Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-20 / 68. szám

4 A VÁROS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. MÁRC. 20. Most még csak óvják... Mármint a további romlástól óvják a szerb templomot a szegedi Gesztor Kft. munkatársai, akik az egyházközösség megbízásából - s mint megtudtuk, a város anyagi támogatásával is a már nagyon esedékes felújítás első ütemében először a tetőt vették szemügyre, s ott végzik el a szükséges védómunkálatokat. Ennek keretében rövidcsen leverik a toronyhomlokzat vakolatát is, hogy aztán a még fellelhető dokumentáció alapján eredeti állapotában állítsák helyre a város egyik legszebb épületének tetőzetét. (Utóbb talán magát az épületet is, de arra még nincs szerződésük.) Műemlékvédelmi szakmai segítséget is kapnak hozzá, hogy a szerb templom ismét régi pompájában lehessen a Belváros dísze. FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓLYNÉ MMMMHMMMMMMMI Mit nyernek majd városaink? Átalakulóban a vendégfogadás szervezeti rendszere Időnként tanulságos foglalatosság régi dolgozatokat olvasgatni. Az imént idézett sorok például a Vármegyei szociográfiák Csongrád vármegye című, vaskos kötetéből, annak is a Szeged idegenforgalmáról szóló fejezetéből valók - s ki vitatná több mint fél évszázad múltán a megállapítás igazságát! A kötet 1937-ig bezárólag taglalja az akkor 140 ezer lakosú - legnagyobb vidéki - város turizmusának esélyeit, a semmiből valamivé, már idegenforgalommá válás éveiként az 1930-asok elsőit jelölve meg. A kulturális ügyosztályvezetőből polgármesterré lett Pálfy József dr. csak szellemi rokonaként e sorok írójának - már azt is felismerte: nem elegendő csak hivatalt felállítani a vendégfogadásra, de hozzá kell látni a város külső képe csinosításához, a szálló- és lakáskataszter felállításához, filléres, kultúr- és ünnepi gyorsvonatok szervezéséhez, magyar és idegen nyelvű prospektusok, művészien illusztrált tájékoztatók és plakátok elkészíttetéséhez. S mikor ez utóbbiak esetében „nyilvánvalóvá vált, hogy erre a város, a költségvetési hitelkereten belül teljességgel képtelen... az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalhoz kellett fordulnunk támogatásért, aminek meg is lett az eredménye". És akkor most ugorjunk egyet az időben... 1992. márciusa. Szegeden fennállásának - pontosabban újraszervezésének 35. évfordulóját regisztrálja a megyei illetőségű, de szegedi székhelyű idegenforgalmi hivatal, s pontosan az fogalmazódik meg helyiségeiben, ami hat évtizeddel ezelőtt. Tudniillik az a kérdés. „Akármelyik város idegenforgalma sokszor nem attól függ, hogy annak milyen méretű és értékű látványosságai vannak, vagy hogy a környéke milyen természeti ritkaságokat nyújt a szemlélőnek, hanem attól, hogy az illető város vagy vidék milyen eszközökkel tudja felkelteni az érdeklődést maga iránt." milyen eszközökkel tudja felkelteni az érdeklődést a székhelyváros és a felelősségszféra-régió iránt... Mindenekelőtt azon a fura helyzeten kell változtatnia, hogy miközben megyei közgyűlési felügyelet alatt működik, a csongrádi idegenforgalom hetven százaléka Szegeden koncentrálódik. Aztán clgondolkozásra készteti, hogy feladatkörében ez idő szerint összemosódnak a térségi turizmusszervezés klasszikus teendői (fogadókészség megteremtése, az értékek feltárása, a turistairodák munkájának összehangolása, az ágazatok közti koordináció, a propaganda), és a saját maga, mint szervezet fenntartása érdekében folytatott haszonérdekú tevékenység (szálláshelyforgalmazás, utaztatás, egyéb értékesítés). Örvendetes, hogy ez a gondolkodás megértésre talált a megyei közgyűlésnél, mely már döntött is: a közszolgálati feladatok és a profitorientáltak szétválasztását pártolja. Hosszú tárgyalássorozatban tisztázódnak majd persze a hatás- és feladatkörök, s kell hozzá minden, az idegenforgalomban érdekelt és érintett vállalkozás, önkormányzat megértő, belátó jóváhagyása is. Mindenesetre biztató, hogy ami a vállalkozói kört, a ki- és beutaztató irodák egyre hosszabb sorát illeti, a szerveződésük jeleként már létre is hozták az idegenforgalmi kamarát. Tisztul tehát a kép itt a megyében, mint ahogy országosan is: átalakulóban van az Országos Idegenforgalmi Hivatal nevével fémjelzett hazai, központi gesztorság. Az OIH nemrégiben hozta létre az Országos Idegenforgalmi Tájékoztató Központot, s alapítványát, ezzel is gerjesztve a folyamatot, hogy megyei hivatalai a jövőben valóban csak a klasszikus, közszolgálati feladatokat lássák el. Legyen erejük arra, hogy a legkülönfélébb szakterületek vendégfogadásban érdekelt tevékenységeit összhangba hozzák, egyegy régió országos és külföldi propagandájára fordíthassanak figyelmet, s ne kelljen állandóan azzal a tudathasadásos érzéssel együttélniük, hogy miközben megélhetésükért dolgoznak, nem tehetnek eleget tényleges kötelességüknek. Mit nyernek majd városaink, ha ismét lesz, a harmincas évekbelihez hasonló hivatala (úgy értjük: értő gazdája) a vendégfogadásnak? Gondoljanak csak a világkiállításra, szűkítve a gondolatot: a Fesztykörképre, s az emlékparkra, meg hogy Ópusztaszerhez milyen közel vannak, nos, akkor talán már nem is kellene válaszolnunk a kérdésre, hisz oly magától értetődő. Továbbruccanó vendéget, hogy mást ne mondjunk... PÁLFY KATALIN Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza: Szegedi Nemzeti Színház: 1-én 2-án (szerda) (csütört.) 19 óra 19 óra A nagy Romulus A nagy Romulus Uray II. Vaszy I. 3-án (péntek) 19 óra Táncok és világok Bemutató I-II. 3-án (péntek) 10 óra A kis herceg Bérletszünet 4-én (szombat) 19 óra Táncok és világok Somlay I-II. 4-én (szombat) 18 óra A kis herceg Bérletszünet 5-én (vasárnap) 19 óra Táncok és világok Ady I-II. 5-én (vasárnap) 15 óra Acélmagnóliák Gárdonyi 10-én (vasárnap) Táncok és világok Ady I-II. 7-én (kedd) 19 óra Az idő maszkjai Juhász Gyula 10-én (péntek) 19 óra Rigoletto (Felújítás) Kodály 8-án (szerda) 19 óra Az idő maszkai Jancsó 11-én (szombat) 19 óra Rigolctto Palicsi bérlet 9-én (csütört.) 19 óra A nagy Romulus Vaszy II. 12-én (vasárnap) 15 óra Táncok és világok Katona 10-én (péntek) 19 óra Acélmagnóliák Radnóti I. 14-én (kedd) 19 óra Táncok és világok József A. I-II. 11-én (szombat) 19 óra Acélmagnóliák Radnóti II. 15-én (szerda) 19 óra Traviata Uray I-II. 15-én (szerda) 19 óra Stúdióbalett Bérletszünet Az új tanévben Két tannyelvű osztályok a Madáchban és a Tarján IlI.-ban Újszerű kezdeményezéssel álltak elő a Szegedi Madách Imre Altalános Iskolában: az országban szeptembertől elsőként indítják a magyar-angol két tannyelvű általános iskolai első osztályt. Dr. Lajkö Lajos iskolaigazgató arról is tájékoztatott bennünket, hogy a tehetséggondozásnak mindig nagy figyelmet szenteltek ebben a tanintézményben, az elmúlt években magyar-matematika és magyar-angol szakosított tagozatokat indítottak a 3-8. osztályokban. Számítógép közös összefogással A JATE 1991 elején indított gyűjtést az egyetem egy vak hallgatójának megsegítésére. Az akció célja az volt, hogy a programozó matematikus szakon tanuló Hegedús Istvánt megfelelő számítógéphez segítsük. Akkor a gyűjtés megindításáról a Délmagyarország is beszámolt, amiben az olvasók segítségét is kérte. Azóta az akció sikeresen lezárult. Hegedús István megkapta speciális beszédszintetizátorral és segédprogramokkal ellátott gépét. A szükséges pénz és egyéb eszköz több magánszemély és szervezet segítségével gyúlt össze, akik közül ki kell emelni mindenekelőtt a Dél-magyarországi Gyermekés Ifjúsági Alapítvány, valamint a városi Vöröskereszt, a Vakok Szövetsége, a Rccoguita Alapítvány, a Polygon Informatikai Kft. és a Somogyi Könyvtár nagymértékű támogatását. Minden közreműködőnek köszönjük az önzetlen segítséget. Toczki János adjunktus Burger King Átalakítás alatt áll a Nagyáruház étterem. A Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat üzletében várhatóan a nyáron nyílik meg a Burger King, egy elsősorban hamburgert és salátaféléket kínáló gyorsétkező. Ezért pénteken Szegedre látogat Jeffrey D. McLellan, az amerikai Fusion Investment Ltd. vezetője. Ezzel a gazdasági társasággal közösen a CSMVV kft.-t hozott létre a Burger King üzemeltetésére. Az üzletember tárgyal a vendéglátó vállalat vezetőivel és Lippai Pál polgármesterrel. - Előző évek tapasztalatai alapján szántuk magunkat erre a lépésre - mondja dr. Lajkó Lajos. - A két tannyelvű gimnáziumok mintájára indítjuk be ősztől a magyar-angol osztályt. Elképzeléseinket, terveinket papírra vetettük és véleményeztettük. így például a Szeged Megyei Jogú Városi Polgármesteri Hivatal oktatási és ifjúsági bizottsága is foglalkozott beadványunkkal és jónak tartotta, elfogadta tervünket. Hasonlóképpen vélekedett a kezdeményezésről a Deák Ferenc Gimnázium (amellyel a szegedi iskolaszövetség keretében szorosan együttműködünk), a British Council budapesti kirendeltsége, valamint az ELTE Bölcsészettudományi Karának Angol Tanárképző Központja is. A Tarján III. Sz. Általános Iskolában Szalai József igazgató hasonló kezdeményezésről tájékoztat, de azonnal hozzáteszi: - Mi csak Dél-Magyarországon leszünk az elsők, mert magyar-német két tannyelvű osztályok működnek néhány éve Budapesten, Miskolcon és Kazincbarcikán. Igy a velük való együttműködés révén már némi útmutatást is kaphatunk. Mi is kidolgoztuk a részletes oktatási tervet és az iskolaszövetség, valamint a közoktatási intézmények támogatásával ősztől megkezdjük a két tannyelvű oktatást az első osztályban. Ennek fontosságát abban látom, hogy az idegen nyelvet (esetünkben a németet, amelyre ebben a régióban minden kommunikációs szinten nagy szükség van), a korábbi nyelvtanítási módszerekkel ellentétben, a tapasztalati tényezők alapján oktatjuk. Egyébként a két tannyelvű osztályokba való beiratkozás lehetőségéről ma. kedden délután 5 órakor tartanak szülői értekezletet mindkét általános iskolában. Ezeken az összejöveteleken az érdekeltek részletes tájékoztatást kaphatnak az új szegedi kezdeményezésekről. K. F. A Szegedi Kábeltelevízió Részvénytársaság igazgatósága a társaság évi rendes közgyűlését 1992. április 24-én 14 órára kitűzi. A közgyűlés helye: Szeged, Tisza Lajos krt. 41., tanácsterem. Napirend: 1. Az igazgatóság jelentése az 1991. évi gazdálkodásról 2. A felügyelőbizottság jelentése 3. A könyvvizsgáló jelentése 4. Az 1991. évi mérleg jóváhagyása, eredményfelosztás, tisztségviselők díjazása 5. Az igazgatóság előterjesztése az 1992. évi gazdálkodási tervről 6. Alaptőke-emelés 7. Az alapszabály módosítása. Az alaptőke-emelés indoka: A részvények névértékének közelítése a társaság tényleges vagyoni helyzetéhez, továbbá a társaság által használt eszközök alaptőke részeként történő befogadása, valamint a társaság forrásainak növelése. Az alaptőke-emelés módja: a) A társaság alaptőkén felüli vagyonának részben vagy egészben alaptőkévé való alakítása b) Új részvények jegyzése. Az alaptőke-emelés legkisebb összege: 25 300 000 Ft, amely a részvénytársaság jelenlegi alaptőkén felüli vagyonából kerül a társaság alaptőkéjébe, ezen felül a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő, nem pénzbeni hozzájárulás a módosított 1988. évi VI. tv. § (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott értéken. A nem pénzbeni hazxájárulás szoigaitatasa érdekében nyitva álló részvényjegyzési határidő: 1992. április 27-től május 6-ig. Az alaptőke-emeléshez kapcsolódó alapszabály-módosítás lényege: Az alaptőke mértéke a felemelt alaptőke-emelés mértékével emelkedik, egyebekben az alapszabály módosítására nem kerül sor. Új részvények száma és kibocsátási értéke: Legalább 253 db 10 000 Ft névértékű, névre szóló, teljes jogú részvény, a névértékkel azonos kibocsátási értékben. A közgyűlésen szavati joggal az rendelkezik, aki részvényét a közgyűlést megelőző 3 nappal a társaságnál letétbe helyezte.