Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

2 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. MÁRC. 11. Baker: Véget kell vetni az etnikai viszályoknak! Aj etnikai és regionális viszályok leállítására szólította fel Kelet-Közép-Európa viszálykodó nemzeteit az észak-atlanti Együttműködési Tanács keddi brüsszeli tanácskozásán elmondott beszédében James Baker amerikai külügyminiszter, egyaránt utalva a jugoszláviai helyzetre, az új boszniai feszült­ségekre és Karabahban kibontakozott véres konfliktusra. Az utóbbiról szólva így fogalmazott: nem nagy dicsőség az, ha özvegyek és árvák dolgává teszik a demokratikus piacgazdaságú társadalmak kiépítéséi. Az amerikai külügyminiszter előzőleg figyelmeztette a NATO partnereit: a szövetség kapcsolatai velük annak függ­vényében alakulnak majd, hogy milyen ütemben haladnak előre a demokratizálás, a gazdasági reform, a fegyverzetcsök­kentés, a nukleáris fegyverzet terén vállalt kötelezettségek teljesítése, a tömegpusztító fegyverek és technológiájuk terje­désének megakadályozására tett ígéretek teljesítése terén. Válaszunk mércéjét az kell szolgáltassa, hogy milyen haladás történik a demokratikus eszmények megvalósításában Baker sü rgette, hogy a hagyományos fegyverzet csökkentéséről szóló megállapodás lépjen életbe a Helsinkiben júliusban esedékes csúcsértekezlet előtt. Kedden két hivatalos okmányt adtak ki az ÉAET brüsszeli tanácskozásáról. Az első a résztvevők közös nyilatkozata, amelyben a tanács új - a Független Államok Közösségét alkotó - tagjai elkötelezik magukat a fórum december 20-i alakuló ülésén megfogalmazott, elsősorban a biztonságpolitikai együt­tműködésre vonatkozó célok mellett, illetve valamennyi aláíró hitet tesz a hagyományos fegyverzetcsökkentési megállapodás mihamarabbi teljes életbeléptetése mellett. A második maga a munkaprogram az ÉAET országainak gyakorlati bizton­ságpolitikai együttműködéséhez. Egyrészt intenzívebb konzul­tációt ír elő a közép- és kelet-európai országok és a NATO munkáját irányító Észak-atlanti Tanács és a NATO különböző szakbizottságai között, másrészt különböző együttműködési te­rületeket határoz meg. Gazdasági gondok - még két évig... Börtönbe kerül a telefonbetyár? A telefonbetyárok többsége talán nem is gondolja végig, mit tesz, amikor névtelenül értesíti a rendőrséget, hogy itt-ott bombát helyeztek el, ami rövid időn belül felrobban. Nemré­giben pedig nem sok hiányzott ahhoz, hogy egyikük gyilkossá váljon - az, aki a varsói köz­ponti mentőállomást „tréfálta meg", ahonnan több tucat, köz­tük szívinfarktusban szenvedő beteget kellett az utcára mene­kíteni, míg a rendőrök meg nem állapították, hogy a be­jelentés alaptalan volt. Nem véletlen, hogy az amúgy is túl­terhelt rendőrök is mind dühö­sebbek az ilyen esetekben, s egyre kevésbé találják szelle­mesnek a telefonbetyárokat. Elcsípniük azonban igen ritkán sikerül a tettest. Most is a véletlen sictett se­gítségükre. Bialystokban sike­rült letartóztatni azt a fiatal­embert, aki névtelenül tele­fonon értesítette a rendőrséget, hogy a vajdasági bíróság és a rendőrkapitányság épületét felrobbantja. Természetesen bombát nem találtak, de az egyik tárgyalóteremben lopás­sal és rablással vádolt csoport egyik tagjának vallomástétele­kor a rendőröknek ismerősnek tűnt a hangja. A névtelen tele­fonáló magnószalagra vett hangját szakértőkkel hasonlít­tatták össze a vádlottéval, s azok egyértelműen megállapí­tották a két személy azonos­ságát. A tréfás kedvű bűnöző akár két év börtönbüntetést is kaphat „viccéért" - mármint a lopás és rablás miatt járó tételen felül. Jeszenszky A „visegrádi hármak" nem lesz katonai tömb Az Észak-atlanti Együtt­működési Tanács keddi ülésén Jeszenszky Géza külügyminisz­ter erőteljesen elutasította azt a feltételezést, hogy a visegrádi hármak legutóbbi budapesti ülé­sén felvázolt védelmi és katonai együttműködése - amely nem irányul senki ellen - bármiféle katonai tömb vagy szervezet megteremtésére irányulna. A miniszter leszögezte: „a ki­alakuló együttműködés a három ország ama közös céljának előmozdítására irányul, hogy az európai biztonsági architektúra keretében integrálódjunk annak egymáshoz, kapcsolódó intéz­ményeibe. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy elkülönült vé­delmi identitás Közép-Euró­pában azzal a kockázattal jáma, hogy elkülönítjük magunkat az európai integráció és a transz­atlanti együttműködés fő ára­mától, és kezdeményezőjévé válhatna annak, hogy Európa keleti része rivális koalíciókra töredezzék szét. Ez új megosz­lásokra vezethetne Európában akkor, amikor a régi megosz­lások maradványait még nem távolítottuk el teljesen." A külügyminiszter hang­súlyozta: az ülésen képviselt országok euro-atlanti közössé­gében és egy teljes, szabad és egyesült Európában nincs helye a különböző intézmények ­úgymint az EBEÉ, a NATO, az EK és a Nyugat-európai Unió ­egymáshoz kapcsolódó rend­szerén túlmenő biztonsági szer­vezetnek vagy rendezésnek. Jeszenszky Géza üdvözölte a Független Államok Közössége országainak felvételét az EAET­be, amely magába foglalja a volt Szovjetunió utódállamait és partnerséget, együttműködést és a nemzetközi kapcsolatok stabilizáló rendszerét kínálja számukra. MÉG LEGALÁBB 1994 első feléig folytatódni fog a gazdasági visszaesés a Szovjetunió volt köztársaságaiban, valamint Közép-Európa államaiban - vélekedik egy nem­zetközi szakértőkből álló csoport, amelynek vezetője Laurence Calin Nobel-díjas közgazdász. A világgazdasági folyamatok előrejelzését elkészítő, 40 ország szakembereit tömörítő csoport szerint a bruttó nemzeti termék Kelet-Európában 16,4 százalékkal csökkent tavaly, a visszaesés fennmarad az idén is, igaz ugyan, hogy mértéke már kisebb lesz; 1992-ben 9,5, 1993-ban pedig 4 százalék. Az egy főre jutó jövedelem tavaly 17 százalékkal esett vissza; az idén 10,1, jövőre pedig 4,7 százalékos csökkenés várható. MAGYARORSZÁG KÉSZ közvetíteni az Adria kőolaj­vezeték mielőbbi megnyitása érdekében. Ezt Bagi Gábor, zágrábi magyar ügyvivő közölte Bozidar Gagro horvát kül­ügyminiszter-helyettessel zágrábi megbeszélésükön. A magyar ügyvivő hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt a kőolaj­vezeték mihamarabbi megnyitásában, amelyen várhatóan 5 millió tonna olajat kap az ország. Bagi Gábor a megbeszélésen aláhúzta Magyarország érdekeltségét a kéksisakosok telepí­tésében. A MLADA FRONTA Dnes című napilap kedden politikai szempontból a magyar kormány nehézségeiről, a Hospodár­ské Noviny pedig gazdasági megközelítéssel Magyarország eredményeiről közöl cikket. Az Antall-kormány kudarcaként értékeli, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Zétényi-Takács-törvényt. Szerinte a kormány egy sor más kérdéshez sem nyúlt szerencsés kézzel. A Hospo­dárské Noviny című gazdasági napilapban ezzel szemben elismerő megállapítások olvashatók Magyarországról: Kelet-Európában Magyarországon csökken a legkisebb arányban a termelés és itt a legalacsonyabb az infláció. Magyarország nagyon sikeres a külföldi beruházások elnyerése terén, s immár megtalálta a KGST összeomlása után az új piacokat: a kivitel háromnegyede ugyanis nyugatra irányul. TÁR1K AZIZ miniszterelnök-helyettes vezetésével magas rangú iraki küldöttség érkezett hétfőn New Yorkba, az ENSZ székhelyére, hogy a Biztonsági Tanács szerdai ülésén kieszközölje az Irak elleni embargók esetleges feloldását. Bagdad eredetileg azért kérte a BT-ülésen való felszólalás lehetőségét, hogy ezzel is demonstrálja együttműködési készségét a nemzetközi szervezettel, és ennek fejében elérje az országot sújtó szankciók eltörlését, vagy enyhítését. Grúzia ne lépjen be! Eduárd Sevardnadze ellenzi, hogy Grúzia belépjen a Füg­getlen Államok Közösségébe, s nem akar semmiféle különle­ges kapcsolatot kiépíteni Orosz­országgal. Grúziát kicsi, mégis jelentős európaizált országgá akarja tenni, amely saját, füg­getlen politikát folytat - írja keddi számában a Nyezaviszi­maja Gazeta. A moszkvai lap szerint a volt szovjet külügymi­niszter, aki szombaton tért vissza szülőföldjére, jobb pilla­natot nem is választhatott volna a hazatérésre. - Grúzia a hábo­rút követő depresszióba süly­lyedt, a politikai helyzet inga­tag, fokozódik a bűnözés, a gazdasági élet szinte megszűnt, s ami a legfőbb, úgy tűnik, nincs kiút ebből a válságból. Sok grúz Sevardnadze hazaté­résében látja a kiutat. Grúziában most nincs egyetlen, többé-ke­vésbé komoly politikai erő sem, amely megpróbálna nyíltan fellépni Sevardnadze ellen. Üvegpoharak közé bújt törökök Üvegpoharak közé bújt török állampolgárokat fedeztek fel a vámosok a nagylaki határállo­máson. Az MTI kérdésére a Vám- és Pénzügyőrség szóvi­vője, Szűkné Szentirmai Mária elmondta, hogy az eset hétfőn éjszaka történt. Egy török rend­számú kamion jelentkezett belé­pésre, ám a pénzügyőr észre­vette, hogy a vámzár sérült volt. Ezt követően határőri biztosítás mellett felnyitotta a kamion ajtaját, s az üvegpohár-szállít­mány között 24 török állam­polgárra leltek. Természetesen egyiküknek sem volt évényes útiokmánya. Ugyanezen az éjszakán Hi­dasnémetinél egy Csehszlová­kiába tartó francia állampolgár Ford Orion gépkocsival kívánt kilépni. Járművének átvizsgá­lásakor a csomagtartóban, a pótkerék helyén egy román ál­lampolgárt találtak. A vámőrség mindkét esetben az elfogott személyeket átadta a Határőrségnek. Magyar-román kapcsolatok Nem szabad elhallgatni a problémákat „A magyar-román kapcso­latok valóban nem jók, ám ennek nem a magyar fél az oka" - állapította meg Hermán János külügyi szóvivő, miután szo­kásos keddi sajtókonferenciáján az ígéretesen alakuló haiti és dél- afrikai helyzet taglalása utánrátért a délkeleti szomszé­dunkhoz fűződő viszony elem­zésére. A szóvivő annak kapcsán foglalkozott a kétoldalú kontak­tusok alakulásával, hogy az utóbbi időben újabb román megnyilatkozások hangzottak cl Magyarországnak adresszálva. Ezzel összefüggésben Hermán felhívta a figyelmet arra, hogy a kapcsolatépítést szolgáló kor­mányzati és parlamenti látoga­tások ellenére gyakorlatilag egy helyben topognak a több mint egy esztendeje folyó külügyi konzultációk. Mi több, január végén Bukarest olyan terve­zettel állt elő, amely még a ko­rábbi román állásponthoz ké­pest is visszalépést jelent. Az új román dokumentum megfeled­kezik olyan élő problémákról. mint például a nemzetiségi deklaráció kimunkálása, a fő­konzulátusok újramegnyitása, a közlekedési kapcsolatok javí­tása, a sajtótermékek szabad áramlásának biztosítása. Budapest ezzel szemben úgy vélekedik, hogy nem a problé­mák elhallgatása, hanem azok megoldása vezet az európai in­tegrációhoz. Mindezek alapján a külügyi szóvivő arra a „saj­nálatos következtetésre" jutott, hogy a gyakorlati gondok meg­oldásához hiányzik a román készség, miközben Bukarest elvi kérdésekben - mint például az alapszerződés - megegyezést szorgalmaz. Ami pedig a rogján külügy­minisztérium részéről elhangzó sorozatos vádaskodásokat illeti, a szóvivő kiemelte: amíg vá­lasztási és belpolitikai megfon­tolásokból könnyebb kijátszani a „magyar kártyát", mintsem normális kapcsolatokat építeni, addig a román belpolitikai élet alakulásának függvényében hasonló durva vádaskodásokkal kell számolni. Az EK nyitva van Magyarország előtt Az Európai Közösség libera­lizált árucserét kíván folytatni a kelet-európai régió országaival, és el akarja kerülni, hogy egy zárt piac korlátaiba ütközzenek ezen országok termékei - hang­súlyozta Martin Malvy, a Fran­cia Nemzetgyűlés Budapesten tartózkodó képviselője, aki kedden találkozott a Földműve­lésügyi Minisztérium vezető­ivel, valamint az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tag­jaival. A francia politikus határozot­tan cáfolta, hogy az érdekelt országok - főként a mezőgaz­dasági termékek belső piacának védelme miatt - lassítanák az Európai Közösség és a három, immár társult tagságot nyert ke­let-európai ország tárgyalásait. A Tizenkettek semmiképpen sem akarja zárttá tenni piacát ­szögezte le Martin Malvy, em­lékeztetve arra, hogy a magyar mezőgazdasági árucikkek ese­tében is immár első számú im­portőr az Európai Közösség. Ha most rendeznék a választásokat... Ha most rendeznék az elnök­választást, George Bush elnök a szavazatok 46 százalékát kapná. Bili Clinton, a valószínű de­mokratapárti jelölt 44 száza­lékot - ezt tükrözte az ABC­hálózat közvéleménykutatása. A hétfőn este kiadott felmérés szerint a másik vezető demok­ratajelölt, Paul Tsongas és Bush mérkőzése esetén mind­ketten 44 44 százalékra számít­hatnának. A felmérés - jóllehet a novemberi választásig még sok minden történhet - nem kü­lönösebben biztató az elnök számára, akinek népszerűségi mutatója az ABC szerint új mélypontra, 39 százalékra süly­lyedt. Még egy évvel ezelőtt, az Öböl-háború idején a lakosság 90 százaléka helyeselte Bush politikáját. A chilei kormány az ország moszkvai nagykövetségén tar­tózkodó Erich Honec­kert nem akarja kiad­ni sem Németország­nak, sem Oroszor­szágnak - közölte bonni hír szerint Ri­cardo Nunez, a Chilei Szocialista Párt el­nöke, miután tárgyalt Patricio Aylwin ál­lamfővel. Az ügyben hamarosan hivatalos nyilatkozat is várha­tó. A Chilei Szocialis­ta Párt követeli a dél-amerikai ország­ban a leghangosab­ban, hogy fogadják be a 79 éves volt kelet­német párt- és állami vezetőt, kinek sok chilei baloldali kö­szönheti az életét. Az NDK Allende elnök megbuktatása után chileiek ezreit fogadta be. A szocialista párti moszkvai nagykövet, Clodomiro Almeyda is a kedvezményezet­tek közé tartozott. Honecker, az egykori NDK egykori első embere Chile moszk­vai nagykövetségének kertjében „egészségügyi sétát" tesz. Vajon meddig maradhat ideiglenes búvóhelyén (a súlyos beteg, 79 éves) Honecker? Egyébként a Stern című hamburgi hetilap értesülése szerint Erich Honecker állandóan ciánkálival töltött kapszulát hord magánál, s ha erőszakkal vissza akarnák szállítani Német­országba, szét fogja harapni a fiolát...

Next

/
Oldalképek
Tartalom