Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. ÁPR. 9. A héttornyú csoda Sevillában a magyar kultúra Amikor Spanyolország vállalkozott a világkiállítás megrendezésére, a spanyol szellemet, Amerika felfedezését és a tudomány-technika fejlődését jelölte meg vezérmotívumul. Ehhez a kultúrák, a világot átfogó nemzeti produktumok csatlakozását hívta-várta Sevillába. Száztíz résztvevő ország a századvég legnagyobb kulturális eseményére vállalkozott az Expo keretein belül. Méltó keretet teremtett a fogadó város azzal, hogy felépítette a kétezer személyes El Palenque Expo színházat, az 1800 nézőt befogadó új városi operát, számos szabadtéri játékteret, felújították a meglévő színházakat, táncjátékok előadására alkalmassá tették a városon kívül található római amfiteátrumot. Ötvenötezer kulturális és művészeti bemutató színhelye az április 20-tól október 12-ig tartó Sevilla Expo, ahol a színházakban és más színtereken naponta 16 órában folyamatosan zajlanak az események. Nem is akármilyenek. Ott lesz a New York-i Metropolitan Opera, a Milanói Scala, a Berlini Staatsoper, a Berlini Filharmonikusok, a Philadelphiai Szimfonikusok zenekara. Ilyen háttérben a magyar rendezvény igencsak szerény. Az augusztus végi Magyar héten mégis parádés koncerttel, táncjátékokkal, kortárs képzőművészeti bemutatóval és filmekkel reprezentáljuk a magyar jelenlétet. Az Állami Hangversenyzenekar Liszt-, Bartók- és De Falla-művekkel szerepel a Maestranza Színházban. A nemzeti ünnepi programok céljára fenntartott El Palenque Színházban a Honvéd Együttes a Kalotaszegi lakoAz Expo emblémája Kádár Béla, magyar külgazdasági miniszter ma megnyitotta Sevillában az idei világkiállítás héttornyú magyar pavilonját. Az esemény egyben az 1996-os budapesti Expo magyar nyitányának is tekinthető. dalmast, az Antigoné és A helység kalapácsa című táncjátékot mutatja be. A Magyar-nap augusztus 24-én lesz, amikor huszonnégy órára a miénk az El Palenque, s amikor magas szintű kormányzati képviselettel, neves művészek, sikeres olimpikonok részvételével reprezentáljuk magunkat, országunkat. Kiállításunk nem üzleti, nem kereskedelmi bemutató, hanem a nemzetet reprezentáló rendezvény - fogalmazta meg dr. Kádár Béla miniszter, a Sevilla Expo kormánybiztosa. Tőle tudtuk meg azt is, hogy e célra 110 millió forint jutott. Ebből a pénzből épült meg a legfőbb kiállítási „tárgy", maga a magyar pavilon. A Makovecz Imre tervezte héttornyú csoda, ahogy Sevillában emlegetik a pavilont, a magyar kultúrát, a magyar szellemiséget, történelmet reprezentálja. Nem úgy, hogy képeket, fotókat, dokumentumokat állítanak ki benne. Ebben a speciális fa-üveg-palaés téglaépületben zenével, hang- és fényeffektusokkal idézik meg a magyar alkotó szellemet. A látogatók 75-80-as csoportokban léphetnek be a templomkapura emlékeztető főbejáraton, hogy azután húsz perces zenével, harangszóval, film-képekkel színesített program során sejtsék meg kultúránk lényegét. És azt a történelmi szerepet, amelyet Magyarország a honfoglalás pillanatától játszott Európában, kbletről és nyugatról jövő támadások közepette. A belső tér közepén áll egy lombos fa, üvegfödém alól látszanak a gyökerei. Szimbólumnak szánta ezt a látványt is Makovecz, csakúgy, mint a maszkokkal, emberi arcokkal borított toronylábakat, mint a teret a keleti és nyugati térségre osztó folyosót, mint a jövőt ígérő„fényözönt. Aki belép a Magyarország-pavilonba, megsejt valamit az ezeréves nemzetről, tehetségéről, alkotóerejéről, szellemiségéről. És hogy a magyar ízek is jelen legyenek, berendeztek egy éttermet, amelynek menüjéről Oscar-díjas szakácsok gondoskodnak. S egy kamara-bemutató a magyar könyvkultúrát is képviseli. Bernáth Gábor: a Finn Tudományos Akadémia tagja Bernáth Gábor professzort a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát a Finn Tudományos Akadémia legutóbbi közgyűlésén külföldi tagjává választotta. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Vegytani Intézetének professzorát - aki a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztályának tanácskozó tagja, számos külföldi és hazai tudományos társaság tisztségviselője és tagja, valamint több külföldi és hazai folyóirat szerkesztőbizottsági tagja - a potenciálisan gyógyhatású telített kétés többgyűrűs heterociklusos vegyületek szintézisé és sztereokémiája területén elért eredményeiért, iskolateremtéséért, valamint a fenti témakörben a Turkui Egyetemmel közösen végzett magas színvonalú, eredményes kutatásaiért részesítették e magas kitüntetésben. Bemáth professzor több mint 270 tudományos közlemény szerzője, 21 szabadalma van és 220nál több külföldi előadásban szerző vagy társszerző. Intézeti munkatársai közül az utóbbi négy évben hárman szereztek akadémiai doktori fokozatot és több munkatársa lett a tudomány kandidátusa. A Turkui Egyetem Kémiai Tanszékével közel tív éve kezdett együttműködés keretében 38 közös tudományos publikáció született és nemzetközi konferenciákon 39 előadás hangzott el. A szegedi intézet több munkatársa töltött hosszabb időt Finnországban, doktori vizsgáztatásra és értekezések bírálatára kapott felkérést. A finn kollégák is minden évben rendszeres látogatást tesznek Szegeden. Az Aida a Népstadionban A Népstadionban 1992. július 3-án és 4-én 20 órai kezdettel, kiváló olasz szereplőgárda közreműködésével adják el Giuseppe Verdi Aida című operáját. Ez a produkció sok részletben hű maradt az eredeti egyiptomi díszlethez. A szfinx 15 méter magas, élethű másolata látható a híres piramisokkal a hatalmas színpadon. Több mint 100 táncos, 140 tagú énekkar és 1000 statiszta kelti életre Verdi operáját. A rendkívül látványos előadás - melyet több mint 1 millió néző látott már - óriási sikerre tett szert Kanadában, Ausztráliában, Japánban, Mexikóban és Hongkongban. Belépőjegyek az IBUSZ irodákban is vásárolhatók 500 forinttól 2500 forintig, különböző árakon. A VIP-jegy ára 8 ezer forint, ez az ár hidegbüfét és italokat is tartalmaz. Nem Himalája-túra A költészet napja alkalmából csütörtök este Marno János, Háy János és Podmaniczky Szilárd estjét rendezik meg az ifjúsági házban. A hasonlójellegű tavalyi rendezvényt a Dunabank támogatta. A ház plakátján ezúttal is ott a pénzintézet neve, mégpedig olyasféle olvasatban, mintha a költészet április 11-ei szponzorálása eldöntött s hosszú távú cél lenne. Azaz hagyoinányteremtés. Valóban? Erről kérdeztem Oláh Jánost, a Dunabank Rt. szegedi fiókjának igazgatóját. - Való igaz, e; a harmadik alkalom, hogy az ifjúsági házban a költészet napját támogatja bankunk. Mármost ha hagyományról van szó, akkor a Dunabank, a maga eszközeivel ebben a kérdésben valóban ezt szeretne teremteni. Közismert a háború előtti történet, amikor a költő bement a bankárhoz. A tiktkárnő leültette, átvette a költő névjegyét s bevitte az igazgatóhoz, majd pedig kedves mosollyal és száz pengővel jött vissza. Ilyesmi ugye manapság nemigen lehetséges. Költészet napi támogatás azonban igen. - Korábban azt nyilatkozta, elsősorban gyermekek, fiatalok akcióit, alapítványait támogatják. Mondana konkrétumokat! - Például a Salieri Kamarazenekar, vagy a Szegedi Zeneiskoláért Alapítvány rendezvényei. De támogattuk a Délmagyarországi Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt vagy a Kollégium Artiumot is. - Ugy hallottam, némely honi pénzintézetek már alapítványelhárító munkatársakat is alkalmaznak, mert annyi a kérés. Gondolom, előbb-utóbb ki kell dolgozni a szponzorálás taktikáját. A mai magyar társadalomban egyelőre nem alakult ki a kulturális, egészségügyi, oktatási, vagyis a nonprofit jellegű tevékenységek finanszírozási rendszere. Az állam kivonult onnan is, ahol korábban jelentős támogató volt. így aztán fölfokozott társadalmi igény támadt a különböző finanszírozási formákra. Olykor dömpingszerű a kérések mennyisége. - Azt hallottam, átlagban napi négy-öt. - Igen, s a kínos az, hogy ezek rendszerint valós, a társadalom szélesebb vagy szűkebb rétegét érintő kérések. A mi filozófiánk az, hogy a támogatás preventív jellegű legyen. Ezért adunk szívesebben a fiatalokat érintő kezdeményezéseknek. Valamint, s ezzel általában minden szponzor így van, kialakul a támogatottak bemért, kiszámított, láthatóan maradandó értékeket előállító köre, s ezt mind nehezebb és nehezebb bővíteni. Rengeteg például a karitatív kérés. Himalája-túrát sem igen áll módunkban támogatni, vagy félhomályos erdőben rendezendő tájfutó versenyt. - Van tehát személyes tapasztalata. - Tudja, nehéz dolog elküldeni az embereket, akiknek olykor egyetlen reménye egy jól menő, ám ilyen jellegű pénzügyeiben alaposan behatárolt bank. Meg aztán az adott gazdasági egység vezetője sem mindenben kompetens, mégha egyébiránt igen kedveli a költészetet. DAL Versmondó diákok versengése A szegedi általános iskolások versmondó versenyét a napokban rendezték meg. A kiváló házigazdának bizonyuló Tabán iskolában népes mezőnyben, színvonalas teljesítményekkel versengtek a városi iskolák legjobb vesmondói. Az 5-6. osztályosok vetélkedéséből Jász Judit, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. Sz. Gyakorló Általános Iskolájának tanulója került ki győztesen, második Horváth Zsófia (Hunyadi J. Ált. Isk.) lett, a harmadik helyen Kondor Krisztina (Tabán Ált. Isk.) végzett. A 7-8. osztályosok versenyében az első Masír Erika (Felsővárosi Ált. Isk.) lett, a második helyet Csikós Ildikó (Hunyadi J. Ált. Isk.) szerezte meg, a harmadik Sólya Krisztina (Móricz Zs. Ált. Isk.). Gyermekek néptáncfesztiválja előtt Népzene, -tánc, jókedv Népviseletbe öltözött gyerekek dalától és zenétől volt hangos a múlt héten szombaton a dorozsmai kultúrház. Főpróbának is felfogható folklórbemutatót rendeztek ott, mely eseményen a helyi Hóvirág gyermektánccsoport (vezetőjük Hatvani Éva és Miklós Károly), a bordányi, illetve a zsombói gyerekek (vezetőjük Monori Gyuia), a deszki Bánát Kulturális Egyesület (vezetőjük Brozán Krisztofor), illetve a dorozsmai Szélmalom és a Gyöngyvirág citerazenekarok (vezetőjük Péter Vince) léptek színpadra. Mégpedig meglepően nagyszámú közönség előtt! A műsort a Hóvirág balett szakosai nyitották Békési Mária cseh polkájával, majd a zsombóiak mey.őföldi leánytánca következett. Á csoport a Kass nevet vette föl. Okét követte a bordányi Dióbél tánccsoport a Pünkösdölővel. Péter Vince bácsi, az örökifjú munkáját dicséri a Mulató dalokat játszó Szélmalom citerazenekar. A deszki csoport anyanyelvi fokon műveli hagyományait, amelynek most a gyermektáncokban és dalokban is kézzel foghattuk, élvezhettük hagyományőrző törekvésüket. Különleges színfoltja volt az estnek a Dél-alföldi táncok, amelyet a dorozsmaiak mutattak be. Itt nem csak a bemutatott táncra gondolok, hanem a kislányok új, apájfalvi ruháira, amelyeket Tésikné Knotik Márta muzeológus tervezett. Végre egy kislánycsoport, amelyikre sikerült az eredeti gyermekruhák hiteles mását adni, ami főként az idősebb nézőket könnyekre fakasztotta, hiszen gyermekkori játékaikat, táncaikat idézték a szépen táncoló, szépen daloló gyerekek, hiteles gyermekruhákban. Persze ugyanez mondható el a deszkiekről is, akik hagyományos formában és ruhákban jelenítették meg bánáti táncaikat, illetve a lékai táncokat. Mindennek ellenére a ruha, a viselet csupán kiegészítő „követelmény" mindegyik együttesnél. Elsődleges viszont a bemutatott művek eredetisége, hitelessége, amelyben mindegyikük jeleskedett. Nagy izgalommal várt föllépésük után boldogan mosolygó gyermekszemek fürkészték, vajon igazán tetszett-e a táncuk, a daluk, a muzsikájuk? Még akkor is, ha egyik-másik fiúnak a táncosnadrág mellé nem jutott csizma, hanem az utcai cipőjében ropta táncát. Nem számított most a csizma, a cipő is megteszi, kidobbantja az oláhost; döbben, fordul benne a láb, amint a lendület, a zene és a tánc hangulata igényli. Nagy esemény volt ez a folklórbemutató mindazok számára, akik felléptek, hiszen annál is nagyobbra készülesnek volt a főpróbája. Április 1 l-e és 14-e között ugyanis országos rendezvényre kerül sor Szegeden (több helyszínen): a gyerekek néptáncfesztiváljára, melyről lapunkban részletesen is beszámolunk majd. Megyénk képviselői mutatkoztak be tehát Dorozsmán, nagy sikerrel, s reméljük, a fesztiválon is derekasan helytállnak, mely jeles fórumon az ország valamennyi gyermekgárdája részt vesz majd. IFJ. LELE JÓZSEF A változások rendje - és trendje - A szimmetriához a rend, az aszimmetriához a rendetlenség fogalmát társítottuk, és megkérdeztük „az utca emberét", szereti-e a rendet; tízből tízen a társadalmi viszonyokra gondoltak, a mai helyzetet áttekinthetetlennek, káoszosnak mondták, s megfogalmazták a rendezett társadalmi viszonyok iránti vágyakozásukat. Vajon ezek a képzetek és vágyak csak az úgynevezett átmeneti társadalmakban jellemzőek? H.P. - Bizonyos, hogy az átmeneti társadalmakban inkább érzik azt az emberek, hogy rendetlenség uralkodik körülöttük. Különönösen gyors változások közepette és különösen azokban a társadalmakban, amelyek hosszú ideig stagnáltak. Nyugaton is sokféle átalakulást kell átélni, az emberek egy része ezt rosszul is tűri, dc ott évtizedek óta állandóak és dinamikusak a változások, tehát többen hozzászokhattak. Számukra ez a természetes, tehát bizonyos fokig ez jelenti a rendet, a dolgok normális menetét. Magyarországon az embereknek részint sokkal kevésbé volt módjuk mindezt megszokni, másrészt a magyarországi változások iránya sok szempontból Nemzetközi tudományos konferenciát szervezett a közelmúltban Szegeden - a Német Népfőiskolai Szövetség támogatásával - dr. Balogh Tibor tanszékvezető főiskolai tanár a „szimmetria - aszimmetria" fogalompár értelmezéseiről. A téma interdiszciplináris jellegének megfelelőlen számos tudományág képviselője tartott előadást. Közülük dr. Balogh Tibort és dr. Harmat Pál bécsi pszichiátert arra kértük, ezúttal a hétköznapi élet ellentmondásairól beszélgessünk. csakugyan olyan, hogy joggal válthat ki elégedetlenséget, frusztrációt és rossz közérzetet. - Mindennapos tapasztalatunk az emberi kapcsolatok aszimmetrikus jellege; érdekes, hogy például az alá-fölérendeltség, mint az emberek egyfajta viszonya egymáshoz, egyféle rendnek tekinthető. Mégis sokan nehezen tűrik. Miért? H.P. - A rend eléggé elmosódott fogalom, hiszen nagyon sok fajtája képzelhető el. Az emberi kapcsolatokat jellemző rend lehet nagyon aszimmetrikus, az alá-fölérendeltségre épülő. Ebben az egyik fél sok szempontból ki van szolgáltatva a másiknak. Ez a fajta rend tekintélyelven alapul, nem szabad visszakérdezni, véleményt nyilvánítani. Ugyanúgy előfordulhat egy rossz orvos-beteg kapcsolatban, mint a rossz politikus-vezetett, főnök-beosztott, vagy akár a gyermek-apa, gyermek-anya viszonyban. Magyarországon nagyobb hagyományai vannak a tekintélyelvű, idegen szóval autoriter kapcsolatoknak, mint Európa nyugatabbra fekvő országaiban. Mindenesetre nekem - mint félig-meddig kívülállónak, hiszen hosszú ideje Ausztriában élek az a benyomásom, hogy a minták sok szempontból sajnos nem a kiegyensúlyozottság, a szimmetria, egy nagyobb egyenjogúság és demokratizmus felé mutatnak, hanem az élet számtalan területén újjáépülnek a régi, merev, tekintélyelvű, félelemmel megterhelt, rossz értelemben aszimmetrikus kapcsolatok. Nyilvánvaló, hogy sok egyéb oka is van, ha az emberek rosszul érzik magukat a mai Magyarországon, de az egyik ok minden bizonnyal ez. - A túlzott tekintélytiszteletre nyilván nem azért hajlik a magyar, mert ez „nemzeti sajátosság", hanem mert a polgári magartásra nemigen volt módja. Nincsenek citoyenek. Kevesen merik vállalni, hogy autonóm módon éljenek. Úgy tudom, közvetve erről is volt szó a konferencián. B.T. - Valóban, mégpedig Garai László József Attila interpretációjában. Az életmű ismertetése során Garai érzékeltette, hogy milyen ritka annak a vállalása, hogy az ember kívülre kerül. A másság, a többségtől való különbözés, az autonómia vállalásáról van szó, amit talán tényleg nem lehet elvárni az emberek zömétől. Valamikor persze meg kellene teremteni ennek a hagyományát is, jó lenne, ha a többség liberális szemléletű lenne. De ez bizony feltételekhez kötött, óhajokkal-sóhajokkal nem elérhető. S~E