Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. ÁPR. 11. Piacsors A magyar vállalkozók ne legyenek annyira óvatosak az orosz piacon, mint eddig - tanácsolta Margarita Alekszejeva, a moszkvai International Business School kandidátusa a nemrég Debrecenben tartott Kontaktus '92 elnevezésű rendezvényen, ahol a magyar üzletemberek ukrán, orosz és belorusz kolle­gáikkal találkozhattak. Igaz, azt is elismerte, a kockázat fő terhét a magyar vállalkozók viselik, mert a kormány ennek felelősségét elhárította magától. A Szovjetunió fizetésképtelenné válása, a KGST felbom­lása, így a keleti piacok elvesztése után a magyar külgazdaság legfőbb gondja az volt, hogyan tudja megvalósítani a gyors, és minél zökkenőmentesebb piacváltást. A belgazdaság nagy kérdése pedig az, mit hoz Magyarországnak a nyugati gazdasági integráció; versenyképesek-e a magyar termékek az Európai Közösség piacain, sikerül-e a gazdasági váltás addigra, mire a társulás következtében a magyar vámsorom­pókat fel kell nyitni a nyugati exportőrök előtt. Ugyanakkor szakértők hangsúlyozzák már egy ideje, hogy a nyugati piacok telítettsége miatt a megoldást minden bizony­nyal a hatalmas szovjet piac ismételt megnyílása jelenti majd. Vagyis aki nem akar a jövőben eleve lépéshátránnyal versenybe indulni a keleti fogyasztókért, annak máris jelen kell lennie a volt szovjet országok piacán. Megfigyelhető, hogy a nagy nyugati cégek sorra építik ki hídfőállásaikat Közép-Kelet­Európában, máris térségben gondolkodnak, hogy azután csak egyetlen lépést kelljen tenniük kelet felé, ha érzékelik a fizetőképes kereslet növekedését. Mert kereslet az most is van, hiszen a szovjet utódálla­mokban szinte minden hiánycikk. A magyar vállalkozóknak viszont éppen az okoz gondot, hogy a szovjet félnek rubelje van. pénze viszont nincs. Ezért hiába van szerződésünk például az oroszokkal közel 700 millió dollárnyi közös áruszállításra, a magyar vállalatok nemigen számolhatnak be több millió dolláros akkreditívek megnyitásáról. A megoldást sokan a klíringelszámolásban és a barterüzletekben látják, a forgó­tőkében szegény magyar gazdaságnak viszont gyorsabb megté­rülés kellene, mint amit a volt szovjet piac maradványai egyelőre garantálni tudnak. így a szovjet piacon folytatott magyar kereskedelem a transzferábilis rubel tavalyi első negyedévi kihalása óta nem állt talpra. A valóság nem látszik igazolni azt a Magyarország hídszerepére vonatkozó elképzelést sem, amely szerint a FÁK -at megsegíteni kívánó nyugati országok a magyarországi termelőket bombáznák megrendelésekkel, majd a termékeket tőlük megvásárolva és a volt Szovjetunió országaiba kiszállítva enyhítenének az ottani áruhiányon. Szakértők mondják, hogy a keleti piac dilemmáját legfel­jebb az fogja megoldani, ha a szovjet utódállamok fizetőké­pessége helyreáll. A rubel belső konvertibilitása júniusra kitűzött cél, a külső konvertibilitás megteremtése ennél természetesen hosszantartóbb folyamat, de támogatására Oroszországnak már ígérete van a Nemzetközi Valutaalaptól. KECZER GABRIELLA K. G. A búzától az őszibarackig A kutatás „homokórája" Mint köztudott, s a cég nevéből is kiolvasható a Gabonatermesztési Kutatóintézetben gabonafélék nemesítésével, honosításával, a termést befolyásoló tényezők kutatásával foglalkoznak. A zsombói határba ékelődő dorozsmai telepükön - a korábbi hagyományt újjáélesztve ­1985-től a homoktalajokon vizsgáztatják a profiljukba illő növényfajtákat. Amikor nemrégiben arra jártam meglepődve tapasztaltam, hogy a telep területén őszibarackost telepítettek. Gyuris Kálmán megbízott osztályvezetőtől az irányváltás mozgatórugóiról érdeklődtem. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Szegeden az Opel Astra Az Opel-Rupesky márkakereskedés a mai és a holnapi - 10 és 18 óra között látogatatható ­Fonógyári úti rendezvénye felvezetéseként Astra-bemutatót tartott tegnap délután a Szegedi Biológiai Közponban. Mint köztudott, a szalag már a múlt hónap 13-án elindult Szentgott­hárdon, s azóta a gyárkapun is kigördültek az első, Magyarországon gyártott Astrákkal megra­kott kamionok, s a szállítmányból Szegedre is jutott. A tegnapi ünnepélyes aktussal a Dél-Alföldön is elindult hódító útjára az Astra. Az 1400 köbcentis, 5 ajtós alapmodell ára 998 és félezer forint, az összes többi változat drágább egymilliónál. Ha valaki az Astrában keresi a csúcsot, az a 16 szelepes kétliteres GSi modell mellett dönthet, s ez 2,4 millióba kerül. Termé­szetesen az alapváltozatból is nagyon sok kihoz­ható, hiszen az ajánlott extrákból igazán bőséges a választék. A legdrágább „flanc" a szervókor­mány 66 ezerért, ugyanakkor a kesztyűtartó zárhatósága csak másfélezerbe kerül. Ha valaki a tegnapi bemutatón akart üzletet kötni, annak sem volt akadálya, sőt, a Lombard Kft. étlapszerű lízingkínálatából is választhatott. Az Astra mellett nem szabad elfelejtkezni természetesen a Vectráról, az öregebb és na­gyobb testvérről sem, az Opel Rupesky itt is a teljes választékot kínálja. Mégpedig nem is akár­hogyan, az Opel szótárában ugyanis a márka­kereskedés címszónál éppen 113 oldal taglalja a kitüntető címmel járó kötelezettségeket. KOVÁCS A sokkoló 4320 Szakszövetkezeti tagok „társadalombizonytalansága" A márciustól érvényes, a társadalombiztosítás rendszerét gyökeresen megváltoztató 1992. évi IX. törvény céljának hivatalos meghatározása: „egységes elvek szerint szabályozza az állampolgároknak az alkotmány rendelkezései alapján a társadalombiztosítás keretében járó ellátásokat". Ebből az következik, hogy ezek az elvek eddig nem voltak egységesek, így egyes csoportok számára előnyt, másoknak hátrányt jelentettek. No, most ki lettek küszöbölve az ellentmondások. Fájdalom, mint az ilyenkor lenni szokott, újak keletkeztek. A gyakorlat, az élet néha bonyolultabb az elveknél. Tanácstalanok találkozója A Magyar Közgazdasági Tár­saság Ipari Szakosztálya Ta­nácsadók és Tanácstalanok Találkozója '92 címmel rendez konferenciát április 13-14-én Budapesten, a Közgazdaságtu­dományi Egyetem aulájában. A szakosztály ugyanis a makro­közgazdasági kérdések mellett foglalkozni kíván a vállalatok napi, gyakorlati problémáival is. A találkozó célja, hogy kap­csolatfelvételi esélyt nyújtson a vállalati kezdeményezésű egy­szerűsített privatizációs modell résztveveőinck, akik még nem választottak szakértőt. Talál­kozási lehetőséget nyújtani tanácsadó vállalkozásoknak, hogy egymás szakterületeit megismerjék, a legmegfelelőbb alvállalkozót kiválaszthassák. A rendezvény eltér az eddigiektől abban, hogy nyit a szakmai társterületek, a vidék és a kül­földi közönség felé. A kü­lönböző területeken dolgozó tanácsadó cégek találkoznak majd egymással, megrendelő­ikkel, a gazdasági egyetemek, főiskolák hallgatóival és az EBRD közgyűlésére érkező külföldi bankárokkal, üzletem­berekkel, befektetőkkel, szakúj­ságírókkal. A tapasztalatokat, a találkozón elhangzott véle­ményeket tanulmánykötetben jelentetik meg, és kiadják a Tanácsadó vállalkozások kata­lógusát több mint kétszáz cég adataival. KG A gabonafélék, a naprafor­gó, a cirkok agrotechnikai kí­sérletei elsősorban a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés igényeit szolgálták. Az eredmé­nyekre nem lehet panasz, a tevékenységi kör mégis gyöke­res átalakításra szorul. Ugyanis a homokhátság termelési szer­kezete sem maradhat a piai formájában. A kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságokat kompen­záló állami támogatás megszűn­tével a szántóföldi növényter­mesztés e vidéken aligha lehet versenyképes. Várhatóan a zöldség- és gyümölcsfélékkel fognak az eddigieknél többen foglalkozni. A homokkutatásnak is célszerű ebbe az irányba terelni. Első lépésként 4 hektáron a nektarinok széles skálájából telepítettek. Még az idén meg­kezdik több burgonya- és fűszerpaprika-fajta tesztelését. A régi repertoárból a napra­forgó és a cirok marad. A fajta és növényvédelmi kísérleteket az anyagi lehetőségek függvé­nyében öntözésivel fogják bővíteni. A csőkutas, fóliás me­dencés, csepegtető öntözés ebben a körzetben önmaga is referenciának számít. Az EGK és Magyarország Konzultáció a kamaránál A Dél-magyarországi Gazda­sági Kamara vendége lesz április 14-én, kedden, délelőtt fél tizenegykor dr. Farkas György, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárhelyettese. A szakember konzultációval egy­bekötött ingyenes előadására nemcsak a kamarai tagokat, hanem más cégek képviselőit, a vállalkozókat, a Magyar Köz­gazdasági Társaság tagjait is várják. Arról lesz ugyanis szó, milyen változásokra kell szá­mítani a külkereskedelemben az EGK-val között társult tagsági szerződés kapcsán. Üzletemberek, ha találkoznak A VOSZ Nemzetközi Vállal­kozási Kereskedelmi Központ kft. és a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara nemzet­közi üzletember találkozót rendez MOMENTUM '92 címmel április 14-16. között Budapesten, a Villányi úti konferenciaközpontban. A világ számos országából érkeznek az üzleti világ képviselői, hogy közvetlen kapcsolatot ala­kíthassanak ki egymással. A rendezvény célja, hogy le­hetőséget adjon a volt KGST-országok vállalkozónak, valamint a nyugat-európai és tengerentúli üzletembereknek közvetlen piaci információ­szerzésre, személyes üzleti célú találkozásra. A rendezők 500 fő részvételére számítanak. Valószínű, hogy a gyü­mölcsfélék közül az ősziba­rackot az intenzív termesztésre alkalmas, korszerű almafajták követik majd. Távlatokban a minőségi homoki borszőlőknek is érdemes lehet figyelmet szentelni. A megvalósulás üte­mét és körét az anyagi lehető­ségek fogják diktálni. Az intézet érezve az ügy fontosságát, szűkös keretéből áldozott e célra. Két-három éves türelmi időt követően, azonban önfenn­tartóvá kell vállni a telepnek. Aminek fedezetét elsősorban az itt termelt javakból kell kiárul­ni. Mivel a gabonás profiltól igen távoleső a zöldség-gyümölcs termesztés, a szakmai ismere­tek, tapasztalatok átadására dr. Tóth Mihály, nyugalmazott megyei főkertészt kérték fel. Az előbbiekben körvonalazott mintagazdaság, mely gazdálko­dik, s egyben kísérleti funkció­kat is ellát, fokozatosan térhet vissza egy korábban sikeres szisztéma alapjaihoz. Ugyanis a múltban a dorozsmai gazdasági iskola működött itt. T. Sz. I.. A mezőgazdasági szakszö­vetkezeti tagok valahogy nehezen tudnak megbirkózni váratlanul jött „egyenjogúsításukkal". A Domaszéki Szőlőfürt Szak­szövetkezetben legalábbis ezt tapasztaltam. A község lap­jában, a Domaszéki Hírmon­dóban nemrégiben jelentettek meg erről a jogszabályoknál közérthetőbb informácókat, s kérték tagjaikat, hogy saját érdekükben, a további teendők megbeszélése végett keressék fel a tb-ügyintézót, Cseriné Sziráki Borbálát. A megjelölt napok egyikén én is helyet kértem az íróasztala mellett. így ismerkedhettem meg az épp akkor betoppanók véleményé­vel, kérdéseivel. Császár István igen morózus hangulatban mondta a magáét, bár közben kiderült, hogy az eddig itt őrzött munkakönyvét kézhez kapva sem kell megv­állnia szövetkezeti tagságától. - Idegesít a kistermelőként havonta fizetendő 4320 forint. Ezt a 8 ezer forintos minimál­bérhez szabták, de kérdem én, hogy tudom azt itt megkeresni. Semmi biztosíték, hogy elkel a termés, akad felvásárló aki megveszi, s még ki is fizeti. Terményben odaadnám, de az nekik sem kell. Februárig ugyanezért 1200 forintot fizettünk. Mérsékelni kellene, mert ezt nem bírjuk. Különben is ki fogja megérni a felemelt nyugdíjkorhatárt ebben a nehéz fizikai munkában? A középkor­osztálynak vége. A mellette várakozó asszony nem kapcsolódott be a beszél­getésbe, de nem állta meg, hogy rá ne erősítsen: - Jobban jár az ember, ha elföldeli magát. Szűcs János azon már túl tette magát, hogy ő fizessen. A felesége ügyében nem tudott csak nyugvópontra jutni. Az „1200-as" időkben mindketten fizettek, s így nyugdíjra, egész­ségügyi ellátásra egyránt szá­míthattak. - Kettőnkre sokallom az évenkénti több mint százezer forintot. Különben is, ki tudja mikor emelik fel a nyolcezres számítási alapot tízre? A fele­ségem háztartásbeli marad, s eltartottként utánam legalább az egészségügyi ellátást meg­kaphatja. Ha a paraszt anya­gilag nem tudja „megelőzni magát", vége a gazdaságának. A pénzt eddig is nagyon be kellett osztani, s még így sem futotta már évek óta komolyabb befektetésre. Tíz holdon gaz­dálkodunk, jószágot is tartunk. Hogy teremtsünk magunknak jövedelmet, amikor tavaly gz ötvenforintos árral al8 disznó csak 5 ezer forinttal honorálta a munkámat. A fűszerpaprikát tavaly 20 forintért vették, most csak 15-tel szerződnek. Para­dicsomot már nem is merünk ül­tetni. Akiknek eddig a szőlőmű­velést, tehéntartást, bérhizlalást munkanapként írták jóvá a szö­vetkezetben, s ezzel elérték a szolgálati idő megszerzéséhez szükséges 8, illetve 13 napot, mostantól elbúcsúzhatnak ettől a lehetőségtől. Vállakozói szer­ződéssel folytathatják, de itt például a szőlőművelésre 2,5 hektár az a kikalkulált mini­mum, amit ennek érdekében egy személynek vállalni kell. Nem csekélység. Masa Szilveszter azt a megoldást választotta, hogy az eddigi két út szőlőt kiegészí­ette 2,5 hektárra, hogy a tb­járulék továbbra is a szakszö­vetkezet gondja maradjon. - Öt holdon gazdálkodunk. Akinek járműve, gépe van, csak az birhatja az iramot. Az üzem­anyag ár. az adók emelkedését, szaporodását is elég kiheverni. Ha valaki azt mondja, hogy ha­szon van azon, amit mi csiná­lunk, az még nem próbálta. A Mars téren szoktunk árulni, a retek ára most is ugyanúgy 5 forint mint ötévé. Sok embertől hallottam, lesz ami lesz, nem bir fizetni. A törvény erről az eshető­ségről is rendelkezik: ha valaki kistermelői tevékenységet folytat, de erről nem tesz nyilatkozatot a tb-igazgató­ságon, s ez ellenőrzés során fog kiderülni, súlyos bírsággal együtt vetik ki rá a tb-járu­lékot. Csak még az nem vilá­gos, a kistermelő kinek jelent­het majd öncsődöt. TÓTH SZELES ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom