Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

- -A, , • T,- I ?T F" ' F F I ÍT*" + 1 ** ' •••'•••• | I WH— .-J-^-L-- • JTFV.B-77WW8MBIGTCOCOLJ 6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. APR. 4. Várostörténeti Ki mit tud? 1. kérdés: Ki tud közelebbit dr. Pártos Zoltán alsótanyai orvosról, akinek 1916-ban két verseskönyve jelent meg, s minden valószínűség szerint azonos azzal a Pártos Zoltánnal, aki 1918-ban lefordította Freud Totem és tabuját? 2. kérdés: Ki volt az első szegedi fényképész? Mi tudható róla? 3. kérdés: Hol s mikor halt meg Deák Dezső (szül. 1884) polgári iskolai tanár, több szegedi újság (Délmagyarország, A Munka) munkatársa, aki 1922.-ben elkerült Szegedről? 4. kérdés: A Szegedről, Szegeden készült mozifilmek törté­nete föltáratlan. A filmezés szegedi hőskorában, az 1944 előtti évtizedekben milyen kísérletek történtek e téren? Mikor készült az első szegedi film? 5. kérdés: Bibó István 1934. július 5-étől augusztus 5-ig dr. Ujj József szegedi irodájában dolgozott, ügyvédjelöltként. Mi tudható Ujj Józsefről? 6. kérdés: Mi volt a Ráday-bölcső? 7. kérdés: Melyik betyárt nevezték kapcabetyárnak, és miért? 8. kérdés: A volt Szent Vince Egyesület, a mai Bálint Sándor Művelődési Központ újszegedi épülete előtt állott a képen látható Corpus. Ki volt a készítője, és mi lett az alkotás sorsa? (A fölvételt Liebmann Béla fotóművész készítette a '30-as években.) 9. kérdés: Ki tudja Fölföldi Mihály szegedi rajztanár és festőművész születési és halálozási adatait? Melyik temetőben nyugszik? 10. kérdés: Gaál Dezső a volt Tunyogi-Csapó magángimná­zium rajtanára volt. Ki tudja születési és halálozási adatait? Melyik temetőben nyugszik? Milyen kiadványokat illusztrált fametszeteivel? (A csütörtök délig beékező válaszokat és az új kérdéseket jövő szombati számunkban olvashatják.) A. F.-L. A. Ságváris sikerek az OKTV-n Sikerek születtek e tanévben is az OKTV fordulóin a Ságvári gimnáziumban. Döntőbe jutott biológiából Csórja Klaudia (tanára: dr. Kánitz József), an­golból Somogyi Szilvia (tanára: Tóthné Schultz Hedvig), törté­nelemből Seláf Levente (tanára: dr. Nagy Sándor), franciából Ötvös Péter, Seláf Levente, Ke­nessey Márta, Fazekas Melin­da, Szabó Timea (tanáruk: dr. Józsa György), matematika III. kategóriában: Szabó Imre és Lisznyai Sándor IV. osztályos tanulók (tanáraik: Pintér Lajos­né és Kovács István), Imreh Csanád III. osztályos tanuló (tanárai: Seres Lászlóné és Blá­zsik Zoltán), valamint verse­nyen kívül a másodikos Megye­si Gábor (tanára: dr. Dobi Já­nos és Tarcsay Tamás), kémiá­ból: Mészáros Attila és Lakos Antal (tanáraik: Molnár István­né dr. és Kiss Lajosné). Az országos olasz nyelvi diáktalálkozón az I. osztályo­sok élőbeszéd-kategóriájában I. helyezett lett Zánthó Edit (ta­nára: dr. Szajbély Mihályné), a II. osztályosok élőbeszéd-kate­góriájában Doró Katalin (tanára: Somogyi Györgyné dr.), a IV. osztályosok élőbeszéd versenyén 2. helyezett lett, valamint a no­vellaírás-kategóriában 3. helye­zést ért el Nikolényi Gergely (ta­nára: Kakuszi Lászlóné). (Továb­bi eredmények hétfői lapszá­munkban.) Ady-hét Az Ady Endre Középiskolai Fiúkollégium (Szeged, Közép­fasor 23.) április 6-tól rendezi meg hagyományos Ady-hetét, amelynek programjai nyilváno­sak, azaz a diákokmellett min­den érdeklődőt szívesen várnak. Hétfőn, délután 3 órakor a gépjárművek diagnosztikai vizsgálatáról tart előadást Zsó­tér Ferenc, majd gépjármű­technika-történeti kiállítás nyí­lik. A japán nyelv érdekessé­geiről hallhatnak 5 órakor, a programvédelem ( vírusok) lesz a témája a 6 órakor kezdődő számítástechnikái előadásnak. A Tömörkény István Gimná­zium és Szakközépiskola iparos­tanulóinak kiállítását tekinthe­tik meg ezután és érdekesnek ígérkezik még ezen az estén „A ki nem egyezéstől a kiegyezé­sig", avagy Magyarország törté­nete 1849 és 1867 között című előadás. Kedden, délután 1 órakor a szegedi repülőtérrel ismerked­hetnek meg a diákokok, fél kettőtől a fehér-tói madárvilágot tanulmányozhatják. Az utcai futóverseny 3 órakor, az Indiá­ról szóló előadás és videóve­títés 4 órakor kezdődik. Vadász Ilona gordonművész és Beháti Pál brácsista hangversenyét este 6 órára hirdetik. A film­klubban negyed nyolctól a Sza­márköhögés című magyar fil­met vetítik. A napot szkander verseny zárja. Szerdán szerveznek asztalite­nisz- és sakkbajnokságot, lesz közlekedési vetélkedő, délután 5 órától diaképes előadás Auszt­ráliáról, a 6 órától pedig két filmet, a Challenger-katasztrófa és az Aranycsapat című filmet tekinthetik meg az érdeklődők. Csütörtökön rendeznek sakk­szimultánt, női labdarúgó-mér­kőzést, tréfás vetélkedőn meg­választják „A kollégium leg­erősebb emberét", végül diszkó­val búcsúztatják a gazdag prog­ramú Ady-hetet. Éneklő ifjúság-hangversenyek Kilenc kórus kapott Arany minősítést A polgármesteri hivatal közművelődési és közoktatási irodája, a KÓTA és a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgál­tató Intézet az idei tavaszon is megszervezte a hagyományos Éneklő ifjúság-hangverseny­sorozatot. Március 24-én és 25-én a szegedi általános iskolák énekkarai, március 26-án pedig a középiskolák kórusai adtak számot tudásukról a 624. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola aulájában. Az ének-zenei tagozatú általános iskolák kicsinyek kórusai március 28-án léptek dobogóra a Százszorszép Gyermekházban. Az európai szintű mérték szerint értékelő szakmai zsűrik döntése alapján kilenc kórus kapott Arany minősítést: Béke Utcai Altalános Iskola énekkara. Karvezető: Korsósné Balogh Katalin. Felsővárosi Altalános Iskola énekkara. Karve­zető: Kerényi Tiborné. Jerney János Altalános Iskola énekkara. Karvezető: Veress Katalin. Ju­hász Gyula Tanárképző Főiskola I. Sz. Gyakorló Altalános Iskola Kodály Kórusa. Karvezető: Siposné Csendes Éva. Szegedi zenekonzer­vatórium leánykara. Karvezető: Rozgonyi Éva. Napos Úti Általános Iskola énekkara. Karvezető: Pávó Ibolya. Tabán Altalános Iskola énekkara. Karvezető: Bánszky Jánosné. Tarján II. Sz. Alta­lános Iskola énekkara. Karvezető: dr. Nagy Lászlóné. Tömörkény István Gimnázium és Szak­középiskola leánykara. Karvezető: Dohány Gabriella. Ezüst fokozatú minősítést két kórus ért el: Gedói Altalános Iskola énekkara. Karvezető: Tóth Ildikó. Odessza II. Sz. Altalános Iskola énekkara. Karvezető: Gulyás Mária. Bronz minősítést nem adott ki a szakzsűri. Az egyetemi-főiskolai kórusok hangversenyé­re április 29-én (szerda) 19 órakor kerül sor a JATE aulájában. Az Éneklő ifjúság hangversenysorozat 1992. évi legkiemelkedőbb kórusai részvételével ren­dezett gálahangverseny Szeged város napján, május 21-én (csütörtök) 17 órakor lesz a Deák Ferenc Gimnáziumban. Dortmundiak hangversenye Német, egészen pontosan Ruhr-vidéki kórus tartja hang­versenyét vasárnap a felső­városi templomban este hét órakor. A programban többek között Mendelssohn, Franck és Kodály művei szerepelnek. Hat plusz hat Táncok és világok Balettbemutató a Nagyszínházban Wj i mf\ W* Y. , naHI ^ K * ' f Ság mHB^H^^^^^S^^^B f 4 frt " > : iwKBm^m piF t ÉLú i mm 1 i • 1 •• / r mi t L//J \ A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, II. számú gyakorló­iskolája és a Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola együttműködésével hat plusz hatos képzési formát indítanak szeptembertől. A tanulók az érettségi mellett mikroszámí­tógépes operátori képesítést szerezhetnek és nyelvvizsgát tehetnek angolból. A város általános iskoláiból a most hatodikos, kreatív, matematikát és angol nyelvet kedvelő tanu­lók jelentkezését várják. Az ér­deklődő szülőknek és gyerekek­nek a Il-es gyakorlóban (Há­mán Kató u. 25.) április 9-én délután 5 órakor tartanak tájé­koztatót. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Prepeliczay Annamária és Pataki András „Die Nacht" Európa három országának három táncköltője mutatta be a modern táncművészet háromféle irányát, stílusát a tegnapi színházi estén, a Sze­gedi Balett előadói gárdája, táncosai pedig azt, hogy otthon vannak az európai modern táncszín­padon. A Táncok és világok című est három egyfelvonásosa közül kettő vendégművészek alkotása, mindkettejüknek Bodor Johanna, a szegedi együttes vezető táncosa volt az asszisz­tense, és Molnár Zsuzsa tervezte a díszleteket és a jelmezeket. A francia Bertrand d' At Az éj­szaka című balettjét Fekete Hedvig, Kovács Anita, Péntek Kata, Prepeliczay Annamária, Zarnóczai Gizella, Juronics Tamás, Kiss István Róbert, Pataki András, és Sárközi Attila mutatta be. A német vendég, Bernd Schindowski Tű­zijáték című műve 1988-as születésű. A szerző a kölni Táncfórum tagja volt a '70-es években, majd Ulmban dolgozott. Jelenleg - 1978 óta ­Gelsenkirchenben a Schindowski Balett igaz­gatója. Az est középső darabja volt a szegedi együttes tagjának, Juronics Tamásnak az eddig talán legsikeresebb koreográfiája, az Egy alig használt szárítókötél visszaemlékezései. Tulipános jazz és társai Beszélgetés Vasvári Pállal és Tóth Gyulával - Az utóbbi két évben hét lemezt készített az In Line, s most kezdtetek egy új sorozatba, mely Night Line Series névre hallgat. Megéri ma Magyar­országon jazz-t kiadni? V. P. - Megéri, mert például a Mandel Róbert Electrotary című lemezéből - melynek zenéjét a Gyuszival írtuk, és az In Line játszotta fel, mint kísérő zenekar - egy hónap alatt 4500 hanghordozót adtak el. S ez csak a hazai eladás, ezenkívül rengeteget vittek belőle külföld­re: Amerikába, Kanadába és Hollandiába. Tehát megéri, ar­ról nem is beszélve, hogy a stú­dióköltségek is jóval olcsóbbak. Nem 200 órát vacakolunk a stúdióban, hanem bemegyünk és 5-6-7 nap alatt felvesszük a lemezt - világrekordokat döntö­getünk egyébként. - A stílusa, jellege mellett talán a keresettség miatt is ne­vezték sokan slágerzenének az In Line muzsikáját. T. Gy. - Sokan ezt pejoratív értelemben használják: az már nem is jazz, hogy ha sláger, ha el lehet fütyülni, ha a zene közel tud kerülni a közönség­hez. Csak azt tartják jazz-nek ami távol marad, ködös, nem lehet érteni - az biztos mű­vészet. V. P. - A free-jazz - most közelebb hajolok a mikrofon­hoz -: a free-jazz egy idejét múlt, és a legkonzervatívabb stílus, amely képtelen úgy a megújho­dásra, mint arra, hogy bármi újat befogadjon magába. Ha valaki nem jobb kézzel először a bal lábát töri ki a zongorának a színpadon, mert ő ezzel kife­jezi a mai világunk idegenségét és fájdalmát, akkor az már nem is jó zenész. Ez badarság, a free-jazz-re ma már senki nem kíváncsi. Nagyon jó volt ami­kor diktatúra uralkodott és va­lamit közvetített, de azok a ze­Véget ért nemzeti ünnepünk, kiosztották a különféle díjakat. Az elismerések mellett elindultak a pusmogások is. Ki miért kapta, ki miért nem kapott, vagy ki lett volna érdemesebb rá. Mi a pletykáktól elhatároljuk magunkat, s nem biztosítunk számukra táptalajt, csupán megjegyeztünk néhány dolgot a beszélgetés előtt, melyet a szegedi In Line-koncert alkalmával készítettünk Vasvári Pállal és Tóth Gyulával, a csapat két muzsikusával. S hogy miért ez a távoli bevezető a jazz-interjú előtt, a végére kiderül, hiszen a beszélgetés gombolyaga jóval távolabbra gurul a zenei . ügyeknél. nészek, akik akkor free-muzsi­kusok voltak, ma nagyrészt visszatértek a teljesen régi ze­néhez, vagy rockot játszanak. Mindig azt szokták mondani Magyarországon, hogy a free­zene előremutató meg avant­gárd. Nem mutat sehová, csak önmagába vissza - erről ez a véleményem. S a slágerre visz­szatérve, azt szoktam mondani, hogy igenis akkor vagyok bol­dog, ha játsszák a számainkat, ha reggel felkelek és hallom, hogy a rádióban egy fiataloknak szóló műsorban megy a Bad Girls, vagy a Welcome. T. Gy. - Mi azért csináljuk ezt, hogy az embereknek tessék, s hogy jól érezzék magukat. Nem akarunk senkit se büntetni, ködös felhőket rájuk bocsátani, hanem olyan zenét játsszunk, amit szívesen hallgatnak. S azt se szégyelljük, hogy ezzel aka­runk pénzt keresni, mert olyan zenét játsszunk, amire sok em­ber kíváncsi. A zenénkben ren­geteg árnyalat van, hangulato­kat, érzelmeket próbálunk köz­vetíteni. Ugyanakkor rafináltak is vagyunk, bonyolult harmo­nizációk, hangszerelések és rit­musok, de az egész végeredmé­nye egy dallamos, a fülnek jól­eső muzsika... V. P. - Gyuszi felhozott megint egy problémát, hogy pénzt keresünk vele. Ez megint egy badarság. Emlékszem rá, három évvel ezelőtt hónapokig tartott a vita, hogy most áru-e a kultúra, vagy sem. Egyszer megkérdezném egy hentestől vagy villanyszerelőtől, amikor húzkodja a drótokat, hogy ő ezt most hobbiból csinálja, vagy ért hozzá, és akkor azt szeretné, hogy fizessék meg érte. Én a zenéléshez értek, és természe­tesen ebből szeretnék megélni, ugyanolyan kispolgári módon, mint bárki más. Egy pártidő­szakból visszamaradt abszur­dum, hogy az az igazi kultúra, amiért nem jár pénz. Ez hülye­ség, hiszen például Dali vagy Picasso elég jól értették a szak­májukat, és bizony, megkérték az árát. - Tehát akkor jó a művész, ha éhenhal, mert nem kap pénzt a munkájáért... V. P. - Van egy másik ki­tétel: vagy akkor jó, ha esetleg felölti a tulipántos ládáját a há­tára, mert akkor - teljesen mindegy, mit csinál - magyar. Jó vagy rossz, de magyar. Ha nem tulipántos jazz-t játszol, ak­kor nem vagy jó, mert amerikai kultúra, büdös kapitalista stb. És ez ugyanígy van ma is, ne­hogy azt hidd, hogy olyan sok minden változott. Figyeld meg kik kapnak díjat! Ha te jazz-t játszol, akkor biztos azt mond­ják, hogy ez a magyar kultú­rától idegen. Meg kell nézni, hogy hányan mennek el a kon­certekre, s abban a pillanatban elválik, hogy mi idegen a ma­gyar néptől. TAKÁCS VIKTOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom