Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

- -A, , • T,- I ?T F" ' F F I ÍT*" + 1 ** ' •••'•••• | I WH— .-J-^-L-- • JTFV.B-77WW8MBIGTCOCOLJ 6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. APR. 4. Várostörténeti Ki mit tud? 1. kérdés: Ki tud közelebbit dr. Pártos Zoltán alsótanyai orvosról, akinek 1916-ban két verseskönyve jelent meg, s minden valószínűség szerint azonos azzal a Pártos Zoltánnal, aki 1918-ban lefordította Freud Totem és tabuját? 2. kérdés: Ki volt az első szegedi fényképész? Mi tudható róla? 3. kérdés: Hol s mikor halt meg Deák Dezső (szül. 1884) polgári iskolai tanár, több szegedi újság (Délmagyarország, A Munka) munkatársa, aki 1922.-ben elkerült Szegedről? 4. kérdés: A Szegedről, Szegeden készült mozifilmek története föltáratlan. A filmezés szegedi hőskorában, az 1944 előtti évtizedekben milyen kísérletek történtek e téren? Mikor készült az első szegedi film? 5. kérdés: Bibó István 1934. július 5-étől augusztus 5-ig dr. Ujj József szegedi irodájában dolgozott, ügyvédjelöltként. Mi tudható Ujj Józsefről? 6. kérdés: Mi volt a Ráday-bölcső? 7. kérdés: Melyik betyárt nevezték kapcabetyárnak, és miért? 8. kérdés: A volt Szent Vince Egyesület, a mai Bálint Sándor Művelődési Központ újszegedi épülete előtt állott a képen látható Corpus. Ki volt a készítője, és mi lett az alkotás sorsa? (A fölvételt Liebmann Béla fotóművész készítette a '30-as években.) 9. kérdés: Ki tudja Fölföldi Mihály szegedi rajztanár és festőművész születési és halálozási adatait? Melyik temetőben nyugszik? 10. kérdés: Gaál Dezső a volt Tunyogi-Csapó magángimnázium rajtanára volt. Ki tudja születési és halálozási adatait? Melyik temetőben nyugszik? Milyen kiadványokat illusztrált fametszeteivel? (A csütörtök délig beékező válaszokat és az új kérdéseket jövő szombati számunkban olvashatják.) A. F.-L. A. Ságváris sikerek az OKTV-n Sikerek születtek e tanévben is az OKTV fordulóin a Ságvári gimnáziumban. Döntőbe jutott biológiából Csórja Klaudia (tanára: dr. Kánitz József), angolból Somogyi Szilvia (tanára: Tóthné Schultz Hedvig), történelemből Seláf Levente (tanára: dr. Nagy Sándor), franciából Ötvös Péter, Seláf Levente, Kenessey Márta, Fazekas Melinda, Szabó Timea (tanáruk: dr. Józsa György), matematika III. kategóriában: Szabó Imre és Lisznyai Sándor IV. osztályos tanulók (tanáraik: Pintér Lajosné és Kovács István), Imreh Csanád III. osztályos tanuló (tanárai: Seres Lászlóné és Blázsik Zoltán), valamint versenyen kívül a másodikos Megyesi Gábor (tanára: dr. Dobi János és Tarcsay Tamás), kémiából: Mészáros Attila és Lakos Antal (tanáraik: Molnár Istvánné dr. és Kiss Lajosné). Az országos olasz nyelvi diáktalálkozón az I. osztályosok élőbeszéd-kategóriájában I. helyezett lett Zánthó Edit (tanára: dr. Szajbély Mihályné), a II. osztályosok élőbeszéd-kategóriájában Doró Katalin (tanára: Somogyi Györgyné dr.), a IV. osztályosok élőbeszéd versenyén 2. helyezett lett, valamint a novellaírás-kategóriában 3. helyezést ért el Nikolényi Gergely (tanára: Kakuszi Lászlóné). (További eredmények hétfői lapszámunkban.) Ady-hét Az Ady Endre Középiskolai Fiúkollégium (Szeged, Középfasor 23.) április 6-tól rendezi meg hagyományos Ady-hetét, amelynek programjai nyilvánosak, azaz a diákokmellett minden érdeklődőt szívesen várnak. Hétfőn, délután 3 órakor a gépjárművek diagnosztikai vizsgálatáról tart előadást Zsótér Ferenc, majd gépjárműtechnika-történeti kiállítás nyílik. A japán nyelv érdekességeiről hallhatnak 5 órakor, a programvédelem ( vírusok) lesz a témája a 6 órakor kezdődő számítástechnikái előadásnak. A Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola iparostanulóinak kiállítását tekinthetik meg ezután és érdekesnek ígérkezik még ezen az estén „A ki nem egyezéstől a kiegyezésig", avagy Magyarország története 1849 és 1867 között című előadás. Kedden, délután 1 órakor a szegedi repülőtérrel ismerkedhetnek meg a diákokok, fél kettőtől a fehér-tói madárvilágot tanulmányozhatják. Az utcai futóverseny 3 órakor, az Indiáról szóló előadás és videóvetítés 4 órakor kezdődik. Vadász Ilona gordonművész és Beháti Pál brácsista hangversenyét este 6 órára hirdetik. A filmklubban negyed nyolctól a Szamárköhögés című magyar filmet vetítik. A napot szkander verseny zárja. Szerdán szerveznek asztalitenisz- és sakkbajnokságot, lesz közlekedési vetélkedő, délután 5 órától diaképes előadás Ausztráliáról, a 6 órától pedig két filmet, a Challenger-katasztrófa és az Aranycsapat című filmet tekinthetik meg az érdeklődők. Csütörtökön rendeznek sakkszimultánt, női labdarúgó-mérkőzést, tréfás vetélkedőn megválasztják „A kollégium legerősebb emberét", végül diszkóval búcsúztatják a gazdag programú Ady-hetet. Éneklő ifjúság-hangversenyek Kilenc kórus kapott Arany minősítést A polgármesteri hivatal közművelődési és közoktatási irodája, a KÓTA és a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet az idei tavaszon is megszervezte a hagyományos Éneklő ifjúság-hangversenysorozatot. Március 24-én és 25-én a szegedi általános iskolák énekkarai, március 26-án pedig a középiskolák kórusai adtak számot tudásukról a 624. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola aulájában. Az ének-zenei tagozatú általános iskolák kicsinyek kórusai március 28-án léptek dobogóra a Százszorszép Gyermekházban. Az európai szintű mérték szerint értékelő szakmai zsűrik döntése alapján kilenc kórus kapott Arany minősítést: Béke Utcai Altalános Iskola énekkara. Karvezető: Korsósné Balogh Katalin. Felsővárosi Altalános Iskola énekkara. Karvezető: Kerényi Tiborné. Jerney János Altalános Iskola énekkara. Karvezető: Veress Katalin. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. Sz. Gyakorló Altalános Iskola Kodály Kórusa. Karvezető: Siposné Csendes Éva. Szegedi zenekonzervatórium leánykara. Karvezető: Rozgonyi Éva. Napos Úti Általános Iskola énekkara. Karvezető: Pávó Ibolya. Tabán Altalános Iskola énekkara. Karvezető: Bánszky Jánosné. Tarján II. Sz. Altalános Iskola énekkara. Karvezető: dr. Nagy Lászlóné. Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola leánykara. Karvezető: Dohány Gabriella. Ezüst fokozatú minősítést két kórus ért el: Gedói Altalános Iskola énekkara. Karvezető: Tóth Ildikó. Odessza II. Sz. Altalános Iskola énekkara. Karvezető: Gulyás Mária. Bronz minősítést nem adott ki a szakzsűri. Az egyetemi-főiskolai kórusok hangversenyére április 29-én (szerda) 19 órakor kerül sor a JATE aulájában. Az Éneklő ifjúság hangversenysorozat 1992. évi legkiemelkedőbb kórusai részvételével rendezett gálahangverseny Szeged város napján, május 21-én (csütörtök) 17 órakor lesz a Deák Ferenc Gimnáziumban. Dortmundiak hangversenye Német, egészen pontosan Ruhr-vidéki kórus tartja hangversenyét vasárnap a felsővárosi templomban este hét órakor. A programban többek között Mendelssohn, Franck és Kodály művei szerepelnek. Hat plusz hat Táncok és világok Balettbemutató a Nagyszínházban Wj i mf\ W* Y. , naHI ^ K * ' f Ság mHB^H^^^^^S^^^B f 4 frt " > : iwKBm^m piF t ÉLú i mm 1 i • 1 •• / r mi t L//J \ A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, II. számú gyakorlóiskolája és a Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola együttműködésével hat plusz hatos képzési formát indítanak szeptembertől. A tanulók az érettségi mellett mikroszámítógépes operátori képesítést szerezhetnek és nyelvvizsgát tehetnek angolból. A város általános iskoláiból a most hatodikos, kreatív, matematikát és angol nyelvet kedvelő tanulók jelentkezését várják. Az érdeklődő szülőknek és gyerekeknek a Il-es gyakorlóban (Hámán Kató u. 25.) április 9-én délután 5 órakor tartanak tájékoztatót. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Prepeliczay Annamária és Pataki András „Die Nacht" Európa három országának három táncköltője mutatta be a modern táncművészet háromféle irányát, stílusát a tegnapi színházi estén, a Szegedi Balett előadói gárdája, táncosai pedig azt, hogy otthon vannak az európai modern táncszínpadon. A Táncok és világok című est három egyfelvonásosa közül kettő vendégművészek alkotása, mindkettejüknek Bodor Johanna, a szegedi együttes vezető táncosa volt az asszisztense, és Molnár Zsuzsa tervezte a díszleteket és a jelmezeket. A francia Bertrand d' At Az éjszaka című balettjét Fekete Hedvig, Kovács Anita, Péntek Kata, Prepeliczay Annamária, Zarnóczai Gizella, Juronics Tamás, Kiss István Róbert, Pataki András, és Sárközi Attila mutatta be. A német vendég, Bernd Schindowski Tűzijáték című műve 1988-as születésű. A szerző a kölni Táncfórum tagja volt a '70-es években, majd Ulmban dolgozott. Jelenleg - 1978 óta Gelsenkirchenben a Schindowski Balett igazgatója. Az est középső darabja volt a szegedi együttes tagjának, Juronics Tamásnak az eddig talán legsikeresebb koreográfiája, az Egy alig használt szárítókötél visszaemlékezései. Tulipános jazz és társai Beszélgetés Vasvári Pállal és Tóth Gyulával - Az utóbbi két évben hét lemezt készített az In Line, s most kezdtetek egy új sorozatba, mely Night Line Series névre hallgat. Megéri ma Magyarországon jazz-t kiadni? V. P. - Megéri, mert például a Mandel Róbert Electrotary című lemezéből - melynek zenéjét a Gyuszival írtuk, és az In Line játszotta fel, mint kísérő zenekar - egy hónap alatt 4500 hanghordozót adtak el. S ez csak a hazai eladás, ezenkívül rengeteget vittek belőle külföldre: Amerikába, Kanadába és Hollandiába. Tehát megéri, arról nem is beszélve, hogy a stúdióköltségek is jóval olcsóbbak. Nem 200 órát vacakolunk a stúdióban, hanem bemegyünk és 5-6-7 nap alatt felvesszük a lemezt - világrekordokat döntögetünk egyébként. - A stílusa, jellege mellett talán a keresettség miatt is nevezték sokan slágerzenének az In Line muzsikáját. T. Gy. - Sokan ezt pejoratív értelemben használják: az már nem is jazz, hogy ha sláger, ha el lehet fütyülni, ha a zene közel tud kerülni a közönséghez. Csak azt tartják jazz-nek ami távol marad, ködös, nem lehet érteni - az biztos művészet. V. P. - A free-jazz - most közelebb hajolok a mikrofonhoz -: a free-jazz egy idejét múlt, és a legkonzervatívabb stílus, amely képtelen úgy a megújhodásra, mint arra, hogy bármi újat befogadjon magába. Ha valaki nem jobb kézzel először a bal lábát töri ki a zongorának a színpadon, mert ő ezzel kifejezi a mai világunk idegenségét és fájdalmát, akkor az már nem is jó zenész. Ez badarság, a free-jazz-re ma már senki nem kíváncsi. Nagyon jó volt amikor diktatúra uralkodott és valamit közvetített, de azok a zeVéget ért nemzeti ünnepünk, kiosztották a különféle díjakat. Az elismerések mellett elindultak a pusmogások is. Ki miért kapta, ki miért nem kapott, vagy ki lett volna érdemesebb rá. Mi a pletykáktól elhatároljuk magunkat, s nem biztosítunk számukra táptalajt, csupán megjegyeztünk néhány dolgot a beszélgetés előtt, melyet a szegedi In Line-koncert alkalmával készítettünk Vasvári Pállal és Tóth Gyulával, a csapat két muzsikusával. S hogy miért ez a távoli bevezető a jazz-interjú előtt, a végére kiderül, hiszen a beszélgetés gombolyaga jóval távolabbra gurul a zenei . ügyeknél. nészek, akik akkor free-muzsikusok voltak, ma nagyrészt visszatértek a teljesen régi zenéhez, vagy rockot játszanak. Mindig azt szokták mondani Magyarországon, hogy a freezene előremutató meg avantgárd. Nem mutat sehová, csak önmagába vissza - erről ez a véleményem. S a slágerre viszszatérve, azt szoktam mondani, hogy igenis akkor vagyok boldog, ha játsszák a számainkat, ha reggel felkelek és hallom, hogy a rádióban egy fiataloknak szóló műsorban megy a Bad Girls, vagy a Welcome. T. Gy. - Mi azért csináljuk ezt, hogy az embereknek tessék, s hogy jól érezzék magukat. Nem akarunk senkit se büntetni, ködös felhőket rájuk bocsátani, hanem olyan zenét játsszunk, amit szívesen hallgatnak. S azt se szégyelljük, hogy ezzel akarunk pénzt keresni, mert olyan zenét játsszunk, amire sok ember kíváncsi. A zenénkben rengeteg árnyalat van, hangulatokat, érzelmeket próbálunk közvetíteni. Ugyanakkor rafináltak is vagyunk, bonyolult harmonizációk, hangszerelések és ritmusok, de az egész végeredménye egy dallamos, a fülnek jóleső muzsika... V. P. - Gyuszi felhozott megint egy problémát, hogy pénzt keresünk vele. Ez megint egy badarság. Emlékszem rá, három évvel ezelőtt hónapokig tartott a vita, hogy most áru-e a kultúra, vagy sem. Egyszer megkérdezném egy hentestől vagy villanyszerelőtől, amikor húzkodja a drótokat, hogy ő ezt most hobbiból csinálja, vagy ért hozzá, és akkor azt szeretné, hogy fizessék meg érte. Én a zenéléshez értek, és természetesen ebből szeretnék megélni, ugyanolyan kispolgári módon, mint bárki más. Egy pártidőszakból visszamaradt abszurdum, hogy az az igazi kultúra, amiért nem jár pénz. Ez hülyeség, hiszen például Dali vagy Picasso elég jól értették a szakmájukat, és bizony, megkérték az árát. - Tehát akkor jó a művész, ha éhenhal, mert nem kap pénzt a munkájáért... V. P. - Van egy másik kitétel: vagy akkor jó, ha esetleg felölti a tulipántos ládáját a hátára, mert akkor - teljesen mindegy, mit csinál - magyar. Jó vagy rossz, de magyar. Ha nem tulipántos jazz-t játszol, akkor nem vagy jó, mert amerikai kultúra, büdös kapitalista stb. És ez ugyanígy van ma is, nehogy azt hidd, hogy olyan sok minden változott. Figyeld meg kik kapnak díjat! Ha te jazz-t játszol, akkor biztos azt mondják, hogy ez a magyar kultúrától idegen. Meg kell nézni, hogy hányan mennek el a koncertekre, s abban a pillanatban elválik, hogy mi idegen a magyar néptől. TAKÁCS VIKTOR