleti pia­cokra és ide térnek vissza re­generálódni. A kelet-nyugati köldökzsinórt itt lehetne össze­Fotó: Schmidt Andrea Sándor Péter, a Forrás igazgatója „ Kőből is lehet levest főzni" Az egyik történelemkönyvemben éppen ilyennek ábrázolták „a" kapitalistát. Testes, szakállas férfi, szivarral. De Sándor Péter, a Forrás vezetője csak annyiban „kapitalistás", hogy nagyon ért az üzlethez, és abból, ahogyan időnként elmosolyodik, látszik, hogy legalább annyira ért az élethez is. varrni Szegeden. Azt sem sza­bad elfelejteni, hogy Magyar­ország Európa termálkultúrájá­nak 80 százalékával rendelke­zik, ami hatalmas kihasznál­ható lehetőség. - A Forrás sem a SZOT-üdül­tetésből él. - A működőképességet a kereskedelmi, vállalkozói te­vékenység biztosítja. Mindenre nyitottak vagyunk, konferen­ciáktól a szalagavatókig a legkülönfélébb rendezvények­nek adunk helyet. Kőből is lehet levest főzni; amikor Szegedre nem jön a szálló­vendég, lehet sok minden mást csinálni. - Mondja, hogy bírja a családja, hogy mindig máshol főzi a kőlevesét? - Ez a tizenhárom év ci­gányélet volt. Mivel most is itt lakunk a házban, nincsen „én váram", reggel héttől este hétig engem itt megtalál, aki keres. Szerencsére csodálatos csalá­dom van. Igaz, a feleségem mondta már, hogy szívesebben lenne néha a szállóvendégem, mint a házastársam. - Látom, az image-elemmé vált szivarja mellett pipázik is, pedig ez inkább a nyugodt férfiakra jellemző. - Ez talán ellensúlyozása az életformámnak, ennek a zak­latott világnak. Önparancs, hiszen pipázni nem lehet ku­tyafuttában, ahhoz nyugodtan le kell ülni, le kell csendesedni. Amikor az ember pipázik és gyönyörködik benne, egy kicsit megáll az idő. - Hova jár nyaralni az, aki egész életében mások pihe­nésén munkálkodik? - Tizenhárom éve nem bírok üdülőben üdülni, mert nem tudom elviselni, hogy reggel nyolckor reggeli, délben ebéd, hatkor vacsora. Szeretek a feleségemmel csavarogni, és mivel a gyerekeink szétszó­ródófélben vannak, hozzájuk szoktunk elruccanni. Azonkí­vül minden rokonom Pesten él, a lakásunk is ott van, így oda is elmegyünk havonta egyszer­kétszer akkumulálódni. Ha végigmegyek a Váci utcán, és látom azt a sok gengsztert és azt a sok szépet, feltöltődöm, majd boldogan menekülök vissza ide. - Tud főzni, ugye? - Természeresen. Fontos­nak tartom, hogyha bemegyek a konyhába, meg tudjam mondani mi a jó és mi a rossz, és így meg tudjam követelni a megfelelő minőséget. És van egy kedves hobbim; kará­csonykor a beiglit én szeretem csinálni, nem egyet vagy kettőt, hanem egy mázsát. - Honnan ért ennyire az élet élvezetéhez? - Szeretem az embereket, a munkámat és ezt a várost, ahol élek. Ez nagyon jó alaphangu­latot ad. Szeretem az emberi viszonyokat, sokmindent meg­éltem, rengeteg kedvesebbnél kedvesebb történetem van. Csak egyetlenegyet hadd meséljek el: Az étlapon a nevem éppen a desszertek alatt szerepel. Hát nem kedves dolog, ha az egyik vendég odahív és azt mondja, hogy kérek egy Sándor Péter desszertet. Keczer Gabriella DUNABANK RT Van már Önnek magánbankszámlája a Dunabanknál? Ajánljuk azoknak, akik szeretik a gyors, pontos személyre szabott szolgáltatást. A magánbankszámlán elhelyezett látra­szóló betétek után a bank a fizethető legmagasabb kamatot téríti, melyet a napi egyenleg után számít ki, és minden hónap végén tőkésít. DUNABANK hitelkártya+magánbankszámla= PÉNZÜGYKULTÚRA CSÚCSA Határidőnapló Csődeljárások Alföldi Bútorgyár Szeged Árpád Mgtsz Árpádhalom Árpád Vezér Mgtsz Ópusztaszer CSOMIKERT Csm. Kertészeti Váll Hmv.-hely Délalf.Pinceg. f.v.m. Műsz.Biz.Gmk. Szeged Délalföldi Pincegazdaság Szeged FÉMSZELEKT Kisszövetkezet Szeged Fiirst Sándor Mgtsz Mártély Fiirst S. Mgtsz Tabán Szakcs. Hmv.-hely Homokkultúra Mg. Szakszöv. Mórahalom Kereskedőház Kft. Szeged Kertész Mg. Kft. Hmv.-hely Lakatos- és Szerelőip. Kisszöv. Domaszék Makói Autójav. Vállalat Makó MAK-VIDIA Autósbolt Kft. Makó PENTE Használtautó Ker. Szolg. Kft. Makó PINGVIN Szem.autó-gyártó és Ért.Kft. Hmv.-hely POLÁR Ép.elem-, Vas- és Műa.ip. Kft. Hmv.-hely S ALI VEN Ip. és Ker. Szöv. Szeged SÁMSON-Szegedi Konzervgy. Kft. Szeged SODÓ Fémipari Kft. Sándorfalva Szegedi Állami Gazdaság Szeged SZINKRON Vegy.ip. Kisszöv. Szeged TEMIGÉPSZER Szer.ip. Ker. Kft. Hmv.-hely TRANSZMETÁL Kft. Sándorfalva Új Élet Mgtsz. Kistelek 05. 27. 06. 10. 07. 22. 07. 22. 05. 27. 05. 27. 06. 03. 06.24. 06.24. 06. 10. 07. 29. 07. 22. 07. 15. 07. 15. 07. 15. 07. 15. 07. 29. 06. 03. 05. 27. 05. 27. 06. 10. 07. 15. 07. 22. 07. 15. 05. 27. 06.24. Felszámolási eljárások AGROTRICIA Ker. és Mezőg. Kft. HUNGAROFEDER Tollfeld. Kft. Szeged 05.21. Makó 05.21. Végelszámolási eljárások BUDAPRINT SECOTEX T. festő Rt. ELAN Ker. Szolgáltató Bt. ELEKTRO 2000 Gmk. TETRA Tervezési Adatszolg. Gmk. Szeged 05.30. Szeged 05. 16. Szeged 05. 16. Szeged 05.30. (A dátum a fizetési haladék lejártának, illetve a követelések benyújtásának határideje.) 100 r 94 88 Csökkenő kiskereskedelmi forgalom : 1 1 <i :£ m Országos Bács Békés Csongrád Hajdú Szolnok Szabolcs ('92 január és február, '91 első két hónapjának százalékában) Csongrád - vert mezőnyben Magyarországon az év első két hónapjában 142 milliárd forintért vásároltak a bolti kis­kereskedelemben és 21 milliárdot költöttek a vendéglátásban. Ez a forgalom összehason­lítható árakon, azaz mennyiségben 15 százalékkal kisebb, mint '91 elsó két hónapjáé. Amikor vezető közgazdászok annak okait kutatják, miként sikerült megállítani az inflációt, egyebek mellett a bérkiáramlás kézbentartását is felemlegetik. A siker egyér­telmű, hiszen ma is kínálnak még állást a hivatalos létminimum kétharmadáért, azaz bruttó nyolc-kilencezerért. Az alföldi megyék kereskedelmi forgalmának visszaesésében a szélső értékeket két szom­szédvár, Békés és Csongrád produkálta. A magyarázat kézenfekvő, míg nálunk déli szomszédaink meggyengült nemzeti valutája miatt csökkent a turista-bevásárlás - bajban is van a kereskedelem -, addig Békésben a román határ könnyebb átjárhatósága érződik a kereskedelmi forgalom alakulásán. A számok igazságtartalmához hozzá tartozik, hogy a privatizáció a kereskedelem területén a leggyorsabb, s ennek következtében a vállalkozások száma az utóbbi két évben jelentősen megnövekedett, a KSH pedig a teljes körű adatgyűjtésről '91 januárjában tért át a reprezentatív mintavételre. A megfigyelt kereskedelmi egységek havi forgalmi adataiból becslik az üzletkörönkénti országos, illetve megyei adatokat. A forgalomban nem jelenik meg az - egyre bővülő - ügynöki, valamint a csomagküldő értékesítés, de a szakemberek ettől függetlenül is mérsékeltebbnek számítják a visszaesést annál, amit a számok mutatnak. Kovács Gábor Áron tér, Kézdivásárhely „Eredeti" tökefelhalmozás - Kézdivásárhely kis város. Melyik az a terület, amely kedvez az „eredeti" tőkefel­halmozásnak? - Mint bárhol a világon: a vendéglátás. A város legna­gyobb egysége, a Székely vendéglő a tulajdonom. Negyvenöt embert foglalkoz­tatok - mondhatom, a szakma legjobbjait... - Ennyire előrehaladott lenne Romániában a priva­tizáció? - A többi vendéglő szerző­déses alapon működik. Tehát: egy nagyvállalat tulajdonát képezik a leltári tárgyak és alapeszközök; az árualapot központilag biztosítják s az üzlethelyiséget bérbe veszik. A haszon bizonyos százalékát leadják. Az én helyzeti elő­nyöm lényege: csupán a helyiségeket bérlem. Az egész felszerelés és kelléktár a tulajdonomat képezi. Átálltam az önellátásra. Házi kenyérsü­tőt és hizlaldát üzemeltetek, földségféléket, káposztát, burgonyát termelek. Ez a privatizáció helyi csúcsa a vendéglátóiparban. A válasz­tékkal, az önköltség lefara­gásával verem a mezőnyt. - E helyzetben mit engedhet meg magának a tulajdonos? - Nevéhez méltóan valóban székely a vendéglőm. Kerül­vén a giccses megoldásokat, eredeti népművészeti tárgyak­kal igyekeztem berendezni a helyiségeket, és a személyzet Veress Géza, a háromszéki (jelenleg: Kovászna megye) Kézdivásárhely egyik jeles magánvállalkozója a közelmúltban Szegeden a Magyar Vállalkozói Kamara vendége volt, természetesen kapcsolatfelvétel és -építés szándékával. A székely ember és román állampolgár tekintetével szemlélte a magyarországi viszonyokat ­engem viszont az ő otthoni indulása és boldogulása érdekelt. ruházatát is ezen elképzelés jegyében szereztem be. A vá­ros zenetanáraiból alakult együttest szerződtettem a vendégek szórakoztatására. Végignézve a szegedi lehető­ségeket, az Alabárdos hangu­latával érzékeltetném a Székely vendéglő légkörét. - Jeleztem: érdekel az indulás időszaka is... - Nem tudtam elkerülni egy kocsma, magyarán szólva egy köpködő üzemeltetését. Egy év után - rátérve az önellátásra, ami manapság kulcsfogalom Erdély-szerte - felszámolhat­tam a talponállót. Ez volt ama bizonyos „eredeti" tőkefelhal­mozás... - Visszatérve a privatizá­cióra: mi várható a vendég­látóiparban ? A volt szocialista országokban e terület van a próbababa szerepére kárhoz­tatva... - A romániai elképzelések lényege: az épületeket áruba bocsátják. A bevételből kár­talanítják az egykori tulajdo­nosokat vagy törvényes leszár­mazottaikat, s egy részét megtartja az állam - a negy^ venvalahány éves „gazda". - Mi a legnagyobb gondja egy jól menő vendéglő tulajdo­nosának? - A vágtató infláció. Egy év alatt tízszeresére nőttek az árak. A sokkhelyzetből ocsúd­va, az átélésre játszunk. Kötve a kezünk: két-három hónap, míg minden összeköttetés megmozgatásával hivatalosan is valutához juthat az ember. Pedig milyen jó lenne egy kis sörfőzde... A vizünk mint a forrásé, árpát terem a székely föld... A köményes pálinkánk (60 százaléka az áfa rajta) és a konyhánk így is vonzza a látogatókat. Ne feledjük: Bálványos és vidéke csodá­latos hely, aki egyszer béjött Erdélybe, visszatér. S a ven­déglőm emeletén előbb-utóbb megnyitom a szállodát. A pincében a sörfőzdét. Ne feledje: Kézdivásárhely, Gábor Áron tér. A rézágyúról jusson eszükbe a ...rézüstH­P.S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom