Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

SZERDA, 1992.APR. 1. BELPOLITIKA 3 Módosítások után határozatképtelenség AZ ORSZÁGGYŰLÉS három SZDSZ-képviselő javaslata nyomán tegnap módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. Ennek lényege, hogy megszűnik az a hátrányos meg­különböztetés, amely az egyéni vállalkozókat érte az adó­előleg-fizetés eddigi rendjében. MÓDOSULT A FÖLDTÖRVÉNY IS: ennek értelmében egy hónappal meghosszabbodik az a határidő, amelyen belül a szövetkezeteknek ki kell kérniük a vagyonátadó bizottságok engedélyét, mielőtt vagyonukat elidegenítik. A törvény április l-jével lép hatályba. HATÁROZATKÉPTELENNÉ VÁLT a T. Ház ülése, mi­után az ellenzék elhagyta a termet, így megakadályozta, hogy a koalíciós pártok képviselői új - kormánypárti - tagokkal bővítsék az alkotmányügyi, továbbá az emberi jogi bizottság létszámát. A szavazástól- való távolmaradást Hack Péter (SZDSZ) már a napirendi pont vitájában kilátásba helyezte, mert - mint mondotta - a szabad demokraták semmilyen módon nem akarnak asszisztálni a Parlament megalaku­lásakor kötött konszenzus felrúgásához. A RENDŐRSÉG előzetes becslése szerint a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezők nagy többsége március 31-éig eleget tett kötelezettségnek, azaz kérte engedélyének meghosszáb­bítását. Erről Széli András alezredes, az ORFK osztályveze­tője nyilatkozott az MTI-nek. Magyarországon mintegy 80 ezer személynek van lőfegyvertartási engedélye. A LAKOSSÁG 25-26 SZÁZALÉKKAL kevesebb árut vásárolt 1991-ben, mint az azt megelőző 2-3 évben. A legnagyobb visszaesés a vegyes iparcikkek körében volt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség tegnapi konferenciáján elhangzottak szerint a kiskereskedelmi forgalom 40 százaiékát kitevő élelmiszerekből is kevesebb fogyott. „Szuverenitásunk egy részét átadjuk Európának" Villáminterjú Katona Tamás államtitkárral Egy kétéves gyermekhez hasonlította a mai Magyaror­szágot Katona Tamás külügyi államtitkár, mikor az MDF Csongrád megyei nagygyűlése után a sajtó munkatársaival beszélgetett. A szegedi tudo­mányegyetem történész hallgat­ói körében oly népszerű tanárt, az MDF politikusát arra kértük, válaszoljon a város napilap­jának kérdéseire. - Milyen út vár erre a kétéves kisgyermekre? - Az 1990-ben elkezdett kül­politika realitását igazolja, hogy fölsorakozott mögé a Parlament valamennyi pártja. A magyar gazdaság átalakulása is keskeny, racionális ösvényen halad előre, melyről letérni vagy kalandorság volna, vagy a változások leállítása. E terű -leten egyik párt sem képes igazi alternatívát ajánlani. A vita a fokozatok, a „konyhai vegyítési arányok" körül folyik. Úgy tűnik: a kormány gaz­dasági, külgazdasági politikája mögé is fölzárkótik az ellenzék. - A déli határváros, Szeged polgárait igazán érdekli, milyen lesz Magyarország viszonya a szomszédos országokhoz? - A jugoszláv válság szörnyű seb emberi szolidaritásérzetün­kön. Az ország gazdaságát is súlyosan befolyásolja az az esz­telen tragédia, ami ott történik. Elemi érdekünk, hogy a térség valamennyi országával, az új jugoszláv köztársaságokkal is felhőtlen kapcsolatot próbál­junk létesíteni. Ne feledjük: Szerbiának Európával a távbe­szélő összeköttetése a mi nyo­morúságosan kevés tartalék­vonalunkon keresztül vezet, de igaz ez a közútra, a vasútra is. Rágalmakon kívül mást nem­igen kaptunk fizetségként. Nyit­va tartjuk ezeket a „kapukat", nem találunk ki semmilyen ürü­gyet bezárásukra. E gesztusokat a jövőbeni jó magyar-szerb együttműködés reményében tesszük. Úgy gondoljuk: gesz­tusra gesztussal lehet fizetni. A vajdasági félmillió magyarnak nem a túléléséért, hanem te­hetős, boldog továbbéléséért próbálunk annyit tenni, ameny­KÖZÉLETI NAPLÓ MA SZDSZ-T AGG YŰLÉS lesz 16 órakor a Földvári utcai székházban. BAUER TAMÁS egyetemi tanár „Népszerű lehete-e egy liberális gazdaságpolitika Magyarországon?" címmel tart konzultációs előadást az SZDSZ felsőoktatási és kutatói tagozatának meghívására 17 órakor a Földvári u. 3. szám alatt (Honvéd térnél). A rendezvény nyitott. DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ a 11-es választókerü let képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a városháza 113-as számú szobájában (Széchenyi tér 10.), HOLNAP KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő 13-15 óráig fogadóórát tart a képviselői irodában Szegeden, a megyei önkormányzat VI. emeletén. DR. BRATINKA JÓZSEF országgyűlési képviselő és ÁGOSTON JÓZSEF önkormányzati képviselő lakossági fórumot tart Petőfi telepen a Hunyadi általános iskolában (Lidicei tér) 18 órakor. fiatal, dinamikus hölgyet vagy urat keres számviteli munkatársnak Feltétel: - könyvelési szakismeret, - francia nyelvtudás (tárgyalási szinten). Jelentkezését, rövid francia nyelvű életrajzzal, írásban kell leadni a Sajtóházba, nyit csak a határ innenső olda­láról lehet. Magyarország e tér­ségben ismételten az össze­fogás, az együttélés fontosságát hangsúlyozza. Úgy érezzük: Európába csak együttműködve lehet eljutni. - Nemrégiben egy független parlamenti képviselő - kisgaz­dák között nagy tapsot aratva ­kijelentette: csak a kormány állítja, hogy független ország vagyunk, mert a régi, keleti kötődést most egy újabb, a nyu­gati politikusok és bankárok kezében végződő „madzag" váltotta fel. — Egy régi előítélet rossz alkalmazásáról van szó. A né­met tőke 20 százalékos jelen­léte, az ehhez hasonló arányú francia, amerikai befeketetés mást jelent. Magyarország visszanyerte szuverenitását, mikor az utolsó szovjet katona átlépte a határt. Erre azért vártunk türelmetlenül, hogy szuverenitásunk egy részét átadjuk Európának. UJSZÁSZI ILONA Emelkedő csomagfeladási díjak A Magyar Posta tájékoztatója szerint, április l-jétől emelkedik, a nemzetközi csomagok feladási díja. A felületi csomagokat - vagyis ahol a szállítás nem légi úton történik - átlagosan 28 százalékkal, a légipostai küldeményeket 21 százalékkal magasabb térítés ellenében lehet feladni. Ha most választanánk? Félidőhöz érkeztünk. Számos jel arra utal, hogy a pártok megkezdték a választásokra való készülődést. Pezsdül a közélet. Az állampolgárok politikiailag passzívak. Ebben a helyzetben a rePRESENT köz­vélemény-kutatást végzett. A „kiválasztottaknak" feltett kérdés: ha most lenne a válasz­tás, kire szavazna. A vála­szokról, a szegedi és egy orszá­gos közvélemény-kutatás ered­ményének összevetéséről a Dél­magyarország holnapi számá­ban olvashatnak. ——Öböl — F OCIBOMBA. Sajnos, már aszfalt födi a néhai szikes pályát, a történeteket azonban ugyanaz a kora tavaszi szél élteti, mint akkor. A Cserepes soron esők után bokáig ért a sár a futballpályán, s ha a korhatag lelátóról valaki végig­pásztázta a mészcsíkok határolta területet, inkább láthatott ingoványt, mocsárt vagy sima. víztükröt, mint játékra alkalmas gyepet. Persze, hogy van saját történetem. Amikor kimentünk a pályára - húsz éve ennek -, azt mondta a bíró, hogy fölrúgja a labdát, és ha pattan, akkor játszunk. Gumicsizmát vett föl, aztán bearaszolt a tizenhatosig. Ez a testes, görbe lábú, dohányszagú férfi, akinek még a tarkóján is erős szőrzet sűrűsödött, minden erejét beleadta a lövésbe, a labda mégis beletottyant a sárba. Nem baj, mondta a játékve­zető, akkor is játszunk. Gyönge csontú legénykék voltunk, nem véletlenül adta a következő taktikai tanácsot mesterünk: rúgjátok a labdát az ellenfél kapujáig, mindenki menjen föl, és az első öt percben szerezzetek egy gólt, mert utána olyan nehéz lesz a labda, hogy öt méterre se tudjátok elbikázni. Igaza volt, áldja meg az Isten, 1-0-ra nyertünk az ötödik percben rúgott góllal. Es a labda valóban piszok nehéz volt. Olvasom, hogy az északír rendőrök, járőrözvén a tartomány Sión Mills nevű városkájában, az egyik kerítés tövében egy árválkodó futball-labdára lettek figyelmesek. Talán csak passzolgatni akartak, könnyedén oxizni, mellre venni, babusgatni a drágát, ám az is lehet, az északír katolikus rendőri ösztön gyanakvóvá tette őket annyira, hogy még egy labdában sem bíztak. Ha így volt, igazuk lett. A labda nehéz volt, mint a sár és ketyegett, akár egy vekker.. Egy kilogramm Semtex nevű robbanóanyag várta az indítást. A kérdés az: mit gondolhatott a tűzszerész? Eszébe jutott-e a sportlapokban emlegetett bombagól, vagy csak szakszerűen hántotta a bőrt? Azt gondolta, hogy ezeknek már semmi sem szent, vagy egyszerűen elfogadta a tényt, hogy már egy foci is? A hír erről nem beszél. De a labdák egyre nehezebbek. Európa csatornái: a régiók Mintafalvak Csongrád megyében? Dán és osztrák szakemberek látogatták meg 28-30-a között Csongrád megyét és Szeged városát. A három­tagú dán küldöttséget Ole Weischer környezetvédelmi szakértő vezette, Bjarn Andersen vállakozásfejlesz­téssel, Kristian Primdal a munkanélküliség problé­májával foglalkozik. A dánokat két osztrák munkaügyi szakember, Peter Jakubitz és Petra Draxl kísérte; utóbbi szűkebb profilja a kelet-európai országok lehetséges menedzselési formáinak kutatása. (E dán-osztrák regionális munkaügyi együttműködés régebbi keletű; erő és hatékonyság szempontjából a régiók összefogását a vendégek nagyon találóan úgy jellemezték: „Egy meg egy az három!") A csoport rövid körutat tett a megyében, az itteni munkaügyi adatokkal ismerkedett, és részt vett a Zsombó környéki polgármesterek tanácskozásán. A házigazdák kellemes meglepetésben is részesítették őket: Puszta­mérgesen 40, a faluban vakációzó dán családhoz látogattak el. v Lehman István, a megyei közgyűlés elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, a dán Strostroms megyével előreláthatólag május 8-án írják alá a barátsági szerződést. A szóvivő Ole Weischer úr a Csongrád megyei munkanélküliségi-mutatókat nem látta elkeserítőnek; mint megjegyezte, Dánia maga is kénytelen volt szembenézni a problémával. A megol­dásban nem szabad mindent a központtól várni, fej­tette ki, szükség van a helyi erőforrások mozgósítására is - ezek közül a legfontosabbnak a munkaerőt ítélte -, és élni kell a regionális együttműködés nyújtotta le­hetőségekkel. A pénz, amelyből nekik is kevés van, nem minden, sokat nyomnak a latban a jó ötletek. A maguk részéről azonban ígéretet tettek Dánia és az Európai Közösség hitelforrásainak felkutatására. Igen jó lehetőségek mutatkoznak a környezetvédelem terü­letén. Ole Weischer úr teamje pályázatot nyújtott be kormányához magyar környezetvédelmi szakemberek képzésére; két dán szakember is tárgyal és tart előadásokat a megyében áprilisban; augusztusban és szeptemberben újabb szakértők érkeznek a szennyvíztisztítás lehetőségeinek tanulmányozására. S ami talán a legfontosabb: dán segítséggel - és természetesen a helyi erők megmozgatásával - egy Csongrád megyei faluban korszerű szennyvíztisztító és szeméttelep épül, amely mintául szolgálhat a többi település számára is. Ez pedig nem utolsó szempont, fűzte hozzá Lehman István, mert a falusi környe­zetvédelem aktualitása napról napra növekszik. „Disznó" kifejezések napja Szabó kontra Torgyán Az Országgyűlés keddi ülés­napja napirend előtti felszóla­lásokkal kezdődött meg. Moraj támadt az ülésteremben, amikor Torgyán József FKGP-elnök kért szót. Szabó Lajosnak, a Pásztor Gyula vezette 35-ös képviselőcsoport tagjának hét­fői felszólalását taglalva Tor­gyán József kijelentette: „Ami­kor egy diktatúra a demokráciát el akarja törölni a föld színéről, akkor - saját diktatórikus álláspontját védve -, az összes többi nézetet szélsőségesnek, jobboldalinak, uszítónak és ellenforradalminak próbálja feltüntetni." Már kétszer pró­bálták meg a magyar történelem folyamán lehetetlenné tenni és a Parlamentből kiszorítani a kisgazdapártot - folytatta a pártelnök. Szavai szerint hétfőn hasonló kísérletre került sor: Ezt követően Torgyán József visszautasította azt az állítást, hogy a vasárnapi hódmezővá­sárhelyi kisgazdagyűlésen az április 25-én tervezett tömeg­demonstrációval kapcsolatban bárki akasztást követelt volna. Ezután arra hívta fel a figyel­met, hogy körülötte „disznó" kifejezéseket használnak, és kérte a házelnököt: távolíttassa el az ülésteremből a „leré­szegedett, önmagukról megfe­ledkezett" képviselőket. Szabad György kérte a felszólalót, hogy az Országgyűléshez illő for­dulatokkal illesse képviselő­társait. Torgyán József folytatta felszólalását, s akkor a Pásztor Gyula vezette 35-ös képviselő­csoport tagjai felálltak, és ki­vonultak a teremből. Őket csak­nem valamennyi koalícis kép­viselő, sőt az MSZP-frakció több tagja is követte. Ezt követően Torgyán cáfolta, hogy a kisgazdapárt szélsőséges lenne, s azt állí­totta, hogy azok a szélsősé­gesek, akik a pártot és vezetését akarják lejáratni. Visszautasí­totta azt a vádat, hogy ő a nép­szuverenitás elvének gyakorlá­sával fenyegette volna meg az országot. Idézte az alkotmány, valamint több törvény arra vo­natkozó részét, hogy a „dolgozó nép" választott képviselői útján vagy közvetlenül, a népszuvere­nitás útján fejti ki hatalmát. Végül Togyán József felaján­lotta mindenkori képviselői fizetésének felét a politikai ül­dözöttek kárpótlására. Szabó Lajos az ülésterembe újra bevonuló frakciótársai tetszésétől kísérve közölte: a hazugság mindig kiderül. Majd rámutatott: a körülötte a hódmezővásárhelyi gyűlésen helyet foglalók nem csak a kommunisták, hanem a zsidók és a cigányok akasztását is kilátásba helyezték. Az IH-ban a Dialógusról „A békemozgalmárt egyik hatalom se szereti!" Hétfőn este - több éves szü­net után - ismét az Ifjúsági Házban találkoztak az egykori Dialógus csoport tagjai, hogy elmondják, most miképpen látják a nyolcvanas évek alulról szerveződő békemozgalmi tevé­kenységét. A beszélgetést az Alba Klub hívta össze. A Dialógus csoport ­alapvető békepárti, erőszakel­lenes munkája mellett - legfon­tosabb elveként a független­séget tartotta számon. A nyolc­vanas évek elejének hideghá­borús veszélye, a megosztott világ, a hatalmak által manipu­lált keleti és nyugati társadal­mak mind a békecsoportok létrejöttéhez adtak motivációt szerte Európában. így jött létre a Dialógus is, amelyet kezdettől fogva több oldalról kíséreltek meg befolyás alá venni. A „hivatalos" békemozgalom (a% béketanács), a párt, a KISZ egyaránt igyekezett a domináns vezetőket a maga szolgálatába állítani, s ha ez nem ment, kö­vetkeztek a házkutatások, le­tartóztatások. Az egykori tagok arra emlé­keztek, milyen nagyszerű érzés volt átélni akarat- és cselekvés­szabadságukat akár olyan egy­szerű módon is, hogy békejel­vényeket és jelszavakat sokszo­rosítottak radírgumik és félbe­vágott burgonyák segítségével, amelyeket rendszeresen elkob­zott a rendőrség. Az Ifjúsági Ház 1983-tól adott helyet a Dialógusnak, s a csoportmeg­beszéléseken, előadásokon részt vettek az akkori legális politika képviselői is, akik közül többen szimpatizánssá váltak. Természetesen elkerülhe­tetlen volt a kérdés: az egykori békeharcosok, veszélyt vállalók hogyan látják, van-e még szerepük, létjogosultságuk az ilyen törekvéseknek? Fontos-e még a társadalomnak a béke­harc? Egyikük így fogalmazott: a békemozgalmár egyformán kényelmetlen minden uralkodó rend számára, mert az alulról jövő erő egyformán elutasítja a hatalmat és az erőszakot, bármilyen társadalmi berendez­kedésből fakadjon is. A ve­szélyérzet, a militarizmus nap­jainktól sem idegen fogalmak. Az is elhangzott még, hogy a fiatalság magapróbálásának kiváló iskolája volt a civil békemozgalom, s ez egyformán igaz a jelenlévőkre és az egykori kerítésmászókra, rendőrverést tűrőkre, akik közül néhányan ma esetleg a papa gyárát igazgatják, vagy maguk is részévé váltak az állam­gépezetnek. NY.P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom