Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-30 / 102. szám

4 KULTÚRA DÉLMAQYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1992. ÁPR. 30. Nyári színkör a Wagner sétányon Kultúrtörténeti esemény évfordulóját ünnepelhetné Szeged városa május l-jén, ha az emlékezet nem lenne gyarló, s ha az általában amúgy sem hálás utókor figyelmét a haszontalan kultúrhistória helyett nem a rendszerváltás politikai csetepatéi s hatalmi huzakodásai kötnék le. 150 éve nyitották meg ugyanis Szeged első magyar nyelvű színház céljára készített épületét. Az elmaradt ünneplés helyett elevenítsük föl a Tisza-parti játékszín keletkezésének történetét. 1840-ben a „Hírnök" 82. számában különös híren akadhatott meg az olvasó szeme. „A múlt év ősz óta néhány magányosok buzgólkodásából s a közönség némely részének könyörületéből itt (Szegeden) tengődött német színészcsapat főnöke, Schaetzel Lajos néhány nap előtt (szeptember 20-a körül) azon ürügy alatt, hogy Újvidéken társasága jövendője iránt intézkedik, megszökött." Schaetzel és német társulata 1839 óta tartózkodott Szegeden és a „Hét pacsirta" nyári színkörében mutatta be előadásait. A város fiataljai - kiket fellelkesített a magyar nyelv használatáról elfogadott 1836 és 40-es törvény, valamint a pesti Nemzeti Színház megalapítása bőszülten figyelték a német társulat tevékenységét. Fiatal jogászok, Osztrovszky József vezetésével - mint tudott, ő 1849-ben kormánybiztos lett - házról-házra járták a várost és lebeszélték a polgárokat a színházba járásról. El is érték, hogy az 1840-es év derekára már nem volt nézője Schaetzel német előadásainak, s így szeptemberre teljes csődbe jutva az igazgató elillant Szegedről. A társulat látva vezetője szökését, éjjel, a kertek alatt bujdosott el a városból. Nincs már Szegeden német színház, de nincs még magyar sem. A fiatalok tudták, bármi áron társulatot kell szerezni Szegednek. Első lépésként megalakították a „Színházkedvelő Társulatot". Lelkesedésük és lelkesítésük hatására a városi tanács is alaposan a zsebébe nyúlt. Hatezer forintot költött arra, hogy a városházán lévő játszóhelyet színházi előadásokra alkalmasabbá tegye. Helyiség tehát volt, most már csak a magyarul játszó színész trupp hiányzott. S lám igaz: a szerencse pártolja a jó ügyet. Osztrovszky Józsefnek pesti ismeretsége révén tudomására juthatott, hogy Komlóssy Ferenc, akit 1838-ban neveztek ki a Nemzeti Színház főrendezőjének, ja drámai és operai érdekek képviselői közt támadt marakodás miatt Egressy Gáborral együtt elhagyta a színházat. E helyzet kapóra jött Osztrovszkyéknak. A tehetséges Komlóssy Ferencet kérték fel 2 évre szegedi direktornak. Komlóssy társulata igen sok kezdőből állt és művészileg nem lehetett erős együttes. A tehetséges direktort azonban védelmébe vette a „Honművész" (184CF94. szám): „Mivel konservatórium nincsen, hol tanuljon a pályakezdő, ha nem vidéken?-' - írta, s ezael eleve kifogta a szelet az esetleges támadók vitorlájából. A társulat prózát és operát is játszott, többek között a Normát és a Szerelmi bájitalt. Prózai előadásainak színvonalát a direktor vendégjátékokkal igyekezett emelni. Az első, 1840-es évben Egressy és Lendvay Márton is megfordultak Szegeden. Más darabok mellett a Hamletben léptek fel, Egressy kétszer, Lendvay egyszer játszotta a címszerepet. Ám Egressy Gábor nemcsak mint barát vállalt vendégfellépést, hanem más ügy is, méghozzá szívügy vonzotta a Tisza-parti városba. Komlóssy társulatában volt gyakorlatos színész: Szentpétery Zsuzsika, a felesége. A magyar szezon akkora sikert aratott Szegeden, hogy felmerült a gondolat: nyári játékokra alkalmas színkört kellene építeni! A belvárosi kaszinó vendéglőse jó üzleti érzékkel kapott a gondolaton, s a vár déli oldalán az ún. Wagner sétányon „díszes kioszkféle mulatóház"-at. Nyári Kioszkot és Műkört építtetett. Az új Tisza-parti játszóhelyet 1842. május l-jén Kovácsi Károly színtársulata nyitotta meg. A gyenge társulat nem sokáig játszott itt, csendben megbuktak és átadták helyüket a Bartók-Egry-féle együttesnek. Ok július 22-től szeptember közepéig 29 nagy sikerű előádást tartottak. Ez idő alatt vendégként Egressy mellett hat alkalommal Laborfalvy Róza is fellépett. A társulat műsorán a nagy klasszikusok mellett korabeli szerzők: Nagy Ignác, Seribe, Dumas és Kotzebue is szerepeltek. A jó előadások hatására a kioszk színházterme hosszú évekig kedvelt helye lett társulatoknak és közönségnek egyaránt. 1844/45-ös évadban itt jött össze Szerdahelyi József, Havi Mihály és Szabó József társigazgatók vezetésével az a „Szegedi Dalszíni Társaság", mely 1846-tól 48-ig nyaranta Szegeden, a téli időszakban pedig Európában - nincs tévedés Európában! - játszott. Az együttes a fenti időszakban bejárta Olaszországot, játszott többek között Bécsben, Prágában, Párizsban, Brüsszelben, még Londonba is eljutottak. A 48-as szabadságharc után a feledés homálya borul „az állatseregletes vendéglő melletti nyári színkörre". De talán színháztörténeti érdekessége miatt megérdemelné, hogy helyét egy szerény emléktábla jelölje meg, emlékeztetve arra, hogy Szegednek volt egyszer egy varázslatos Tisza-parti nyári színköre. SÁNDOR JÁNOS 'H. T.: - Ahhoz, hogy a 6 plusz 6-os rendszer indokolható legyen, tudni kell, hogy mi rossz a mai iskolában. Elsősorban az, hogy a 4 plusz 4 plusz 4-es rendszer rossz helyen töri el az oktatás-nevelés folyamatát, mert nem 10 és 14 éves korban változik alapvetően a gyermek. Az első 4 év kevés arra, hogy a gyerekek döntő többségénél megfelelő szinten kialakuljonak az alapkészségek, és megfelelő szintre fejlődjönek a képességek. Ha erre még rátesszük a nyelvtanulást, akkor még kevesebb sikerre számíthatunk. Ezért ezek elsajátítására több idő, 6 év szükséges. Ez a 6 év 4 plusz 2-es rendszerben jelenne meg, ahol a 2 évben a gyerekek közötti különbség is érvényesülhet. A később érők nem indulnak neki az általános műveltség alapjainak lerakásához anélkül, hogy ne lennének meg hozzá az eszközeik. A mostani felső tagozattal az a baj, hogy a 10-től 14 éves korig terjedő időszak nem alkalmas arra, hogy a tanuló megszerezze az általános műveltség alapjait. A megoldás az, hogy két évvel feljebb kell csúsztatni, azaz 12-től 16 éves korig. Ez már a felső 6 évnek az első 4 éves szakasza. A felső 6 év nem tekinthető lineáris rendszernek, mert 16-tól 18 éves korig a tanulók pályára való orientálódásának időszaka jöhet. Tehát ez a 6 plusz 6-on belüli 4 plusz 2, és 4 plusz 2 már jó helyen csatlakoztatja az oktatás folyamatát, alkalmazkodik az életkori sajátosságokhoz. Ez a „számháborúsdi" nem iskolai struktúrát, hanem a tananyag, az oktatás-nevelés felépítését jelenti. - A meghirdetett felvételi azt mutatja, hogy ez a rendszer főként a természettudományos tantárgyakra és a nyelvre helyezi a hangsúlyt. B. D.-né: - Ez csak a kezdet. Az elkészített rendszerünk új vonása, amely az általánosítást is megengedi, a szabadsáv. Tehát vannak olyan beépített szabad órák, amelyeket tetszés szerint speciálisan felhasználhatnak. Csak úgy szabad elindítani egy kísérletet 18 éves korig, ha ebben a gyermek sorsa biztosított. Amit szeptemberben indítunk a Csonka gimnáziummal, az speciális része a rendszernek. Jövőre szélesíteni szeretnénk a spektrumot, hogy az iskolákban majd minden érdeklődési terület helyet kapjon. '93ban legalább 8 iskola bevonásával bővítenénk a rendszert, és hogy erre áldását adja az önkormányzat, ahhoz a szeptemberben induló kísérletnek sikeresnek kell lennie. Tehát a Csonkában a szélesebb lehetőség kiépítéséhez szükséges rendszert szeretnénk megmodellezni. - Hetekkel ezelőtt az érdeklődő szülőket tájékoztatták egy megbeszélésen. Milyen észrevételek, esetleg aggályok merültek fel ? H. T.: - Az egyik legfőbb aggály volt, hogy mennyire kísérlet és mennyire megalapozott a programunk? De meg tudtuk nyugtatni a szülőket. Ugyanis ez a 6 plusz 6-os rendszer egy folyamat része, rákapcsolódik a most folyó oktatásra, nem idegen tőle, mivel megteremtjük a két rendszer közötti átmenetet. Hiszen nem állítjuk azt, hogy minden rossz volt idáig, az eddig meglévőre építünk. B. D.-né: - Mi főként tanuláselméleti oldalról közelítünk az egészhez. Elhitetve azt, hogy a gyermekkor nem pusztán felkészülés a felnőttkorra, hanem önálló-része az emberi életnek, a maga teljességével és szépségeivel. - Ez az új rendszer milyen kihatással van a tanárképzésre? B. D.-né: - Mivel a 73 fős kutatócsoport fele főiskolai oktató, a másik fele általános és középiskolai tanár, ezért óhatatlanul beoltódnak az egyes tanszékek ezzel a rendszerrel. Ezenkívül arra is figyelmet fordítunk, hogy a -gyakorló iskolákban minél szélesebb spektrumon bemutathassuk ezt a struktúrát. De legalább ilyen fontosnak tartjuk a tanárok továbbképzését is. - Az országban — és Szegeden is — már több helyen beindították a 6 plusz 6-os képzést. Önök miért vártak eddig ? H. T.: - A közoktatási törvény és a nemzeti alaptanterv kialakítása olyan hosszú időt vett igénybe - és most is bizonytalan -, hogy nem voltak fix fogódzók arra, hogy a tartalmi és részletmunkákat megkezdhessük. Hogy a gyerekek sorsáért felelősen állíthassuk össze a koncepciónkat, hogy valós tartalmakkal töltsük föl a rendszert, ehhez tapasztalatokat kellett gyűjteni, illetve megvárni, hogy társadalmilag is elfogadott legyen a 6 plusz 6. Az is megóvott bennünket a túlzott lelkesedéstől, hogy '78-ban, mikor az új fizikatankönyvet írtuk, három változatot tanítottunk végig, és csak a negyedik került a nyomdába. PODMANICZKY SZILÁRD A bolognai egyetem énekés zenekarának koncertje Az alsóvárosi templomban április 24-én tartott hangversenyt a bolognai egyetem ének- és zenekara Dávid Winton vezényletével. Mind a kórus, mind a zenekar amatőrökből állt, akik feladatukat képességeiknek megfelelően, becsülettel látták el. Angol karmesterük alapos műismerettel vezényelt, összeegyeztetve igényeit az előadók képességeivel, illetve annak határaival. Örömünkre szolgált, hogy a hangverseny műsora két, ritkán hallható műből állt, így az előadás iránti elvárásainkat jótékonyan egyensúlyozta ki a két mű iránti kíváncsiságunk. Az első műsorszám G. F. Hándel B-dúr hárfaversenye volt, a szerző közismert orgonaversenyeinek műfajtestvére. A hárfaszólót Gabriella Annunziato játszotta, világos, érthető hangzásképet nyújtva. Dicséretes teljesítményét csak az első tétel közép részében árnyékolta be egy sajnálatosan elrontott szakasz. A zenekar játékmódja igen jól el volt találva ebben a műben: olyan halk, áttört játékmódot alkalmaztak - visszafogott dinamikájú hegedűszólamokkal, pengetett basszusokkal -, hogy az állandó visszafogottság miatt nem érvényesült kellőképpen a barokk concertóknál nélkülözhetetlen tutti-szóló kontraszt. A koncert másik műsorszáma a Beethoven-kortárs Luigi Cherubini c-'fffólí Rt?quiemje volt. A gyászmise kórusra és zenekarra íródott, szólóénekesek nélkül: ez önmagában is az egyhangúság forrása. Ezt az érzetet fokozta még a lassú, sötét, fedett zenei karakterek túlsúlya is; a folyamat viszonylag ritkán érkezik meg egy-egy tragikusan kirobbanó csúcsponthoz, vagy az elragadtatott dicsőítés pillanataihoz. Ami a visszafogottabb, halkabb szakaszokat illeti, az előadás itt bizonyult a leginkább clmarasztalhatónak: kiütköztek a kórus intonációs hibái, és nagyon hiányzott a lágy, kifejező, telített éneklésmód. A zenekar is igen bátortalan volt ezekben a szakaszokban. Amint azonban a zenei folyamat dinamikusabbá vált, és kiépültek a szenvedélyesebb kulminációs szakaszok, az előadók is magukra találtak, győzték erővel, kifejezéssel és azonosulással, a kórus intonációja is tisztább lett. A zenekari szólamok közül a rézfúvósok érdemelnek dicséretet. A karmester imponáló biztonsággal, kotta nélkül vezényelte ezt az előadók számára bizonyára nem könnyű művet. A közönség pedig hálás lehet a bolognai egyetem műkedvelő muzsikusainak, hogy megismerhette a nálunk szinte teljesen mellőzött Cherubini egy jeles darabját. HUSZÁR LAJOS A kisebbségek és a katolikus egyház Tudományos szemináriumot rendez Szegeden az MTA Jogés Gazdaságtudományi Szakbizottsága, valamint a szegedi központú, 1990-ben alakult Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete (KEFE). A ma kezdődő, háromnapos rendezvénysorozatnak a SZAB székháza ad helyet. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések központi témája: „A kisebbségek és a katolikus egyház". A délelőtt 10 órakor kezdődő programot Bán Sándor, a KEFE elnöke nyitja meg. Előadás lesz a kisebbségi kérdésről az európai politikai fejlődés tükrében; Zsidók és keresztények címmel Endreffy Zoltán filozófust hallgathatják az érdeklődők csütörtökön délután 3 órától, majd Schweitzer Gábor vezetésével beszélgetés kezdődik a zsidó és katolikus fiatalok között. Pénteken délelőtt 9 órától a cigánypasztorációról beszél Rónaszéky Gábor kalocsai érseki titkár, majd bemutatkoznak a cigány érdekvédelmi szervezetek. Délután a pilisszentléleki pélébános ismerteti, hogyan élnek együtt a nemzetiségi falu lakói. A kerekasztal-beszélgetésen, amely négy órakor kezdődik, nemzetiségi értelmiségiek vesznek részt. Este 7-kor erdélyi fiatalok ismertetik a csángók helyzetét. Szombaton a dunaharaszti Bárka közösség számol be. A programba illeszkedik az e heti közéleti kávéház beszélgetése a toleranciáról: szombaton este 6-kor a Hági étteremben dr. Balog Tibor tanszékvezető főiskolai tanár kérdezi erről Horányi Özsébet. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Számítógépek az iskolában Két új - számítógépekkel felszerelt - tantermet nyert a Gutenberg Utcai Általános Iskola azzal, hogy a tetőteret beépítették. Képünk az elmúlt hét végi átadáson készült. Elhunyt Déri János Elhunyt Déri János újságíró. A népszerű televíziós személyiséget 41 éves korában, otthonában érte a halál, szerdán reggel. A családjától kapott tájékoztatás szerint Déri János néhány héttel ezelőtt Mexikóban járt utókezelésen, s az elmúlt héten pénteken érkezett onnan haza. Nyelvészeti konferencia a JGYTF-n Kétnapos magyar alkalmazott nyelvészeti konferenciának ad otthont május 1-én és 2-án a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. A konferencia több szekcióban zajlik majd, a következő témákban: számítógép és nyelvészet, nyelvtanárképzés - átképzés, szöveglingvisztika - szociolingvisztika, gyermeknyelvoktatás, szaknyelvoktatás - szaknyelvkutatás, kéttannyelvű oktatás, fordítás és tolmácsolás, anyanyelvi nevelés, alkalmazott nyelvészet, módszertan, illetve kontrasztív nyelvészet. Május 2-án, 9. 30-kor két kerekasztal-beszélgetés is elhangzik, az orosz nyelvtanárok átképzéséről, valamint az állami nyelvvizsgákról. Nyitó plenáris ülés május elsején, pénteken 18. 30-kor, a Topolya sori sportcsarnokban. SE. A tanárképzőről indult 6 plusz 6 „A gyermekkor önálló része az emberi életnek" Ma délután felvételiznek azok a 6. osztályos tanulók, akik a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és 2. Számú Gyakorló Általános Iskolája, valamint a Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola által indított 6 plusz 6-os képzésben akarják tanulmányaikat folytatni és kedvelik a matematikát, az angol nyelvet. Ez a kezdeményezése is bizonyítja, hogy a főiskola mindig közvetlenül segítette munkájukban az iskolákat. Az elkészült és hamarosan működésbe lépő, egész populációban „gondolkodó" rendszerről beszélgettünk dr. Bonifert Domonkosnéval, a JGYTF főigazgató-helyettesével, és dr. Halász Tiborral, a kutatócsoport vezetőjével.