Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

4 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. ÁPR. 1. Tele-Electronic-rendszer Szabadalom lehet Négy megye, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád távközléstechnikai szakembereinek, illetve a jövőbeni lehetséges felhasználóknak mutatta be telefondíj számlázó és könyvelőrendszerét a napokban a Tele-Electronic Kft. a Matáv Szegedi Igazgatóságának Halló boltjában. Közgyűlés után A tervezett nyereség fele az ideinek A napokban tartotta közgyűlését a több mint tízezer tagot számláló Dél-Tisza Menti ÁFéSZ. Az 199I-es mérleg ismertetése után elfogadták az idei üzleti tervet, és meghatározták a szövetkezeti törvényben előírt vagyonnevesítés módját. Mint Domonkos Gusztáv ügyvezető igazgatótól és Fabula András szoftverfejlesztő mérnöktől megtudtuk az IBMkompatibilis rendszer használata számítástechnikai ismereteket nem igényel és a korábbi, illetve a jelenlegi naplózóközpontokra jellemző szolgáltatásoknál pontosabb számlálásra képes. Ez a megoldás ugyanis nem az időt méri, itt az elektronika a tarifaimpulzusukat ismeri fel és továbbítja a számítógép felé. A számlázóprogram az összegyűjtött adatokat a felhasználó igénye szerint több szempontból feldolgozhatja. Vállalati alkalmazásban a program sokféle szinten - pedául üzem, műhely, mellékállomás stb. - biztosítja az egyedi számla készítését. A szállodai szobaszámokhoz hozzárendelhető az érkezés és indulás időpontja, s közben kezdeményezett hívásokért távozáskor fizet a vendég. A rendszert a Magyar Távközlési Vállalat amelynek egyébként már több hasonló próbálkozást bemutattak - kizárólagos joggal szeretné forgalmazni. A szabadalmi bejelentés előtt álló találmány lényege, hogy a központ típusától függetlenül - legyen az elektromechanikus vagy elektronikus - alkalmazható, vagyis nem szakad el a mai magyar sajátosságoktól. KA. Tegnap Vásárhelyen, a Zafír üzletházban mutatta be az osztrák Altro GmbH magyarországi leányvállalata az izraeli fejlesztésű, gyártmányú tejfeldolgozógépet, amelyen tájékoztatót tartott Rotshild Péter bécsi igazgató. Különösen érdekes és hasznos bemutató volt ez Vásárhelyen, hiszen nemrégiben sok szó esett a környékbeli gazdák tejértékesítési nehézségeiről. - Mit tud ez a viszonylag kis helyen elhelyezkedő berendezés? — Mindenekelőtt annyit mondja Dorotovics Gusztáv igazgató -, hogy ötven tehén egynapi tejtermelését, azaz három-négyezer liter tejet tud feldolgozni. Elvégzi a pasztőrözést, kicsapja a tejszínt, a tejet műanyag félliteres, literes zacskóba csomagolja. Az említett mennyiség feldolgozásához napi 8-12 órára van szükség. Szabályozható, tehát beállítható a zsírtartalom, önellenőrző, ami annyit jelent, hogy a magyar előírásoknak megfelelő minőségben dolgozik és ezt automatikusan ellenőrzi. Variációs lehetőség is van, segédberendezések hozzácsatolásával például túró előállításához. Előnyei közé tartozik, hogy kis helyen elfér, a telepítése viszonylag egyszerű, zárt rendszerben működik, energiafelhasználása előnyös, zajszintje kicsi. A bemutató jól érzékeltette, hogy egy-egy kisebb gazdaság vagy tejtermelők szövetkezése kitűnően hasznosíthatja a berendezést. Megszabadítja a gazdákat a felesleges nagyobb távolságra való szállításról, lehetővé téve a tej helyben feldolgozását és ezzel összefüggően a kis régióban való értékesítést. A számítások szerint a hatmillió forintba kerülő (telepítéssel együtt) berendezés két év alatt kitermeli az árát, ami az átlagos megtérülési időn jóval belül van. A Merkantil Bank Rt. közreműködésével lízinglehetőségre is mód van. 0. L. Az 199l-es mérleg azt mutatja, hogy az áfész árbevétele 2,5 milliárd 580 millió forintra csökkent. A visszaesés oka az 1990-ben elkezdett bérleti üzemeltetés kiterjesztésében, a belső fogyasztás szűkülésében, a bevásárlóturizmus kiesésében és a konkurrencia növekedésében keresendő. Az árbevétel döntő többsége a kiskereskedelemből, kisebb része a vendéglátásból és a nagykereskedelemből származik. A 60 millió forint nyereség viszont megfelel a tervezettnek, jóllehet csak a fele az előző évinek. A szövetkezeti dolgozók száma 200 fővel csökkent, részben az egységek bérbeadása, részben gazdálkodási szempontok miatt, és bevezették a részmunkaidős foglalkoztatást is. A szövetkezeti célrészjegyek után kifizetett kamat összege több mint kétszeresére nőtt az előző évihez képest. Az áfész vagyona jelentősen, 130 millió forinttal nőtt, ez egyrészt az előző év tiszta eredményéből, másrészt az össz-szövetkezeti vagyon nevesítéséből a Dél-Tisza mentiekre jutó részből áll. Az 1992-es évben az áfésznek számolnia kell azzal, hogy a lakosság fizetőképes kereslete nem fog jelentősen növekedni, a bevásárlóturizmus sem fog élénkülni, a piaci verseny viszont még élesebbé válik, a gazdálkodókra nehezedő terhek viszont tovább nőnek. Ennek alapján 1992-re 2 milliárd 90 millió forintos árbevételt és 25 milliós nyereséget terveznek. Várhatóan tovább csökken majd a dolgozói létszám, elsősorban a bérbeadások kapcsán. Az üzletek bérbeadásának helyességét ugyanis igazolta az előző év; a bérlők jelentősen fokozni tudták az átvett egységek jövedelemtermelő képességét. A bérleti üzemeltetésből 35 millió forint bevételhez jutott az áfész. Tervezik, hogy bővítik a saját szállítókra épülő beszerzési csatornák rendszerét. A célrészjegyekre fizetendő részesedés a - lekötési időtől függően - évi bruttó 30-34 százalék lesz. Az áfész vagyonnevesítés során felosztható vagyona 370 millió forint. A nevesítéshez három üzletrészcsoportot határoztak meg; az 500 forint alaprészjegy alatti és az e fölötti értékkel rendelkezőkét, valamint az alkalmazottakét. Ennek alapján a szövetkezet vagyona a törvényben előírt április 30-ig kerül nevesítésre. KECZER Holnap nyílik Debrecenben Progresszió és Cívis mobil Progresszió '92 címmel negyedik alkalommal rendezik meg a vállalkozók debereci találkozóját, amelyet kiállítás és vásár is színesít. A kiállítást holnap délelőtt 10 órakor Fejes Attila, a VOSZ társelnöke nyitja meg. A három napig tartó vásáron közel félszáz cég, vállalkozó állítja ki termékeit, kínálja szolgáltatásait. A kelet-magyarországi vállalkozások, társaságok, bankok mellett, külföldi cégek is képviseltetik magukat a holnap nyíló kiállításon. A vállalkozók bemutatkozásával párhuzamosan, délután 3 órakor nyílik a Cívis mobil '92 autó- és járműipari kiállítás és vásár, amely április 5-éig tekinthető meg Debrecenben, a Kölcsey Művelődési Központban: több mint ötven személygépkocsit és haszongépjárművet mutatnak be a forgalmazó márkaképviseletek és -kereskedők. Öntözési kedvezmények A szokatlanul száraz tavasz ismét emlékezetébe idézheti a gazdálkodóknak, öntözéssel minimálisra csökkenthető a mezőgazdasági termelés rizikója. Csakhogy mindehhez pénz kell, s nem is kevés. Korábban elsősorban a nagyüzemi gazdaságok kaptak jelentős támogatást öntözési beruházásaikhoz. A kör szélesítését előbb a vállalkozóknak bejelentkezettekkel kezdték, egy rendelet módosíiás nyomán az idén már a mezőgazdasági kistermelők is rajtolhatnak a 40 százalékos beruházási támogatásra. Az FM földművelési hivatalában folyamatosan jelentkeznek a feltételek iránt érdeklődők. Ezért döntöttek úgy, hogy a témában térségi tanácskozásokat szerveznek, ahol az összes szükséges információt megadják a befektetni szándékozóknak. Holnap, csütörtökön délelőtt 9 órakor a Szentesi Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet Piac téri tanácstermében, délután 2 órakor Zákányszéken a művelődési házban Tasnádi Gábor főelőadó a '92-ben érvényes öntözési beruházási támogatási lehetőségekről szól. Emellett külön előadásban térnek ki a csepegtető öntözés alkalmazási területeire. A tanácskozáson részt vesznek mindazok, akik segítségére lehetnek a majdani beruházóknak: az engedélyező hatóságok - a vízügyi igazgatóság, a környezetvédelmi felügyelőség, a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás -, a vízszolgáltatók, a tervezők és a gépforgalmazók. T. Sz. I. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A Rúzsai Népszabadság Tsz ötvenhektárnyi, fiatal barackosát behálózó csővezetékből cseppenként szivárog a homokba az éltető öntözővíz. A takarékos vízfelhasználást automata műszer segíti. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Egyelőre bemutatón: mini tejüzem ötven tehénre Tejfeldolgozás kis régiókban Egyre-másra megjelennek a hazai piacon azok a berendezések, amelyek a kis- és középvállalatokat, gazdaságokat, feldolgozó vállalkozásokat szolgálnak ki. A közeli konvertibilitásról Osváth György, a miniszterelnök tanácsadója nemrégiben jelezte: a forint 1993-tól szabadon átváltható lesz más valutákra. Ugyanő ezt egy évvel ezelőtt legkésőbb 1992. január 1-jére prognosztizálta. Időnként kormányzati körökből felröppen a hír: ekkor és ekkor konvertibilis lesz a forint. Nem kizárt, hogy a szabadon átváltható forint ígéretét rövid időn belül beváltják. Az ígérvény különben is elég homályos ahhoz, hogy sok minden beleférjen. Az sem lehetetlen, hogy a fejlett pénzvilág segédkezet nyújt hozzá. Csak az bizonytalan, Magyarország számára mit hozna e kézfogó. Dráma, harag és válás lenne-e belőle, vagy kiegyensúlyozott, kölcsönösen boldogító kapcsolat? A konvertibilitásnak sokféle fokozata van. Az úgynevezett korlátozott, külső konvertibilitás akár ma is deklarálható volna valutánkról. Hiszen a 90 százalék fölötti importliberalizáció azt jelenti, hogy ebben a körben a forintért szabadon vásárolt devizát árubehozatalra lehet fordítani. Emellett az is megengedett, hogy a külföldi tőketulajdonos a nálunk megtermelt profitját - devizára váltva - kivihesse az országból. Ez évtől a lakosság turistaútjainak utazási irodán keresztül történő lebonyolítása sem ütközik valutáris korlátokba. * A fenti „de facto" konvertibilitás elérése minthogy már elértük - nem lehet cél. A cél csak ennél több lehet: a forint teljes konvertibilitása. Ez lenne a kívánatos minőségi ugrás, ami bizonyítaná és még inkább lehetővé tenné a fejlett világhoz való integrálódásunkat. A teljes konvertibilitás ugyanis annyit tesz, hogy a hazai valuta átváltását nem korlátozzák sem aszerint, kinek a pénzéről van szó (vállalaté-e vagy lakosságé), sem az ügylet tartalmát illetően. Azaz a forinttulajdonos nem csak importálhatna a vásárolt devizáért, hanem külföldi tőkebefektetésekben is részt vehetne. Mérlegelhetné, hogy itthon vagy külföldön vesz-e fel hitelt, vásárol-e értékpapírt, helyez-e el betétet és milyen valutában. Ugyanez a szabadság természetesen a külföldi partnert is megilletné, mert így szimmetrikus az ügylet. Ez jelentené a valutáris korlátozások teljes lebontását, az ország kinyitását a fejlett világ felé. A forint mint az erős pénzek egyike működne, szinte mintha csak váltópénze lenne a konvertibilis valutáknak. Pénzünk teljesen szabad átválthatósága ahhoz lenne hasonlatos, amikor például a visszakapott 500 forintnál sem igen mérlegeljük, hogy azt 1 darab ötszázas, vagy öt darab százforintos formájában csúsztatjuk-e a pénztárcánkba, lévén, hogy egyenértékűek. Nem kérdés, hogy ennek az állapotnak az elérése sok tekintetben előnyös volna. Állandó versenyben tartaná a hazai termelést, a kereskedelmet, a pénzügyi életet, így erős adaptációs kényszert közvetítene, közelebb kerülne a világgazdaság, a napra kész információkkal ellátva gyorsabb és pontosabb üzleti mérlegelések születnének, kívülről jövő erő is hatna a forint vásárlóértékének megőrzésére és a pénzünkben megtakarító külső pénztulajdonosok is automatikusan hitelt nyújtanának. A valutakonvertibilitás megsokszorozza az ország lehetőségeit és erejét, pótlólagos növekedési tényezőként hat. Erre tehát nem lehet nem rábólintani. Ám a jelzett körülmények eléréséhez hosszú és fáradságot út vezet, különösen, ha gazdaságunk mai állapotára gondolunk. A jelentős piacait vesztő, recesszióval, a munkanélküliség növekedésével és a még mindig két számjegyű inflációval birkózó országban földindulásszerű változások zajlanak. Roppant ingatag a legfőbb jövedelemtulajdonos, az államháztartás helyzete, s noha a külső összeomlás veszélye már múlónak tűnik, a belső stabilizálódás jelei még nem elég erőteljesek. A konvertibilitás egyfajta megállapodásként is felfogható, ami csak akkor jön össze, ha mindkét fél akarja, mert mindkettő érdekelt benne. Ehhez olyan gazdaságra van szükség, amely versenyképes. Versenyképes az árupiacokon, a tőkepiacokon és valutájának értékét illetően is. Átmeneti fennakadások lehetnek, s erre, és csakis erre jó az ország devizatartaléka, illetve hitelfelvételi lehetősége. De nem a devizatartalék nagysága a perdöntő a szabad átválthatóság meghirdethetőségénél, hanem az, hogy milyen a gazdaság belső teljesítménye. Ha a tartalék például zömében nem ezen nyugszik, akkor nincs az a sok, ami el ne fogyna belőle. A szabad átválthatóság ígéretét illik megtartani, illik megszerezni hozzá a szükséges konvertibilis valutatartalékokat, pontosabban az ezeket kitermelő forrásokat. A külső hitelek csak átmeneti likviditási zavarok esetén vehetők igénybe, egyébként - mint tudjuk - a külső eladósodás vég nélkül nem folytatható. Ha a tartalék - a hazai teljesítmények hiányában - vészesen fogy, akkor le kell értékelni a valutát, ami inflációt növelő és cserearányt rontó körülmény, s megingathatja a konvertibilitás fenntarthatóságának pilléreit. A meghirdetett konvertibilitást nem szokás másnap visszavenni, mint a babaruhát. Belső feltételek hiányában működtetni viszont túlontúl sok áldozatot követel, s deklarálásának előnyeit felülmúlhatják alkalmazásának hátrányai: a külgazdaság nyomasztó versenyfölénye, a munkanélküliség és az infláció erősödése, a devizatartalékok kifogyása vagy/és a hitelforrások kimerítése. Választási sikereket hajszolva, rövid távú politikai érdeket szolgálva nagyon nem volna jó e zsákutcába tévedni. PETSCHNIG MÁRIA ZITA