Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-30 / 102. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. APR. 30. BELPOLITIKA 3 76,9 milliós elvonás a HM-től A HONVÉDELMI TÁRCÁTÓL várhatóan 76,9 millió forintot vonnak el a költségvetési törvényben előírt igazgatási kiadás csökkentése miatt. Mint Titkos László megbízott szóvivő hozzátette: az összegből 25,4 millió forint a Honvé­delmi Minisztérium igazgatási, 51,5 millió pedig a Magyar Honvédség költségvetési támogatási keretét mérsékli. A tárcát felemásan érinti a költségcsökkentés. Annus Antal altábor­nagy, közigazgatási államtitkár ugyanis már az év elején intézkedett a megfelelő összeg zárolására, a takarékosság maximális érvényesítésére, bár a csökkentés így is feszültsége­ket okoz a tárca feladatainak finanszírozásában. A KORMÁNY MAI ÜLÉSÉN várhatóan megvitatják Marián Calfa csehszlovák szövetségi kormányfőnek a bősi erőmüvei foglalkozó válaszlevelét, de határozathozatal csak később várható. A kormány ugyanis álláspontja kialakítása előtt egyeztetni kíván az Országgyűlés illetékes ad hoc-bizott­ságával, amelynek megalakítására Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter tett javaslatot a hétfői parlamenti ülésen. A testület várhatóan jóváhagyja az ország biztonságpolitikai és honvé­delmi alapelveit, amelyet ezután az Országgyűlés elé terjeszt. A kormány módosítani kívánja a kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosításról szóló rendeletét. Mint a Pénzügyminisztérium illetékese elmondta: a tervezett változtatás lényege, hogy július elsejétől jogszabályi lehetőség legyen a díjemelésre. Ezenkívül a biztosítók szerény, 3 százalékos nyereséget is kalkulálhatnak a díjak összegébe. További módosítás, hogy a jövőben nem az Állami Biztosításfelügyelet, hanem pénz­ügyminiszteri mndelet állapítja meg az új díjtételeket. Kérdések Göncz Árpádhoz A honvédség elismerést érdemel Göncz Áprád a vásárhelyi laktanyában tett munkaláto­gatásán rövid sajtótájékoztatót tartott. Arra a kérdésre, amelyet lapunk munkatársa tett fel ­hogyan látja a jugoszláviai helyzetet-, a következőket válaszolta a köztársasági elnök: - Valami azt súgja nekem, hogy a harcok a végefelé jár­nak. Benyomásom az, hogy a belső háború olyan mértékben ellehetetlenedett és ezzel együtt Szerbia helyzete, hogy nemzet­közi nyomásra feltétlenül enge­delmeskednie kell. Persze, ez csak a magánvéleményem, egy ilyen háborúban minden lehet­séges. - Elnök úr, ez nem az első katonai egység, amit megláto­gatott. Hogyan látja a magyar honvédség állapotát, készen­létét? - Az elmúlt egy esztendőben, amióta a jugoszláviai háború megkezdődött, a honvédség bebizonyította azt, hogy min­den nehézség ellenére készen áll. hogy az adott pillanatban meg tudja védeni határainkat. Ugyanakkor tiszteletet paran­csoló önmérséklettel, realitásér­zékkel hajtotta végre a felada­tot. Adná az ég, hogy minden magyarországi szervezet és intézmény az adott körülmé­nyek és lehetőségek között úgy látná el a dolgát, mint a honvédség látja el. Ha ehhez hozzáveszem, hogy a honvéd­KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) alsóvárosi szervezete 16 óra­kor taggyűlést tart a Szeged Állomás ebédlőjében. Előadó: dr. Karácsonyi Béla, a városi koordinációs bizottság tagja. AZ MDF Római körút 31. szám alatti székházában 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tárt. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) önkormányzati képviselője és városi vezetőségének tagjai 11-13 óra között az újszegedi szabadtéri színpad bejáratá­nál felállított sátornál várják az érdeklődőket és válaszol­nak kérdéseikre. JUHÁSZ PÁL országgyű­lési képviselő, az SZDSZ gazdasági szakértője tart vitával egybekötött előadást „A szövetkezeti törvény és a gazdaság jövője" címmel a Balástyai Művelődési Ház­ban, 18 órakor. ség mindazokat a nehézségeket szenvedi, mint a társadalom, az átalakulás, egy cseppfolyós külpolitikai helyzet kellős kö­zepén nem a saját sebeit nya­logatja, hanem az adott hely­zethez alkalmazkodva végzi a feladatát. Ehhez hozzájárul, hogy a honvédelmi doktrína alakul, hogy a honvédség belső szerkezete alapjában kell, hogy megváltozzék. A honvédség, mint a társadalom része, mind­azokkal a betegségekkel is meg kell birkózzék - deviancia nö­vekedése, a fiatalok munkanél­küliségével, a jövőkép hiányá­val, a szociális, egzisztenciális gondokkal -, akkor, azt hiszem, szinte elképzelhetetlen, milyen jól látja el a feladatát. Mióta a hadsereg főparancsnoka va­gyok, állandóan figyelem azt a küzdelmes belső munkát, amit a honvédség szellemi, műszaki, szervezeti megújulása terén folytat. - Véletlenül vagy tudatosan választotta-e Vásárhelyt a mun­kalátogatásra ? - Végiggondoltunk sok he­lyet, végül Vásárhely mellett döntöttünk. Részben földrajzi helyzete miatt, részben pedig, mert ez az alakulat modellér­tékű felszereltségében, fegyelmi helyzetében, tapasztalatában, feladatainak ellátásában. Úgy gondolom, hogy ha ide jöttem, akkor a magyar honvédség egé­széről kaptam képet. - Mi a véleménye a katonai doktrínáról? - Jónak tartom a doktrínát, a realitásokat tükrözi. A doktrína kialakítása magával fogja gör­getni a részintézkedéseket is. Rákényszeríti a honvédség ve­zetését, a Honvédelmi Minisz­tériumot, hogy végiggondolja helyzetét az ország kül- és bel­politikai, gazdasági összefüg­géseiben. - A környező országokban úgy ítélik meg, hogy ez a doktrína ellenük irányul. - Olyan mértékben irányul bárki ellen, amilyen mértékben bárki meg akarja az országot támadni. Ez a doktrína véde­kező jellegű, és alig hiszem, hogy akár egy közelebbi, akár távolabbi szomszédunk azt hiszi, hogy egy katonai doktrína azt jelenti, hogy hátat fordítunk. OCSOVSZKY LÁSZLÓ Kötvény - hitelezőknek Konzervgyári függő játszma A csődeljárás szabályai által diktált teendők közül a Sám­son-Szeko Kft. a napokban jutott el a hitelezői egyezségi tárgyalásig. A meghívottak ke­vesebb mint fele, 122 érdekelt jelent meg a szegedi gyárban. A tárgyalás nem hozott azonnali eredményt, de nem is zárta ki a további erőfeszítések lehetősé­gét. Az újabb fordulót május végére tűzték ki. A gondolkodá­si időt leginkább az indokolja, hogy az írásban kiküldött egyez­ségi ajánlatban még nem a most előterjesztett változat szerepelt. A legnagyobb hitelező bank, az OKHB képviseletében meg­jelent Kvantumbank a többségi tulajdonos ÁVÜ megbízásából és egyetértésével dolgozta ki megoldási javaslatát. Ennek lényege, hogy 3 éves futam­idejű kötvényt bocsátanának ki, melyből az érintettek a hitelek arányában részesülnének. A pénzügyek efféle megoldásának alapvető követelménye, hogy a rendbe tételt követően nyeresé­gessé váljon a cég, ugyanis 1993-tól a kötvénytulajdonosok is ragaszkodnak a befektetésük hozadékához. Egy hónap múlva kiderül, hogy mi lesz e javaslat fogadtatása, s elkerülhető-e a felszámolási eljárás. Újabb haladékra már nincs idő. T. Sz. 1. Testvérközségi kapcsolatról Eringiek Csengelén Ering az Inn folyó mellett épült kis település Németországban. Csengele elöljárói jó néhány hónappal ezelőtt vették fel a kapcsolatot a falu vezetőivel. A többszöri levélváltást személyes találkozás követte. Néhány nappal ezelőtt ugyanis a csengeleiek meghívására egy hattagú delegáció ismerkedett a megyeszéli községgel. A cél nyilvánvaló: a testvérközségi együttműködés, a gazdasági, kulturális kapcsolat kialakítása. A küldöttséget Peter Hoffmann polgármester vezette, aki munkatársaival együtt tájékózódott a falu életéről, fejlődési esé­lyeiről. Jártak a vendégek egyéni parasztgazdaságokban, ellá­togattak a szomszédos Kiskunmajsára, ahol már eredményesen kihasználják a helyi termálvíz adta lehetőségeket. Csengele is bővelkedik hőforrásban, csakhogy itt még veszni hagyják ezt az értékes meleg vizet. Talán Ering segíthetne, hogy Majsához hasonlóan a csengelei gyógyvíz is idegenforgalmi vonzerőt jelenthessen. Hátha akadnának német befektetők, amelyek a szükséges információk birtokában, magyar partnereket keresve vállalkoznának egy gyógyfürdőhely kiépítésében...? A csengeleiek felhasználták az alkalmat arra is, hogy érdek­lődjenek arról, hogyan törődnek Németországban az idős korú lakosság szociális ellátássával, milyen módon könnyítik meg, a magatehetetlen emberek életkörülményeit. Az eringiek szép gesztusként felajánlották, hogy a nyári szünetben tíz, németül tanu­ló csengelei diák táborozhat a náluk. A hivatalos testvérközségi kapcsolatot előreláthatóan szeptember végén veszi fel a két tele­pülés, amikor a csengeleik látogatnak el az Inn folyó melletti faluba. G.E. Gyilkosság az országúton Megdöbbentő gyilkosság történt szerdán délelőtt a 4-es számú főközlekedési úton, Kis­újszállás közelében. Rendőrségi tájékoztatás sze­rint Farkas Iván kisújszállási lakos ZC 56-39 forgalmi rend­számú Lada 1500-as gépko­csijával leszorította az útról özv. Ficsor Gáborné fegyverne­ki lakos által vezetett Dacia gépkocsit. A gépkocsiban tar­tózkodott édesanyja, Fekete Lajosné elmondása szerint az árokba szorítást követően Far­kas pisztollyal hátba lőtte lá­nyát, majd szájba lőtte saját magát. A 22 éves özvegy­asszony a helyszínen meghalt, míg Farkast súlyos, életve­szélyes sérülésekkel kórházba szállították. Ellene a rendőrség gyilkosság alapos gyanúja miatt vizsgálatot indított. Az eddigi megállapítások szerint ez év februárjáig özv. Ficsorné és Farkas élettársi kapcsolatban volt, s feltehető, hogy félté­kenység miatt történt a bűn­cselekmény. Öböl N APSUGÁR, A mi városunkban talán az a legjobb, hogy itt érdemes emelt fővel járni. Az épületek oromzata, a tetőtér, a míves ablak oly szép, hogy különösen tavasszal boldogító érzés az állat magasabban tartva - ezáltal nagyobbakat is szippantva a lélegző városból - körülnézni és értékelni: igen, ez itt mind mi vagyunk. Gyerekkoromban a Nyíl utcán és a Pásztor utcán szinte minden parasztvégű házon elolvastam, hogy „műemlék jellegű népi épület napsugaras oromdísszel, épült: ...." így nem csoda, hogy tudtam minden ház születésének évét, sőt számon tartottam a közelgő évfordulókat, s ha napsugaras ház fotóját látom, elég gyakran el tudom mondani, mi lett a sorsa, ki újította föl, ki lakik, dolgozik benne. És persze nagyon jó tudni, hogy ez az oromra szögezett szimbólum egyszerre népi és szakrális, közös jelképe Szeged és az Isten melegének. ZDhhckl (<«K. Mit csinál a VOSZ? Újjászületett Szegeden a ma­gyar magántőke érdekképvise­lete? Annyi biztos: a Vállal­kozók Országos Szövetségének itteni területi csoportja április közepén újjáalakult. A régióban az érdekkép­viselet megteremtésének első lépése, hogy a vállalkozókat segítő, az információáramlás lehetőségét megteremtő irodát működtetnek (történetesen a Kárász utca 11. számú épü­letben). A magyar befektetőket és vállalkozókat bemutatko­zásra alkalmat adó konferen­ciák, kiállítások és rendezvé­nyek szervezésével, tovább­képzésekkel, partnerek közvetí­tésével támogatják. További „ajánlatuk": ingyenes szak­tanácsadás, regionális adatbank, naprakész információk a gaz­daság és a VOSZ életéről. Az általuk vállalt hatékony érdek­képviselet egyik jellegzetssége, hogy pártsemleges, a másik, hogy csupán a gazdasági érde­keket szem előtt tartva a együtt­működik az önkormányzattal. E célok megvalósítására idén mindössze 27 ezer forintjuk jut, de az új vezetők - dr. Kunos József elnök, dr. Tomor Attila és dr. Kiss József - abban bíz­nak, hogy egyre többen csat­lakoznak a VOSZ szegedi te­rületi csoportjához. Visszhang Hordót! De kinek? A Délmagyarország 1992. április 29-i számában ismételten felháborodással olvastam Új­szászi Ilona tudósítását, ezúttal az MSZP hívőtagozatának rendezvényéről. Az eseményen elhangzott Tőkés László Király­hágó melléki református püspök előre megírt nyilatkozatának egy része, amelyben indokolta, hogy miért tett eleget a meg­hívásnak. Szóban ugyanígy tett Gyulay Endre megyés püspök is. Az egyházi vezetők megszó­lalásaiban igen sok kritika hangzott el az MSZMP korábbi erkölcsromboló és az MSZP jelenlegi tevékenységéről. Ezekről talán megfeledkezett az újságírónő? Vajon a Délmagyarország által reklámozott Hom Gyula a „guruló dollárokat" templomok újjáépítésére vitte ki Moszk­vába? Vajon az MSZMP va­gyonából meggazdagodott és máig gazdag MSZP mennyit szán az általuk lebontatott hazai templomok újjáépítésére (Sze­geden a Kálvária térről hiányzik egy), az egyházi iskolákra, a megmaradt templomok felújí­tására, karbantartására? A helyi MDF-esek és a ma­gam nevében is elmondhatom, hogy várom az ünnepi könyv­héten megjelenő „Hordót a sajtónak!" című művet, mely­nek beharangozójában olvasom: „A nemzeti érzés elleni közvet­len, nyílt támadásokat már nem tűri az ébredező közvéle­mény..." Az egyház ellenieket sem! Megjegyzésem, hogy a talál­kozó, a beszélgetés szükséges volt. Gyulay Endre és Tőkés László püspök urak hivatásuk­ból fakadó kötelességüket tették, és Isten segítségével biztosan tenni is fogják. Dr. Mucsi Mihály, az MDF szegedi szervezetének ügyvezető elnöke * A fenti „nyilatkozat" nem sokkal az után került kezembe, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt egyik képviselője hívott telefonon. Dr. Horpácsy András azért keresett, hogy pártjának első kongresszusáról szóló tárgyilagos, éppen ezért szimpátiát ébresztő beszámolóimat megköszönje, s elmondja: örül, hogy az MSZP hívőtagozatának rendezvényéről objektív tudósítást adtam. Ugyanazt a szöveget az egyik ember megelégedéssel, a másik („ismételten") felháborodással olvassa. Ez természetes. A lényeg: a tudósítás hitelesen adja-e vissza a történteket. Márpedig: a hívők rendezvényén megjelenésének hátteréről csakis Tőkés püspök szólt, s a kritikai megjegyzések tükrözése sem hiányzik a beszámolóból. A „nyilatkozat" többi kérdésével a hívők találkozóján nem foglalkoztak. Kár, hogy előítélet, s nem a tények tisztelete ragadtat „nyilatkozatra" némely közszereplőt! UÍSZÁS/.I ILONA

Next

/
Oldalképek
Tartalom