Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám

KEDD, 1992. APR. 7. ,.,,BFÍ POLITIKA! Rekordméretű hiány KITŰNŐEN VIZSGÁZOTT az új vámparancsnok mondotta Kupa Mihály pénzügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján a Pénzügyminisztériumban, azzal kapcsolatban, hogy a hét végén megszigorították a határátkelőhelyeken a vámeljárási gyakorlatot. Ennek ugyan az lett a következménye, hogy nagymértékben lelassult a teherforgalom, a pénzügyminiszter azonban úgy vélekedett, a korábbi gyakorlat nem folytatható tovább. A költségvetés ugyanis nem bírja el, hogy a vámbevételeknek csak elenyésző része folyjon be a központi kasszába. Nem csináltak egyébként mást, csak az eddigi jogszabályi előírásokat érvényesítették. A rekord méretű hiány ellenére a pénzű gyminiszter szerint egyelőre nem kívánják módosítani a költségvetést. A pénzügyminiszter kijelentette, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal élén nem tervez személyi változást. A sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozták a költségvetés első negyedévi pontos adatait. Ezek szerint a hiány 47,4 milliárd forint volt, ami 179,3 milliárd forintos bevétel és 226,7 milliárd forintos kiadás egyenlegeként jött létre. A kiadások az időarányosnál 1,2 százalékponttal, a bevételek pedig 4,7 százalékponttal kisebbek. A jelentős hiány annak ellenére alakult ki, hogy márciusban már az egész évre tervezett 20 milliárd forintos privatizációs bevételből mintegy 16 milliárd forintot felhasználtak a költségvetésben. A kereskedelmi bankok pedig egyelőre lemondtak mintegy 13,4 milliárd adótúlfizetés visszaigényléséről, pontosabban a már visszakapott többletet ismét befizették a költségvetésbe, s egészen addig ott is tartják, amíg le nem bonyolítják a banki közgyűléseket. Kupa Mihály áprilisban beszámol a Parlamentnek a tervezett intézkedésekről. Sok reményt nem fűzött ahhoz, hogy a költségvetés kiadási oldalát jelentősen csökkenteni lehessen. Nem jóslás a közvélemény-kutatás A választási készülődésről, az állampolgári passzivitás okáról, a közvélemény-kutatás felelősségéről beszélgettünk a rePRESENT két munkatársával, Hetesi Erzsébet közgazdásszal és Klonkai Lászlóval, a statisztikai hivatal megyei igazgatójával, valamint Náfrádi Zoltánnal, a közvélemény-kutatások szerint pillanatnyilag a legnépszerűbb párt, a Fidesz egyik helyi vezetőjével, önkormányzati képviselővel. - Lapunk április'2-i számában a szegedi közvéleménykutatás újabb fejezetéről számoltunk be. A felmérés figyelemre méltó eredménye, hogy jóval kevesebben mennének el szavazni. A politikus szerint miért? N. Z.: - A két évvel ezelőtti választásokon egy rendszert kellett leszavazni, eufória jellemezte az országot. Rengetegen azt hitték - a választási propaganda nyomán -: ha Magyarországon demokrácia lesz, akkor özönleni fog a nyugati segítség, a gazdaság hamar talpra áll, s az életszínvonal - kis stagnálás után emelkedni fog. Most pedig azt kell látniuk az embereknek, hogy a választások óta életviszonyaik zuhanásszerűen rosszabbodnak, ugyanakkor a politikusoktól kevés segítséget kapnak a mindennapi megélhetési gondjaik megoldásához. - A közvélemény-kutatási eredmények rendszeres közlése megváltoztathatja-e az állampolgári magatartást? K. L.: - A közvéleménykutatási ^datsorok az ingadozókat, a bizonytalankodókat befolyásolja, azokat, akik még nem döntöttek. Azt gondolom, e felméréseknek nagyobb szerepük van az érdeklődés felkeltésében, s ilyenformán a választások sikeres előkészítését szolgálják. - A városunkban megkérdezettek 32 százaléka nem tudja eldönteni, kire adná voksát. Milyen eszközökkel befolyásolható e csoport véleménye? N. Z.: - Ha egyáltalán ezek az emberek elmennek szavazni, akkor személyi szimpátia alapján döntenek. K. L.: - A választási kampány idején tapasztaltak, a pártok addigi magatartása lesz a perdöntő döntéshozatalukban. E csoport jó része el fog menni szavazni, s voksával minden bizonnyal megváltoztathatja a jelenlegi közvélemény-kutatási eredményeket. i - Tehát a közvéleménykutatási eredményekre nem is igazán az állampolgároknak, hanem a politikusoknak kell figyelniük. Többször hallani a vádat: a közvélemény-kutatás a politikai küzdelem eszköze? N. Z.: - A közvéleménykutatást nem a politikusok csinálják. A kutatóintézeteknek pedig jól felfogott érdekük, hogy minden politikai szerveződéstől elhatárolják magukat, így írhatják le külső szemlélkőként a politikai küzdelmeket. - Hogyan lehet úgy közzétenni a közvéleménykutatás eredményét, hogy az ne a politikai pozíciót támogató adatként jelenjen meg? K. L.: - Aki politikát keres valamiben, az mindig talál. Általában úgy szokott lenni, hogy akik élen vannak, azoknak tetszik, akik az adatsor végén kullognak, gyanakodnak. - A szegedi és az országos adatsor közötti eltérésnek mi az oka? Emlékeztetőül annyit: városunk lakói a Fidesz, MSZP, MDF, SZDSZ, ellenben az ország polgárai a Fidesz, MDF, SZDSZ, MSZP pártsorrendet „hozták ki" végeredménynek. H. E.: - Az első helyezett egyértelmű. A második, harmadik helyezett között nagyon kicsi a különbség, amit alapvetően megváltoztathat az a 32 százalékot kitevő csoport, melyről már szó esett. A szegedi pártelőélet jellegzetessége, hogy az MSZMP reformszárnya innen indult ki, s felmérésünkből kiderült - az a stabil bázisa, amely megvolt, meg is maradt. K. L.: - Az MSZP-re szavazók döntő hányada azok közül nagyobbrészt szakmunkás körökből - kerül ki, akik úgy ítélik meg, hogy életkörülményeik jelentősen romlottak. A másik megfigyelésünk: míg a többi párt között a korábbi választás és a közvéleménykutatás óta jelentős oda-vissza rendeződés volt, addig akik most azt nyilatkozták, az MSZP-re szavaznának, azok szinte valamennyien erre a pártra adták korábban is a voksukat. - A politikaelemzők szerint a Parlamenten kívüli pártok közül például a Nemzeti Demokrata Szövetség vagy az Agrárszövetség is eséllyel indul a következő választáson. A szegedi szavazók 8 százaléka szánja voksát a 6 parlamenten kívüli politikai erőre. Kik jöhetnek szóba? H. E.: - Erre külön nem kérdeztünk rá. A 8 százalék az összeshez képest oly csekély, hogy ha - föltételezhetően több pártocska között oszlik meg, az „erősorrendet" nem tudják befolyásom. - Az ilyen közvéleménykutatás azonosítható egy választási előrejelzéssel? H. E.: - A rePRESENT felmérést készített, mely állapotot tükröz. Á közvélemény-kutatás nem jóslás... K. L.: - Hanenva közvélemény megszondázása egy témáról. Olyan kérdéseket teszünk fel, hogy a válaszokra is kíváncsiak lehetnek az emberek. Igény mutatkozik ilyen típusú kutatásra, melynek nem célja a befolyásolás. ÚJSZÁSZI ILONA KÖZÉLETI NAPLÓ MA KATONA GYULA a 13-as választókerület képviselője 16-18 óráig lakossági fogadóórát tart a Vízmüvek Tisza L. körúti sz ékházában. GALIBA FERENC a 19. számú választókerület és HORPÁCSI ANDRÁS a 20. számú választókerület képviselője 17-18 óráig a Gedói Általános Iskolában fogadóórát tartanak. HOLNAP DR. VÁNYAI ÉVA alpolgármester, a 18. választókerület képviselője 15-17 óráig fogadóórát tart a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán (Szeged, Széchenyi tér 11.). A KERESZTENY ÉRTELMISÉG SZÖVETSÉGE a Katolikus Szabadegyetem keretében dr. Hegedűs Kolos ferences tartományfőnök előadást tart: A ferences rend újraéledése a rendszerváltás után címmel a Dugonics tér 12. szám alatt 17.30-kor. * A MUNKÁSPÁRT értesíti az érdekelteket, hogy a nyugdíj-kiegészítések megszüntetésére vonatkozó határozattal szembeni felszólalás elkészítéséhez (irataik alapján) segítséget nyújt a Csap u. 62. szám alatti pártházban; hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken 14-18 óráig, szombaton délelőtt 9-12 óráig; vasárnap délelőtt 10-12 óráig, -ÖbölH

ŐSIESSÉG. Azt mondja Sartre - a francia borok egyik elismert fogyasztója -, hogy az emberek sorsa a személyiségükben rejtezik. Na most, ha ilyesmit hallunk, hajlandóak vagyunk bólintani, hogy így van, azután gyorsan eszünkbe juttatjuk, hányféle világnézet, hit, filozófia állítja ennek ellenkezőjét, végül - megengedvén mindenkinek a megengedhetőket - megnéznénk közelebbről néhány közelebbi ismerősünk sorsát. Persze nem okozna különösebb szellemi izgalmat fölfedezni, hogy szerencsevadász sógorunk nem véletlenül kártyázta el a házat a gyerekei feje fölül, s az sem töltene el elégtétellel, hogy folyton óvatoskodó szomszédasszonyunkat, a járdán biciklizve, a járókelők közé rontó autó üti el. A lényeg ugyanis a fogalmak tisztázásában rejtezik. Itt van például a gyávaság. Egy munkahelyi közösség meg akarja fúrni főnökét, de a döntő pillanatban a vezéralak takarodót fúj, s mindenki megrémülve hallgat. Mindeddig a csapat bátran képviselte a közösen kialakított programot, ám e pillanatban megfutamodtak. Gyávák voltak eleve? Nem, senki sem születik gyávának, hősnek sem. Csak a tett után derül ki, hogy kiutalható a gyávaság billoga. Ugyanakkor szívesebben beszélünk a hősökről, akik ugyanúgy lesznek, mint a gyávák. De erről szívesebben készítenék egy interjút Dugovics Titusszal. Uj nőmagazin a standokon Csókolom a Kiskegyed! (Budapesti tudósítás.) Értesült-e kiskegyed, hogy megjelent a Kiskegyed?! Ha nem, akkor hadd mondom el, hogy „szigorúan nőknek" indítja új hetilapját az Axel Springer, Miskolczi Miklós főszerkesztésében a Kiskegyedet. A „Színlelni boldog szeretőt" írója végre neki való lapot szerkeszt. Utoljára akkor találkoztunk, mikor egykori közös munkahelyünket, a Képes 7-et búcsúztattuk. Abban az időben az utolsó képes, színes hetilapot, mely csaknem harmincezer előfizetője ellenére „beadta a kulcsot." Elfogyott a tőke, így munkakönyvünk .kilépett" rovatát dedikálta a tulajdonos. Miskolczi azóta a lapját keresi. Szívósan és „kézcsókom nagysád" modora mögé bújtatott kérlelhetetlenséggel. Most egymásra találtak: a Kiskegyed, meg 0. Ez a lap harminckét oldalon indul, melynek fele színes. A 250 ezer példány jelentős önbizalomra vall, ami nélkül persze lapalapításhoz ma ne fogjon senki sem. Lesz benne szerelem, házasság, hírességek élete, divat, kozmetika s hetenkénti meglepetés. Miskolczi szeretné bebizonyítani, hogy úgynevezett „könnyű lapot" is elő lehet adni színvonalasan. Majd meglátjuk, Kiskegyed. Sok sikert hozzá! G. L. F. Stop a balkanizálódásnak Kórházigazgató a ledolgozott hátrányról, a fennmaradás esélyeiről (Folytatás az 1• oldalról.) - Hogyan sikerült „ledolgozni" ezt a hátrányt? - Pályázatokon többletpénzhez jutottunk, s az ily módon szerzett összegekből az idén 10 millió forint építhető be a bérekbe, 20 millió pedig a működési költségekbe. - E meglehetősen nagy összegek garanciát jelentenek arra, hogy a szegedi kórház működése ebben az évben zavartalan lesz? - Az idén újabb költségek terhelnek bennünket. Ilyen például az 5 százalékos hozzájárulás a szolidaritási alaphoz, illetve a dolgozóinknak - a betegségük első tíz napjára járó - táppénzfizetés, amely a munkáltatóra hárul. A városi kórházrendelőintézet működőképessége fenntartásának egyébként két feltétele van: ha az idén is sikerül pályázatok útján pluszpénzhez jutnunk, és ha az intézmény valamennyi dolgozója belátja, hogy a felelőtlen pazarlást meg kell szüntetni. Az első feltétel megvalósítása az idén nehezebb lesz, mint tavaly, hiszen a pályázatok feltételrendszerén szigorítottak, és az ötleteink többségét már „kijátszottuk" tavaly. - Ügy tudom, a kórházi osztályok az idén is túllépték a társadalombiztosítástól ez évre kapott - 750 milliós - költségvetési összeget, minek utána visszakapták kérelmüket, mondván: csökkentsék tervezett Költségeiket. Kérdés, hogy a kényszerű lefaragás nem megy-e a betegellátás rovására. - Ez tipikusan magyar gondolkodás az egészségügyről: hogy ha ésszerű takarékosság, akkor a beteg sínyli meg. Nem erről van szó, hanem arról a magyar beidegződésről, miszerint a közös mindenkié. Az intézmény dolgozóiban nincs meg a tulajdonosi tudat, nem érzik, hogy a kórház-rendelőintézet működőképességének veszélyeztetésével a saját munkahelyüket is veszélyeztetik. A kórház-rendelőintézet valamennyi munkatársának meg kell végre értenie, ezen a hozzáálláson változtatni szükséges. E megértést a kórház vezetősége most már szigorú eszközökkel kénytelen elérni. Nevezetesen: az intézmény minden részlege, osztálya megkapja azt a pénzt, amennyi az egész esztendőben rendelkezésére áll. Mindenkinek érdeke, hogy a saját osztályának juttatott összeggel és javakkal úgy gazdálkodjon, hogy a pénz év végéig kitartson. A működőképesség fenntartása tehát a dolgozóktól, illetve az osztályvezetőktől függ. -Az osztályok előbb említett, a költségvetést túllépő többletterve nyilván azért is volt, mert - mint köztudott - a városi kórháznak nemhogy a megyéből, hanem esetenként az ország túlsó végéről érkező beteget is fogadnia kell. - Ezt az úgynevezett kiterjesztett betegellátást - a hamarosan bevezetendő teljesítményfinanszírozás miatt - nem lenne szerencsés megszűntetni addig, amíg az így felvállalt betegek nem veszélyeztetik az ellátandó terület lakóinak gyógykezelését. Az osztályvezető főorvosok - mint említettem - meg fogják kapni, hogy mennyi pénz áll még rendelkezésükre az év végéig, és ennek alapján dönhetnek arról is, vajon anyagi lehetőségeik megengedik-e számukra, hogy ne csak a városi, illetve megyei betegeket fogadják. Sajnos, érkezett hozzám olyan bejelentés, amelyben azt panaszolták, hogy anyagi haszon érdekében a szegedi beteg hátrányba került a távoli megyéből érkezővel szemben. Ilyen esetekben vizsgálatot indítunk. - Az eddig elmondottakból úgy tűnik, a kórház vezetése szigorú gazdaságpolitikára törekszik, s ennek érdekében a népszerűtlen intézkedésektől sem riad vissza. De miként viszonyul a megszorításokhoz, a keményebb vezetési stílushoz az intézmény kollektívája? - A kórház-rendelőintézetben van egy réteg, amelyik többletmunkára és anyagi áldozatra is képes annak érdekében, hogy felkészülhessünk az egészségügyben remélhetőleg bekövetkező változásokra, és az utolsó évtizedben felgyorsult erkölcsi, szakmai, szervezeti balkanizálódás mielőbbi megállítására. A gazdasági és ápolási igazgató, valamint a kollégák professzortól a kezdő orvosig, a nővérektől a műszaki dolgozókig - áldozatos munkájára volt szükség ahhoz, hogy a kórház-rendelőintézet működése az elmúlt évben nem került veszélybe. A másik csoport - sajnos ez a többség - azt vallja, maradjon csak minden a régiben, kivéve a fizetést. Ezt az emberi gyarlóságot el lehet fogadni, márcsak azért is, mert ők még változtathatók. És végül van egy réteg őket nevezem passzív ellenállóknak -, amely a legésszerűbb elképzelések megvalósítását is szabotálja. A rendet veszélyesnek tartja, mert megszűnik a zavarosban halászás lehetősége. Ez a destruktív szellem megfelel annak a mentalitásnak, aminek köszönhetően a magyar egészségügy a csőd szélére jutott. Ezért vallom, hogy a mentalitáson kell elsősorban változtatni ahhoz, hogy a kórház - és az egész magyar egészségügy minden tekintetben működőképes lehessen. - Visszatérve a pénzügyekhez: kevesen tudják, hogy a társadalombiztosítás kötelessége a működőképesség garantálása. A beruházásokra szolgáló összeget viszont az önkormányzatoknak kell előteremteni. A szegedi önkormányzat az idén mennyit juttatott a kórház-rendelőintézetnek? - A két rendelőintézet és a körzeti rendelők beruházási költségeire 73 millió forintot kaptunk, az összeg 60 százalékát a város önkormányzattól, 40 százalékát a belügyminisztériumtól. Ezen kívül az önkormányzattól a kórházi raktár építéséhez 10 milliót, az intenzív osztály bővítéséhez 4 milliót. A klímaberendezés karbantartásához 3 milliót a várostól és 60 milliót a központi költségvetésből. A kórház rekonstrukciójára pedig a központi költségvetés biztosít 500 millió forintot. - Miért van szükség a kórház átalakítására, amikor nem is oly régen újították fel? - A jelenlegi építészeti megoldás nem jó, aminek okán a kórház a hívatlan látogatók előtt is nyitott. Az ambulanciákat ugyanis az épületen belül szétszórtan helyezték el, így bárki bejöhet azzal az indokkal, hogy ezt vagy azt az ambulanciát keresi. Aztán, ha bejutott, oda megy az épületben, ahova akar, hisz képtelenség tömegek mozgását figyelemmel kísérni. Hónapok óta tart az a lopássorozat - közte a nagyszabású gyógyszertári betörés -, ami éppen a szabad népvándorlás miatt lehetséges. Úgy tűnik egyébként, hogy a kórházban jó helyismerettel rendelkező személyek garázdálkodnak. Az épületrekonstrukció célja tehát, hogy valamennyi ambulancia a földszinten, a kórházi osztályoktól jól elkülönítve kapjon helyet, megszabott rendelési idővel és külön bejárattal. - A kórház küllemének megváltoztatása mellett lesz-e belső, szerkezeti átalakítás? - Igen, aminek célja a rendelőintézetek zsúfoltságának csökkentése, a szolgáltatások bővítése, ami alatt az értendő, hogy a rendelések többsége egész nap legyen hozzáférhető a betegek számára. A fekvőbetegosztályokon pedig az „átalakítást" a műszerezettség korszerűsítésének folytatásajelenti. KALOCSAI KATALIN