Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-03 / 80. szám

PÉNTEK, 1992. APR. 3. BELPOLITIKA 3 A negyedévi hiány: 46 milliárd forint A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMENYE szerint az állami költségvetés I. negyedévi helyzetére vonatkozó végleges adatok várhatóan csak április 10-e után állnak rendelkezésre, de a jelenlegi folyamatok elemzése szerint a hiány 46-48 milliárd forint lesz az időarányosan tervezett 36 milliárddal szemben. A közlemény szerint a magyar gazdaság az előre jelzett, egészséges átalakulás útján halad. A FÜGGETLEN KÉPVISELŐCSOPORT politikai vitanapot kezdeményez abból a célból, hogy a kormány - alkotmányos kötelezettségének eleget téve - számoljon be eddigi munkájáról. Mint Fodor István, a függetlenek képviselőcsoportjának vezetője csütörtökön az MTI-nek elmondta, csoportjának kezdeményezése nem aratott osztatlan sikert a koalíciós pártok körében. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG határozata szerint a kézi lőfegyverhez való jog nem szerepel az alkotmányban felsorolt Hivatásosak lesznek - Nők is jelentkezhetnek! - Tízből 9 befelé jön... Szegediekre várnak a határőrségnél (Folytatás az 1. oldalról.) S még ez csak hagyján! De tavaly száznál több ország állampolgárai próbálták ki a zöldhatárt, s vidékünkön már az idén is 398 határsértőről tudnak az ország békés védői. (Köztük tízről azt is, hogy sikerrel járt, s tízből kilencről, hogy befelé igyekezett volna...) Ha azt is tekintetbe vesszük, hogy tavaly a 900 határsértésre három millió szabálytisztelő utas és 900 ezer gépjármű „jutott", akkor el kell ismerni: ez nem is rossz arány! Hát még ha azt is végiggondoljuk, amit Kátai ezredes-igazgató a határőrség feladatkörének bővüléséről elmondott! Mert hogy ma már nem egyszerűen őrzők és útlevél-ellenőrzők, hanem igazgatásrendészeti, hatósági eljárási, sőt nyomozási, közrendvédelmi, menekültügyi tennivalóik is vannak anélkül, hogy többen lennének. Igaz, néhány új szakma megjelenik mostanában a határőrségnél is, így kerestek pszichológust, s nagyon várnának nemzetközi jogban jártas szakembereket is. A szervezeti rendszerét 1993 végére átalakító testület további munkatársakat is vár, az a céljuk ugyanis, hogy mintegy 450-500 hivatásos határőrrel váltják fel a most sorállományűakat. (A kiskatonák kiképzése meglehetősen hosszú, szolgálati idejüknek csak körülbelül kétharmadát töltik „aktív" határőrzéssel - s ez így a gazdálkodási gondokkal birkózó testületnek túlságosan drága. Már azon gondolkodnak, haza csak civil ruhában mehetnek a kiskatonák, hogy az egyenszerelés* ne kelljen megfoltozni...) Az anyagiak hiánya fogja vissza valószínűleg újabb határátkelők nyitását is, de a Tiszaszigetgyálai legalább első a tervbe vettek listáján... Fontosabb most, hogy a korábbi őrsök hálózatát egyszerűsítve, helyet teremtsenek az új határőr-kirendeltségeknek. Mórahalmon új épületet kell szerezni vétellel, vagy cserével, netán építéssel, a tiszaszigeti maradhat az őrs mostani helyén, a szegedit ugyan megfelelőnek lehet nevezni, de félő, hogy rövidesen kinövi helyét, hiszen beköltözködnek a röszkei őrsről is. Meg amiatt is, mert Szeged az egyetlen város, ahol közúti, vasúti, légi és vízi ki- és beléptetésre is kell határőr. Nem is meglepő tehát, hogy a legtöbb jelentkezőt, több mint nyolcvanat épp a szegedi, város környéki polgárok közül várják hivatásos határőrnek. S nem is csak férfiakat! Érettségivel, szakmunkásvizsgával 19-21 ezer forintos bruttó fizetést kínálnak... Szó esett a tanácskozáson a polgári tennivalókról is, melyeknek az önkormányzatok a felelősei. A közlekedést akadályozó, kilométeres kamionsorokról, a menekültsegélyek „megelőlegezéséről" (tudniillik az állam nemigen mutat készséget arra, hogy az önkormányzati segélyeket megfizesse), a határ 2,5 méteres sávjának megtisztításáról. Végül arra hívták fel a figyelmet a korábbi katonai szerepkörüktől egyre távolodó halasi határőrök, hogy húsvétkor meglehetős rohamra számítanak valamennyi határátkelőnél. Aki utazni óhajt külföldre akkor, számítson erre! PÁLFY KATALIN KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) szegedi szervezeteinek tagjai virágot helyeznek el a Dugonics temetőben 15 órakor a Szeged felszabadításakor elesett szovjet katonák emlékmüvénél és sírjánál. 15.30-kor megemlékezést tartanak a Csap u. 62. szám alatti pártházban az ország fasizumus alól történő felszabadulásának évfordulója alkalmából. Előadó: dr. Karácsonyi Béla, a szegedi koordinációs bizottság tagja. KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő fogadja választópolgárait 8-9 óráig Gyálaréten a művelődési centrumban, 9-10 óráig Mihálytelken a kultúrházban, 10—12-ig Röszkén a polgármesteri hivatalban. DR. KEMÉNY ISTVÁN szociológus tart előadást Önkormányzatok és az „átmenet" kérdései címmel 19 órától a Fidsz szegedi szervezetének rendezésében a Victor Hugó u. 5. szám alatt. DR. EKE KÁROLY országgyűlési képviselő fogadó órát tart 8-12-ig Csongrádon, 14-15 óráig Csanyteleken, 16-17 óráig Tömörkényen a polgármesteri hivatalban. HOLNAP Dr. EKE KÁROLY országgyűlési képviselő fogató órát tart 8-10 óráig Balástyán, 10-12-ig Kisteleken, 13-14 óráig Öpusztaszeren, 15-16 óráig Bakson a polgármesteri hivatalban. * A MUNKÁSPÁRT értesíti az érdekelteket, hogy a nyugdíj-kiegészítések megszüntetésére vonatkozó határozattal szembeni felszólalás elkészítéséhez segítséget nyújt a Csap u. 62. szám alatti pártházban; szombaton délelőtt 9-12 óráig; vasárnap délelőtt 10-12 óráig, hétfőn és kedden 14-18 óráig. Testvérvárosi együttműködés Szabadkai alkotók Szegeden Jour fix címmel rendeznek ma este találkozót szabadkai művészekkel az ifjúsági házban. Szerdahelyi Zoltán igazgatótól megtudtuk, hogy a testvérvárosi kapcsolatok keretében megállapodás született a szabadkai és a szegedi kultúrfelelősök között a jövőbeni együttműködésről. Énnek lényege, hogy a két város művészei havonként találkoznak a közönséggel: egyik hónapban Szabadkán, a másik hónapban Szegeden. A fenti megállapodás eredményeként kerül sor ma este fél 8-kor az első ilyen rendezvényre, amelynek vendégei Siflis Zoltán rendező (A temetetlen holtak című dokumentumfilmjét láthatják az érdeklődők - az 1944 őszén Vajdaságban kivégzett mintegy 40 ezer ártatlan magyar áldozatnak állít emléket), Dudás Károly író, Fábri Géza népművész. Az est házigazdája Anderléné Sajti Enikő történész, a rendezvény vendége pedig Olasz Sándor, a Tiszatáj főszerkesztőhelyettese. K.F. Kamara az induló kisvállalkozóknak Miből lesz a középosztály? (Budapesti tudósítás) A kis- és középvállalkozók támogatására, végső soron a polgári középosztály mielőbbi megteremtéséért jött létre egy esztendővel ezelőtt a Magyar Vállalkozói Kamara, mely a széles nyilvánosság előtt tegnap mutatkozott be sajtótájékoztató keretében. A Magyar Vállalkozói Kamarának - mely nem a meglévő kamarák ellenében, hanem őket kiegészítendő jött létre - jelenleg 750 tagja van, ebből 600 vidéki. Ez már elárulja irányultságukat is. Elsősorban .a Vidék-Magyarország kisvállalkozóinak támogatására, érdekképviseletére szerveződtek. Olajos Csaba elnök elmondta: a privatizációban egyelőre csupán 10 százalékos a hazai tőke részaránya, ami tarthatatlan. A magyar vállalkozóknak, köztük a viszonylag kispénzú'eknek, intézményes támogatást kell kapniuk, hogy ez a kedvezőtlen arány megváltozzon. A regionális felépítésű szervezet kiterjedt kapcsolatokra törekszik a környező országok magyarságának körében. Erdélyben, Kárpátalján s Szlovákiában megszervezték az üzleti információk cseréjét, barterüzleteket segítenek elő, s rövidesen sajat irodákat nyitnak. Tevékenységük nyomán máris több vegyes vállalat működik a térségben. Ukrajnában ennél is fontosabb történt: kamarai kezdeményezésre reményt keltő bankkapcsolatok jöttek létre. Nem csak az úgynevezett központból szervezik mindezt, nanem a régiókból is. A tataiak Dunaszerdaheiyen, a szekszárdiak pedig Szlovéniában alakítottak ki jó együttműködést. Az elmúlt esztendő munkája nyomán rövidesen elkezdődik a lizingprivatizáció, melyet a kamara szakemberei dolgoztak ki. A lényege, hogy minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, lízingmintájú támogatást kapnak az ígéretes programmal, de kis tokével rendelkező vállalkozók. A Kamarának nem csak a környező országokkal vannak élő kapcsolatai. Beléptek az Európai Kisés Középvállalkozók Úniójába, melynek soros ülésére júniusban Budapesten kerül sor. Kísérletképpen a Kiskunmajsai Dózsa György Gimnáziumban fakultatív alapon elkezdik a jövő vállalkozóinak előképzését, melyről két nappal ezelőtt állapodtak meg a kamara, a művelődési tárca és az iskola képviselői. A Magyar Vállalkozoi Kamara, mely tisztább körülményeket a kamarai törvénytől remei, nem átmentett vagy öröklött pénzekből tartja fenn magát, hanem tagdíja'1--' alapítvanyi adományok' iakbol, ból s nem utoljara abból, hogy maga is vállalkozik,. Azaz nemcsak igét hirdet. alapvető emberi jogok között. A határozat több jogi személy indítványát utasította el. A FEGYVERES ERŐK ÉS TESTÜLETEK hivatásos állományú tagjainak nyugdíj-megállapításáról folyó vizsgálat várhatóan hosszabb időt vesz igénybe - jelentette ki Titkos László alezredes, a HM megbízott sajtószóvivője. UGRIN EMESE, a 10-es kisgazda-képviselőcsoport vezetője az Országgyűlés házbizottságának ülése előtt nyilatkozva kijelentette: frakciója az üléstermi elhelyezés ügyében még az elmúlt héten házelnöki döntést kért. A 10-es frakció vezetője sérelmezi, hogy a bizottsági helyek elosztásában tett engedményeit a 35-ös frakció nem értékelte, és továbbra sem hajlandó semmilyen kompromisszumra. Ugrin Emese ezért kilátásba helyezte, hogy frakciója ez ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul. Rámutatott: az utóbbi időben több jogi sérelem érte az eredeti hatpárti megállapodást is. Öböl B

ÜSZKESÉG. Ha egy gazdagon - tehát zsíros falatokkal és az ürességtől behorpadt pálinkáspoharakkal megrakott asztal fölött négy-öt magyar összehajolva a nemzeti büszkeség tárgyait sorolni kezdi, valahol az elsők között említtetik meg a tüzes magyar bor, amiről nekem, sajnos, mindig az jut eszembe, hogy még első osztályú éttermekben is zavarba jön a pincér, ha feltesszük a kérdést: félszáraz vörösben mit ajánl? Nem szólok hát a pancsolásról, az október tájékán megpendülő cukorvásárlási kedvről, sem a csemegeszőlőből vájdlingban kipasszírozott léről, csakis a lényegről, a nemzeti ereklyéről. Beszéljünk például a kövidinkáról, erről a kitűnő termőtulajdonságú, kicsit igénytelen, de nagyon megbízható borszőlőről, melynek nevét oly sikerrel tette tönkre a rövidnyakúval népboldogító rendszer, hogy most - fogadni merek rá - sokan azt vélik, gúnyolódom ezzel a szőlőfajtával. Pedig nem. Nekü nk is kövidinkánk volt, és abból híresen jó bor forrt a hordóinkban. Vagy ott van az Egri bikavér, ez a fanyar, karakteres, tüzes bor, melynek különböző évjárataiból és eltérő kezeléssel készült változataiból ma Szegeden legalább nyolcfélét lehet vásárolni, ám a borára oly büszke magyarok többsége azt sem tudja, van-e különbség palack és palack, címe és címke között. Csak iszik és büszke. Hát ezért kell holnap is a borról írnom. GAZSÓ Több lépcsőn a diagnosztikai központhoz A háztűznéző elmaradt Már a telek, az épület helyének kiválasztására érkeztek volna ma Szegedre a még csak gondolatban létező diagnosztikai központ beruházói, az amerikai-izraeli pénzügyi csoport képviselői, de a látogatás egyelőre legalábbis - elmaradt. A háztűznéző meghiúsulásának okáról érdeklődvén, dr. Ványai Éva alpolgármestertől megtudtuk: a többlépcsős hivatali utat végig kell járni, mert hiába, hogy grátisz a városnak adnak egy, a legkorszerűbb orvosi diagnosztizálóműszerekkel felszerelt intézményt, mégsem lehet a majdani működőképesség garanciái nélkül belekapni a kivitelezésbe. Az alpolgármesternő a több lépcső fokozatainak tisztázása miatt tárgyalt szerdán Budapesten, ahol és amikor kiderült, hogy előbb a népjóléti miniszter állásfoglalása szükségeltetik, majd az Országgyűlés egészségügyi és társadalombiztosítási vegyes bizottságának támogatása - a költségvetésbe történő beépíthetőség függyvényében -, végezetül az alkalmas építési helyszín kiválasztása. Ez utóbbinál meghatározó szempont, hogy a diagnosztikai központ fekvőbeteg-intézmény közvetlen közelében legyen. Mivel a központban végzendő vizsgálatok térítése a tb-re hárul, ezért nem elhanyagolható szempont, hogy az intézmény finanszírozásának költségei a város egészségügyének más területein a kiadások csökkentését tegyék lehetővé. KALOCSAI Szexper II. Vallottak a masszőmők is (Folytatás az 1. oldalról.) Aki pedig közömbösen átsiklott ragyogó sminkjükön, ápolt kezeiken, az az ember sosem fogja megtudni, mi a különbség a bóvli és a remek között. Meglátni azt, kérem! A bíróságon speciel ritka vizuális fölfedezés. Az Erotic Center masszázsszalon volt tíz alkalmazottja, az erotikus maszzázst végző hölgyvádlottak mindent megtettek a Szeged Városi Bíróságon, hogy kiderülhessék az igazság: nem kéjelegtek üzletszerűen, alaptalanul vádolják őket. Vallomást tettek, nem akadt kérdés, mire megtagadták volna a választ. Mint idézték masszőri pályafutásuk kezdetét, rögtön azt kérdezték a Center főnökeitől, hogy van szex, vagy nincs, mert, ha van, „akkor én már itt sem vagyok". A bárban szórakoztatták a vendégeket, a szobákban pedig teljesítették feladatukat, azt, amit aláírtak. Masszíroztak bugyiban. „Fel kellett kutatni az erogénzónákat", a fej, a fenék és a nemi szerv kivételével lágyan maszszírozni az egész testfelületet, különös tekintettel a zónákra. Sokszor elégedetlenkedtek a férfiak, „mentek volna tovább", „nyúlkáltak", némelyik „cirkuszolt", mások viszont nagyon elégedettek voltak. Néha összejött 20-25 ezer a borravalókból. (A masszírozásért 500 forint járt hivatalosan.) Időtartama 50 perc, beleértendő a tusolás előtte és utána.) Egyikük úgy idézte: „Azért kaptam pénzt, ha véletlenül odaért a kezem, de ilyen nem fordult elő." „Az orgazmusig, erekcióig egy vendég sem jutott el", vallotta egy másik, a bírónak válaszolva. O egyébként mostanában alkalmi munkás, napszámba jár egy kertészetbe: kapál és palántáz. Néha kuncogás zavarta a tárgyalás menetét, a bíró rendre is utasította jelenlévőket... Hiába, túlságosan földhözragadtak, képzetlenek vagyunk, és nem értjük az erotikus masszázs lényegét: lelki gerjedelmet kelt az, s nem mást. Ma ítélet várható e perben. MAG A GENERÁLI BUDAPEST BIZTOSÍTÓ RT. DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁGA ŰJ IRODÁJÁNAK CÍME: A GONDOK OROSZLÁNRÉSZÉ A MIÉNK!