Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

SZOMBAT, 1992. ÁPR. 11. DÉLMAGYARORSZÁG HARMÓNIA ÉLETMÓD MAGAZIN Egészségünk ritmusa Öklömnyi kis motor: életünk üzemeltetője. Létünk első pillanatától az utolsóig teszi a dolgát, soha nem lankadóan, szün­telenül és kitartóan. Amíg ereje engedi, amíg valami meg nem akad a gépezetben... De addig pumpál és pumpál. Szívünk naponta százezerszer dobban, évente 36 és fél milliószor, egy 70 esztendős élet alatt 2 és fél milliárdszor. Akár dolgozunk, akár alszunk, va"gy szervezetünk éppen kórokozókkal viaskodik, ő alázatosan alkalmazkodva a körülményekhez, gondoskodik arról, hogy az egész testet ellássa vérrel. Hivatása teljesítésében csak az akadályozza, ha ő maga betegszik meg. Márpedig hazánkban az összhalálozásnak több mint a feléért a szív- és érrendszeri betegségek a felelősek. Kialakulásukért pedig gyakran mi magunk. Nem véletlen, hogy az idei egészségügyi világnap ezt választva témájául, a helyes életmód életbevágó fontosságára hívta föl a figyelmet. Mpohnrh/Í7tntÍllh h°gy infarktust kapunk, ha ívu^ivw^iiiijiiivy dohányzunk, ha magas a vér­nyomásunk. ha magas a vérzsírok aránya a vérben, rizikótényező a diabetes és a köszvény is. Általában veszélyeztetettebbek a férfiak, mint a nők, nagyobb az esélyük e betegségre a túl­súlyosoknak, a megterhelő munkát végzőknek és azoknak, akik kifejezetten rossz körülmények között élnek. Infarktus után Megkíméljük ezt az örökmozgó gépezetet, ha meg­szívleljük a következő tanácsokat. A dohányosok nyomják el utolsó, parázsló cigarettájukat! Az orvosok állítják, aki 2 éven át megállja, hogy nem gyújt rá, szervezete felejt, és megbocsát: úgy viselkedik, mintha soha nem is mérgezte volna dohányfüst. Aki mérlegre állva, vagy tükörbe nézve úgy találja, bizony, vannak fölösleges kilói, sürgősen kezdjen bele - orvos által jóváhagyott - fogyókúrába! Vérnyomását bárki ellenőriztetheti a körzeti és majdani háziorvosával, aki a kezelésről is gondoskodik, ha a higanyszál túlságosan magas értéket mutat. NáTünk, sajnos, nem rutinvizsgálat a vér koleszterinszintjének a megállapítása, kérésre azonban bizonyára nem mondanak nemet a laboratóriumban dolgozó orvosok. A megengedettnél magasabb eredmény esetén diétával, mozgással ezt a rizikófaktort is kikü­szöbölhetjük. A testmozgás egyébként is rendkívül fontos fiatalnak, idősnek egyaránt. Ki-ki iktasson be napirendjébe valamiféle sportot: kerékpározzon, ússzon, fusson rendszeresen, természetesen ez ügyben sem mellőzheti orvosa véleményét. Tartózkodjunk a megterhelő ételektől! Kerülnünk kell a hirtelen testi megerőltetést, a gyors hő­mérsékletváltozást és - ezt betartani a legnehezebb - a pszichés stresszt! A különböző énerőtréningek, az aerobic, a jógatanfolyamok mind lehetőséget nyújtanak arra, hogy életmódunkban egyensúlyba hozzuk a kényszerű feszültségeket az önkéntesen beiktatható relaxációval. az angina pectoris tüneteihez Ha megtörténik a Düh hasonlatos panaszaink van­nak. Nehezen lélegzünk, a mellkas közepén nyomó, szorító fájdalmat érzünk, amely a nyakba, állba, hátba és karokba sugározhat. Elönti az embert a hideg verejték, pulzusa hevesebben ver, és halálfélelem keríti hatalmába. Ilyenkor azonnal kórházba kell szállítani a beteget, ugyanis az első órában dől el, hogy túléli-e valaki az infarktust vagy sem. Gyors orvosi segítséggel erre megvan az esély. Hazánkban 1960-ban 6919­en, 1970-ben már 23 534-en (!), 1980-ban 25 714-en, 1983-ban pedig 27 870-en haltak meg koszorúér-betegségben. A szá­mok rohamos emelkedése az ország egészségének katasztro­fális állapotára figyelmeztet. A tényt, hogy ugyanakkor az USÁ-ban mar felére csökkent az infarktusban meghaltak szá­ma, nem irigyelnünk kell, ha­nem átvenni az ide vezető mód­szereket. Ezek egyike a rehabi­litáció is, amellyel a már meg­betegedett szívű emberek életét lehet megmenteni. Ennek lehe­tőségéről beszélgettem Deszken dr. Szász Károly főorvossal, a tüdőkórház-gondozóintézet kar­diológiai rehabilitációs osztá­lyának vezetőjével. •m ? ~ lm M'*s zr Nem elég a gyógyszer Az osztály kórtermeiben 40 ágyon évente 1000 beteget gondoznak. Valamennyien általában három hetet töltenek itt, az igazán szép és barátságos, szanatóriumi környezetben. - Mit értsünk tulajdonképpen rehabilitáción? - kérdeztem a főorvost. - Összetett fogalom ez, ma­gába foglalja a megelőzést, a diagnosztikát, a belgyógyászati és sebészeti kezelést, valamint a gondozást, ezek kölcsönhatása a hatékony rehabilitáció alapja. - Nem elegendő tehát, ha a szívbeteg ember rendszeresen szedi az előírt gyógyszereket? - Szó sincs róla! Óriási je­lentősége van emellett az élet­módnak, a helyes táplálko­zásnak, a gyógytornának, a megfelelő testkultúrának, a fiziko- és klímaterápiának, a rendszeres gondozásnak és egyáltalán, az egészségne­velésnek. E szellemben foglal­kozunk az ide kerülő bete­gekkel. - Valamennyien átestek már infarktuson? - Háromféle betegcsoport fordul itt meg. Fogadjuk azokat, akiket a SZÖTE szívsebészeti osztályán megműtöttek, akiket a Il-es belklinikán infarktussal kezeltek, valamint azokat a betegeket, akiknek mellkasi fájdalmát koszorúsér-meg­betegedéssel magyarázzák. > / Agynyugalom helyett - mozgás - Régebben az infarktusos betegeket szigorú ágynyuga­lomra „ítélték." Most mit javasol számukra az orvostu­domány? - Az első hetet intenzív osztályon tölti a beteg, majd 2-3 hétig a belosztályon keze­lik. Ezután hazaengedik. Mi általában hat héttel az infarktus után találkozunk a betegekkel, akikre itt természetesen nem csak ágynyugalom vár. - Hogyan telnek itt napjaik? - Először - kerékpárter­heléssel - fölmérjük a beteg teljesítőképességét. Ennek alap­ján beosztjuk a három csoport valamelyikébe, mozgásterápi­ára. Ettől kezdve igen elfoglal­tak pácienseink. Naponta 45 percet eltöltenek a gyógy­tornásszal a tornateremben, majd pihennek a szobájukban. Később 30 percet mozognak a szabadban, és ismét pihennek. Ezután 10-15 perc kerékpá­rozás következik. - Egészséges ember számára is ajánlható program... És ha valaki nem bírja ? - Ezért fontosak az előzetes vizsgálatok, hogy tudjuk, kinél hol a határ. Az előfordulhat, hogy valaki jobban terhelhető, akkor viszont „magasabb osz­tályba" léphet. - A három hét elteltével milyen útravalóval távozik a beteg? - Személyesen elbeszélgetek mindenkivel, elmondom a testre szabott életvezetési tanácsai­mat: mit ehet az illető és mennyit, miként mozogjon, megbeszéljük akár a házas­életre* a gépkocsivezetésre, kertészkedésre vonatkozó kérdéseket is. / Ertágítás ballonnal - A betegek egy másik cso­portjánál előfordul, hogy az előzetes terhelési vizsgálat újabb veszélyre hívja föl a figyelmet. Velük mi történik? - Ha az EKG újabb keringési zavart jelez egy másik területen, természetesen ezt a beteget nem állítjuk be a tornaprogramba. Angiográfiás vizsgálatok után, ha a szűkületet megtaláltuk, a gyermekklinika, a belgyógyá­szat és a szívsebészet munka­csoportja dönt a műtét lehe­tőségéről. Ezután ez a beteg is ide kerül, és részt vesz a háromhetes edzési programon, majd hathavonként visszatér ellenőrző vizsgálatra. - A fölfedezett szűkület megszüntetésére nincs más út, csak az operáció? - Ha „szerencsés" helyen van a szűkület, a SZOTE szívse­bészei katéteres ballonnal ké­pesek műtét nélkül kitágítani az eret. Ez az eljárás rendkívül előnyös a beteg számára: három nap múlva visszakerül ide, a kerékpárterhelés után egy héttel már otthon is lehet, gyorsabb az újbóli családi, társadalmi beil­leszkedés folyamata. Ő se fe­ledheti el azonban: az élet­módbeli tanácsok betartása az újabb betegség megelőzése miatt számára éppoly fontos, mint bárkinek. Pénzt vagy életet? - A betegek gondozása mel­lett marad-e erejük, idejük a szűrésre is? Hiszen Amerikában a megelőzés sikerének ez az egyik kulcsa. - Amennyire kapacitásunk engedi, nagyvállalatok dol­gozóit rendszeresen fogadjuk, hogy a koronáriabetegségek földerítésével, a kezeléssel megelőzhetők legyenek az infarktusok. - Nem gondolja, hogy az efféle szűréssel tömegek életét lehetne meghosszabbítani ná­lunk is? - Sajnos, ez is pénzkérdés, a társadalombiztosításnak kellene elgondolkodnia rajta. Nem kellene például mellkasi fájda­lommal hónapokon át százakat táppénzen tartania, nem fizetné a gyógyszereiket, ha a még időben elvégzett szűrővizs­gálatokat finanszírozná. A betegeket is megkímélné ez a keresetkiesés miatti pszichés terheléstől, az államot is az ezzel járó anyagi veszteségtől. - A megelőzés fontossága át kellene, hogy járja az egész politikai, gazdasági gondolko­dásunkat is, az élelmiszerárak azonban nem erre utalnak. - Én nem vagyok politikus vagy közgazdász, de azt tudom, ha a jelenlegi szemlélettel dönthetünk úgy, hogy a sonkán 50, a zsíron pedig csak 18 százalékos a kereskedelmi adó, ezzel rengeteg pénzt és em­beréletet veszítünk. Ha a ma­gyar életmódon nem változ­tatunk gyökeresen, az nagyon sokba fog később kerülni az országnak. Az infarktus ma nálunk főként a középkorú férfiakat tarolja. Ahol ez előfordulhat, az nem Európa, hanem Ázsia. CHIKÁN ÁGNES A vérnyomáscsökkentés receptjei A vér mindig kissé lúgos reakciójú, ha a lúgosság fokozódik, a vér megvastagszik és a vértestecskék kicsapódnak. A verőérhálózat igen finom ereinek falán át a vér ugyanúgy áthatol, mint a tinta az itatós­papiron. De a megvastagodott vér nem halad át olyan könnyen a vérerek falán és idővel itt egy fordított folyamat áll be, ami a vérnyomás emelkedésében nyilvánul meg. Erre az esetre mit ajánl Jarvis doktor és a népi gyógyászat? 1. Emelni kell a napi szervqs savadagot. Ezt alma, szőlő, áfonya, vagy ezek levével érhetjük el. Fogyasszunk tehát naponta négy pohár ilyen gyü -mölcslevet, almaecetből pedig 2 kiskanálnyit naponta egy pohár vízben oldva. 2. Táplálkozásunkat a szén­hidrát-fehérje arány szempont­jából vizsgáljuk felül. Ameny­nyiben a fehérje túlsúlyban lenne, igyekezzünk azt egyen­súlyba hozni. 3. A búzalisztet kukorica­liszttel helyettesítjük. Miután a vesék szűrik ki a szervezetből a fölösleges folyadékokat, a vizelet lúgos reakciója - amit a lisztes készítmények, a cukor és a hús fokozott fogyasztása idéznek elő - figyelmeztet arra, hogy a vér lúgosságát csök­kenteni kell. 4. Ha lemondunk a sóról és a sós ételekről, a vér eltávolítja a fölös vízmennyiséget és a sófogyasztás okozta magas vérnyomás normálissá válik. 5. A méz a szervezetben vízmágnes szerepét tölti be. Az étkezéseknél fogyasztott méz kivonja a vérből a fölösleges vízmennyiséget, és így hoz­zájárul a vérnyomás csök­kentéséhez; miután nyugtató hatása is van, könnyít a vérnyomás okozta idegfeszült­ségen is. Czeizel doktor és a koleszterinszürés Egy véralvadék elzárja az aret: a azlv agy réaza nem kap várt. Túl azon, hogy Czeizel doktor igazi néptanító, szinte megszállott egészségvédő­felvilágosító, a genetikusnak igen sc^k keresnivalója van a vérkoleszterinszint körül. A vérkoleszterin első számú kockázati tényező a koszorúér­betegségek, és ezen belül a szívinfarktus kóreredetében. Emellett a vérkoleszterinszint ismerete lehetőséget ad a genetikai hajlam és a szívin­farktus-kockázat becslésére. És ami a legfontosabb: életmódvál­tással és a védőfaktorok hasz­nosításával e hajlam jórészt kivédhető, és a kockázat csök­kenthető. Az ismételt vérko­leszterin-mérés alkalmas a kockázat alakulásának az el­lenőrzésére is. Az első magyar vérkoleszterin-szűrésen 1991­ben a várt tízezer résztvevő he­lyett huszonháromezren vettek részt. És az eredmények meg­erősítették a szakemberek vá­rakozását: a magyar lakosság vérkoleszterinszintje igen ked­vezőtlen. A vizsgáltak 28 százalékának volt a vérko­leszterinszintje a normális ér­tékzóna felső határa alatt. A szűrésben részt vevők 59 százalékának a vérkoleszterin szintje 5,3 és 7,9 között volt, és ez fokozott infarktuskockázattal jár, ha nem változtatnak élet­módjukon. Azoknak az aránya, akiknek a koleszterinértéke meghaladta a 7,8-at, tehát akik már orvosi kezelésre szorulnak, 13 százalék volt. Nem győzték hangsúlyozni, hogy mindenki maga felelős saját egészségi'állapotáért. Hogy nem (csak) az orvosoktól, hanem az egészség önvédelmé­től és a társadalmi közhangulat megváltoztatásától lehet remél­ni a lakosság egészségi ál­lapotának javulását. Ez egyben a genetikai hajlamot provokáló, ártó tényezők - állati zsírok, vörös húsok, cigaretta, elhízás - kerülését és a védőfaktorok ­rostos ételek, szája, saláták ­fokozott fogyasztását jelenti. Jó hatásúak lehetnek az új győgy­készítmények, mint a béta­karotin, a Previtis, a Vita-Ka­rott, az Epasel, az Esterin. Hogy kinek ajánlatos mé­retni, ellenőriztetni a vérkolesz­terinszintjét, arról azt mondhat­juk, hogy mindenkinek. A nem­zetközi ajánlások úgy szólnak, hogy életében egyszer, lehető­leg minél fiatalabb korban, mindenki ellenőriztesse a vér­koleszterin szintjét. Különösen érdemes részt venniük a szűrés­ben azoknak, akiknél nagyobb a kockázati tényező. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban társadalmi méretű har­cot folytatnak az egészséges életmódért, az infarktusveszély, a szív- és érrendszeri megbete­gedések leküzdéséért. Ott az utóbbi negyven évben 55(!) százalékkal sikerült a szívin­farktus okozta halálozást csök­kenteni. Nálunk éppen ellen­kezőleg, ijesztően emelkedett az infarktus gyakorisága, kü­lönösen a 35-60 év közötti, tehát teljesítményük csúcsán lévő férfiakban. Nálunk minden ötödik ember a koszorú­érbetegség következtében hal meg. K. M. Szegeden is mérik A Népegészségügyi és Tiszti­orvosi Szolgálat megyei inté­zetében kérdésünkre elmondták, tervezik, hogy Szegeden az ipari vásár idején, nyáron, ingyenes koleszterinszint­mérést szerveznek a Mars téri pavilonban. Az Életmódmagazint támogatja a városi Vöröskereszt, a népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat megyei intézete, a megyei természetgyógyászati szakmai kollégium, az Egészségvédő Egyesület, a Szántál Stúdió, a Mentái Családsegítő Szolgálat és az United Wav Alapítvány. Az összeállítást szerkesztette: CHIKAN ÁGNES"

Next

/
Oldalképek
Tartalom